Nani Vazana átütően erőteljes hangját és ellenállhatatlan színpadi jelenlétét állítja a kihalás veszélyétől fenyegetett ladino nyelv szolgálatába. Az énekesnő dalait alapvetően meghatározza multietnikus családi háttere; a ladino nyelvet, amelyet a millenniál dalszerzők között elsőként kezdett el használni, titokban tanulta meg marokkói nagyanyjától. Új albuma, a Ke haber dalszövegei ennek az ősi, elsősorban a családok nőtagjai között hagyományozódó nyelvnek a szellemét ragadják meg, és a jövőbe is utat mutatnak számára olyan aktuális társadalmi kérdéseken keresztül, mint a migráció, a gender vagy a női önrendelkezés. Az album hangzásai egy színes-szagos piaci forgatagba repítik a hallgatót, amely nyers, flamencóban gyökerező énekkel, lágy harsonaszólammal, mariachi gitárral, ütőhangszerekkel és zongorával elegyedik. Nani Vazana nemcsak a World Music Charts és az Europe Music Charts rangsoraiban szerzett előkelő helyet, hanem azon kevés művészek egyike is, akiknek zenéjét a Library of Congress élő relikviaként dokumentálta.