A Modern Art Orchestra 2026 őszi bérletsorozata John Coltrane születésének 100. évfordulója előtt tiszteleg. A jazz történetének egyik legnagyobb hatású alkotója nem csupán hangszeres forradalmár volt, hanem olyan művész, aki újraértelmezte az improvizáció, a forma és a spirituális tartalom viszonyát. A négy koncertből álló sorozat Coltrane pályájának különböző állomásait járja be: a hard bop gyökerektől a standardek újraértelmezésén át a lírai, vokális megszólalásig. A válogatott albumok nemcsak korszakokat, hanem gondolkodásmódokat is képviselnek — azt az utat, amely a tradícióból kiindulva egy egyéni, univerzális zenei nyelv megszületéséhez vezetett. A Modern Art Orchestra művészei az eredeti hangszerösszeállításban idézik meg ezeket az ikonikus felvételeket, megőrizve azok szellemiségét, miközben saját hangon, a jelen idő perspektívájából szólaltatják meg Coltrane örökségét. A Standard Coltrane album a jazz hagyományának újraértelmezését képviseli. Coltrane itt ismert dalokon keresztül mutatja meg egyre radikálisabbá váló improvizációs nyelvét: a dallamok kiindulóponttá válnak egy mélyebb, strukturális és expresszív felfedezéshez. A koncert programja ezt az átalakulási folyamatot állítja fókuszba, ahol a standardek nem lezárt formák, hanem nyitott rendszerek. A Modern Art Orchestra szólistái ebben a szellemben közelítik meg az anyagot, egyensúlyt teremtve a hagyomány tisztelete és a személyes megszólalás szabadsága között.

A 2022-ben alapított Négyessy Barnabás Quartet hangzásvilága nyitott és sokszínű: a jazz, a rock, a klasszikus zene és a népzene stíluselemei egyaránt meghatározzák a fiatal együttes zenei gondolkodását. Céljuk, hogy időről időre olyan megújuló koncertprogramot mutassanak be, amely betekintést enged közös zenei felfedezéseikbe. Fellépéseiken különösen hangsúlyos szerepet kap a tagok zenei szabadsága és egyenrangúsága: a fő zenei témákhoz kapcsolódó improvizatív részek teszik teljessé a kvartett mondanivalóját, miközben a közönséget is aktívan bevonják a zenei folyamatba. Darabjaik gyakran hosszabb ívű kompozíciók, amelyekben a lágy, melankolikus hangulatokat dinamikus, sűrű szakaszok váltják. Ezeket a szerzeményeket most Ávéd Jánossal közösen alkotják tovább, a gitár és a szaxofon együttes megszólalását helyezve előtérbe. A műsort olyan zenekarok munkája inspirálta, mint a Kurt Rosenwinkel Group, a Human Feel, Reinier Baas és Ben Van Gelder, illetve Brian Blade és a Fellowship Band. A zenekarvezető tavaly a Kunstuniversität Graz stúdiójában rögzítette diplomaanyagát, a kvartettet fúvósokkal kiegészítve – ebből a négy darabból és az azóta megjelent új számaikból állították össze koncertprogramjukat, amely ilyen formában csak a mostani estén lesz hallható. Fotó: Négyessy Máté

A bécsi bázisú avantgárd kvartett, a menü.24 egy olyan generáció tagja, amely már nem a műfajok segítségével határozza meg munkásságát: zenéjükre bármi és minden hatással lehet a körülöttünk lévő világban, vibráló, lankadatlan kompozícióikba így a jazztől a zajzenén át a grunge-ig számos elem utat talál. A himnikus dallamok, torzított basszusok és kiszámíthatatlan ritmusok hol törékeny atmoszférákba oldódnak, hol pedig kiáltó hangzavarrá fokozódnak. A négy zenész által közösen megalkotott művészi vízió része a tág dinamikai skáláját bejáró zenekari hangzás is, amely akusztikus és elektronikus elemeket egyaránt alkalmaz. Fotó: New Wave Media

A Pátkai Rozina által alapított MINKA alkotócsoport neves magyar költők – köztük Czóbel Minka, Pilinszky János, Petőfi Sándor vagy Tandori Dezső – verseiből teremt állandóan változó, de mindvégig intenzív hangképeket, amelyek atmoszférája főként az elektronikus tánczenéből, a free jazzből és a kortárs zenéből táplálkozik. Legújabb műsoruk Nemes Nagy Ágnes szövegei köré épül, a költészet, az experimentális zene és a szabad improvizáció határterületén. A Függőleges pillanat korábban megszületett kompozíciói ezen az estén fellazulnak és új formát öltenek: a dalok, a versek és a költő archív hangfelvételei élő elektronikus és akusztikus hangfolyamatokkal kapcsolódnak össze. A komponált részek szabad improvizációkba bomlanak, majd váratlan formákban térnek vissza. A versek képei, tárgyai, terei és csendjei hanggá, ritmussá és folyamatosan változó zenei szerkezetté alakulnak. Fotó: Simándi Nóra

Egy óra lázadás Beethovennel, az első igazi rockerrel Mint tudjuk, Beethoven a zene Mozartja. Magyarul: minden klasszikus zenészek alfája és omegája, a legnagyobb lázadó, a legvagányabb rocker, aki a zenét a sarkaiból fordította ki, aki a sorssal is dacolt: pá-pá-pá-páááám! Ezt a szuperhőst hozzuk el szűk egy órában Szemenyei János színész és Hámori Máté házigazda-karmester segítségével, bemutatva, hogy hogyan is lehet egy kétszáz éves zene ma is kemény, feszes, forradalmi, pörgős és megdöbbentően érzékeny egyszerre. Lesz zongorázás, zenekari lárma, siketség-szimulátor és sok minden más. Csak erős idegzetűeknek! A koncert hossza kb. 60 perc szünet nélkül.

A Szabó Dániel Trió műsorának gerincét a zenekarvezető kompozíciói alkotják. Kaleidoszkóp, azaz színesen kavargó változások gyors egymásutánja – akár így is jellemezhetnénk azt a repertoárt, amelyet mégis egységgé formál a szerző személyiségéből fakadó, sajátos nyelvezet. Szabó Dániel az afro-amerikai ritmusok szövevényes struktúrájában vagy a jazz összetett harmóniavilágában éppolyan otthonosan mozog, mint a közép-kelet-európai, klasszikus és népzenei nyelvezetben. Talán az irodalom, a színház- és filmművészet iránti szeretetének és érdeklődésének köszönhető, hogy a zenéje szinte mindig történetet mesél, amely, fusson akár egy vagy több szálon, tele van feszültségekkel, oldásokkal, határozott karakterekkel és sokszor a vizualitást is megidéző atmoszférákkal. Ebbe a gazdag világba vezeti be a közönséget a Trió, amelyben Szabó mellett két kimagaslóan tehetséges, nemzetközileg szintén foglalkoztatott fiatal muzsikus, Gyányi Marcell és Szabó Dániel Ferenc játszik, akik magas szintū szakmai felkészültségükkel és kreatív energiáikkal teszik teljessé a produkciót. Fotók: Palotai Misi, Hrotkó Bálint / BMC, Szeidl György

Családi zenés-bábos előadás A mese és a klasszikus muzsika találkozása egy izgalmas családi programon, amely egyszerre szól a természet, a környezet és a zene harmóniájáról. A közkedvelt Egy viharos nap című előadásból már jól ismert barátokhoz, Mimóhoz és Csipekhez a bölcs Berka bagoly is csatlakozik. Az új történet középpontjában egy nagy diófa áll, a körülötte, rajta és a felette élőkkel. Milyen csodákat rejt a hatalmas fa? Megtalálja-e a kezdőhangot Csipek? Mit készít olyan nagy lelkesedéssel Mimó? Miről dalolnak nekünk a madarak? Tartsatok velünk ebben az új zenés kalandban, hogy megtudjátok a válaszokat! 4 éves kortól ajánlott, családi program.  Helyfoglalás érkezési sorrendben. Az előadás időtartama: kb. 50 perc

Zenei örökségben gazdag, változatos vidéken élünk, magyar, szláv, román, cigány motívumok és ritmusok olvadnak össze kulturális közösségi tudatunkban. A zenében nincsenek korlátaink, sajátos egységben, ösztönösen értjük a megszólaló örömöt, fájdalmat, bármelyik nép nyelvén szólnak, és ez igaz a klasszikus művekbe beemelt dallamok esetében is. És aki épp csak vendégeskedik ezen a tájon? Ezen a koncerten ott a helye, 60 perces zenei kalauzzal ismerheti meg az itt élők legmélyebb érzéseit. Fotó: Kőhidai Szabolcs

Zenei örökségben gazdag, változatos vidéken élünk, magyar, szláv, román, cigány motívumok és ritmusok olvadnak össze kulturális közösségi tudatunkban. A zenében nincsenek korlátaink, sajátos egységben, ösztönösen értjük a megszólaló örömöt, fájdalmat, bármelyik nép nyelvén szólnak, és ez igaz a klasszikus művekbe beemelt dallamok esetében is. És aki épp csak vendégeskedik ezen a tájon? Ezen a koncerten ott a helye, 60 perces zenei kalauzzal ismerheti meg az itt élők legmélyebb érzéseit. Fotó: Kőhidai Szabolcs

PLATINALEMEZavagy emberi sorsok és játszmák A tavaszi jótékonysági estünk sikerén felbuzdulva szerveztük ezt a különleges őszi fellépést s reméljük, régi és új nézőket egyaránt köszönthetünk majd a publikum soraiban.  Ez a képzeletszínházi est is egyszerre finoman humoros, mélyen elgondolkodtató, felszabadítóan őszinte – és igazán lélekmelengető lesz. Általa ismét a mindennapos emberi játszmáinkra láthatunk majd rá szórakoztató formában - afféle nevetőizom tréningként. Az előadás magával ragadó stílusban szólítja meg a fanyar humor szerelmeseit, remek ki- és bekapcsolódást biztosítva a nézőknek. Ennek az estnek is abszolút egyedisége - ami miatt ezúttal is minden szereplő nagy örömmel csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez -, hogy az egyes színházi jelenetek között Fejérvári Zoltán élő zongorajátéka lesz hallható. Így lesz ez a produkció színház- és zeneművészet különleges, szeretetteljes találkozása, ahol a közös nevező, a kapocs a játékosság és a derű. Afféle asszociáció-folyam: éles tükör – szavakból és hangjegyekből csiszolva… E vendégszereplés – mely egy négyrészes BMC-programsorozat második része – bevételét is a Világom Alapítvány otthonának építésére fordítjuk, ahol nyolc autizmussal élő fiatal találhatja majd meg az életre szóló biztonságot és gondoskodást. A nagy sikerű márciusi képzeletszínházi jótékonysági est bevételéből megépítettük a Világom Otthon kerítését, ami az első komoly lépés az álmunk megvalósításához vezető úton. Az én világom – az én otthonom:A Világom az Otthonom. Interjú: „Hogy emberhez méltó élete legyen, amikor mi már nem leszünk” (VálaszOnline) https://www.valaszonline.hu/2025/12/02/autizmus-down-szindroma-szuloi-osszefogas-lakootthon/  Web: https://vilagomalapitvany.com/ Facebook: https://www.facebook.com/vilagomalapitvany/   Instagram: https://www.instagram.com/vilagom.alapitvany/ Adományozói jegyárak:Szóló jegy: 20.000 FtDuó jegy (2 fő részére): 35.000 Ft  Cégektől és magánszemélyektől egyaránt örömmel fogadunk adományt, és minden céges támogatásról adományigazolást küldünk. A helyfoglalás érkezési sorrendben történik a tetőteremben. Érkezés 18h-tól javasolt. Jegyfoglalás, illetve támogatói adományozás kizárólag online: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdurTfZy_81eT_o6aBxDcaTTsr027AR5xZxLjU2wk0MYsgI4A/viewform  Kapcsolat: Sztojcseva Eszter eszter.sztojcseva@vilagomalapitvany.com / vilagomalapitvany@gmail.com +36 20 938 5452  

A Dohnányi Quartet ebben az évadban indítja tizedik tematikus koncertsorozatát a BMC Könyvtárban. Az idei műsorukat összekötő kettős szál földrajzi természetű: az együttes két olyan európai terület, nagy zenekultúra komponistáinak műveiből állított össze válogatást, amelyek egymástól igen távol esnek a térképen, és amelyekről elsőre biztosan nem a vonósnégyes-irodalom jut a koncertlátogató eszébe, pedig képviselőik kiváló és felettébb izgalmas darabokkal gazdagították a műfajt. Igazi kuriózumnak ígérkezik tehát a ritkán hallható skandináv (svéd, norvég, finn) és olasz vonósnégyesek találkozása a Dohnányi Quartet sorozatában – az első estén két kortárs zeneszerző, Salvatore Sciarrino és Anders Hillborg mellett Giuseppe Verdi egy-egy művét ismerhetjük meg.

2016. november 6-án hunyt el a 20-21. századi magyar zenei élet egyik legmeghatározóbb alakja, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester és zeneszerző. Halálának 10. évfordulója alkalmából fia, Kocsis Krisztián zongoraművész-zeneszerző szólóestjével emlékezünk meg róla. A koncert átgondolt műsor-összeállítása egyfelől a nagyközönség számára is élvezetes módon mutatja be a zongora arcait, másfelől ízelítőt ad Kocsis Zoltán örökségének legfontosabb momentumaiból: az idősebb és ifjabb Kocsis saját kompozíciói mellett Bartók és Debussy révén helyet kap a programban a 20. századi zongorairodalom egy-egy magyar és nemzetközi sarokköve, Chopin és Liszt darabjain keresztül pedig a nagy romantikus zongorahagyományt is megidézzük.

A Németh Bendegúz Quartet egy budapesti, fiatal magyar zenészekből álló kortárs fusion formáció. Instrumentális zenéjükben a groove-ok ereje, a funk zamata, a blues érzelmi töltése és a rock energiája találkozik a jazz improvizatív világával – hidat képezve az odafigyelést és aktív jelenlétet igénylő, improvizatív zene, illetve a könnyebben befogadható, szórakoztató és táncolható zene között. Műsoraik saját kompozíciókból állnak, amelyek kötött témákra, formákra és szerkezetekre épülnek, ugyanakkor nagy teret hagynak a játékos, felfedező attitűd és a spontán zenei kommunikáció számára. A négy zenészt összekötő baráti és zenei kapcsolat minden koncertet egyedivé tesz. A zenekar célja, hogy a jazz szabadságát és spontaneitását a groove közvetlenségével ötvözve olyan élő zenei élményt hozzon létre, amely nemcsak a jazzkedvelő közönség számára tartogat lebilincselő pilanatokat, hanem a műfajban kevésbé járatos hallgatók is könnyen kapcsolódhatnak hozzá. A Németh Bendegúz Quartet a 2026-os Müpa Jazz Showcase-en elnyerte a Budapest Music Center különdíját. Fotó: Streer Dániel   

A lengyel akusztikus kvartett, az O.N.E. neve kétértelmű: a szó lengyelül az „ők” névmás nőnemű megfelelője – találó utalás a kizárólag nők alkotta felállásra –, míg angolul természetesen az egységet jelzi. Mindkét jelentés tükrözi a zenekar egalitáriánus megközelítését és közösen kimunkált hangzásvilágát. Harmadik albumuk Well, actually… címmel 2025 októberében jelent meg. A demokrácia szellemiségében és a kollektív improvizációban gyökerező lemezen a négy tag saját kompozíciói szerepelnek, amelyek elmossák a határokat a modális jazz lírai vonásai és a szabad improvizáció nyers energiái között. A négy különböző vérmérséklet és zenei érdeklődés párbeszédében a modern jazz a hagyománnyal, a líraiság a humorral, a szerkezetek kötöttsége pedig spontaneitással találkozik. Fotó: Sisi Cecylia  

A 2021 márciusában megalakult Ninja Episkopat a populáris zene, az elektronikus zene és a jazz hatásait ötvözi. A három zenész sokrétű színpadi és alkotói tapasztalatára alapozva alakított ki kompromisszumokat nem ismerő, intenzív hangzást. A trió az elektronika, a jazzimprovizáció és a punkos energiák robbanékony elegyéből, szabadjára eresztett káosz és patikamérlegen adagolt hatások között egyensúlyozva hozza létre feszültséggel, kifejezőerővel és váratlan fordulatokkal teli műsorait. 2022-ben debütáltak a God Save The Queer című EP-vel, majd egy évvel később látott napvilágot első konceptalbumuk All Thoughts Are Bad Thoughts címen. Újabb lemezük, az Ubryk 2026 októberében jelenik meg. Fotó: Maciej Chabowski  

Az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány és a Budapest Music Center közös őszi workshopján zongoristák és zeneszerzők dolgoznak együtt olyan új műveken, amelyek középpontjában a kortárs operairodalom reprezentatív művei állnak. A résztvevők munkáját Fabián Panisello és Vajda Gergely zeneszerző-karmesterek, illetve Duncan Gifford és Kiss Péter zongoraművészek segítik. A zárókoncerten megismerhetjük a kurzus során született műveket, a műsor emellett szorosan kötődik az idén 100 éves Kurtág György alkotásaihoz, és az Alapítvány állandó partnere, az UMZE Kamaraegyüttes közreműködésével elhangzanak Eötvös Péter, Vajda Gergely, Fabián Panisello és Aaron Holloway-Nahum darabjai is, amelyek közül több első ízben lesz hallható Magyarországon.

A lengyel jazz kultikus sztárja, Marcin Masecki sportot űz abból, hogy bármilyen zenei irányzathoz is nyúl, soha nem azt teszi vele, amire az ember számítana. Több mint egy évtized meglepetés-láncolata után most egy olyan albummal rukkolt elő, amely talán a leginkább közelít a hagyományos jazzlemezek világához: trióban festi meg saját portréját a jazztörténet egyik legnagyszerűbb különcéről, Thelonious Monkról. Masecki tizenévesen, klasszikus zenei tanulmányai során találkozott először Monk zenéjével. „A zeneiskolában mindenki azt mondta nekem, hogy ez a fickó képtelenség, egyetlen hangot sem tud eltalálni a zongorán. De az, amit hallottam, mélyen megérintett. Klasszikus zongoristaként gyakran érzi kötelességének az ember, hogy lírikusan és poétikusan játsszon. Monk viszont ütőhangszernek tekintette a zongorát. Ő volt az, aki megmutatta nekem, hogy kövessem a saját hangomat, anélkül, hogy arra figyelnék, amit technikailag követelnek tőlem. Nála minden kizárólag az érzésről szólt” – emlékezett vissza Masecki, aki éppen Monk halála évében, 1982-ben született. Thelonious Monk a jazz történetének egyik legönfejűbb művésze, aki sztenderdek vagy technikailag virtuóz darabok játszása helyett a bebop egy merőben eltérő, befelé forduló ágát teremtette meg. Masecki számára most érkezett el az ideje, hogy munkásságában igazán elmélyedjen – monki módon, hiszen a darabokat nem hagyományos zongoratrióval, hanem két szemtelenül fiatal pályatársa, Eldar Tsalikov altszaxofonos-klarinétos, illetve Jan Pieniążek dobos társaságában adja elő. Az anyag 2025 februárjában lemezen is megjelent a BMC Records kiadásában. Fotó: Huszti István / BMC  

Milyen szerepe lehet a halk, ismétlődő, közeli és finom hangoknak a feszültség szabályozásában, a figyelem irányításában és a testi érzetek tudatosításában? Hol húzódnak az ASMR zeneterápiás alkalmazásának határai? A Zeneterápiás klub 2026. november 16-ai találkozóján Vadász Piroska klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, zeneterapeuta segítségével áttekintjük az ASMR (Autonomous Sensory Meridian Response, magyarul: autonóm szenzoros meridián válasz) pszichológiai és idegrendszeri hátterét, valamint a relaxációval, hangulatszabályozással, szenzoros érzékenységgel, fájdalomészleléssel és szorongással kapcsolatos kutatási eredményeket. Megvizsgáljuk, ezekből mi lehet releváns a zeneterápiás gyakorlat számára, és hol beszélhetünk egyelőre inkább szakmai hipotézisekről, mint bizonyított terápiás hatásokról.  Szó lesz az ASMR lehetséges alkalmazásáról olyan klienscsoportoknál is, ahol a szenzoros szabályozás különösen fontos lehet. Mivel az ASMR élménye erősen egyéni, központi kérdés lesz az is, hogyan igazítható a zenei környezet az egyéni szenzoros érzékenységhez, milyen szerepe van a kliens választásának és kontrolljának, és hogyan illeszthetők az ASMR egyes elemei a zeneterápia meglévő eszköztárába anélkül, hogy önálló terápiás módszerként kezelnénk. Vadász Piroska pszichológusi tanulmányait az ELTE-n, zeneterapeuta képzését a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán végezte. 2010 és 2024 között a Thalassa Ház Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet zeneterapeutájaként dolgozott, emellett gyermek- és ifjúságpszichiátriai rehabilitációban, gyermekhematológiai és őssejt-transzplantációs osztályon, valamint pedagógiai szakszolgálatban szerzett tapasztalatot. Jelenleg magánpraxisban felnőttekkel és serdülőkkel dolgozik pszichodinamikus szemléletben, valamint zeneterápiát és művészetterápiát oktat felsőoktatási képzésekben. A Zeneterápiás szakmai klub a zeneterapeuták, a zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, művészek és a zeneterápia iránt érdeklődők találkozóhelye. Az előadásra a szakembereken kívül szeretettel várjuk a téma iránt érdeklődő érintetteket és családtagjaikat is. A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott. Az előadásról hang- és képfelvétel készül! A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

A jazz személyessége, a soul szenvedélye és Amy Winehouse szókimondó dalai találkoznak Lilienn koncertjén. Az első részben klasszikus jazzsztenderdek szólalnak meg friss hangszerelésben. A második szett Amy Winehouse Back to Black című albumának húszéves jubileuma előtt tiszteleg. A jazzes átiratok a soul és az R&B világát gazdag harmóniákkal, változatos ritmusokkal és improvizációval kapcsolják össze, megőrizve a dalok nyers érzelmi erejét, mégis új részleteket és hangsúlyokat bontva ki belőlük. A formáció élén Rabie Lili, művésznevén Lilienn áll, akinek hangja Amy Winehouse sebezhetőségét és szenvedélyét idézi, miközben saját, karakteres zenei világát is megmutatja. A vendégként csatlakozó Fekete-Kovács Kornél trombitajátéka különleges színnel gazdagítja a zenekar hangzását.

Clara Lai zongoristaként és zeneszerzőként egyaránt az improvizáció és a kompozíció közötti finom átfedések felderítésére törekszik. Ebben tanulmányaira is támaszkodhat: előbb klasszikus zongorát tanult, amelynek során a kortárszenei repertoárra fókuszált, majd jazz-zongora diplomát is szerzett. Jelenleg Barcelonában él, ahol a jazz-, az improvizációs és a kísérleti szcéna különféle projektjeiben vesz részt. Az Àlex Reviriego és Oriol Roca tagságával alakított triója corpos címmel jelentette meg első albumát 2022-ben. Az együttes a kollektív alkotás folyamatait fedezi fel, különböző hangzásvilágok, kompozíciós lehetőségek és improvizációs nyelvek bejárásával. Zenéjük energikus, mégis elmélkedő, amelyben aleatorikus és zajzenei jegyek, nagy csendek és szikár dallamok is megférnek.  Fotó: Alexandra Garzón A koncert az Institut Ramon Llull és a JAZZ I AM támogatásával valósul meg, a Catalan Jazz On Tour program keretében.  

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó, idehaza és külföldön is rendkívül népszerű Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként is a magyar jazz egyik meghatározó alakja. Darabjaiban markánsan jelen van a Kárpát-medence és a Balkán népzenei öröksége, organikusan ötvözve a jazz különféle irányzataiból vagy éppen a huszadik századi klasszikusok zenéjéből táplálkozó elemekkel. Játékában az izgalmas dallamfordulatok hol finoman áttetsző, hol erőteljes ritmusokkal társulnak, a lírai megszólalások pedig energikus gesztusokkal lépnek párbeszédre. A kiváló zenésztársakkal megalakított Borbély Műhely vendége ezúttal az amerikai tenorszaxofonos és fuvolista, Lew Tabackin lesz. Borbély Mihállyal tíz éve, New Yorkban találkoztak először, szakmai kapcsolatuk pedig hamar zenei barátsággá érett két kulcsmotívumon: a tárogatón és a legendás magyar gitáros, Zoller Attila személyén keresztül, akivel Tabackin rendszeresen játszott. 2017-ben Borbély és Tabackin két nagy sikerű koncertet adott Magyarországon (a Fonó Budai Zeneházban és a JazzKanizsa fesztiválon), amelyek régóta tervezett folytatása ezen az estén ölt végre formát. A műsoron kettejük kompozíciói mellett Zoller Attila szerzeményei és jazzörökzöldek is szerepelnek. Fotó: Halász Gyula

„Lukács Miklós és a Cimbiózis trió zenei világának varázsa, hogy nem adja meg a hallgatónak a műfaji címkézés bárgyú örömét” – írta az együttesről Fazekas Gergely zenetörténész. Lukács Miklós cimbalomművész kétségkívül a magyar és nemzetközi zenei élet egyik legkivételesebb alakja: klasszikus zenei képzettsége lehetőséget adott számára, hogy a jazzel és a kortárs zenével egyaránt elmélyülten foglalkozzon. Virtuóz játékmódja és folyamatos kísérletezése korábban ismeretlen hangzások felfedezését eredményezte hangszerén. Ennek legjobb példáit hallhatjuk a 2013-ban alapított Cimbiózis Trió zenéjében is, amely azóta is változatlan felállásban – Orbán György bőgőssel és Baló István dobossal – a hazai jazzszíntér egyik legeredetibb formációjává nőtte ki magát. A különleges hangszer-összeállítás, a saját szerzeményekből álló, folytonosan bővülő repertoár mellett jócskán szerepe van ebben annak a ténynek is, hogy sem a zenekarvezető, sem a tagok nem riadnak vissza a kísérletezéstől és az új utak keresésétől. „Úgy komponáltam erre a trióra, hogy kamarazeneszerűen szólaljunk meg, ahol minden zenész egyforma súllyal van jelen. Ezért is választottam a Cimbiózis nevet: a köztünk lévő szimbiózis kulcsfontosságú” – mondta el Lukács Miklós. Fotó: Huszti István / BMC  

Les Voix humaines, azaz emberi hangok – a koncert címét Marin Marais azonos című műve adja, amely egyben a viola da gamba egyik legkülönlegesebb tulajdonságára, az emberi hanghoz közel álló karakterére is utal. A hangverseny különleges felállásban, három viola da gambával és csembalóval szólaltatja meg a 17–18. század német és francia barokk zenéjét. A műsor első részében a német barokk világából Dietrich Buxtehude, a Düben-gyűjteményben fennmaradt ismeretlen szerző műve, valamint Johann Michael Nicolai kompozíciója hangzik el. A koncert második részében XIV. Lajos udvarának kora, a francia gambazene különleges világa kerül előtérbe Marin Marais és Antoine Forqueray művein keresztül. A három viola da gamba ritkán hallható együttese különösen gazdag, az emberi hang különböző regisztereire emlékeztető hangzásvilágot teremt. Nagy Réka, Ölveti Mátyás, Szászvárosi Sándor és Kovács Katalin közös munkája hosszú évekre nyúlik vissza. Nagy Réka és Ölveti Mátyás Szászvárosi Sándor egykori növendékei, ma pedig önálló művészként, kollégaként dolgoznak együtt egykori tanárukkal. Kovács Katalin csembalóművésszel az évek során kialakult közös zenei nyelv és a régizene iránti elkötelezettség kapcsolja össze őket. A koncert így egyben különböző művészi utak és a közös zenei gondolkodás találkozása is. Fotó: Kis Ferenc  

Tom Bourgeois zenei világa a modern jazz és a kortárs zene metszetében helyezkedik el. Szólótól nagy együttesekig mindenfajta apparátusra komponál, saját zenekarai mellett olyan formációk munkájában vesz részt, mint az Odil, a Vestige vagy a Jelle Van Giel Group, és mintegy húsz filmzenét is jegyez. Új kvartettjét, amely Lili Boulanger kompozícióinak személyes, jazzel átitatott értelmezését nyújtja, 2023-ban alapította Belgiumban élő neves zenésztársakkal. A lírai darabok híven őrzik a kora 20. századi zene minden harmóniai zamatát és dallamosságát, amit átlátható szerkezet és egyszerű, letisztult hangszerelés tesz még kellemesebb hallgatási élménnyé. A tragikusan fiatalon elhunyt Marie-Juliette Olga „Lili” Boulanger (1893–1918) zenész családba született, így hamar felismerték tehetségét. Ötévesen már elkísérte nővérét, Nadia Boulangert a párizsi Conservatoire óráira, majd maga is elkezdett különféle hangszereken játszani. Zenei tanulmányai komolyra fordulását krónikus betegsége akadályozta egészen 16 éves koráig. Ő az első női zeneszerző, akinek odaítélték a Római díjat: 1913-ban a Faust et Hélène című kantátáját ismerték el, amelyet életében többször is előadtak. Kompozíciós stílusára Claude Debussy és Gabriel Fauré gyakorolta a legnagyobb hatást. A koncerten két vendégművész működik közre: Harcsa Veronika nemcsak énekével, hanem saját szövegeivel is gazdagítja a számokat, Vincent Courtois pedig hajlékony csellóhangját és kortárs-klasszikus zenei tapasztalatát adja a dalokhoz. A zenei anyag az Igloo Records és a BMC Records együttműködésében lemezen is megjelent 2025 áprilisában. Fotó: Radványi Tibor  

Antonio Vivaldi 1706-ban lett a velencei Pio Ospedale della Pietà leányárvaház hegedűtanára, és az intézménnyel változó keretek között, de egész életére kapcsolatban maradt. Ebben az időszakban az árvák zenekara egyre nagyobb elismertségre tett szert Itália-szerte. Vivaldi az ő számukra komponálta concertói, kantátái és egyházzenei művei java részét. Csak versenyműből több mint 500-at hagyott ránk, amelyek között vannak egy vagy több szólóhangszerre – többségében hegedűre vagy fagottra – és zenekarra született művek, illetve vonósegyüttesre írt, inkább a későbbi szimfóniákra emlékeztető darabok is. Vivaldi concertói köré szerveződik Lakatos György fagottművész és a Concerto Armonico nagy sikerű koncertsorozata, akik ezúttal a két szólóhangszert foglalkoztató versenyművekből mutatnak be újabb válogatást, Lakatos György zenei beavatójával kiegészítve. Fotó: Hrotkó Bálint / BMC

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A harmadik esten Cseke Gábor és Maria Schneider találkozása kerül a középpontba. Maria Schneider a kortárs big band egyik legmeghatározóbb alakja, akinek zenéjét különleges hangszerelési érzékenység, organikus formaépítés és erőteljes érzelmi ív jellemzi. Kompozíciói gyakran festői jellegűek, finom dinamikai árnyalatokkal és gazdag textúrákkal. Cseke Gábor zeneszerzőként és előadóként is a részletek iránti érzékenységéről ismert, zenéjében a komplex struktúrák és a szabadabb, improvizatív gondolkodás egyensúlya jelenik meg. Ez az este a hangszínek és zenei ívek különösen gazdag, árnyalt világát ígéri, ahol a nagyzenekar szinte kamarazenei finomsággal szólal meg.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A harmadik esten Cseke Gábor és Maria Schneider találkozása kerül a középpontba. Maria Schneider a kortárs big band egyik legmeghatározóbb alakja, akinek zenéjét különleges hangszerelési érzékenység, organikus formaépítés és erőteljes érzelmi ív jellemzi. Kompozíciói gyakran festői jellegűek, finom dinamikai árnyalatokkal és gazdag textúrákkal. Cseke Gábor zeneszerzőként és előadóként is a részletek iránti érzékenységéről ismert, zenéjében a komplex struktúrák és a szabadabb, improvizatív gondolkodás egyensúlya jelenik meg. Ez az este a hangszínek és zenei ívek különösen gazdag, árnyalt világát ígéri, ahol a nagyzenekar szinte kamarazenei finomsággal szólal meg.

A Futuro Ancestrale egy kísérleti formáció, amelyet az olasz születésű, amszterdami bázisú multiinstrumentalista-zeneszerző, Giuseppe Doronzo vezet. A zenekar abból az ötletből született, hogy a kortárs improvizációt és a nem nyugati zenei hagyományokat ötvözze. Második albumuk, az Elsewhen anyagában az elektronika mellett központi szerepet játszanak a kínai, albán vagy éppen csádi tradicionális zenéből kölcsönzött ősi hangszerek. Doronzo és társai a különféle hangzások és kultúrák egyazon zenei térbe invitálásával kezdeményeznek ünnepéllyé fejlődő, élénk párbeszédet. A zenei anyag a pillanatban zajló kollektív komponálás szellemében bontakozik ki, teret nyitva a spontán alkotás és a jelen előtti tiszteletadás számára. Fotó: Eric Van Nieuwland  

A Réz körút szeptett első önálló BMC-koncertje egy élő műhelymunka betetőzése. ​A műsor gerincét az elmúlt évben kifejezetten az együttes számára született kortárs magyar művek alkotják, köztük több ősbemutatóval. A rézfúvós szeptettre való komponálás egyedülálló kezdeményezés a mai Magyarországon. Az erre vállalkozó zeneszerzők a legfrissebb megoldásokat alkalmazzák műveikben: a kiterjesztett hangszertechnikai elemek – mint a speciális fúvásmódok, a perkusszív hatások és az egyedi hangszínek – a változatos textúrákkal, valamint a sodró, olykor lebegő hangzásvilággal ötvözve olyan telt, vibráló akusztikai élményt teremtenek, amilyenben ritkán részesülhet a közönség. ​A koncert során a műhelytitkokba, az inspirációkba és a darabok születésének történetébe is közvetlen betekintést nyerhetünk a zeneszerzőkkel folytatott rövid, kötetlen beszélgetések által. Fotó: Réz körút

Az amszterdami és lisszaboni kortárs kreatív zenei színtér három egyedi hangú improvizatőre, Ziv Taubenfeld, Helena Espvall és João Sousa nemrég alapította meg elektroakusztikus trióját, amelyben a basszusklarinét, cselló és dob szokatlan hangszer-összeállítása különleges hangszínek kiaknázását teszi lehetővé. Meditatív, dallamos, csendesen parázsló zenei világuk egy szempillantás alatt tombolásba csap át, ha a zenei folyamat úgy kívánja. Törékeny kamarazenei összjáték és nyers kifejezőerő között egyensúlyozó debütlemezük You, Full of Sources and Night címmel 2025-ben jelent meg. A trió tagjai olyan művészekkel dolgoznak, mint Tony Malaby, Hamid Drake, Carlos Zingaro, Marta Warelis vagy Steve Swell.  Fotó: Miguel Estima  

Ada Rave, aki több mint egy évtizede él Hollandiában, az amszterdami improvizációs szcéna egyik legerőteljesebb és legaktívabb hangja. Rendszeresen működik együtt olyan művészekkel, mint Ab Baars, Ig Henneman, Wilbert de Joode vagy Michael Moore, és fontos tagja az amszterdami kollektíváknak és kísérleti zenei műhelyeknek. Jasper Stadhouders a kortárs holland gitárjáték egyik vezető alakja, akit széles körben a Dutch creative music kezdeményezői között tartanak számon. Játszott többek között Han Bennink, Terrie Ex, Andy Moor, Wilbert de Joode és Onno Govaert oldalán, és meghatározó figurája az Ex köré szerveződő zenei közegnek, valamint az amszterdami és nemzetközi improvizációs életnek. Ajtai Péter és Miklós Szilveszter a közép-európai szabad improvizáció megkerülhetetlen alkotói, akik hosszú évek óta jelen vannak a magyar és nemzetközi avantgárd zenei közegben. Munkájuk során olyan művészekkel léptek fel, mint Dresch Mihály, Grencsó István, Hamid Drake, Tobias Delius vagy Alexander von Schlippenbach. Zenéjük a régió sajátos improvizációs örökségét ötvözi a kortárs kísérleti zene nyitott és folyamatosan alakuló formáival. Fotók: Cristina Marx, Adriana Melo, Hrotkó Bálint / BMC

Etűd-e a variáció? Variáció-e az etűd? Kevés hasznosabb zeneszerzői gyakorlat létezik annál, mint adott témára komponálni különféle változatokat, az etűdökre pedig, Chopin óta, végső soron tekinthetünk ugyanannak a témának – a zongorázás játéktechnikai bemutatásának – különféle változataiként. A Csalog Gábor Vasárnapok 2026–2027-es évadának három koncertje e két műfaj kapcsolódásait és különbségeit fogja körüljárni és bemutatni. Beethoven monumentális Diabelli-variációi mellett olyan zeneszerzők variációi szólalnak meg a koncerteken, mint Mozart, Haydn, Schubert vagy Anton Webern, az etűdöket pedig Debussy és Rahmanyinov mellett a zeneszerzőként is aktív Csalog Gábor képviseli, aki legfrissebb kompozícióiból mutat be néhányat. Az elmúlt évek hagyományának megfelelően a kétrészes estek második felében koncertszerűen elhangzó művekről az első félidőben Fazekas Gergely zenetörténésszel beszélget a zongoraművész-zeneszerző. 1819-ben az osztrák kottakiadó, Anton Diabelli ötven zeneszerzőnek küldte el saját, aprócska keringőjét, azzal a kéréssel, komponáljanak rá egy-egy variációt, hogy aztán ezeket a tételeket gyűjteményes kötetben publikálja. Aligha gondolta, hogy négy év múlva Ludwig van Beethoven harminchárom variációból álló gigantikus sorozatot fog neki visszaküldeni. Egy olyan művet, amelyet az utókor a legváltozatosabb jelzőkkel illetett: „a legnagyobb variációsorozat” – fogalmazott az angol zenetörténész, Donald Tovey; „a legjelentősebb zongoramű” – jellemezte az osztrák zongoraművész, Alfred Brendel; „a legizgalmasabb harmóniavilágú Beethoven-mű” – írta róla Arnold Schönberg. A Diabelli-variációk valóban kivételes kompozíció. Azzá teszik a dimenziói (időtartamában, játéktechnikai nehézségeiben és kifejezésbeli gazdagságában is óriási), zenetörténeti szerepe (ez Beethoven utolsó nagyszabású zongoradarabja, amely egyszerre hordozza magában a klasszikus stílus hagyatékát és a romantikus stílus ígéretét), s hogy lenyűgözően tág teret hagy az értelmezés számára. Csalog Gábor zenei értelmezését az est második felében hallhatjuk, a szünet előtt a lehetséges szellemi és zenetörténeti értelmezések lesznek terítéken a zongoraművész és Fazekas Gergely zenetörténész beszélgetésében.A sorozat további koncertjei:2027. február 7. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Etűdök és variációk 3/2.2027. április 25. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Etűdök és variációk 3/3.

Az európai jazzszcéna egyik legkülönlegesebb fiatal hangja, Andrés Coll multiinstrumentalista-zeneszerző Ibiza tradicionális zenéjéből, jazzből, improvizációból és modern zenéből alakította ki sajátos zenei világát, amiben mentora, Joachim Kühn is segítségére volt. Munkássága az ősi és a modern zene kapcsolatát kutatja: Ibiza ritmusait, dallamait és szellemiségét az észak-afrikai gnawa, a modern jazz és a kortárs zene elemeivel ötvözi. Ebből születik meg az az új hangzás, amelyet Coll az avant-groove és az Ibiza Sound elnevezésekkel ragad meg. Legfontosabb projektje, a Cosmic Trio a mélyen gyökerező zenei hagyományokat merész, műfajokon túllépő improvizációba oltja, miközben az avantgárd kifejezésbeli szabadságával is él. Idén tavasszal megjelent legújabb albumuk, a Ride to Heaven nyers és összetéveszthetetlenül modern nyelven szól az emberi lét egyetemes témáiról: bátorságról, reményről, búcsúról, kalandvágyról és sorsunk vállalásáról.  Fotó: Carlos Pastor A koncert az Institut Ramon Llull és a JAZZ I AM támogatásával valósul meg, a Catalan Jazz On Tour program keretében.  

Részletek hamarosan...

Az Európa-szerte elismert zenészpáros, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint együttműködése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen töltött éveikre nyúlik vissza. Akusztikus duójuk vált a legfontosabb közös formációjukká, és bár legutóbbi két lemezüket kvartettben rögzítették két belga zenésszel, közös munkájuk magja továbbra is a duófelállás. Kidolgozták, hogyan lehet a legteljesebb hangzást elérni mindössze egyetlen gitárral és énekhanggal, valamint a személyes ihletettségű, mélységet, felszabadultságot és humort magukban hordozó dalaikkal. A mintegy negyven országot és számos fesztivált megjárt duó koncertjein a néző kreatív, kísérletező, műfajokat elegyítő zenei történeteknek lehet a fültanúja. Fotó: Glódi Balázs  

Közös zenélés, éneklés és adventi készülődés a legkisebbekkel A közös éneklés – ez az első emlék, ami a gyerekkori karácsonyokról beugrik az embernek. Ahhoz, hogy ez a mostani legkisebbekkel is így legyen majd évek múlva, ezzel az új, karácsonyi-adventi gyerekkoncerttel kívánunk hozzájárulni. A legszebb klasszikus vagy éppen új karácsonyi dalokat közösen tanuljuk meg a zenekar kíséretével, játékokkal, mesékkel, közös zenekar-alapítással: egyszóval itt minden az aktív zenélésről, csörgés-börgésről, éneklésről, nevetésről, hallgatózásról, és persze a karácsonyról szól majd. A dalok és a karok mestere ezúttal is Hámori Máté lesz! A koncert hossza kb. 1 óra szünet nélkül.

Közös zenélés, éneklés és adventi készülődés a legkisebbekkel A közös éneklés – ez az első emlék, ami a gyerekkori karácsonyokról beugrik az embernek. Ahhoz, hogy ez a mostani legkisebbekkel is így legyen majd évek múlva, ezzel az új, karácsonyi-adventi gyerekkoncerttel kívánunk hozzájárulni. A legszebb klasszikus vagy éppen új karácsonyi dalokat közösen tanuljuk meg a zenekar kíséretével, játékokkal, mesékkel, közös zenekar-alapítással: egyszóval itt minden az aktív zenélésről, csörgés-börgésről, éneklésről, nevetésről, hallgatózásról, és persze a karácsonyról szól majd. A dalok és a karok mestere ezúttal is Hámori Máté lesz! A koncert hossza kb. 1 óra szünet nélkül.

Az Artisjus-díjas Nagy Emma Quintet a modern, kortárs jazz új generációs képviselője. Hangzásukat alapjaiban formálja a kísérletező szellem; a szerzeményekben egyenlő hangsúllyal kapnak helyet kemény dobgroove-ok, szabad improvizációk, dalformájú kortárs kompozíciók és más különleges zenei megoldások. Zenéjüket kontrasztok és disszonancia, improvizáció és sokszínűség, kortárs életérzés és groteszk, nyers fogalmazásmód egyaránt jellemzi, amely mögül átsejlik valamiféle álomszerű báj. Ez a sokszínűség azonban nem öncélú, hanem azt szolgálja, hogy az együttes a kamarazenélés minél mélyebb rétegeibe jusson el a színpadon. 2025-ben már az ötödik albumuk jelent meg: az érzelmeket és hangulatokat előtérben tartó Altered States anyagával a zenekar mélyebbre merészkedik a könnyűzene világába, mint eddig valaha, miközben megőrzi sajátos élét és karakterét. Fotó: Cseke Tamás  

Dés András számára a jazz megélt demokrácia: egy bizalmon, nyitottságon és elmélyült hallgatáson alapuló kollektív folyamat. Martin Eberle, Philipp Nykrin és Kenji Herbert személyében olyan társakra talált, akik egyedi megszólalásuk, kíváncsiságuk és kreatív szellemük révén egységben, mégis szabadon mozgó csapatot alkotnak. A nemzetközileg elismert Unimportant Things című album után a kvartett idén márciusban a Decisions We Make című lemezzel jelentkezett, ismét a BMC Records kiadásában. A 49 perces, töretlen zenei ívként elgondolt album a megkomponált anyagokat nyílt zenei terekkel szövi össze, ahol a spontaneitás, a kockázatvállalás és a játékos interakciók valós időben bontakozhatnak ki. Ahogy Gabriel Kahane írja a Decisions We Make kísérőszövegében: „Az album egyaránt hat az értelemre és a szívre: dúdolható dallamok, táncolható groove-ok, és egy óriási zsírkrétakészlet színvilága itatja át. Épp annyira kamarazene, mint jazz, és ennél is több – formai csoda.” Fotó: Huszti István / BMC  

Az osztrák jazzélet két csillaga, Fabian Rucker és Philipp Nykrin pályája több ponton találkozik: mindketten Salzburgban születtek, a linzi Anton Bruckner Magánegyetemen tanultak, és mindössze egy év különbséggel elnyerték hazájuk egyik legfontosabb zenei kitüntetését, a Hans Koller-díjat. Az elmúlt 20 évben számtalan projektben vettek részt közösen, együtt vezetik például a bécsi bázisú Purple Muscle Car kvartettet. A zenekar telt szintetizátorbasszusokból, száraz, csípős ritmusszekcióból és légies fúvósduettből gyúrja össze avantgárd popként leírható repertoárját, amelyet az elektronikus textúrák, a rockos energiák és a jazzimprovizációk egyaránt meghatároznak. Idén novemberben megjelenő második albumuk, a II közvetlen darabjai minden eddiginél tisztábban juttatják kifejezésre a két zenekarvezető által megálmodott nyers, játékos és energikus hangzást. Fotó: Victoria Nazarova  

A KYO:DUO a nagybőgő és a hegedű szokatlan párosával lép járatlan utakra. Saw Thet Tun Oo és Clemens Rofner műsorai kizárólag saját kompozíciókból állnak, amelyek a világzene, a jazz és a szabad improvizáció metszetében születnek. A minimalista hangszerelés korlát helyett kreatív ötletek forrásává válik: a duó hangzó palettája a meditatív akusztikus szakaszoktól a rétegzett experimentális textúrákig terjed, egy páratlanul intenzív, a duófelállás hagyományait megkérdőjelező kortárs kamarazenei nyelvet hozva létre. A zenekar két tagja a világ 30 országában játszott, és olyan művészekkel, illetve együttesekkel dolgozott együtt, mint Anoushka Shankar, Manu Delago, Adam Holzman, Mino Cinelu, a Nordic Pulse, a Baltic Sea Philharmonic vagy az Absolute Ensemble. Fotó: Dino Rekanovic

Osztrosits Éva szólóhegedű-koncertjén Telemann-fantáziák és kortárs szólóművek párbeszéde kerül a fókuszba. Georg Philipp Telemann fantáziái a szólóhegedű-irodalom ragyogó ékkövei, amelyekben a zenei kifejezés sokfélesége éppúgy megjelenik, mint a koncerten megszólaló kortárs darabokban. Kurtág György, Balogh Máté, Tornyai Péter és Illés Márton kompozícióin keresztül különböző világok tárulnak a közönség elé, amelyek a barokk művekkel kontrasztot alkotva még szélesebb perspektívát kínálnak a zenei kifejezés bemutatására. Tornyai Péter Stolperstein című műve a holokauszt áldozatainak állít emléket – erre utal a cím is, ami magyarul botlatókövet, vagyis járdába süllyesztett kis emléktáblát jelent. Kurtág György Jelek, játékok és üzenetek című sorozatából öt darab új ciklussá szerveződve szólal meg. Illés Márton Én-kör IV című kompozíciója egy 2023-as mű átdolgozott változata, amely különlegesen nagy technikai kihívás elé állítja az előadót: főleg zajokból és effektekből, alternatív játékmódokból felépülő, törékeny és hangzásképében gazdag alkotásról van szó. Balogh Máté BABEuropeL Duo című műve ősbemutatóként hangzik el, amelynek megszólaltatásába Osztrosits Éva mellé a szerző is becsatlakozik. Fotó: Szűcs Ágnes

A Mel*E triót az osztrák jazz három összetéveszthetetlen alkotója hozta létre, akik a virtuóz összjátékot az új hangzási lehetőségek keresésével ötvözik. Akusztikus és elektronikus elemekből egyaránt építkező zenei világuk hipnotikus, sodró erejű darabokban ölt testet: hol nagyívű dallamok lebegnek energikus groove-ok és táncolható ritmusok felett, hol pedig ambient hangtájak ölelik körül a hallgatót. A Mel*E kontrasztok iránti játékos vonzalma mutatkozik meg azáltal is, hogy a virtuozitás és a közvetlenség, az analóg és a digitális hang, az erő és az érzékenység, a felgyújtó és a befelé tekintő hangulatok párhuzamosan, egymást kiegészítve vannak jelen megszólalásukban – jazz az elektronika neonfényénél, a transzzene szabadságával. Fotó: Apollonia Theresa Bitzan

A zene mindig is testről testre vándorolt, mielőtt papírra került volna. Különösen igaz ez a 17. századi Itáliára, ahol a díszítés virágzó, olykor dekadens kultúrájában a zenei gondolatok egyszerű vázlatokként keltek útra, hogy aztán a helyi előadói gyakorlat, a pratica révén nyerjék el teljes formájukat, és a kamarazene bensőséges világában találjanak otthonra. Monteverdi 1607-es Orfeója az énekhangot az alvilágot is meghajlító erővel ruházta fel. Ariadnéjának panasza pedig túlélte magának az operának az elvesztését: énekesek vitték városról városra, új szöveggel és újra meg újra megszólaltatva. Egy évszázaddal később Benedetto Marcello lejegyezte a velencei gettó zsinagógai énekeit, amelyekből az Estro poetico-armonico zenei anyaga sarjadt. Háromszáz év múltán Yotam Haber veszi fel ezt a fonalat: a sábbát és a pészah dallamai hangfelvételeken megőrzött énekhangokon és kortárs héber költészeten szűrődnek át, a mezzoszoprán pedig az emlékezetben tovább élő ének legújabb láncszemévé válik. E központi gondolat köré épülve a műsor azt követi nyomon, miként szivárog át ez az örökség határokon és évszázadokon. Samy Moussa Orpheuszt az időtlen sarkvidéki csendbe helyezi át. Yiran Zhao Ariadné „O Teseo” kiáltásának töredezett visszhangjai között bolyong. Margareta Ferek-Petrić a mindenhatóság álmát korunk szavakba öntött fantáziáival állítja szembe. Gryllus Samu új, glissotarra írt műve szabadon siklik a rögzített hangmagasságok között. Dobri Dániel ENS című darabja az együttes hangzását lélegzetre, beszédhangra és lüktetésre bontja vissza: arra a testi alapra, amelyből minden szájhagyomány táplálkozik. Ajtony Csaba Orfeo-Sinfoniára írt parafrázisa mindkét irányba kitárja az ajtót. Ami e művek között áramlik, az nem annyira idézet, mint inkább ozmózis: lassú kölcsönhatás az évszázadok félig áteresztő falain keresztül, amelynek során a legrégebbi énekek az őket továbbadó hangok melegét őrizve jutnak el hozzánk. A MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekart a Bécsi Zene- és Előadó-művészeti Egyetem kritikai elismerésnek örvendő végzett hallgatói alapították 2007-ben. Az együttes koncertjeit összművészeti alkotásként értelmezi, a történeti zenei repertoárhoz pedig korunk új művei felől közelít. Miközben elkötelezetten képviseli az élő zeneszerzőket és a kortárs zenét, Bécs, Pozsony, Budapest és a tágabb közép-európai térség meghatározó koncerttermeiben való rendszeres fellépéseivel a művészi folytonosságot is erősíti, és hozzájárul a közép-európai zenei örökség fogalmának alakításához. A koncertet a Sonus Alapítvány az Új Zene és a Korszerű Előadóművészet Támogatásáért szervezi a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, az Azrieli Music Foundation, az osztrák Bundesministerium für Wohnen, Kunst, Kultur, Medien und Sport, valamint az SKE támogatásával.

Második évadába lép Zétényi Tamás csellóművész koncertsorozata, amelyen Johann Sebastian Bach legkülönbözőbb szvitjei szólalnak meg. A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozatban az eredetileg billentyűs hangszerre komponált angol szvitek mellett lantra és hegedűre írt partiták szólalnak meg, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell zeneszerző közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát: a szviteket és partitákat Bach-kortárs komponistáktól válogatott meglepetés darabok egészítik ki a műsorban, amelyek ugyancsak átiratok hegedűre, gambára vagy fuvolára készült művekből. Fotó: Huszti István / BMC

„Talán egyik zeneszerző sem volt akkora hatással a mai jazzre, mint Bartók. Műveinek döbbenetes ereje, dinamikája szinte elsöpri a hallgatót, zenéje csupa izgalom, misztikum, határtalan mélység és tisztaság. Azzal a céllal készítettük ezt az anyagot, hogy feldolgozásaink által azokkal is megszerettessük Bartók zenéjét, akik eddig idegenkedtek tőle” – mondta el Sárik Péter az első Bartók által ihletett triólemezéről, amely 2018-ban jelent meg. A műsort az együttes azóta Finnországtól Kazahsztánon át Kínáig a világ 15 országában játszotta nagy sikerrel, 2023-ban pedig folytatással is jelentkeztek a X2 Bartók című lemez képében, amely további zongora- és kórusművek jazzes feldolgozásait tartalmazza.  

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A sorozat zárókoncertjén Korb Attila lép párbeszédbe Thad Jones örökségével. Thad Jones neve egyet jelent a modern big band hangzás egyik csúcspontjával: zenéjében a sodró swing groove, a blues mély gyökerei és a rafinált hangszerelés különleges egységet alkotnak. Kompozíciói energikusak, ugyanakkor tele vannak finom, váratlan megoldásokkal. Korb Attila zenei világa szintén erősen kötődik ehhez a tradícióhoz, miközben kortárs megszólalásra törekszik. A koncert válogatása az adventi időszak hangulatához is kapcsolódik, így az ünnepi atmoszféra és a swing lendülete egyszerre lesz jelen. A blues és a groove közös nyelve mentén egy felszabadult, mégis igényes zenei világ bontakozik ki – méltó lezárásaként a sorozatnak.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A sorozat zárókoncertjén Korb Attila lép párbeszédbe Thad Jones örökségével. Thad Jones neve egyet jelent a modern big band hangzás egyik csúcspontjával: zenéjében a sodró swing groove, a blues mély gyökerei és a rafinált hangszerelés különleges egységet alkotnak. Kompozíciói energikusak, ugyanakkor tele vannak finom, váratlan megoldásokkal. Korb Attila zenei világa szintén erősen kötődik ehhez a tradícióhoz, miközben kortárs megszólalásra törekszik. A koncert válogatása az adventi időszak hangulatához is kapcsolódik, így az ünnepi atmoszféra és a swing lendülete egyszerre lesz jelen. A blues és a groove közös nyelve mentén egy felszabadult, mégis igényes zenei világ bontakozik ki – méltó lezárásaként a sorozatnak.

A Luís Vicente Trio a portugál jazz egyik legdinamikusabb együttese, amely kalandvágyó szellemének, érzelmi mélységének és kísérletező hangzásvilágának egyaránt köszönheti hírnevét. Luís Vicente, Gonçalo Almeida és Pedro Melo Alves zenei dialógusa a free jazz, a kortárs improvizáció és a lírai kifejezésmódok legjavát ötvözi spontán, mégis koherens, absztrakt, mégis lélekkel teli műsorokká. A trió történetének legújabb szakaszába lépve Leo Genovese és Tony Malaby részvételével bővül kvintetté, akik új szintre emelik a zenekar megszólalásának intenzitását és színgazdagságát: közös koncertjük felvillanyozó találkozásban egyesíti Lisszabon vibráló kreatív energiáit és New York avantgárd színterének erejét. Fotó: Cristina Marx  

A hagyományhoz híven a 2026-os évet is a Dresch Quartet zárja az Opusban. Alapítója – és egyben a magyar etnojazz műfajteremtő fúvós művésze –, Dresch Mihály az 1980-as évek óta a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakja. Zenekara következetesen és magabiztosan járja sajátos útját, amelyet a magyar népzene és az afroamerikai jazz egyéni, a zenekarvezető és a mindenkori tagok által közösen kialakított ötvözete jelöl ki. A kvartett legújabb lemeze nemrég jelent meg Keskeny ösvény címmel, ennek anyagából is hallhatunk majd részleteket a koncerten. Elkötelezettség a zenei koncepcióban, tisztelet és alázat a források iránt, kiemelkedő muzsikusok, új és örökzöldnek számító Dresch-szerzemények, sztenderdek Dresch-módra – mindezek együttese adja azt a zenei élményt, amit a  közönség minden alkalommal az újszerűség érzésével gazdagodva tapasztalhat meg.   

Lebegés, köztes lét: erről és még sok minden másról, mozgásban lévő létezésünkről szól az UMZE Kamaraegyüttes nagyrészt magyar kortárs műveket felsorakoztató programja. A zenekar legfontosabb küldetésének eleget téve ezúttal is az együttes közvetlen vonzásában, vagy azon túl működő komponisták műveiből válogat. A program középpontjában Sándor László Levitation című, a BMC nagytermét hangszerré transzformáló műve, Laczkó Bálint az UMZE számára komponált többcsatornás elektronikát is alkalmazó darabja, valamint a nemrég elhunyt finn zeneszerző, Kaia Saariaho Terrestre című, eredetileg egy fuvolaverseny részének készült, külön is előadható művének magyarországi bemutatója áll. Ezúttal a hárfa zengéses hangzása teszi egységessé a műsort, amelyben megtaláljuk Madarász Iván a kamarazenei alaprepertoár részévé vált, impresszionista hangzásokban gazdag darabját éppúgy, mint a fiatal zeneszerző-generáció egyik kiemelkedő tehetségű alkotója, Persányi Zsófia kompozícióját, amely az UMZE felkérésére frissen készült. Klasszikus hangszeres zenétől a különleges térbeli elhelyezkedésen át a legmodernebb hangtechnikai eszközökig sok mindent felvonultat az együttes ezen a hangversenyen, miközben alapvetően minden eljátszott hanggal – és a darabokat kísérő beszélgetésekkel – a közönséggel való érzelmi és intellektuális kapcsolódást keresi, ezzel is bizonyítva, hogy a mai magyar zene élő és releváns.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Fejérvári Zoltán, Stark János Mátyás és Devich Gergely a 2027-es Beethoven-év jegyében indít új bérletsorozatot a BMC-ben. A sorozat mindhárom koncertjén Beethoven egyik zongoratriója lép párbeszédre egy-egy másik német nyelvterületről származó zeneszerző azonos műfajú darabjával. A sorozat második koncertjén először Beethoven Esz-dúr triója szólal meg, amely a zeneszerző kamarazenei termésének legjavába tartozik. Ez a mű és „testvére”, a szintén az op. 70-es sorozatba tartozó Szellem-trió egyaránt különleges darab – az Esz-dúr trió többek között azért, mert nem szerepel benne valódi lassú tétel: az emelkedett hangvételű szélső tételek között két táncos karakterű, mérsékelt tempójú tétel helyezkedik el. Mendelssohn a c-moll triót hegedűs-zeneszerző barátjának, Louis Spohrnak ajánlotta. A drámai nyitótételt a szerző szöveg nélküli dalaira emlékeztető Allegretto, majd egy virtuóz Scherzo követi. A finálé kétségbeesett hangvételére végül egy olyan koráldallam hoz diadalmas megoldást, amelyet korábban Luther Márton is feldolgozott.A sorozat további koncertjei:2026. október 17. Fejérvári – Stark – Devich: Beethoven+ 3/1.2027. május 29. Fejérvári – Stark – Devich: Beethoven+ 3/3.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Rómeó és Júlia – Párbaj és szerelem a hangok nyelvén A világ egyik legszebb szerelmi történetén, a Rómeó és Júlián keresztül mutatjuk be, milyen, amikor maga a zenekar lesz szerelmes. Melyik hangszer melyikhez vonzódik, kik nem illenek össze sosem, milyen, amikor harcolnak a zenészek, és milyen, amikor ölelkeznek - mindezt a hangok nyelvén, Csajkovszkij talán legszebb romantikus álomzenéjének tükrében mutatja be a karmester és mesélő: Hámori Máté. Egy különleges, beavató koncert, amit nagyobb gyerekeknek és a műfajjal ismerkedőknek ajánlunk, de a bátor 13 éveseket sem hagyjuk ki a kalandból!

Karády, Kabos és a fekete-fehér álmok: slágerek a magyar filmgyártás aranykorából Egy elfelejtett aranykort idéz meg a Danubia és Hámori Máté legújabb produkciója: a magyar filmgyártás hőskorát. Az elképesztő iramban és minőségben készült fekete-fehér filmek közös pontja a szenzációs zene volt, amely megalapozta a későbbi évtizedek slágergyárosainak munkáját is. Válogatásunk a harmincas évektől a hatvanas évek végéig a magyar filmzenék legjavát nyújtja dús zenekari hangzásban, nagyszerű énekes-színészek közreműködésével, és Hámori Máté, a karmester kommentárjaival kísérve.

Családi zenés-bábos előadás A mese és a klasszikus muzsika találkozása egy izgalmas családi programon, amely egyszerre szól a természet, a környezet és a zene harmóniájáról. A közkedvelt Egy viharos nap című előadásból már jól ismert barátokhoz, Mimóhoz és Csipekhez a bölcs Berka bagoly is csatlakozik. Az új történet középpontjában egy nagy diófa áll, a körülötte, rajta és a felette élőkkel. Milyen csodákat rejt a hatalmas fa? Megtalálja-e a kezdőhangot Csipek? Mit készít olyan nagy lelkesedéssel Mimó? Miről dalolnak nekünk a madarak? Tartsatok velünk ebben az új zenés kalandban, hogy megtudjátok a válaszokat! 4 éves kortól ajánlott, családi program.  Helyfoglalás érkezési sorrendben. Az előadás időtartama: kb. 50 perc

Dvořák és Mendelssohn útjai nem keresztezték egymást, hiszen a cseh zeneszerző még kisgyermek volt, amikor a késő klasszika, preromantika nagy alkotója elhunyt. Mégis a két zseni vonós kamarazenéjének líraisága, egyszerre mély és gyengéd zenei mondanivalója közös személyiségjegyekre és hasonló művészi hozzáállásra utal. A gyönyörű dallamíveik szinte udvarolnak a közönségnek, a gyors tételek nem drámaiak, inkább a kergetőzés harcias játékosságára emlékeztetnek.A Liszt Ferenc Kamarazenekar 60 perces, szünet nélküli műsorával a Valentin-nap előestéjén kitűnő lehetőséget ad arra, hogy zenével készülődjünk a romantikus ünnepre.

Dvořák és Mendelssohn útjai nem keresztezték egymást, hiszen a cseh zeneszerző még kisgyermek volt, amikor a késő klasszika, preromantika nagy alkotója elhunyt. Mégis a két zseni vonós kamarazenéjének líraisága, egyszerre mély és gyengéd zenei mondanivalója közös személyiségjegyekre és hasonló művészi hozzáállásra utal. A gyönyörű dallamíveik szinte udvarolnak a közönségnek, a gyors tételek nem drámaiak, inkább a kergetőzés harcias játékosságára emlékeztetnek. A Liszt Ferenc Kamarazenekar 60 perces, szünet nélküli műsorával a Valentin-nap előestéjén kitűnő lehetőséget ad arra, hogy zenével készülődjünk a romantikus ünnepre.

Az 1890-ben komponált Krizantémok Puccini kevés tisztán hangszeres műveinek egyike, a jól ismert darabot az olasz király, II. Vittorio Emanuele fiának hirtelen halála ihlette. Lutosławski 1965-ben bemutatott Vonósnégyesének hangulata szintén gyászzenére emlékeztet. A lengyel zeneszerző majdnem az egész kvartettben a véletlenszerűségen alapuló zeneszerzési módszert, az aleatóriát használta: a szólamok ezekben a szakaszokban egymáshoz képest szabadon, szinkronitás nélkül mozognak, ami rendkívül különleges hangzásképet hoz létre. Beethoven op. 132-es a-moll vonósnégyese a szerző többi kései kvartettjéhez hasonlóan monumentális és formabontó alkotás. Az öttételes forma közepén helyezkedik el a mű lassú tétele, amelynek Beethoven az alábbi címet adta: „A felgyógyult beteg hálaéneke az Istenséghez, líd hangnemben”. A fohászkodó, korálszerű részeket hármas lüktetésű, élénkebb szakaszok követik, amelyek a beteg egyre növekvő életerejét jelenítik meg. A Korossy Kvartett tagjai 2018-ban kezdték meg a közös munkát. A következő évben megnyerték a Zeneakadémia szervezésében megvalósult Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyt, majd 2021-ben a nemzetközi Bartók Világversenyen öt különdíjjal jutalmazták az együttest. Munkájukat elismert művészek segítik, köztük Eberhard Feltz, Kelemen Barnabás, Keller András, Kokas Katalin, Pauk György, Günter Pichler, Schiff András és Takács-Nagy Gábor. A legnagyobb hazai koncerthelyszínek mellett olyan nemzetközi fesztiválok résztvevői, mint a Lockenhaus Kammermusikfest, a Kamara.hu, az Arcus Temporum, a Bartók Tavasz, a Fesztivál Akadémia Budapest vagy a toblachi Mahler Festival. A BMC közönsége is jól ismerheti már a kvartettet: 2023 őszén indult önálló sorozatukban Bartók Béla összes vonósnégyesét szólaltatták meg a Koncertteremben, a 2025/26-os évadban pedig a Kurtág100 fesztiválon játszották az ünnepelt műveit, és Fejérvári Zoltánnal is adtak egy közös koncertet. A 2026/27-es évadban Fénytörések címmel indul újabb sorozatuk, amely három koncerten, a vonósnégyes-irodalom ritkán társított darabjain keresztül világítja be a műfaj szegleteit. A sorozat további koncertjei: 2026.09.25. Korossy Kvartett: Fénytörések 3/1.2027.05.21. Korossy Kvartett: Fénytörések 3/3.

Schubert és a dallamok birodalma Félénk, szemüveges, dundi figura. Egy apró szoba mélyén ült, és miközben a világ elment mellette, ő titokban a valaha írt legszebb dallamokat kottázta le. Ezen a délelőttön felfedezzük a legnagyobb Franz, Franz Schubert titkait: - Mit tud elmondani egy dal? Megmutatjuk, hogyan beszél a zene szavak nélkül is. - Hangszeres párbaj: Hogyan tud két hangszer egymással versenyezni vagy épp vitatkozni? - Szerelmi vallomás vonóval: Lehet-e hegedűvel és csellóval olyat mondani, amit szavakkal nem? Várunk titeket egy olyan utazásra, melyen kiderül, hogy a legcsendesebb emberekből lesznek a legnagyobb varázslók.

Barokk zúzás és magyar népi virtus – tüzes ritmusok és közös táncház Szenvedély? Pipa. Zúzós kíséretek? Pipa. Virtuóz hegedűfutamok? Pipa. Táncritmusok a végtelenségig? Pipa. Annyi a hasonlóság, hogy nem lehet felsorolni, mégis rácsodálkozunk elsőre arra, hogy jön össze Vivaldi 300 éves zenéje a mi magyar hangszeres népzenénkkel. Kiderül koncertünkön! A szünetet pedig táncház követi oktatással, énekléssel és sok nevetéssel. Ezt az estét szerintünk maga Vivaldi is élvezné!

Két világ, egy este: Mozart és a jazz találkozása – Tálas Áron Trió és a Danubia Van átjárás a műfajok közt? Mit mondhat Mozartról egy jazz-zongorista? Mennyire szabad a zene, mennyire szabad a zenész és Ön, kedves közönség? Nem kell aggódni: jó móka lesz! Két világ, egy este: Mozart és a jazz találkozása nem új történet – Jacques Loussier óta tudjuk, milyen izgalmas ez a kreatív randevú. Ezen az estén Mozart utolsó zongoraversenyét állítjuk a fókuszba, és két irányból közelítünk hozzá: - A klasszikus előadás letisztultságából: A zeneszerző halála évében bemutatott, búcsúzó zongoraverseny három tételben, amely már a romantika előszelét hordozza. - A jazz szabadságából. A koncertet egy kötetlen jam session zárja, amit minden érdeklődőnek meleg szívvel ajánlunk.

Etűd-e a variáció? Variáció-e az etűd? Kevés hasznosabb zeneszerzői gyakorlat létezik annál, mint adott témára komponálni különféle változatokat, az etűdökre pedig, Chopin óta, végső soron tekinthetünk ugyanannak a témának – a zongorázás játéktechnikai bemutatásának – különféle változataiként. A Csalog Gábor Vasárnapok 2026–2027-es évadának három koncertje e két műfaj kapcsolódásait és különbségeit fogja körüljárni és bemutatni. Beethoven monumentális Diabelli-variációi mellett olyan zeneszerzők variációi szólalnak meg a koncerteken, mint Mozart, Haydn, Schubert vagy Anton Webern, az etűdöket pedig Debussy és Rahmanyinov mellett a zeneszerzőként is aktív Csalog Gábor képviseli, aki legfrissebb kompozícióiból mutat be néhányat. Az elmúlt évek hagyományának megfelelően a kétrészes estek második felében koncertszerűen elhangzó művekről az első félidőben Fazekas Gergely zenetörténésszel beszélget a zongoraművész-zeneszerző. Bár a maga idején „piccolo divertimento” néven is ismert volt Joseph Haydn f-moll varációsorozata, a címke kétszeresen is félrevezető, hiszen a mű sem nem kicsi, sem nem szórakoztató jellegű. Haydn legmegrázóbb, legszemélyesebb zenéinek egyikéről van szó, amelynek keletkezését egyes elemzők összefüggésbe hozzák azzal, hogy a komponálás idején hunyt el a zeneszerző plátói szerelme, Maria Anna von Genzinger. A változatok alapjául szolgáló témát akár Schubert is írhatta volna, aki maga is mestere volt a variáció műfajának, Haydn darabja mellett tehát otthonosan fogja magát érezni a koncert műsorán a 19. század eleji, ma már kevéssé ismert zeneszerző, Anselm Hüttenbrenner melankolikus témájára, káprázatos fantáziával megírt Schubert-variációsorozat. A koncert második felében Claude Debussy etűdjeiből játszik egy válogatást Csalog Gábor. Ezek az első világháború idején írott darabok a kései Debussy-stílus jellegzetes képviselői: szó sincs itt már impresszionizmusról, a lenyűgözően tiszta szerkezetű, látnoki erejű kompozíciók – miközben rendkívüli technikai igényeket támasztanak a zongoristával szemben – levetik magukról az impresszionista címkét, inkább valamiféle absztrakt expresszionizmus képviselői. A koncert első felében Fazekas Gergely zenetörténész beszélget Csalog Gáborral az elhangzó művekről.A sorozat további koncertjei:2026. november 29. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Etűdök és variációk 3/1.2027. február 7. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Etűdök és variációk 3/2.

Fejérvári Zoltán, Stark János Mátyás és Devich Gergely a 2027-es Beethoven-év jegyében indít új bérletsorozatot a BMC-ben. A sorozat mindhárom koncertjén Beethoven egyik zongoratriója lép párbeszédre egy-egy másik német nyelvterületről származó zeneszerző azonos műfajú darabjával. A zongoratrió műfajának megszilárdítását Haydnhoz köti a zenetörténet, nem véletlenül: műveinek zenei komplexitása, a komolyságot és az életvidám játékosságot ötvöző hangvétele a sorozat főhősét, Beethovent is nagy mértékben inspirálta. Ez a hatás a koncerten megszólaló két műben is hallható lesz: a Haydn-trió első tételének drámai tónusa, a második tétel már-már romantikus, lírai hangja, és az utolsó tétel kirobbanó energiája mind-mind olyan karakterjegyek, amelyek Beethoven jól ismert Főherceg trióját is meghatározzák. Beethoven egyik legfontosabb mecénásának, Habsburg-Lotaringiai Rudolf főhercegnek ajánlotta a B-dúr triót – az egész mű méltóságteljes eleganciája a zeneszerző iránta érzett tiszteletéről is tanúskodik. A sorozat további koncertjei:2026. október 17. Fejérvári – Stark – Devich: Beethoven+ 3/1.2027. január 9. Fejérvári – Stark – Devich: Beethoven+ 3/2.