Élménypedagógiai Zenei Interakció A Karmesterjáték egy társasjáték. Együttműködés és közös figyelem szükséges hozzá. A játékban bármilyen korú játékos részt vehet, hiszen utánzás, ismétlés és visszacsatolás segítségével képes lesz saját ütemének megfelelő tempóban fejlődni. A rövid élményprogram növeli az energiaszintet, a közös alkotás élménye pedig erősíti a (ön)bizalmat, az együttműködést. A játékosok új, eddig nem ismert vagy ritkán látott oldalaikat is bemutathatják, megváltoztatva a közösségben elfoglalt helyüket. A Karmesterjáték három, nagyjából azonos időtartamú részből, felvonásból áll: egy előadás keretében megismerhetik a játékban szereplő hangszereket (hangszerbemutató), valamint a karmester szerepét; a Hangszercséplő során szabad játék keretében szerezhetnek élményeket a résztvevők, végül Karmesterjátékban már strukturált, szabályozott játék keretében mutathatjuk meg egymásnak a tanultakat. Előadja: Bélaműhely Művészeti vezető: Rimóczi István

Ha minden napod zenével kezdődik, a buszon, az iskolában, a mosdóban vagy dolgozatírás közben is zenét hallgatsz, ha minden esőből, kabócaberregésből szimfónia lesz számodra, akkor te igazi zeneimádó vagy. Főhősünk épp így él, zenében pedig mindenevő: az óracsörgésből, a fogmosásból, a teaszürcsölésből is zene lesz... A Zeneimádó szórakozottsága számtalan vicces helyzetet szül az előadás során. Végül a nézők bevonásával tapasztalhatja meg, hogy a zene nemcsak egy személyes menedék, hanem közös nyelv is lehet és a közösségi együttlét sok örömet adhat.

Elliot Galvin zongoristát aligha kell bemutatni a jazzrajongóknak: régóta a brit jazz úttörői között tartják számon, akinek négy szólóalbuma is a Downbeat és a Jazzwise éves albumlistájának élén végzett, és a Dinosaur zenekar mellett olyanokkal dolgozott együtt, mint Shabaka Hutchings, Norma Winstone vagy Mark Lockheart. Turnéjának apropóját ezúttal az adja, hogy 2025 februárjában jelenik meg új albuma, a neves brit zenészbarátok közreműködésével készült The Ruin (Gearbox Records), amelyre Galvin új kezdetként tekint. Ez a szabadon áramló zene az eddigi legszemélyesebb albuma, amelyet gyermekkori zongoráján komponált, és szülővárosának sivár, mégis gyönyörű tájai ihlették. A kígyózó zongora- és a tagolt szintetizátorszólamok illanó vokalizációk, megtévesztően groove-ba hajló ütőhangszerek és kifinomult, lélekteli fuvolaimprovizációk körül fonódnak és csapnak össze.

Antonio Vivaldi 1706-ban lett a velencei Pio Ospedale della Pietà leányárvaház hegedűtanára, és az intézménnyel változó keretek között, de egész életére kapcsolatban maradt. Ebben az időszakban az árvák zenekara egyre nagyobb elismertségre tett szert Itália-szerte. Vivaldi az ő számukra komponálta concertói, kantátái és egyházzenei művei java részét. Csak versenyműből több mint 500-at hagyott ránk, amelyek között vannak szólóhangszerre – többségében hegedűre vagy fagottra – és zenekarra született művek, illetve vonósegyüttesre írt, inkább a későbbi szimfóniákra emlékeztető darabok is. Vivaldi concertói köré szerveződik Lakatos György fagottművész és a Concerto Armonico nagy sikerű koncertsorozata, akik ezúttal nemcsak válogatást adnak elő az olasz barokk nagymesterének műveiből Lakatos György zenei beavatójával, hanem a zeneoktatás műhelymunkájába is betekintést engednek 15 fagottos növendék: Bazsinka Ivett, Beleznai Anna, Kelemen Kinga, Kolozsi Laura, Losonci Luca, Marics Borbála, Nagy Sarolta, Németh Flóra, Novák Valéria, Stankowsky Petra, Szőllősy Szellő, Török Anna, Varga Luca, Zöld Vera és Zsargó Dominika közreműködésével.

Dóczi Bence (imdb) és a DDT trió közös zenekarának művészi célja az, hogy a hip hop klasszikus elemeit és az improvizáció szabadságát ötvözve teremtsen egyedi hangzást, és kifejezésre juttassa a zene sokszínűségét és határtalan lehetőségeit. A hangszeres virtuozitás mellett – amely a technikailag magas szintű játékot garantálja – fontos szerepet kap az elektronikus effektek és a hangfelvételek használata is, amely új dimenziót kölcsönöz a zenei anyagnak. Egyes dalokban pszichedelikus hatások szólalnak meg, amelyek utazásra ragadják magukkal a hallgatót, más darabokban inkább a groove-ok érvényesülnek, ami a lendületről kezeskedik. Az improvizáció pedig lehetővé teszi, hogy a négy fiatal muzsikus kiélvezze a pillanat hozta inspirációkat, és megossza őket a hallgatókkal. Első lemezük nemrég jelent meg a Blunt Shelter Records gondozásában, most pedig Horváth Áron cimbalmossal emelik még magasabb szintre kémiájukat.  

Jasna Jovićević úttörő Quinary együttese a kamarajazz fogalmát értelmezi újra: a klasszikus vonósnégyes dinamikus energiáit ötvözi a fafúvósok, az ének és az ütőhangszerek simulékony sokoldalúságával, ami a hagyományos műfajokon túllépő hangzásvilágot hoz létre. A Quinary zenéje egyfajta konceptuális programzene, amelynek célja, hogy feltárja a frekvenciák, az érzékelés és a jóllét közti finom kapcsolatokat: a náda jóga elemeit ötvözi a modern jazz esztétikájával, hogy olyan kompozíciók szülessenek, amelyek rezgései az elmére és a testre egyaránt hatnak. A zenekarvezető kompozíciói hagyják érvényesülni a tagok saját stílusát, erősségeit és improvizációs készségét, így szervesen alakuló közös alkotófolyamatuk még inkább kifejezésre juttathatja az egység és az empátia iránti elköteleződésüket.     

A Szabó Dániel Quintet tagjai hazánkban és nemzetközi vizeken egyaránt aktív, élvonalbeli zenészek. A formáció többnyire a zenekarvezető Szabó saját kompozícióit adja elő: progresszív, de a közönség számára is elérhető, stimuláló zenét. A tagok közötti intenzív és örömteli interakció, komplex ritmusvilág, burjánzó dallamok és modern harmóniák jellemzik a repertoárt. A zenekar amerikai változatának (Daniel Szabo Quintet) legújabb albuma Intersections címmel jelent meg, amelyről ezen a koncerten is el fognak hangozni favoritok, számos új kompozíció mellett.  Szabó itthon és az Egyesült Államokban egyaránt aktív, rendszeresen dolgozott olyan zenészekkel, mint Peter Erskine, Chris Potter vagy Joe LaBarbera, de az amerikai, fiatalabb generáció élvonalbeli tagjaival is. Legutóbbi albuma, a Visionary a nagy presztízsű amerikai JAZZIZ magazin egyik listavezetője lett, Brad Mehldau es Esperanza Spaulding társaságában. Chick Corea menedzsmentje Szabót kérte fel a Corea által a Müpa számára dedikált, Bartók inspirálta Jazz Piano Concerto zárótételének előadására, John Patitucci és Dave Weckl társaságában, 2022 tavaszán. Egykori mentorával, a Grammy-díjas Danilo Perezzel kétzongorás koncertet adott 2023 decemberében.   

A Subtones műfaji határokon átívelő, dalközpontú szerzeményeivel néhány év alatt közönségkedvenc koncertzenekarrá vált a hazai jazzpop színtéren. Azért, hogy még közvetlenebbül tudjanak kapcsolódni a hazai közönséghez, a Fonogram-díjas Lángolj című lemezükön kizárólag magyar nyelvű dalok hallhatók, amelyek szövegét a zenekar tagjai mellett Szepesi Mátyás és Závada Péter írták. A Subicz Gábor trombitás által 2019-ben alapított Subtones Magyarország egyik legizgalmasabb szupergroupja. Jónás Vera és Kiss Flóra énekesnők érkezése a vokális formák irányába terelte a zenekart, olyannyira, hogy a 2022-es A Dal című műsor döntőjében a második helyen végeztek. „Rögtön az elején, amikor ez a felállás megszületett, nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem a közlésvágy hajt. Olyan zenét szeretnék a Subtonesszal csinálni, amit nekem jó hallgatni. Sokszor felmerül, hogy jazz-e a Subtones zenéje. Számomra a jazz egy mindset: minél több lehetőséget nyitva kell hagyni, nem szabad teret engedni a megszokásból zenélésnek. Imádom, amikor nem tudom, hogy mit fognak játszani a többiek, és azok a kedvenc pillanataim, amikor kirúgjuk magunk alól a széket. Nagyon sokfajta elemből tevődik össze a zenénk, elég sokféle színpadon megfordulunk, TV stúdiótól a jazzklubokon át a dübörgő fesztiválokig. Én azt érzem, hogy mindenhol megállja a helyét a muzsikánk. A magyar dalszövegekkel a közönséghez szeretnénk közelebb kerülni. Úgy érzem, hogy itthoni környezetben az angol szöveg valamiféle elbújás, maszkviselés. A saját anyanyelvünkön sokkal instantabb a hatás, közvetlenül repül a dal a hallgató fülébe” - meséli a Subtones zenekarvezetője és ötletgazdája, Subicz Gábor.  

A 20. század elején zenéje gond nélkül talált utat az operett negédes világába a Három a kislány című daljáték révén, és életműve tele van a 19. század eleji Bécs zenekedvelői számára írt könnyed, alkalmi darabokkal, mégis, a nyugati művészi zene történetében kevesen jutottak olyan mélyre az emberi reménytelenség megragadásában, mint Franz Schubert. „Minden gyalázatosan megy – írta egyik barátjának az 1820-as évek elején –, mert e nyomorúságos világban majd’ minden értelmes embernek ez a sorsa. És mihez is kezdenénk a boldogsággal, amikor a boldogtalanság immár egyetlen izgatószerünk.” Hogy ennek a boldogtalanságnak milyen életrajzi okai voltak (a szerelmi csalódástól az anyagi nehézségeken át a végzetes betegségig számosak), az kevésbé érdekes annál, mint hogy 200 évvel később, mi, a mai hallgatók miként vagyunk képesek átélni a schuberti zenében megjelenített reménytelenséget. Csalog Gábor koncertjén az 1825-ben komponált, nagyszabású a-moll szonáta (D. 845) fog majd lehetőséget nyújtani ennek kipróbálására, az est első felében pedig a zongoraművész és Fazekas Gergely zenetörténész beszélgetésében tágabb kontextusban, más művekből vett illusztrációk nyomán kerül szóba, hogy milyen eszközökkel jeleníthető meg a zenében a reménytelenség érzése.

"A koncerten megszólaló darabok hátterét adó Henosis-sorozat – mint azt a címadó ógörög kifejezés (ἕνωσις) is jelenti – az „egy-ség” kereséséből született. Zeneszerzői munkám során azt tapasztaltam, hogy mai korunkban a hangok képtelenek pusztán „zeneként lenni”, az élő tradíció hiányában az alkotónak újabb és újabb rendszerek, szisztémák felállításával kell létüket igazolnia. Ebből fakadóan a kompozíciós folyamat java része ezen rendszerek kitalálásával telik, csak ezután következhet az intuitív zeneszerzés. Ez a folytonos „semmiből teremtés” azonban rendkívül fáradtságos folyamat, ezért egyre nagyobb igény támadt bennem arra, hogy egyszerűen csak zenét írhassak, hogy pusztán az intuíciómra hagyatkozva, a folytonos önigazolás kényszere nélkül alkossak. Ebből a vágyból született a Henosis-sorozat, mely egy egyszerű szisztémára, sőt, valójában egyetlen egy skálára épül, és ami a háttérben meghúzódva, mint rejtett logosz „kormányoz, áthatva mindenen mindent”. A nagy egész megléte felszabadítja a hangokat, így azok számtalan formában és színben jelennek meg újra és újra, mint az egész töredékei, és mégis, mint önálló létezők.  A koncerten a darabok a Henotic landscape című hanginstallációba ágyazva megszakítás nélkül, egy folytonos kompozícióként hangzanak el."Szécsi Lőrinc

A 2018-ban alakult Korossy Kvartett célkitűzései közt szerepel a méltán híres magyar vonósnégyes-hagyomány továbbörökítése, illetve a minél szélesebb repertoár megismertetése, bemutatása a hazai és a külföldi közönség számára. Ebben az elhatározásukban olyan neves művészek segítik a munkájukat, mint Günter Pichler, Keller András, Takács-Nagy Gábor, Kováts Péter, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Gulyás Márta vagy Eberhard Feltz. 2021-ben a nemzetközi Bartók Világversenyen 5 különböző különdíjjal jutalmazták az együttest, majd egy évre rá felvételt nyertek a legendás Alban Berg Quartet primáriusa, Günter Pichler osztályába, a madridi Reina Sofia School of Musicba. A Korossy Kvartett 2023 őszén induló Bartók-sorozatában 2 év alatt, 6 koncerten Bartók összes vonósnégyesét szólaltatja meg, amelyek mellé a zeneirodalom legnagyobb szerzőitől, különböző koncepciók szerint válogattak műveket. 5. vonósnégyese talán a legkiemelkedőbben tükrözi Bartók Béla zsenialitását a műfajban. Miközben a letisztult hídforma egyes tételei is a legmagasabb fokú zenei áramvonalasság mintapéldáit adják, elementáris kifejezőerő és letaglózó szuggesztivitás árad minden egyes hangból. Mozart ugyancsak szerzői képességeinek legjavát mutatja be utolsó, F-dúr vonósnégyesében. Mindkét művet ugyanaz a bölcs szerkesztés, és a már-már kétségbeejtően tökéletes és érzéki formavilág jellemzi. A hangszerek egyszerre léteznek egyénekként és közösségben, hogy olykor a legintimebb vallomásosságnak is az eszközeivé válhassanak. Ez a fajta drámai hangszerkezelés is a vonósnégyes-irodalom legmagasabb köreibe emeli a két alkotást. Fotó: Felvégi Andrea

Hat szerző, hat mű, hatvanhat év, de semmi ördögtől való. Sőt, a szezon egyetlen BMC-ben tartott programja többször az ég és a mennyek felé irányítja tekintetünket. Joggal nevezhetjük az estet kortárs koncertnek, noha az 1940-től 2006-ig ívelő zenékből mindössze egy született az ezredforduló után. A BFZ zenészei olyan legendás és kevésbé ismert komponistákat mutatnak be, akik megküzdöttek a korukban tapasztalt ellenállással, kitartottak újító elképzeléseik mellett, és olyan életművet tettek le az asztalra, amely végül utat talált nemcsak a szakma, de a közönség szívéhez is. Változatos formációk, egyedi hangzásvilágok és izgalmas háttértörténetek bontakoznak ki a művekből, amelyeknek témái az eső, a réz, Bach, a hangokkal való takarékoskodás, tulajdonképpen „bármi” és az újév. A japán Takemicu Tóru művészetének egyik legfőbb motívuma a víz, világunk folyékony folyamatként értelmezhető vízkörforgása. A fluid és titokzatos zenével festő Rain Spell az eső színgazdag és varázslatos jelenségét helyezi középpontba a fuvola, a klarinét, a hárfa, a zongora és a vibrafon hangjainak és csendjeinek segítségével. „Apám geológus és bányamérnök volt” – magyarázza Joan Tower az ásványokhoz és kőzetekhez való vonzalmát. Írt zenét a topázról és az ezüstről, 2006-os Copperwave (Rézhullám) című darabjában pedig a nehéz, puha réz szólal meg – mi máson, mint rezeken. A mű latinos motívuma a szerzőnő Bolíviában töltött éveire utal. Sosztakovics mentorálta, a Szovjetunió feketelistára tette, de ő ettől csak még szabadabb alkotónak érezte magát. Szofija Gubajdulina rengeteg irányból inspirálódott, legfőbb példaképe mégis Bach volt, aki halála előtt nem sokkal dolgozta fel a lassú koráltémát, amely Gubajdulina művében a barokk mester lelkének mennybe emelkedéseként jelenik meg vonósokon és csembalón. Korábbi tizenkét zongorára írt bagatelljéből Ligeti 1953-ban hatot dolgozott át fúvósötösre. A tételekből sugárzik az „imaginárius folklór” és a „sántító népzene”. A szűkszavú, kevés hangból építkező rövid bagatellekben disszonáns, hűvös, megindító, vad, szenvedélyes zenékkel, sőt még Bartók előtt tisztelgő gyászzenével is találkozunk. John Cage szó szerint bármit képes volt zenévé alakítani. Négy előadóra szánt Living Room Music című darabja tetszőleges háztartási tárgyakra íródott, így megszólaltatható egy nappaliban is. A poliritmikus első tétel után prózai játék szól a „hol volt, hol nem” szövegére, majd dallamos tételt követően kellemes ritmusok zárják a művet. 1998. január 4-én különleges újévi koncertet tartottak Párizsban. Egy igazán szórakoztató és humoros mű, Guillaume Connesson háromtételes szextettje szólalt meg. Az amerikai repetitív zenét idéző variációs tétel, a Dynamique után szelíd éjszakai zene (Nocturne) következik klarinétszólóval, majd tűzijátékos fesztiválhangulat tesz pontot a darab végére. ***** Érdekességek: Takemicu művét 1983. január 19-én mutatták be Jokohamában, Tower Copperwave-jét 2006. május 4-én New Yorkban, Gubajdulina Meditációját 1994. augusztus 25-én Tokióban, Ligeti Hat bagatellje 1953-ban keletkezett (a premierre 1969. október 6-án Södertäljében került sor), Cage a Living Room Music-ot 1940-ben írta, Connesson Szextettjét 1998. január 4-én Párizsban mutatták be; a Fesztiválzenekar Ligeti Hat bagatelljét legutóbb 2023. október 16-án játszotta Rómában, a többi művet először tűzi műsorára. Mi történt a művek keletkezése idején? 1983. szeptember 29-én Chicagóban bemutatták Witold Lutosławski lengyel zeneszerző 3. szimfóniáját / 2006-ban megjelent Alice Munro későbbi Nobel-díjas kanadai írónő Kilátás a Várszikláról című elbeszéléskötete / 1994. április 1-jén Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz / 1994-ben megjelent John Updike amerikai író Brazília című regénye / Maurits Cornelis Escher holland grafikus 1953-ban elkészítette Relativitás című litográfiáját / 1940. december 6-án Philadelphiában bemutatták Arnold Schönberg osztrák zeneszerző Hegedűversenyét / 1940. augusztus 1-jén a „Seelöwe” (Oroszlánfóka) hadművelet előkészítéseként a német légierő megkezdte Anglia módszeres bombázását / Salvador Dalí spanyol festő 1940-ben megfestette A háború arca című képét / 1998-ban megjelent J. K. Rowling angol író Harry Potter és a bölcsek köve című regénye.

Gáspár Károly zongorista a hazai jazzélet egyik meghatározó személyisége. Eddig öt nagy sikerű lemeze jelent meg: triójával rögzítette a The Outsider, a Salvation, a Philosophy és legutóbb a Tribute to Giants elnevezésű albumot, szólóban pedig Centuries Suite címmel adott ki önálló lemezt. Ezek anyagát túlnyomórészt Gáspár saját szerzeményei alkotják, de jazzsztenderdek is szerepelnek a számok között. Márciusi koncertjük repertoárját a jazz közismert örökzöldjeiből állították össze, amelyeket a kiváló és egyedi stílusú szaxofonossal, Uher-Győrfi Bálinttal kiegészülve adnak elő.  

A 2005-ben alakult Kada ad Libitum experimentális zenei projekt számok helyett többnyire tágan értelmezhető struktúrákat, szabályrendszereket alkalmaz, és ezek lehetőségeiből kiindulva minden egyes koncerten és felvételszituációban új tartalmakat hoz létre. Tagjai különféle zenekultúrákból jöttek, magának az állandó mozgásban lévő együttesnek ezért nem lehetnek igazán műfajai, se tipikus stílusa – ehelyett minden tag úgy játszik, ahogy őbelőle autentikusan adódik, és ahogy az éppen létrehozott zenei történés hat rá. 2025 januárjában jelenik meg a zenekar második albuma, amely egy 3 koncertből és 2 stúdió sessionből álló projekt hangzó lenyomata. Az egyik koncert éppen az Opusban zajlott, 2024 májusában. Az este folyamán azonban olyan formációkban hallhatjuk a hat zenészt, ahogyan a lemezen sem szerepelnek. A vinyl album egyik oldalán Pozsár Máté, míg a másikon Bartók György játszik billentyűs hangszereken, most pedig mindketten színpadra lépnek a közös élő produkcióban, amely a progresszív kortárs jazz és az experimentális zene rajongóit bizonyosan lenyűgözi majd.  

Anke Lucks, Almut Schlichting és Christian Marien triója egy miniatűr fúvósegyüttes, amely zsonglőrködve cserélgeti a zenekari szerepeket, és hol a ritmusra, hol a dallamra fókuszál, miközben bejárja a free jazz, a funk, a punk rock és a New Orleans-i fúvószenekari hagyományok hangzó tájait. Az Insomnia alapításától kezdve egyre több és több időt szentelnek hármasban annak, hogy eredeti dalaik határait tüzes improvizációkkal és táncra hívó funkkal tágítsák. 2017 óta számos koncertet adtak jazzklubokban és fesztiválokon, nemrég pedig harmadik lemezüket is kiadták a Tiger Moon Records gondozásában. Az Insomnia Brass Band 2023-ban az év zenekara kategóriában elnyerte a rangos Deutscher Jazzpreis elismerést.  

A legnagyobb operaslágerek a te történeteddel – ez lesz a hadművelet célja. Szerelmes legyen a főhős, vagy inkább bosszúáriát zúdítson a fejünkre? A kis szőkét vagy a magas barnát válassza a hőstenor? Éjszaka legyen a sivatagban, vagy napfelkelte egy vitorlás hajón? Minden itt és most fog eldőlni, méghozzá a közönség segítségével. Még áriaszöveget is írhatunk együtt, az előadás így garantáltan egyszeri és megismételhetetlen lesz. Beszálltok?

A francia származású szaxofonos-klarinétos, Robin Fincker és a brit zongorista, Kit Downes ismeretsége évtizedekre nyúlik vissza. Útjaik Londonból Európa két különböző országába vezették őket, újabb nagy találkozásukra pedig három éve került sor, amikor Lauren Kinsella ír énekesnővel tradicionális dalok és kortárs versek megzenésítésére vállalkoztak. Első lemezük, a BMC Records kiadásában megjelent Ombres az európai jazz égisze alatt egyesíti a folkot és a kortárs zenét, amiből néhol varázslatosan gyönyörű, néhol meghökkentően karcos zenei világ született. Legújabb, Many Moons című programjában a Shadowlands trió folytatja a kalandozást régi és új zenék között, hogy rávilágítson a múlt dalainak eddig homályban maradt zugaira, és megalkossa a kortárs folk saját verzióját. A zenei teret hagyományos Sean Nós dalok, Emily Dickinson és Yeats versei, és Maurice Ravel darabjai osztják meg eredeti kompozíciókkal. Az anyagból ezúttal is lemez készül, amely a BMC Records kiadásában jelenik majd meg.  

Kéringer László és Borbély László koncertjén a romantikus dalirodalom magával ragadó keresztmetszete tárul elénk: a műsor gerincét a dalköltők királya, Franz Schubert, és a dalairól méltánytalanul kevéssé ismert Nyikolaj Rimszkij-Korszakov darabjai adják, amelyek mellett Richard Wagner egy ciklusa, illetve Maurice Ravel és Gabriel Fauré személyében két francia szerző művei is elhangzanak. Kéringer László így foglalta össze a műsor koncepcióját: „»Álom után« című dalestem programját kedvenc műveimből válogattam. Eléneklésük nagy örömet jelent. Ez a műsor összegzés, a gyermeki álmoktól kezdve a felnőttkor álmain át a meg nem valósult álmokat követő végső évekig. Hálával fordulva a megvalósultakhoz, elfogadással és beletörődéssel a megvalósulatlanok felé. Számomra nagy felfedezés volt, hogy ezek a romantikus dalok – ha nem az előadói hagyományok felől tekintjük őket – ugyanolyan egyszerűséggel szólaltathatók meg, mint a korábbi korszakok, a bécsi klasszicizmus vagy a barokk zeneművei. Időben sokkal kisebb távolságban alkottak egymástól ezek a szerzők, mint ahogyan az innen, 2025-ből tűnik. A dalok előadásával ezt az egyszerűséget, és az éneklés szeretetét szeretném közvetíteni.”   Kéringer László fényképét Szilágyi Lenke, Borbély László fényképét Balog Norbert készítette.

Hetedik alkalommal kerül megrendezésre a három szerző közös szerzői estje, szokás szerint év elejéhez közel. A 2018-ban útjára indított sorozat egyetlen koncertje maradt el eddig 2021-ben a Covid járvány miatt (2020-ban a februári koncert még éppen megelőzte a lezárásokat). Balogh Máté, Sándor László és Tornyai Péter számos kompozíciója elhangzott ezeken a koncerteken, köztük jó néhány ősbemutató is. A hangszer-összeállítások is igen változatosak voltak, számos kitűnő együttes, szólista, kórus és énekművész működött közre az esteken, beleértve magukat a szerzőket is, akik adott esetben hangszerrel, máskor karmesterként léptek fel. A mostani koncerten a Weiner Ensemble működik közre – tagjai: Baksai Réka, Bán Máté, Dani Imre, Jámbor Janka, Pálfi Csaba – továbbá Seleljo Erzsébet, Szalai András, Szatzker Zsanett és Tornyainé Dóry Zsuzsi. Balogh Máté Eine kleine Stadtmusik című chansonja Rozsda Endre Város című festményére reflektál és a festő két évvel ezelőtti, Várfok Galériabeli kiállításának megnyitójára készült. A darab a festő komplex, indusztriális hangvételű absztrakt művei alapján inspirálódott, mely művek a kiállítás részét képezték. A Francoise Gilot en Afrique című kantáta volof (szenegáli) népi szövegekre készült, Francoise Gilot másfél évvel ezelőtti, Műcsarnokbeli életmű-kiállításának megnyitójára. Gilot, (aki Pablo Picasso utolsó felesége volt) két évet töltött Szenegálban, egy volof törzs teljes értékű tagjaként. Afrikai témájú festményei úgyszintén a kiállítás részét képezték. Végül a Pantomime Kajonique című hangszeres motetta a 17. századi erdélyi Kájoni Kódex négy tétele alapján készült, a CentriFUGA kortárszenei műhely tavalyi erdélyi turnéjára. Sándor László Ágak című elektroakusztikus kompozíciója Kallós Zoltán gyűjtéseinek felhasználásával és a szerző népzenei vonatkozású darabjainak hangfelvételeiből készült montázs, mely a Ludwig Múzem #Bartók kiállításának keretében rendezett koncertre készült és hangzott el 2017-ben. A cím többféleképpen értelmezhető. Egyfelől jelentheti azokat a dallam- és szövegbokrokat, melyek a magyar népzenére oly jellemzőek: a dallamok és a szövegek vándorolnak, közben átalakulnak, elágaznak, tovább nőnek-hajtanak az adott tájegység képzeletének megfelelően. Másfelől eszünkbe juttathatja azt a hasonlóságot is, mely a testünk érrendszere és a lombja vesztett fa alakja között fennáll; a népdal – még ha egy adott dalt konkrétan nem is ismerünk – saját lényünk része, lelkünk elágazásainak egy kicsiny hajtása, így értjük és így éljük a vele való közösségünket. A mű egyetlen nagy ívet jár be, Pünkösdtől Ádventig, reggeltől naplementéig, a születéstől az elmúlásig. A 150 lépés a jegenyés úton a FUGÁ-ban tavaly bemutatott 50 lépés… továbbírt változata; mindkét mű alapját a szerző Út jegenyékkel című zongoradarabjának harmóniasora adja. A Weiner Ensemble ez esetben kiegészül szaxofonnal, cimbalommal és harmonikával. Tornyai Péter 2015-ben írt Tafelmusik c. darabja hangszeres színház, mely mindazon túl, amit a mű megjelenít, illetve elmond számos egyéb kulturális kapcsolódási pontot is érint: a Tafelmusik egy barokk hangszeres zenélési szokás volt, az asztalnál ülő, diskuráló, evő-ivó vendégek szórakoztatására szolgált; a cimbalom játszó felületét „játszóasztalnak” is hívhatjuk; végül az alcím, KAGELstatt-trio Maurizio Kagel egy konkrét darabjára utal. Az unsichtbares Gedicht című szóló cimbalomdarab egy Rilke-szonettre íródott, noha a szöveg maga nem hangzik el a műben. Meditatív, minimalista hangzás-folyamat. Az une seule mélodie lointaine Eötvös Péter emlékére írt szóló fuvoladarab, melyben egyetlen dallam bomlik ki fraktálszerűen. Végül a 2020-as …come l'acqua dal robinetto – ugyancsak szóló cimbalomdarab – Kolozs Robi, a magyar zenei élet legendás szállítója emlékére íródott, melyben Robi fe(le)jthetetlen asszociatív észjárása, nyelvi játékokban tobzódó beszédmódja elevenedik meg.

Nemcsak a kvartett tagjai, ez az album maga is legenda. Úgy tartják, hogy két szám is innen került be a jazz nagy daloskönyvébe. Az autodidakta Montgomeryt 1965-ben már mindenhová hívták, például a New York-i Half-Note-ba a szokásos kvartettjével. A ritmusszekció, Wynton Kelly, Paul Chambers és Jimmy Cobb történetesen négy évig kísérte Miles Davist korábban. Valamiért a koncertfelvételről csak a No Blues és az If I Could See Me Now került az első kiadásra, a többi három hónappal későbbi stúdiófelvétel. Két „számos” szám, a Unit 7 és a Four on Six erről az albumról lett standard, de a What’s New bluesos, rejtett feszültsége is csupa izgalom. Tananyag ma már a szinte levegővétel nélkül végig sodró lendület, olyan, mint egy sistergő gőzmozdony teljes sebességgel, és nem csak a gitár kelti ezt az érzést, a zongora is és a kíséret is végig, ahogy az egész kvartett elénk tárja a fütyülhető, mégis árnyalt melódiákat végtelenségig pontos összjátékával. Az első LP kiadást számos analóg és digitális lemez követte 1965 óta, mert ez az anyag nem öregszik. A zenekar gitárosa, a jazz minden árnyalatában színhű hangképet adó Komjáti Áron itt szólistaként interpretálja a klasszikus számokat.

A 2022-ben alakult Chemin Neuf Quintet eredetileg vokális zenét játszik, Rajk Judit contralto hangjával a középpontban. 2024-ben jelent meg O ignee spiritus című debütáló lemezük a BMC Records gondozásában, amely az európai egyházzene repertoárjából merít a kora középkortól a késő 19. századig, gyújtópontjában a hangmagasságokat tekintve kötött, ritmusában és tempójában szabad gregorián műfajjal. Ezúttal új repertoárral, rendhagyó tisztán hangszeres formációként lépnek fel: a két csellóból, szaxofonból és gitárból álló alapkvartetthez Pozsár Máté billentyűs csatlakozik. Műsorukat Gadó Gábor új kompozíciói mellett Soós András-, Eric Satie- és gregorián átiratok képezik, amelyeket a tőlük megszokott sajátos szűrőn engednek át, hogy a régizene, a barokk és a kortárs zene világát ötvöző, bensőséges és meditatív hangzást hozzanak létre. Az együttes tavasszal rögzíti is az anyagot a BMC Records számára.  

„Minden, amit tudni akartál a groove-ról, csak nem merted megkérdezni.”Harmincötödik éve, hogy Jim Black nemcsak koncertturnék keretében járja a világot, hanem azért is, hogy magánórák, egynapos vagy akár egyhetes workshopok, és egyetemi kurzusok formájában megoszthassa a zenéről felhalmozott tudását és tapasztalatát más zenészekkel.A mesterkurzusok témáját minden esetben olyan zenei kérdések széles skálája képezi, amelyeket korunk improvizáló zenészeinek elengedhetetlen alaposan megismerniük és megérteniük, beleértve a kompozíció és az improvizáció elemeit, a ritmusok alakításának fortélyait, vagy a swing és a groove megteremtésének mesterfogásait.A kurzus során minden téma és ötlet szabadon megvizsgálható, megvitatható és bemutatható lesz. Jim Black számít a diákok aktív részvételére, így a kérdések és a kíváncsiság mellett hangszert is érdemes lesz hozni. Jim Black dobos, zeneszerző és tanár az 1990-es évek óta az avantgárd jazz és a kísérleti rock produkciók egyik legkeresettebb dobosa. 1989-ben diplomázott a Berklee College of Music növendékeként, ahol Chris Speed, Andrew D’Angelo és Kurt Rosenwinkel társaságában megalapították a Human Feel zenekart. 1991-ben átköltözött Brooklynba, és rövidesen olyan, rendkívül elismert zenekarok hívták meg, mint Tim Berne és a Bloodcount, Ellery Eskelin triója, Pachora, vagy Dave Douglas Tiny Bell triója. Ezzel vette kezdetét három évtizednyi folytonos turnézás és stúdiómunka, többek között Uri Caine, Dave Liebman, Lee Konitz, Steve Coleman, Tomasz Stanko vagy Laurie Anderson társaságában.2000-ben Black megalapította a rock által inspirált AlasNoAxis kvartettet, amellyel hat albumnyi kompozícióját rögzítette. 2010-ben megalakította saját neve alatt futó trióját Elias Stemeseder és Thomas Morgan közreműködésével, akikkel eddig összesen négy albumot adtak ki, a legutóbbit Reckon címmel az Intakt gondozásában. Jelenleg a Jim Black & The Schrimps zenekart is vezeti, amely szintén az Intakt számára készít lemezt, és éppen európai turnén jár.

Jim Black dobos új zenei kihívásokat keresve gyűjtötte maga köré a berlini jazzszíntér három fiatal csillagát. Így született a Jim & The Schrimps kvartett, amely robbanékony improvizációkkal és a zenei játék féktelen örömével ragadja el a közönséget. Közös munkájukat olyan példaképek inspirálják, mint Elliot Smith, Stina Nordenstam vagy Ornette Coleman, repertoárjukat pedig Jim Black szerzeményei alkotják. Világukat érezhetően formálják a New York-i dobos sokszínű tapasztalatai, de együttműködésüket mindenekfelett a tagok egyénisége élteti. Energiáik már-már duhaj hangzásban öltenek testet, amely kihívások elé állítja a zenekart és a hallgatókat egyaránt.    

Zoh Amba, Nick Dunston és Chris Corsano közös mesterkurzusa a szabad improvizációban való elmélyülésre nyújt lehetőséget. A három zenész az avantgárd jazzben és a kísérleti zenében szerzett tapasztalataira alapozva osztja meg a résztvevőkkel a „deep listening” és a spontán kompozíció egyedi technikáit, illetve azt, hogyan alakíthatják ki az improvizáció személyes megközelítését a zenei előzményekhez való viszonyukból kiindulva. A diákok duóban és nagyobb együttesekké szerveződve egyaránt kísérletezhetnek majd azzal, hogyan építhetnek fel a pillanatban szerkezeteket és formákat, és hogyan járulhatnak hozzá a csapatdinamikához úgy, hogy közben egyéni hangjukat is fejlesztik. A trió hangszereseket – hangszerükkel együtt – és énekeseket egyaránt vár képzési szinttől függetlenül, a fókuszt nem annyira a technikai virtuozitásra, mint a kreativitás és a zenei párbeszéd elősegítésére helyezik.  Zoh Amba zeneszerző, szaxofonos és fuvolista avantgárd impulzusokból, zajzenéből és vallásos himnuszokból gyúrja össze sajátos világát, amelynek spirituális töltetét népi dallamok, delejes refrének és ismétlődő zenei varázsigék erősítik. Mielőtt megkezdte volna hivatalos tanulmányait a San Francisco Conservatory Of Music, a New England Conservatory és New Yorkban David Murray növendékeként, Amba az otthonához közeli erdőben töltötte szabadidejét, ahol szaxofonon gyakorolt és zenét írt. Debütáló albumát O, Sun címmel a Tzadik adta ki, producere pedig John Zorn volt. Amba olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint a legendás William Parker, Brian Chase, Frank Rosaly vagy Thomas Morgan. Nick Dunston akusztikus és elektroakusztikus zeneszerző, improvizátor, hangművész, aki nélkül „a New York-i avantgárd szcéna elképzelhetetlen lenne” (New York Times). Munkásságának főbb témái közé tartozik a genetikus emlékezet, az anyagi világ, az embodiment fogalma, a dekolonizáció és az afro-szürrealizmus. 2020-ban a Dogbotic Labsszal együttműködve részt vett az Ear Re-training program kidolgozásában, amely egy zeneszerzőknek szóló kurzus kísérleti multimédiás eljárásokkal a középpontban. 2023-ban és 2024-ben egyaránt jelölték a Deutscher Jazzpreis elismerésre, 2024-ben pedig megkapta a SWR jazzdíját. Chris Corsano dobos a 90-es évek vége óta dolgozik a szabad improvizáció, az avant-rock és a kísérleti zene metszéspontjaiban. Olyan zenészekkel működött együtt, mint Joe McPhee, Paul Flaherty, Mette Rasmussen, Sir Richard Bishop, Bill Orcutt vagy Björk. Több mint 150 albumon szerepelt, és megszámlálhatatlan közös produkcióban vett részt. Személyes zenei nyelvét az eksztatikus szabad improvizáció, a kiterjesztett ütőhangszeres technikák és a dobszett innovatív, akár vonót vagy körlégzéssel megszólaltatott fúvós hangszereket is alkalmazó megközelítése formálja.

A fiatal amerikai zeneszerző, szaxofonos és fuvolista, Zoh Amba avantgárd impulzusokból, zajzenéből és vallásos himnuszokból gyúrja össze sajátos világát, amelynek spirituális töltetét népi dallamok, delejes refrének és ismétlődő zenei varázsigék erősítik. Mielőtt hivatalos zenei tanulmányait megkezdte volna, Amba az otthonához közeli erdőben töltötte szabadidejét, ahol szaxofonon gyakorolt és zenét írt. Debütáló albumát O, Sun címmel a Tzadik adta ki, producere pedig John Zorn volt. Amba olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint a legendás William Parker, Brian Chase, Frank Rosaly vagy Thomas Morgan. A Bhakti folytonosan változó tagságú, élőben és lemezfelvételeken egyaránt aktív együttesének fedőneve.  

Geröly Tamást álmai zenekarának hangzásvilága és kreativitása sarkallta arra, hogy legújabb ötleteit megvalósítsa, és régi muzsikákat gondoljon újra. Az este első részében a 2009 óta aktív Geröly Trió a Ronggyá tépett idő című lemezének ragtime darabjait szabja újra a kiváló rezes testvérpár, Kiss Árpád és Kiss Zoltán inspiráló közreműködésével. A második részben népzenei közegből kiinduló szabad zenélésnek lehetünk tanúi, amely a „lélegző csend” és az intenzív hangfüggönyök bűvkörében születik. Az este végére az együttes meglepetést is tartogat, a koncert uralkodó koncepciójától eltérő zenei stílus formájában. Geröly Tamás így vezette fel a koncertet: „A harsona a szívem csücske, álmaim hangszere. Már fiatalon felfigyeltem lehengerlő atmoszférájára és egyedi lehetőségeire olyan óriásoknak köszönhetően, mint J. J. Johnson, Kai Winding, George Lewis, Albert Mangelsdorff vagy Ray Anderson. Pályafutásom alatt több ízben muzsikálhattam együtt Johannes Bauerrel és Michel Massot-val, de az Ajtai Péter által alapított Mingus! Mingus! Mingus! zenekarban egy alkalommal már Kiss Zoltán is lenyűgözött elképesztő kreativitásával és technikájával. Most is így lesz, erre mérget merek venni az erősebb fajtából.”  

A Koncz Kriszta Group első szerzői nagylemeze, a Travel in Time számos különféle témát dolgoz fel, mégis tisztán kivehető arcéllel bír: gyermekkorról éppúgy mesél, mint a szülő-gyermek kapcsolatról, a változás természetéről, az alkotás pillanatairól, elengedésről, a szerelem különböző formáiról és a munkálkodó időről. Az énekesnő saját, angol nyelven írott dalszövegei – csakúgy, mint maguk a dalok – a szerző személyes élményeire, vízióira reflektálnak. Az együttes tagjai többségében hivatásos jazz-zenészek, ám mindannyian eltérő zenei múlttal, háttérrel rendelkeznek: tanulmányaik és inspirációik között feltűnik a klasszikus zene, a könnyűzene, a népzene és a színházi zene is – ebben a színpompás együttállásban szólalnak meg a Group dalai. A jazzben gyökerező, néhol a pop, néhol a hatvanas és hetvenes évek amerikai folkjának hangzását idéző repertoár Tompa Ábel hangszerelői munkáját is dicséri. Koncz Kriszta 2023-ban alakította meg az együttest, első bemutatkozásukra a 2024-es Müpa Jazz Showcase keretén belül került sor, ahol közönségdíjban és Harcsa Veronika különdíjában részesültek. Első szerzői lemezük idén februárban debütál Travel in Time címmel. Az album teljes zenei anyaga élőben ezen a koncerten hallható először.

1660-ban Cromwell és a puritánok uralma véget ért és beköszöntött az angol restauráció kora. II. Károly trónra lépésével újra virágzásnak indult kultúra, különösen a zene. Az ebben a korban keletkezett művek folytatják a korábbi angol tradíciókat, ám ezt ötvözik jelentős francia és olasz hatásokkal. John Blow és tanítványa, Henry Purcell a Westminster Apátság orgonistáiként újfajta zenei nyelvezetet hoztak létre az egyházi vokális és hangszeres muzsikában. A koncerten a Purcell és Blow nevével jegyzett Harmonia Sacra gyűjteményből hangzanak el részletek, ezzel mintegy betekintést nyerve a 17. századi Westminster Apátsági és a Chapel Royal mindennapi zenei életébe.

A Modern Art Orchestra À la MAO című sorozata azt a célt szolgálja, hogy új kontextusba helyezve adják elő a zenekari tagok szerzeményeit és adaptációit, esetenként újabb darabjait. A zenekar lemezeken és koncerteken a magyar jazz történetében párját ritkító hatalmas repertoárt hozott létre. Ezek egyes részét régi vagy új követőik így, tematikus, stilisztikai vagy más elrendezésben még nem hallhatták, ráadásul nem is mindegyiket adták ki lemezen és digitális formában. A big bandek legnagyobb népszerűségüket a swingkorszakban érték el, és a jazztörténeti hagyományt magáénak valló Modern Art Orchestra szívesen tér vissza a gyökerekhez. Legutóbb Korb Attila harsonás Swinging on the Danube című szvitje teljes egészében ennek a stílusnak a jegyében született, ráadásul a szerző több hangszeren is játszik benne, emlékezetes például basszus-szaxofon szólója. Ám nem csak Korb, aki tradicionális zenekarokban is sokszor szerepel, hanem a többi zeneszerző tag is épít a hagyományra és a swingre, akár ritmikában, harmóniában, akár a lüktetésben, amelyről Ellingtonék száma azt tanítja: nélküle nem ér semmit az egész.

A 2023-as év négy koncertje után új bérletsorozatot hirdet a BMC-ben Stark János Mátyás, Devich Gergely és Ránki Fülöp együttese, immár Trio Haris néven. A harmadik koncert főszerepét Haydn, Mozart és Mendelssohn kapja. Haydn, mint oly sok művében, E-dúr triójában is rengeteg finom meglepetéssel él. Már a darab legelején megszólaló főtéma vonós pizzicatói sem szokványosak, nem beszélve  a helyenként hajmeresztő modulációkról és a zongora hosszú szólójáról a lassú tételben. Mozart is az elsők között ismerte fel, hogy a zongorában jóval több potenciál rejlik, mint addig hitték. A B-dúr trió zongoraszólama virtuóz, akár egy versenyműé; a két gyengéd és játékos szélső tétel egy álomszerű, kifinomult szépségű lassút fog közre. Mendelssohn d-moll triója már a bemutatón nagy sikert aratott. Az azóta is népszerű darabban hol a zongora kap szárnyra virtuóz menetekkel, hol a cselló nyilatkoztat ki széles ívű, az olasz opera szellemében született dallamokat, a scherzo könnyed lábú tündérei pedig szertelenségükkel állítják kihívások elé a zongoristát. A sorozat további koncertjei: 2024. október 5. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) I. | Haydn, Liszt, Schubert2025. január 4. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) II. | Takemitsu, Schubert, Sosztakovics2025. június 7. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) IV. | Schumann és Brahms

Nyolc évvel az utolsó stúdiólemez után 2023-ban adta ki legújabb albumát a Kéknyúl zenekar. A 2 Much 2 Soon a jól ismert alapokból építkezik, ám a Premecz Mátyás és Andrew Hefler vezette zenekar csavar egyet a képleten. Ugyanakkor van, ami örök: sok fúvós, egy amerikai énekhang és egy hatalmas Hammond orgona – ezek jellemzik a Kéknyúl zenéjét. Estjük mindazoknak szól, akik szeretik a soult, és szívesen táncolnak funk ritmusokra.  

2024. március 24-én hunyt el korunk egyik legjelentősebb magyar zeneszerzője, karmestere és tanáregyénisége, Eötvös Péter. Székelyföldtől Japánig, Párizstól New Yorkig ívelő nemzetközi pályája során zenészek sorát ajándékozta meg maradandó inspirációval és a közönséget zenei élményekkel, emellett elkötelezetten osztotta meg tapasztalatait az új zeneszerző- és karmester-generációkkal a BMC-ben otthonra lelt Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványon keresztül. Halálának évfordulóján bensőséges hangvételű koncerttel emlékezünk meg művészetéről és egyéniségéről, ahol pályatársai kis kamaraegyüttesre vagy szólóhangszerre írt darabjai hangzanak el, a zeneművek között pedig Szalontay Tünde színművész olvas fel részleteket Eötvös Péter és Pedro Amaral Parlando – rubato című kötetéből, interjúkból és Eötvösről készült írásokból.

A StEFREM széles repertoárjának alappillérei között találjuk a magyar zeneszerzők férfikarra írt darabjait: elsősorban Liszt, Bartók és Kodály műveit, valamint kortárs magyar mestereknek az együttes számára dedikált kompozícióit. A BMC Records gondozásában több lemez is készült, amely ezt a repertoárt örökíti meg. A Zseni születik koncertsorozat a három legnagyobb magyar zenei mester férfikari munkássága előtt tiszteleg, így az sem a véletlen műve, hogy a hangversenyek éppen a szerzők születésnapján valósulnak meg. A koncertek programjának sajátossága, hogy a StEFREM szubjektív válogatásában társulnak a klasszikusok műveihez „örököseik”, azaz a 20-21. századi magyar zeneszerző-generációk kiváló és érdekes kompozíciói. A budapesti StEFREM egy különleges hangzásvilágú vokális együttes. A többszörösen díjnyertes formáció rendszeresen koncertezik Európa-szerte Londontól Bukarestig, de felléptek már Afrikában, Indiában és Dél-Amerikában is. Olyan neves előadókkal dolgoztak együtt, mint Abeer Nehme, Victor Solomon és a King's Singers. 2002 óta 18 lemezük jelent meg. Gazdag és változatos repertoárjukban bizánci és klasszikus darabok, crossover átdolgozások és a capella popdalok egyaránt megtalálhatók. A keresztény hit és kultúrkör egyik legfontosabb ünnepén látta meg a napvilágot Bartók Béla 143 éve: Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én, amit az Örömhírvétel ünnepének is neveznek. Az emberiség zenéjére is különösen termékenyítőleg hatott Bartók sajátos, tiszta forrásból táplálkozó művészete, ami halála után 80 évvel is elmondható. A magyar géniuszok közül Liszt több mint hatvan, Kodály húsz férfikart írt, Bartók mindössze hatot, amelyek viszont a műfajnak gyöngyszemei, és egész szerzői munkásságát végigkísérik. Különösen az Elmúlt időkből és a Székely népdalok meghatározóak a férfikari irodalomban. A Zseni születik című háromrészes hangversenysorozat záró epizódjában a Bartók-művekhez hat magyar kortárs szerző: Dukay Barnabás, Sáry László, Kelemen László, Horváth Márton Levente, Zombola Péter és Bubnó Tamás kompozíciói, átiratai illeszkednek. A sorozat további koncertjei: 2024. október 22. 19:00 St.EFREM: Zseni születik I. | Liszt Ferenc és zenei öröksége2024. december 16. 19:00 St.EFREM: Zseni születik II. | Kodály Zoltán és zenei öröksége

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n oktatja.Sorozatunk márciusi állomásán Eötvös Péterre emlékezünk. Ez alkalomból az Örkény István kisregényéből készült Macskajátékot vetítjük, vendégünk Tihanyi László, zeneszerző lesz. MACSKAJÁTÉKmagyar filmdráma, 1974, 99 percrendező: Makk Károlyíró: Örkény Istvánforgatókönyvíró: Makk Károly, Bacsó Péteroperatőr: Tóth Jánosvágó: Sivó Györgydíszlettervező: Romvári Józsefjelmeztervező: Vágó Nellyzeneszerző: Eötvös PéterSzereplők:Dajka Margit, Bulla Elma, Balázs Samu, Makay Margit, Piros Ildikó, Törőcsik Mari, Dombrádi Éva, Bürös Gyöngyi, Szilágyi Tibor, Tyll AttilaOrbán Erzsi, a nyugdíjas zenetanárnő Budapesten lakik. Évek óta titokban szerelmes a hajdani operaénekes-csillagba, Viktor úrba. Titkai, emlékei és álmai egyetlen tudója Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére. Végtelen telefonbeszélgetéseik és hosszú leveleik színes mozaikot alkotnak, melyekben a tények keverednek a fikciókkal, a mítoszok valósággá válnak, és az apró történések óriási jelentőséget kapnak. A Viktorral való heti találkozások rituáléja drámai hangulatúvá válik, amikor megjelenik Paula, Erzsi sorstársa. Neki szintén nem közömbös a volt énekes, sőt, kölcsönös érzelmeket ébreszt benne. Orbán Erzsi tragikus érzelmi válságba kerül. ...  A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: Tihanyi László, zeneszerzőA filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

Több mint 20 évvel bemutatkozása után, három nagy sikerű lemezzel – köztük a Victoire du Jazz díj 2018-as kiadására jelölt Butter in my Brainnel – a háta mögött Claudia Solal és Benjamin Moussay duója újabb repertoárral borította lángba a művészi pop-jazz dalok világát. A Punk Moon az énekesnő saját angol nyelvű versein alapul, amelyeket részben a vallomásos költészet háború utáni amerikai képviselői, köztük Anne Sexton, Sylvia Plath és Robert Lowell ihlettek. A duó zongorából, moduláris szintetizátorból, énekhangból és effektekből építkező hangzása ugyanannyira magától értetődő és képlékeny, mint amennyire részletgazdag és megindító. A Punk Moon 2025 tavaszán lemezen is megjelenik a Jazzdor kiadójának gondozásában.  A szaxofonos-klarinétos Louis Sclavis több évtizedes karrierje során nem csak az európai jazz jól ismert alakjává vált, de a színházi, a tánc- és a filmzene iránti vonzódását sem adta fel. Characters on a Wall című projektje után (ECM Records) Sclavis új repertoár kidolgozásába fogott zenésztársaival. Az India név első zenekarvezetőként rögzített albumára utal, amely Chine címmel jelent meg az 1980-as évek elején. Az anyagot szuggesztív dallamok és hangulatok határozzák meg, makacs lüktetéssel és ritmusokkal alátámasztva. „Távoli, homályos emlékeket őrzök egy színházról Kalkutta kikötőjében, egy hosszú vidéki vonatútról, egy éjszakáról, amelyet egy Kali-szentélyben töltöttem, a Ganesh fesztiválokon felvonuló rezesbandákról és hasonlókról. Ezek a benyomások néha felsejlenek a szerzeményeimben, de a célom az, hogy egy messzi, inkább képzeletbeli, mint valóságos táj hangjait közvetítsem” – mondta el Sclavis.  

Kováts Gergő számos szabad-, könnyű- és főleg világzenei formációban való közreműködés után elérkezettnek látta az időt arra, hogy maga is a népzene és a jazz közötti végtelen mezőkön induljon felfedezőútra társaival. A Kovász audio-gasztronómiai expedícióra verbuvált csapata útravalónak belerakott a befőttesüvegébe hard bopot és free jazzt, majd a fermentáció beindulása óta keservessel, sebes fordulóval, lassú magyarossal etette az előtésztáját. És persze a levegőből is belekeveredett némi hip-hop és funk. A zenekar a már szépen előemésztett alappal süti újra a klasszikus recepteket John Coltrane-től Horváth Eleken át Hank Mobley-ig, névjegyüket pedig első stúdióalbumukkal is letették, amely februárban jelenik meg a BMC Records gondozásában. A Bonbon Flamme neve a finom líraiság és a felfokozott energia képzeletbeli koktélját ragadja meg: a bonbon szó franciául édességet, a flamme lángot jelent. Első albumukhoz képest új, a BMC Records gondozásában lemezen is megjelent repertoárjukban az avantgárd, zajos megszólalás visszaszorult, hogy egy csiszoltabb, mégis rendkívül fűszeres és intenzív zenei világ kerüljön az előtérbe, amelyet a zenekarvezető, Valentin Ceccaldi mexikói élményei ihlettek. A citrom íze és a Dia de los Muertos misztikus hangulata táplálja ezt a hiperszínes kézműves kollázst, amelyben a szabadság, a gyengédség és a vad szépség egyszerre savanyú, édes és csípős élményben egyesül.    

Mike Ladd és Mathieu Sourisseau duója a létező legegyszerűbb összeállításra, ének és gitár kettősére alapoz, amelyben a költészet és a zene évszázadok óta forr magával ragadó egységbe. Nyitott hangolású akusztikus gitárjával Sourisseau a blues, a zaj-folk, a rock és az improvizált zene között egyensúlyozva fest fel hangzó tájakat. Ez az a monokróm vászon, amelynek előterében Ladd életre kelti szövegeit. Az angol nyelvű versek gyakran az önéletrajz határát súrolják: szólnak elveszett szerelmesekről, az Észak-Karolinába távozott Rose nagymamáról, a Bronx leghajmeresztőbb napjairól és az afro-amerikai irodalom emancipációjáról egyaránt  – akár a chanson, akár a rap, akár a skandálás nyelvén. Csak átutazóban járunk ezen a földön, valamennyien ugyanazt a vándorutat taposva a portól a porig. Körülöttünk egyre több élőlény sokkal konkrétabb értelemben is migrációra kényszerül. A Six Migrant Pieces zenéje – Martin Luther King, Marie José Mondzain vagy Abbé Pierre emblematikus szövegeivel karöltve – az elfogadás és a vendégszeretet mellett szólal fel. Az együttest hat nemzetközileg elismert zenész alapította, akiknek útja Párizs kozmopolita közegében keresztezte egymást. Franciaország, Olaszország, Belgium, Brazília, Ukrajna és Skandinávia kulturális öröksége keveredik Christophe Monniot külön az együttes számára írt hat kompozíciójában, amelyeket legalább ugyanilyen mértékben formál a nagy elődök, köztük Olivier Messiaen, a Weather Report, Leonard Bernstein, Wynton Marsalis és Allan Holdsworth munkássága is.    

Közös Ritmusban – Zeneterápia Új Távlatok FeléZeneterápiás klub 50. / Jubileumi szakmai műhelynap Az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a zeneterápia iránti érdeklődés. Az orvostudomány, a pedagógia, a fejlesztés és rehabilitáció, valamint a közösségépítés területén egyre többen ismerik fel hatékonyságát.Március 29-én, szombaton 14.00-20.00 között a BMC Magyar Zenei Információs Központ ad otthont a Zeneterápiás Klub 50. jubileumi találkozójának.Az eseményre szeretettel várunk mindenkit, aki az elmúlt 10 év során – akár előadóként, akár résztvevőként – hozzájárult a klub közösségépítő és ismeretterjesztő céljainak megvalósításához. Ez a találkozó a zeneterápiás közösség életteli fejlődését ünnepli, amely az évek során egymáshoz és más társszakmák képviselőihez kapcsolódva egyre gazdagabb, inspiráló és együttműködő közösséggé vált.A jubileumi szakmai műhelynap fókusza a közös gondolkodás és a résztvevők számára releváns témák szabad, akár improvizatív megvitatása. Az esemény célja, hogy teret adjon az inspirációknak és a kreatív ötleteknek, miközben hangsúlyt helyez a különböző szakmai generációk közötti nyitott párbeszédre. Ez a találkozás nemcsak a jelenlegi lehetőségek és kihívások feltárását szolgálja, hanem hosszú távú együttműködések alapját is megteremtheti, amelyek kézzel fogható eredményekkel gazdagíthatják a zeneterápiás szakmát.A Zeneterápiás Klub alapítása óta elkötelezetten támogatja a szakmai közösségépítést, a zeneterápiás módszerek fejlődését és a társadalmi tudatosság növelését. A Klub célja, hogy teret adjon a párbeszédnek, inspirálja az innovációt, és elősegítse a zeneterápia szélesebb körű elérhetőségét, miközben kiemelt figyelmet fordít a támogató szakmai kapcsolatokra.A Zeneterápiás Klub egy nyitott, befogadó közösség, ahol minden érdeklődőt örömmel látunk. Különösen várjuk azokat, akik szívesen kapcsolódnának a műhelybeszélgetésekhez – legyenek akár pályakezdő szakemberek, gyakorló szakemberek vagy a zeneterápia iránt érdeklődők. A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

Tizedik éve, hogy Kamilya Jubran palesztin énekes-oudjátékos és Sylvain Cathala francia triója zenei világuk közös pontjait keresi, a megtaláltak mellé pedig újabbakat is teremt. Az együttműködés két oszlopát Cathala kortárs kompozíciós stílusa és Jubran modern szájhagyománya adja, amelyek között tudatosan irányított dramaturgiával és időkezeléssel bontakozik ki a párbeszéd, a végeredmény pedig sajátos költészeti kalandot ígér a hallgatónak. A zenekart nemcsak a különleges hangszer-összeállítás erősíti, hanem az olthatatlan kíváncsiság és a művészi színvonal, illetve a feltétel nélküli csapatmunka iránti igény is. Az elmúlt évtized során újra meg újra visszatértek a vokális és hangszeres szerzeményekhez, a formákhoz és hangszerelésekhez, hogy mindinkább a kifejezőerő és a lírai megszólalás szolgálatába állítsák őket. Legújabb programjukat About címmel készítették el. A Tariqa együttes zenéje organikus és egyedülálló fúzió, ahol a marokkói gnawa transz, az arab szakrális zene, a jazz és a magyar népzene találkozása tradicionális alapokon teremt új zenei világot. Saïd Tichiti, aki a marokkói Szahara szülötte, magával hozta a gnawa transz rituálék lüktető ritmusait, az arab makámok misztikus dallamait és a chaabi pezsdítő energiáját. Bede Péter és Kovács Ferenc a jazz és a magyar népzene mesterei, akik a saját stílusuk gazdagságával járulnak hozzá a zenei alkímia sikeréhez. Mészáros Ádám és Halmos András számos formáció tapasztalt zenészei, az afrobeat és az improvizáció avatott gyakorlói, akik további színeket adnak a zenei kaleidoszkóphoz. A Tariqa magával ragadó koncertjei rituális élmények, ahol a közönség nem csupán hallgató, hanem résztvevővé válik. Napjaink izolációjában egyre nagyobb szükség van az ilyen transzcendens közösségi élményekre, amelyek kollektív gyógyulást hozhatnak. Nincs két egyforma koncert, minden előadás új és megismételhetetlen utazás. Ahogy William Burroughs fogalmazott, a gnawa „a világ legrégebbi, 4000 éves rock’n’rollja”, és e hagyomány új formában kel életre a Tariqa művészetében.  

Ha a pikolóra, mint a fuvola kistestvérére gondolunk, a legtöbbször együttesek, szimfonikus zenekarok éles, markáns, olykor madárkát utánzó csicsergő hangszíne jut eszünkbe. A 18. században katonazenekaroktól átvett hangszert egyre többen használják, de önállóan, a szimfonikus hangzásvilágból szólóhangszerként kiragadva csak az elmúlt évtizedekben vált népszerűvé. Ezen az estén magyar és Amerikához köthető zeneszerzők művei kerülnek terítékre. A zenei eszköztár teljes palettája tetten érhető lesz, hiszen az effektek, az éneklő dallamok és a virtuóz futamok mind-mind egy közös célért szólalnak meg: bemutatni a zene erejét, sokszínűségét a pikolón keresztül. Kanyó Dávid, a nemrég Artisjus-díjjal kitüntetett fuvolaművész két évtizede pikolózik a Budafoki Dohnányi Zenekarban, ahol eljátszotta már a szimfonikus repertoár zömét. Célul tűzte ki a hangszer népszerűsítését, új művek bemutatását, értő, újdonságokra nyitott közönség nevelését.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A reneszánsz vokálpolifónia ötszáz éve született itáliai mestere, az „egyházi zene megmentője”, Giovanni Pierluigi da Palestrina máig meghatározó alakja a kóruskultúrának, letisztult stílusának tanulmányozása kötelező anyag a zeneszerzés szakokon. A többszörös díjnyertes olasz karnagy és komponista, Lorenzo Donati, aki többek közt Ennio Morricone tanítványa is volt, a Kodály Kórus Debrecen élén Palestrina műveit saját kompozícióival és olasz kortársainak darabjaival vegyíti, hogy megmutassa: Palestrina csillaga fél évezred után is fényesen ragyog.

Hét szűk esztendő zenéje komponált programba sűrítve, Liszt és Bach jegyében. „Az emberélet útjának felén”túl„egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,mivel az igaz útat nem lelém.[…]De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam,hallanod kell, mit láttam az uton.” Dante / BabitsBachot Liszt a korál műfaján keresztül szólítja meg, az egyik bevezetésben felhangzik maga a B-A-C-H-motívum, ami aztán feltűnik a Kommentárok-ban, valamint a műsort keretező Preludium-ban és Postludium-ban is. A Via Crucis-ra pedig nem csak a Kommentárok, de a Varga Ferenc emlékezetére írott, némajátékot is tartalmazó darab alapul.

Részletek hamarosan...

Haydn életét végigkísérte a kvartett-komponálás, első és utolsó vonósnégyese között 48 év telt el, több, mint Schumann teljes élete. A romantikus mester pedig szinte összes kamarazenei művét egyetlen év alatt írta. Kurtág György művészete sok szállal kapcsolódik mindkét nagy elődhöz. A Dohnányi Quartet idei koncertsorozatában e három szerző vonósnégyesein keresztül nyújt bepillantást a műfaj mélységeibe, sokszínűségébe.

Sokan és sokszor hivatkoztak már úgy a zenére, mint a kultúrák közötti párbeszéd egyik leghatékonyabb és leggyümölcsözőbb módjára. A Cuarteto Matrice programja északról dél felé haladva navigál keresztül a 20. századi Európán és Amerikán, hogy megvizsgálja a zeneszerzés különféle irányvonalait, amelyeket a két kontinensen a szélességi körökkel együtt változó gondolatvilág is nagyban formált. Felfedezőutunk kiindulópontja Európa lesz az első részben, majd a kontinensek és stílusok közötti párbeszéd a koncert második felében amerikai szerzők műveivel folytatódik. A Cuarteto Matrice 2016-ban jött létre Madridban, abban a városban, ahol a zenészek találkoztak, és ahol jelenleg is élnek. Maga a kvartett neve Madrid városának ősi nevéből, a Matrice szóból származik, ami arabul annyit tesz: „vizek anyja”. Az együttes fiatal tagjai Európa olyan rangos zenei intézményeiben tanultak, mint a londoni Royal Academy of Music, az Escuela Superior de Música Reina Sofía és a madridi Királyi Konzervatórium. Több neves spanyol fesztiválon és koncertteremben bemutatkozhattak már, és beválogatták őket a Spanyol Nemzeti Kulturális Minisztérium által támogatott Musae programba is, amely további fellépési lehetőségeket hozott számukra. A MERITA nevű hároméves projekttel, 12 ország együttműködésében új, izgalmas fejezet kezdődött az európai kamarazene világában. A program során 38 vonósnégyes mutatkozik be különleges koncerthelyszíneken a résztvevő országokban. A MERITA célja, hogy felkeltse és fenntartsa az érdeklődést a klasszikus zene iránt Európa-szerte, fellépési lehetőséget teremtve fiatal művészek számára, és művészi kreativitásra ösztönözve őket a technológia vívmányainak kiaknázásával. A Le Dimore del Quartetto által, az Európai Unió támogatásával létrehozott projektben a vonósnégyesek által képviselt új hangok és stílusok gazdagítják és felfrissítik az európai zenei palettát, így hozzájárulva a kultúra és művészet állandó megújulásához. A programban 17 kulturális szervezet vesz részt Európából, Magyarországot a Cadenza Művészeti Ügynökség képviseli.

A bőgős Stanley Clarke neve van legelöl ezen a stúdiólemez-borítón, de csak a névsor miatt: a kvintett (Freddie Hubbarddal, Lenny White-tal és Chick Coreával) főleg Griffith Park Band néven szerepelt.  Ekkoriban a legnagyobb név talán a szaxofon legenda Joe Henderson, így általában övé az első szóló is a témákban. A végig akusztikus zenekar a hangulatok széles kavalkádját mutatja be. A zenészek nagymacska-szerűen mozognak, lustálkodva nyújtózkodnak, aztán úgy nekiiramodnak, mint a szél. Nem véletlen, hogy a zenekarnak több koncert-, mint stúdiófelvétele van. Itt csak egy Steve Swallow-szerzeményt tűztek műsorra, egyébként a témák saját kompozíciók, amelyekben mind a roppant inspiratív együtt játék, mind a nagyívű imprók tökéletesen kibontakozhatnak. Jó hallgatni, hogy a jazzrock óriásai hogy lubickoltak egymással egy hard bop folyóban, mielőtt átkeltek volna rajta. A MAO szólisták viszont már négy évtized felhalmozott zenei tudásának birtokában reflektálhatnak erre az albumra. 

Részletek hamarosan...

A kortárs – Miho Hazama, Erkin, Christopher Cerrone, Pavel Fischer Ahogy a sportban, a zenében is megvannak a teljesítménynövelés, illetve a lazítás eszközei. A Liszt Ferenc Kamarazenekar gátlások nélkül emeli ki műsorában a kortárs jelzőt, hiszen hasonló programjával már többször ért el hatalmas közönségsikert. A meditatív, lazább művek és a pörgős, eksztatikus részek megfelelő adagolásával a nemzetközi hírű együttes nagyszerűen egyensúlyoz a hatásmechanizmusok között. A koncert alatt a hallgatók, mint egy jó edzésnél, jóleső megújulást, feltöltődést élhetnek át.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Ha minden napod zenével kezdődik, a buszon, az iskolában, a mosdóban vagy dolgozatírás közben is zenét hallgatsz, ha minden esőből, kabócaberregésből szimfónia lesz számodra, akkor te igazi zeneimádó vagy. Főhősünk épp így él, zenében pedig mindenevő: az óracsörgésből, a fogmosásból, a teaszürcsölésből is zene lesz... A Zeneimádó szórakozottsága számtalan vicces helyzetet szül az előadás során. Végül a nézők bevonásával tapasztalhatja meg, hogy a zene nemcsak egy személyes menedék, hanem közös nyelv is lehet és a közösségi együttlét sok örömet adhat.

Randizás és zene Ezen az estén kiderül, mik voltak a zenetörténet nagy pick-up line-jai, hogy valójában miért írt számtalan zeneszerző zongorára négykezes műveket és hogy hogyan képzelt el Bartók egy romantikus ismerkedést. A szakértő vendégek ezúttal Almási Kitti klinikai szakpszichológus, író és előadó, valamint Fazekas Gergely népszerű zenetörténész, a Zeneakadémia oktatója lesznek. Kettejük segítségével górcső alá vesszük a mai ismerkedési trendeket és kiderítjük, hogy volt ez régen, vagy akár a zenébe rejtve.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Kelemen Hanna fiatal kora ellenére máris több színházi előadás és film főszerepét tudhatja a háta mögött. Jelenleg a skóciai Royal Conservatoire színészképzőjének diákja. Éppúgy játszott már angol reneszánsz drámában, mint kosztümös filmben vagy videoklipben, de láthattuk már őt Stravinsky műve, A katona története királykisasszonyaként is. Talán nem is esett oly távol a szülök és nagyszülők által nagy sikerrel bejárt zenei pályától, melyen estéről estére ők is a legkülönbözőbb korok, stílusok és játékmódok világában mélyülhettek el. A Budapesti Vonósok „Alma és fája” hangversenysorozatában édesanyja, Kokas Katalin oldalán Vivaldi Négy évszak című hegedűverseny-ciklusának narrátoraként lép fel. A koncert Sztravinszkij idehaza ritkán hallható, éteri tisztaságú, különleges atmoszférájú balettzenéjével kezdődik. „A múzsákat vezető Apolló” a zeneszerző neoklasszikus korszakának egyik legjellegzetesebb kompozíciója.

A Modern Art Orchestra À la MAO című sorozata azt a célt szolgálja, hogy új kontextusba helyezve adják elő a zenekari tagok szerzeményeit és adaptációit, esetenként újabb darabjait. A zenekar lemezeken és koncerteken a magyar jazz történetében párját ritkító hatalmas repertoárt hozott létre. Ezek egyes részét régi vagy új követőik így, tematikus, stilisztikai vagy más elrendezésben még nem hallhatták, ráadásul nem is mindegyiket adták ki lemezen és digitális formában. A Nemzetközi Jazznapon, amely Herbie Hancock, a jazz-rock egyik elindítója nevéhez köthető kezdeményezés, szinte magától értetődő, hogy a MAO is a jazz-rock műfajban született, ugyancsak terjedelmes repertoárjából szemezget. A sokoldalú trombitás-szerző Subicz Gábor, a zongorista Cseke Gábor és a szaxofonos szólam vezetője, Bacsó Kristóf és a zenekarvezető Fekete-Kovács Kornél darabjai adják a műsor gerincét. A dobokon játszó vendégszólista személye meglepetés.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A 2018-ban alakult Korossy Kvartett célkitűzései közt szerepel a méltán híres magyar vonósnégyes-hagyomány továbbörökítése, illetve a minél szélesebb repertoár megismertetése, bemutatása a hazai és a külföldi közönség számára. Ebben az elhatározásukban olyan neves művészek segítik a munkájukat, mint Günter Pichler, Keller András, Takács-Nagy Gábor, Kováts Péter, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Gulyás Márta vagy Eberhard Feltz. 2021-ben a nemzetközi Bartók Világversenyen 5 különböző különdíjjal jutalmazták az együttest, majd egy évre rá felvételt nyertek a legendás Alban Berg Quartet primáriusa, Günter Pichler osztályába, a madridi Reina Sofia School of Musicba. A Korossy Kvartett 2023 őszén induló Bartók-sorozatában 2 év alatt, 6 koncerten Bartók összes vonósnégyesét szólaltatja meg, amelyek mellé a zeneirodalom legnagyobb szerzőitől, különböző koncepciók szerint válogattak műveket. Bartók 6. vonósnégyesének első három tételét ugyanaz a szomorú lassú bevezető előzi meg, míg a negyedik tételben ez a Mesto-dallam bontakozik ki önálló tétellé. Bartók eredeti terveiben egy életigenlő finálé szerepelt, azonban a zeneszerző életének eseményei közbeszóltak: édesanyja halálának, valamint a II. világháború kitörésének hatására a vonósnégyes a gyász és a lemondás hangjaival zárul. Az egész mű karakterén és a d-moll hangnemen keresztül szintén a halál és az elmúlás témáira asszociálhatunk Mozart d-moll vonósnégyesével kapcsolatban. A koncert elején Webern 1909-ben komponált öt vonósnégyes-tétele hangzik el, amelyet szintén a zeneszerző édesanyjának halála ihletett. Fotó: Felvégi Andrea

Ez a lemez egy még legendásabb, másik felvétel árnyékába került, pedig rengeteg szépség rejlik benne. A szaxofonos Paul Desmond a Dave Brubeck kvartett egyetlen tagja a zenekarvezetőn kívül, aki nagy név lett. Desmond 1959 augusztusában egy Time Out című lemezt vett fel a Dave Brubeck Quartet tagjaként – az egyik legsikeresebb jazzlemezt valaha. Szeptemberben Jim Hall gitáros, valamint Percy Heath és Connie Kay a Modern Jazz Quartetből csatlakoztak Desmondhoz második szerzői lemezére. A hátra dőlős, hűvös, elegáns, de dögösen szvingelő jazz aranykorának újabb példajaként a kvartett egységesen, rendíthetetlenül nyomja a korszak slágereit, melyek között MJQ-számok mellett főleg standardek vannak, de a CD újrakiadásra egy Desmond-szerzemény is felfért. Az altszaxofon behízelgő és tetszelgő, csábító és megnyugtató. Ezért lett a Playboy magazin szavazásán abban az évben megint első, erre utal az album címe. Ahogy azt a sorozat törzsközönségéből biztosan sokan sejtik, Dennert Árpád fogja a szaxofon egyik felejthetetlen mesterének hangzását a MAO ritmusszekciójával megidézni.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A Mária-kultusz nemcsak a képzőművészetekben, de az egyházi zenében is inspirációs forrásként szolgált az elmúlt évszázadok során. Csak az Üdvözlégy latin szövegének, az Ave Mariának legalább háromezer feldolgozása létezik, és természetesen manapság is születnek új művek, amelyek Szűz Máriához intézett fohászt zenésítenek meg. A Kodály Kórus Debrecen nyár előtti utolsó koncertje reneszánsz kompozíciókkal tarkított kortárs műsorával azt bizonyítja, bár a zenei nyelv folyamatosan változik és megújul, a spirituális mélység örökérvényű.

Részletek hamarosan...

„Ez már nem az a boldog idő, amikor minden tárgy körül az ifjúság dicsfényét látjuk, hanem fatális felismerése egy nyomorult valóságnak, amelyet fantáziámmal (hála érte Istennek), amennyire lehet, igyekszem szépíteni.” 1824-ben írta e sorokat Franz Schubert bátyjának, Ferdinandnak. Hogy Schubert zeneszerzői gondolkodásában a szépség központi szerepet játszik, azt aligha kell bizonygatni bárkinek, aki akár csak néhány percnyi Schubert-zenét hallott életében. Csakhogy éppen a 19. század elején a zeneesztétikai gondolkodásban elkezdte átvenni a „szépség” fogalmának kitüntetett helyét a „fenséges” fogalma, a Schubert-dallamok szavakkal megragadhatatlan, földöntúli szépsége tehát egy korábbi korszak, Mozart és Haydn korszakának lenyomata. A Csalog Gábor és két zenésztársa, Varga Oszkár és Varga István előadásában megszólaló B-dúr zongorás trió (B. 898), amelyet 1827-ben kezdett komponálni Schubert, de csak egy évvel később, halála évében fejezett be, mind a „szépség”, mind a „fenséges” fogalmának zenei megjelenítésére számos példát kínál, az est első felében Fazekas Gergely zenetörténész részvételével zajló beszélgetés során pedig nemcsak a zeneesztétikai változásról esik majd szó, hanem a schuberti szépségfogalom további példái is előkerülnek. Persze senki ne várja, hogy az est folyamán fény derül arra, miben is rejlik a Schubert-zene szépségének titka, hiszen azt legfeljebb találgatni lehet, megfejteni nem. És ez így van jól.

A Modern Art Orchestra À la MAO című sorozata azt a célt szolgálja, hogy új kontextusba helyezve adják elő a zenekari tagok szerzeményeit és adaptációit, esetenként újabb darabjait. A zenekar lemezeken és koncerteken a magyar jazz történetében párját ritkító hatalmas repertoárt hozott létre. Ezek egyes részét régi vagy új követőik így, tematikus, stilisztikai vagy más elrendezésben még nem hallhatták, ráadásul nem is mindegyiket adták ki lemezen és digitális formában. Akár ismét asszociálhatunk Herbie Hancock nevére is a Modern Art Orchestra szezonzáró tematikus estje kapcsán, mert ezt az utat Hancock szextettje is bejárta közel 30 éve: az aktuális pop slágereket dolgozták fel instrumentálisan. Persze amióta a jazz kialakult, azóta használja az improvizációhoz kiindulópontként a divatos számokat, a Nagy Amerikai Daloskönyv szinte csak musical, pop és film-slágerekből tevődött össze a harmincas évekre. Az utóbbi néhány évtizedben a pop új stílusainak frissessége a legnevesebb külföldi előadókat újra megihlette. A magyar jazz repertoárba is bekerültek a legsikeresebb popegyüttesek számai, ráadásul az olyan háziszerzők, mint Subicz Gábor, Bacsó Kristóf, és a zenekarvezető Fekete-Kovács Kornél film- vagy színpadi zenék adaptációját is elkészítették, az új jazz-standardek egész sorát létrehozva.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

"Tébolyult szerelem" - A 17-18. század "őrült" dalai - Mad songok és hangszeres művekA Veduta Musica korhű hangszereken játszó kamaraegyüttes ezúttal a 17. és 18. század "őrült" dalaiból válogat, kiegészítve műsorukat a kor női zeneszerzőinek - a francia E. J. de la Guerre, az egyaránt olasz Barbara Strozzi és Anna Bon - egy-egy különleges, ritkán hallható hangszeres és énekes művével. Az együttes csambalistája, Bene Róza, a BMC Könyvtár hangszerét szólaltatja meg, amelyet Titus Krijnen épített 2022-ben. A hangszer Anton Rückers 1640-es modelljének kópiája.

Műveiből összeállított koncerttel köszöntjük Sári József zeneszerzőt, aki idén ünnepli 90. születésnapját. A műsor Sári változatos hangszerekre készült kamara- és szólódarabjaiból épül fel, amelyek között ősbemutatók is helyet kapnak, a magyar kortárszenei élet kiemelkedő muzsikusainak előadásában. Sári József a 20-21. századi magyar zene meghatározó személyisége úgy komponistaként, mint tanárként. Darabjait az 1980-as és a 2000-es évek között gyakran játszották nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is, különösen Németországban. Pedagógiai munkásságát éppen ilyen nagyra becsülték: visszavonulásáig zenészgenerációk sorát tanította a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Zeneakadémián, illetve mesterkurzusok vendégprofesszoraként. A kétszeres Bartók–Pásztory- és Artisjus-díjas, Kossuth-díjjal és Érdemes Művész címmel kitüntetett Sári itthon és külföldön is számos elismerésben részesült. A fényképeket Felvégi Andrea készítette.