Mike Ladd és Mathieu Sourisseau duója a létező legegyszerűbb összeállításra, ének és gitár kettősére alapoz, amelyben a költészet és a zene évszázadok óta forr magával ragadó egységbe. Nyitott hangolású akusztikus gitárjával Sourisseau a blues, a zaj-folk, a rock és az improvizált zene között egyensúlyozva fest fel hangzó tájakat. Ez az a monokróm vászon, amelynek előterében Ladd életre kelti szövegeit. Az angol nyelvű versek gyakran az önéletrajz határát súrolják: szólnak elveszett szerelmesekről, az Észak-Karolinába távozott Rose nagymamáról, a Bronx leghajmeresztőbb napjairól és az afro-amerikai irodalom emancipációjáról egyaránt  – akár a chanson, akár a rap, akár a skandálás nyelvén.

Csak átutazóban járunk ezen a földön, valamennyien ugyanazt a vándorutat taposva a portól a porig. Körülöttünk egyre több élőlény sokkal konkrétabb értelemben is migrációra kényszerül. A Six Migrant Pieces zenéje – Martin Luther King, Marie José Mondzain vagy Abbé Pierre emblematikus szövegeivel karöltve – az elfogadás és a vendégszeretet mellett szólal fel. Az együttest hat nemzetközileg elismert zenész alapította, akiknek útja Párizs kozmopolita közegében keresztezte egymást. Franciaország, Olaszország, Belgium, Brazília, Ukrajna és Skandinávia kulturális öröksége keveredik Christophe Monniot külön az együttes számára írt hat kompozíciójában, amelyeket legalább ugyanilyen mértékben formál a nagy elődök, köztük Olivier Messiaen, a Weather Report, Leonard Bernstein, Wynton Marsalis és Allan Holdsworth munkássága is.