„…kedvük felvidítására készíttetett…”

Miért nevezzük Goldberg-variációknak Johann Sebastian Bach kultikus művét? Miért utálta Bach a variáció műfaját, és miért írt mégis variációsorozatot? Mi egyébbel foglalkozott a darab írása idején? Mire gondolt, miközben komponált?

Ha az utolsó kérdésre nem is, a többire bizonnyal választ fog kapni a Goldberg-kód című előadássorozat első alkalmával, amely Bach művének történeti kontextusát járja körül sok képi és hangzó illusztrációval.

Rejtélyes, megfejthetetlen, felfoghatatlanul komplex, ellenállhatatlanul gyönyörű. Több mint ötszáz felvétel készült belőle, Glenn Gould kétszer rögzítette, egyszer huszonhárom évesen, egyszer a halála előtti évben. A Goldberg-variációk, Johann Sebastian Bach legnagyobb szabású billentyűs darabja az emberi kultúrtörténet egyik csodája.

A BMC négyrészes sorozatában Fazekas Gergely zenetörténész kísérli megfejteni a „Goldberg-kódot”, megérteni és megértetni a mű történeti kontextusát, zenei szerkezetét, és a keletkezése óta eltelt negyed évezredben született értelmezések legfontosabbjait, kitérve a legjobb csembalós és zongorás felvételekre is. „Ez a zene nincs tekintettel a kezdetre és a végre – írja a darabról Gould –, nincs igazi tetőpontja és valódi megoldása, ez a zene, akárcsak Baudelaire szerelmesei, » a gáttalan szél szárnyain lebeg «”.