A De Beren Gieren zenéjében a minimalista megközelítés és a kirobbanó energia kéz a kézben jár – nem véletlen, hogy az elektroakusztikus jazztrió a szürrealizmus és a techno hazájából, Belgiumból indult Európa meghódítására. A Visible Cloaks, a Radiohead, Erik Satie és Jon Hassell munkásságából is merítő trió tagjai sokrétegű, látnoki improvizációkban engedik igazán szabadjára sokoldalúságukat. Az éneklésre csábító dallamok többségét Fulco Ottervanger zongorista írja, már-már gyermeki egyszerűséggel. Lieven Van Pée és Simon Segers sosem hallott hangzáskombinációkkal egészíti ki ezeket a dallamokat a kontroll és az elengedés közös játéka során, ami gyakran kaleidoszkópszerű, szélesvásznú hatást eredményez. Hetedik albumuk, a What Eludes Us mindarról szól, ami elkerüli a figyelmünket, vagy amire szándékosan nem akarunk odafigyelni. Az eredmény – ismét – magával ragadó zene csalóka ritmusokkal, kristálytiszta dallamokkal és gátlástalan elektronikával, amely még alkotóit is képes meglepni.  

A Mária-kultusz nemcsak a képzőművészetekben, de az egyházi zenében is inspirációs forrásként szolgált az elmúlt évszázadok során. Csak az Üdvözlégy latin szövegének, az Ave Mariának legalább háromezer feldolgozása létezik, és természetesen manapság is születnek új művek, amelyek Szűz Máriához intézett fohászt zenésítenek meg. A Kodály Kórus Debrecen nyár előtti utolsó koncertje reneszánsz kompozíciókkal tarkított kortárs műsorával azt bizonyítja, bár a zenei nyelv folyamatosan változik és megújul, a spirituális mélység örökérvényű.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó, idehaza és külföldön is rendkívül népszerű fúvósunk, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként is a magyar jazz egyik meghatározó alakja. Darabjaiban markánsan jelen van a Kárpát-medence és a Balkán népzenei öröksége, organikusan ötvözve a jazz különféle irányzataiból vagy éppen a huszadik századi klasszikusok zenéjéből táplálkozó elemekkel. Játékában az izgalmas dallamfordulatok hol finoman áttetsző, hol erőteljes ritmusokkal társulnak, a lírai megszólalások pedig energikus gesztusokkal lépnek párbeszédre. Ezen az estén elhangzanak a Borbély Műhely repertoárjának közismert darabjai, emellett pedig a zenekar betekintést enged legfrissebb improvizatív kísérleteinek műhelytitkaiba is.  

A 20. század elején zenéje gond nélkül talált utat az operett negédes világába a Három a kislány című daljáték révén, és életműve tele van a 19. század eleji Bécs zenekedvelői számára írt könnyed, alkalmi darabokkal, mégis, a nyugati művészi zene történetében kevesen jutottak olyan mélyre az emberi reménytelenség megragadásában, mint Franz Schubert. „Minden gyalázatosan megy – írta egyik barátjának az 1820-as évek elején –, mert e nyomorúságos világban majd’ minden értelmes embernek ez a sorsa. És mihez is kezdenénk a boldogsággal, amikor a boldogtalanság immár egyetlen izgatószerünk.” Hogy ennek a boldogtalanságnak milyen életrajzi okai voltak (a szerelmi csalódástól az anyagi nehézségeken át a végzetes betegségig számosak), az kevésbé érdekes annál, mint hogy 200 évvel később, mi, a mai hallgatók miként vagyunk képesek átélni a schuberti zenében megjelenített reménytelenséget. Csalog Gábor koncertjén az 1825-ben komponált, nagyszabású a-moll szonáta (D. 845) fog majd lehetőséget nyújtani ennek kipróbálására, az est első felében pedig a zongoraművész és Fazekas Gergely zenetörténész beszélgetésében tágabb kontextusban, más művekből vett illusztrációk nyomán kerül szóba, hogy milyen eszközökkel jeleníthető meg a zenében a reménytelenség érzése. Kedves Koncertlátogatóink! Értesítjük Önöket, hogy a Csalog Gábor Vasárnapok sorozat május 25-i koncertjének műsora megváltozott. Ezen az estén a március 2-án elmaradt Schubert és a reménytelenség című program pótlására kerül sor, míg az eredetileg tervezett, Schubert és a szépség című műsort október 12-én hallgathatják majd meg. A május 25-i előadásra megvásárolt belépőjegyek a műsorváltozás mellett változatlanul érvényesek, az október 12-i koncertre nem átválthatók. Amennyiben vissza kívánja váltani jegyét, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot az info@bmc.hu címen. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük:Budapest Music Center 

A Modern Art Orchestra À la MAO című sorozata azt a célt szolgálja, hogy új kontextusba helyezve adják elő a zenekari tagok szerzeményeit és adaptációit, esetenként újabb darabjait. A zenekar lemezeken és koncerteken a magyar jazz történetében párját ritkító hatalmas repertoárt hozott létre. Ezek egyes részét régi vagy új követőik így, tematikus, stilisztikai vagy más elrendezésben még nem hallhatták, ráadásul nem is mindegyiket adták ki lemezen és digitális formában. Akár ismét asszociálhatunk Herbie Hancock nevére is a Modern Art Orchestra szezonzáró tematikus estje kapcsán, mert ezt az utat Hancock szextettje is bejárta közel 30 éve: az aktuális pop slágereket dolgozták fel instrumentálisan. Persze amióta a jazz kialakult, azóta használja az improvizációhoz kiindulópontként a divatos számokat, a Nagy Amerikai Daloskönyv szinte csak musical, pop és film-slágerekből tevődött össze a harmincas évekre. Az utóbbi néhány évtizedben a pop új stílusainak frissessége a legnevesebb külföldi előadókat újra megihlette. A magyar jazz repertoárba is bekerültek a legsikeresebb popegyüttesek számai, ráadásul az olyan háziszerzők, mint Subicz Gábor, Bacsó Kristóf, és a zenekarvezető Fekete-Kovács Kornél film- vagy színpadi zenék adaptációját is elkészítették, az új jazz-standardek egész sorát létrehozva.

A több mint 10 éves Bágyi Balázs New Quartet zenéjében a post bop elemekből építkező, akusztikus, kortárs jazz dominál. A dobos-zeneszerző Bágyi Balázs a magyar jazzélet egyik meghatározó, külföldön is rendszeresen koncertező művésze, partnerei pedig a magyar jazz középgenerációjának jeles képviselői: a Hollandiában végzett szaxofonos Soso Lakatos Sándor, a Junior Prima díjas zongorista, Oláh Dezső, és Közép-Európa egyik legnagyszerűbb bőgőse, Oláh Péter. A zenekar számos európai jazzfesztiválon fellépett az elmúlt években, valamint rendszeresen koncerteznek Kínában – együttműködésük a sanghaji Li Xiaochuan trombitással több éve tart. 2016-ban Pocsai Kriszta énekesnővel közösen elkészített, Homage To Shakespeare című lemezüket a nemzetközi szakmai zsűri Gramofon-díjjal jutalmazta. A formáció repertoárja Bágyi Balázs szerzeményeire épül, aki 2016-ban az év zeneszerzője lett. A hagyományhoz híven az együttes nemcsak a zenekarvezető régebbi kompozícióit adja elő az Opus Jazz Clubban, hanem a közelmúltban elkészült új zenéket is ezen a színpadon mutatja be.  

2024. évben létrehoztunk egy lemezt, amelyen Kovács Béla művei kerültek rögzítésre. Célunk volt, hogy megszülessen egy egységes anyag a szerző ezen tanulmányműveiből. A felvételek elkészítésével a 2021-ben elhunyt nagy tiszteletben álló mester, Kovács Béla felé érzett hálánkat és tiszteletünket is szerettük volna kifejezni.  Most pedig eljött az ideje, hogy egy lemezbemutató keretein belül a közönséggel is megoszthassuk munkánk eredményét. Egy rövid koncertre és izgalmas szakmai beszélgetésre invitáljuk Önöket! Szeretettel várunk tehát minden zenebarátot és klarinét-kedvelőt Sándor Norbert Nexum című lemezének bemutatójára.A koncert és a lemez az NKA támogatásával jöhetett létre.

Oláh Kálmán Jr. művészi világa az örökség, a zenei innováció és a határtalan szenvedély harmonikus ötvözete. A szaxofonos célja, hogy formációjára írt kompozícióit, művészi és zeneszerzői munkásságát a hazai és külföldi nagy presztízsű termekben is megmutathassa, és ezzel a magyar jazz új generációját is pozicionálja a nemzetközi zenei szcénában. A szaxofonművész már korán nagy érdeklődést mutatott a klasszikus zene és a jazz iránt. Édesapjával, id. Oláh Kálmánnal és bátyjával, Oláh Krisztiánnal együtt – akik mindketten neves zongoraművészek – számos olyan formáció tagja, amelyek mind a hazai, mind a külföldi koncerttermek állandó, rangos fellépői. Koncertezhetett a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, 2021-ben pedig Junior Prima díjjal tüntették ki, ami szintén kivételes tehetségét és elhivatottságát bizonyítja. Zenei tanulmányait elismert művésztanárok irányításával végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol jazzszaxofon – művésztanár diplomát szerzett.

"Tébolyult szerelem" - A 17-18. század "őrült" dalai - Mad songok és hangszeres művekA Veduta Musica korhű hangszereken játszó kamaraegyüttes ezúttal a 17. és 18. század "őrült" dalaiból válogat, kiegészítve műsorukat a kor női zeneszerzőinek - a francia E. J. de la Guerre, az egyaránt olasz Barbara Strozzi és Anna Bon - egy-egy különleges, ritkán hallható hangszeres és énekes művével. Az együttes csambalistája, Bene Róza, a BMC Könyvtár hangszerét szólaltatja meg, amelyet Titus Krijnen épített 2022-ben. A hangszer Anton Rückers 1640-es modelljének kópiája.

A Budapesti Lantos Kórus 75 éve hirdeti a zene és az összetartozás erejét. E jeles évfordulón visszatekintünk a kórus gazdag múltjára, miközben új lendülettel tekintünk a jövőbe. A jubileumi koncert különleges utazásra hív: a klasszikus mesterművek és kortárs dallamok találkozása révén idézzük fel az elmúlt évtizedek legszebb pillanatait. A közös éneklés öröme és a közönséggel való találkozás mindig is a Budapesti Lantos Kórus szívügye volt – ünnepeljünk együtt, hiszen a zene közös nyelvünk és legszebb kapocs köztünk!

Lukács Miklós neve mára egyet jelent a cimbalomjáték művészetének legmagasabb szintjével, mind hazánkban, mind a nemzetközi zenei életben. A világ egyik legismertebb és legsokoldalúbb cimbalomművészeként tartják számon, és hangszerének meghatározó úttörőjeként tisztelik. Előadásaiban a kortárs zene, a jazz és a különböző népek zenéi egyedi hangzásvilággá fonódnak össze. Művészetével új megvilágításba helyezte hangszerét, megmutatva a cimbalom hangzásának és lehetőségeinek olyan dimenzióit, amelyeket sokszínű játékmódjában ismerhettünk meg először. A BMC Records kiadásában tavaly megjelent szólólemeze, a Timeless után újabb szólóprogramot dolgozott ki, amely nagyszerű alkalmat kínál arra, hogy mélyebben betekintsünk Lukács Miklós zenei világába, és átéljük annak műfajokon átívelő gazdagságát. Koncertjén a megírt kompozíciók és az adott pillanatban születő improvizációk harmonikusan egészítik ki egymást, miközben a cimbalom páratlan hangzásvilága teljes pompájában bontakozik ki.  

A Cuero Tango kvartettet 2022-ben alakította meg négy muzsikus, akiknek közös zenei hátterét a tangó iránti szenvedély hatja át. Az együttes abból a vágyból született meg, hogy tagjai részt vehessenek a tangó 21. századi kulturális mozgalmában, amelyet új aranykornak is neveznek, és amelynek középpontjában új művek létrehozása áll. Így a Cuero Tango sem a műfaj nagy klasszikusait ismételgeti, hanem innovatív zenei anyagok és dalszövegek felé törekszik. Alkotásaikat Buenos Aires vibráló, kaotikus légköre táplálja. Szokatlan hangszer-összeállításuk, amely új impulzusokkal gazdagítja a hagyományt, még közelebb viszi őket a populáris zene végső céljához: hitelesen megragadni a jelen kor szellemét. Sikeres tavalyi európai turnéjuk után új anyagot készítettek elő, amit ismét elhoznak a kontinensre is.

Míg előző lemezeik közül a Soundtrack a filmzenékből inspirálódott, a Trickset pedig a bűvészmutatványok és kártyatrükkök varázslatos világa ihlette, a Horváth „Tojás” Gábor Trió ötödik, Multiverse című albumának kiindulópontját a minket körülvevő univerzum, az elméleti fizika és a dalokban rejlő hangulati sokszínűség adta. Az Opusban most hallhatjuk először a lemez anyagát, amely a koncepción túl a lendület és az intimitás kettősségéből táplálkozik, és az élő zene varázsára, az adott pillanatban megszülető energiákra fókuszál. A zenekarvezető kompozícióit a játékosság, a humor és a legváltozatosabb érzelmek, hangulatok pontos zenei érzékeltetése jellemzi, így a vidám, ritmusváltásokban gazdag dalok mellett nagyívű szólók és himnikus balladák is elhangzanak.  

A Velvet Revolution 2015-ös alapítása óta Daniel Erdmann szaxofonos gyakran fültanúja volt, hogy „Velvet Underground” néven emlegetik egyik legsikeresebb zenekarát. A trió és a New York-i együttes névrokonsága úgy elgondolkodtatta, hogy szerzett egy példányt az Andy Warhol legendás borítójával ellátott albumból. Újra felfedezte Lou Reed nyers, realista szövegeit, az egyszerű melódiáival kísértő balladákat, Nico hangját és elbűvölő dallamainak végtelen édességét. A nyelvbotlás végül rávilágított a művészi szándék rokonságára is: kutatni a bársonyos, mégis határozott textúrájú hangzás, a könnyed dallamok, a tüzes és a finom zenei jegyek ötvözetének alkímiáját. Ebből a hallgatási élményből sarjadt a Velvet Revolution zenét, szöveget és dalt egyesítő új projektje, amelyben vendégként Jelena Kuljić szerb énekesnő és színésznő is elősegíti a bensőséges, érzékeny és erőteljes hangulat megteremtését. Magával ragadó hangja az éneklés és a beszéd között félúton egyensúlyozva ad további kifejező réteget a zenekar kompozícióihoz. Három nagy sikerű album – A Short Moment of Zero G (2016), Won't Put No Flag Out (2019) és Message in a Bubble (2023) – után a legújabb Velvet Revolution-projekt felvétele ismét a BMC Records gondozásában fog megjelenni.  

Konstrukció és intertextualitás  - XXLP - A Tribute Album Dargay Marcell székfoglaló előadása a 2024 áprilisában bemutatott XXLP - A Tribute Album című szimfonikus zenekari kompozícióján keresztül próbálja elemezni azokat a zeneszerzői irányelveket és eljárásokat, amelyek a legkülönbözőbb zenei paradigmákból származó hivatkozásokat és idézeteket pusztán a hangalakjukban való hasonlóságaik alapján integrálják a zenei szövetbe, így teremtve egy olyan intertextuális hálózatot, melyben a kiindulópontként-forrásként szolgáló anyagok egyéni karakterisztikumai mintegy feloldódnak a zenei nagyforma dinamikájában.Az előadás  a kompozíció filmfelvételének vetítésével zárul.

Grencsó István és Lewis Jordan ismeretsége több mint két évtizedre nyúlik vissza, amelyet számos koncertélmény mellett a BMC Recordsnál megjelent két lemez is dokumentál. Grencsó fúvós hangszerek egész arzenálját veti be, míg a Kaliforniában élő Jordan – a Music at Large együttes vezetője – altszaxofonon játszik és költeményeivel is gazdagítja a produkciót. A közös alkotómunka ezúttal a Jordannal évek óta együttműködő remek hegedűs, Sandra Poindexter társaságában bővül tovább, aki többek között a kubai Orquesta La Moderna Tradición, illetve az Idris Ackamoor vezette The Pyramids tagjaként tett tanúságot egyedi megközelítéséről. Produkciójuk a szabad felfedezés zenei atmoszférájában teljesedik ki igazán, amelyet a Grencsó Kollektíva stabil tagjaival, Benkő Róberttel és Miklós Szilveszterrel szövetkezve teremtenek meg saját maguk és a közönség számára.

A 2023-as év négy koncertje után új bérletsorozatot hirdet a BMC-ben Stark János Mátyás, Devich Gergely és Ránki Fülöp együttese, immár Trio Haris néven. A sorozat zárásaként a romantikus kamarazene két szoros kapcsolatban álló zsenijétől játszanak egy-egy művet. Schumann és Brahms szakmai és személyes kapcsolatának számtalan zenei és nem zenei forrása, hatalmas irodalma van. Mindketten három zongorás triót írtak, amelyekből az elsők hangzanak el ezen a koncerten. Schumann viszonylag későn írta első, d-moll trióját (op. 63), amelynek zaklatott d-mollja a scherzo élettel teli F-dúrján és a lassú tétel sötét a-mollján áthaladva végül a finálé fényes D-dúrjává oldódik. Brahms H-dúr triója a 8-as opusszámot viseli – a szerző huszonegy éves korában, 1854-ben írta az első verziót –, ám ez megtévesztő, mert három és fél évtizeddel később alapos átdolgozáson esett át. Dramaturgiailag a mű lényegében a fordítottja Schumannénak, és a trióirodalom csúcsművei között egyedülálló módon dúrban kezdődik, ám mollban ér véget. A sorozat további koncertjei: 2024. október 5. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) I. | Haydn, Liszt, Schubert2025. január 4. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) II. | Takemitsu, Schubert, Sosztakovics2025. március 22. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) III. | Haydn és Beethoven

Clément Janinet európai zenészekből verbuvált kvartettje az ötletek határtalanságának élő példáját nyújtja Garden of Silences című projektjében. A hegedűs ezúttal úgy terjeszti ki évek óta aktív zenekarai – köztük a BMC Recordshoz szorosan kötődő Ornette Under the Repetitive Skies és La Litanie de Cimes együttesek – esztétikáját, hogy az új repertoárt más kultúrákból származó zenészek kezére bízza. A hegedű, a trombita, a nagybőgő és a harmonika beszélgetése felszabadítja magát a zenei korszakok és műfajok kötöttségei alól: Dietrich Buxtehude és John Dowland öröksége a svéd nyckelharpa világával, Marin Marais életműve burjánzó improvizációkkal és a mikrotonális zene titkaival, a népdalok és -táncok szájhagyománya pedig a kortárs kamarazenével száll építő vitába, ami mind-mind a zenekar tagjainak szerteágazó inspirációit és tapasztalatait tükrözi. A koncert napjaiban rögzített új albumuk a BMC Records kiadásában jelenik majd meg.

Premecz Mátyás neve a hazai közönség számára két dologgal forrt össze: lendületes zenekarokkal – közéjük tartozik a Kéknyúl, Fábián Juli és a Zoohacker, Little G Weevil és a Barabás Lőrinc Kvartett, de ő kísérte Jackie Orszáczkyt is is utolsó hazai turnéján –, és egy óriási Hammond-orgonával. Triójával túlnyomórészt saját szerzeményeit játsszák, stílusuk egészséges keveréke a jazznek, a bluesnak és a funknak. A zenekar első lemeze 2024 végén jelent meg Chicken Pressure címmel, amelynek anyaga most hallható először az Opusban.

Az etno-jazzt és kortárs kamarazenét játszó, különleges hangszer-összeállítású Trio Squelini zenészei különböző felállásokban évek óta muzsikálnak együtt, és számtalan lemezen szerepeltek közösen. Vezetőjük, Szőke Szabolcs egyike a modern polihisztoroknak: produkcióiban a képzőművészet és a színház szintézisben működik, ahogyan a zenében is műfajok párbeszédét, a jazz, a Balkán, India és Nyugat-Afrika zenei unióját teremti meg társaival. A Trio Squelini 2014-ben Campiello/Terecske címmel készített lemezt, és ennek megjelenése óta rendszeresen koncertező csapattá vált. Szívesen hívnak egy-egy koncertjükre vendéget is, így műsoruk minden alkalommal más-más árnyalatokban tárul elénk, akárcsak a roueni katedrális Monet híres sorozatában. Ezúttal David Boato, a Mogliano-Venetóban élő kiváló jazztrombitás és szárnykürtös csatlakozik hozzájuk, akit már több mint egy évtizedes kapcsolat fűz a trióhoz. Több alkalommal koncerteztek együtt Olaszországban és Magyarországon is, első közös lemezük, a Via Ilka a Hunnia Records gondozásában jelent meg, majd 2024 októberében egy közös észak-olaszországi koncertturné során rögzítettek egy újabb albumot, amelyből most az Opus színpadán is bemutatnak néhány darabot.

A Tryon merész és hagyománytörő nagyzenekari munkássága Kellen Mills kompozíciói köré épül. Az együttes összetett szövésű, írott formákat és a szabad improvizációt egyesíti, miközben a klasszikus big band hangszerelést elektronikus textúrákkal és csípős humorral egyensúlyozza ki. Zenéjük a struktúra és a spontaneitás – Mills szavaival élve a „szervezett káosz” – közötti térben kel életre, és olyan különféle alkotóktól kap inspirációt, mint Arnold Schönberg, Ligeti György, Anthony Braxton, Frank Zappa, Charles Mingus vagy Eric Dolphy. Ennek ellenére a Tryon ellenáll a műfaji besorolásnak, és magával ragadó, kiszámíthatatlan élményt nyújt, amely élő koncerteken érvényesül a legteljesebben. Eddig két albumot jelentettek meg a Double Moon kiadónál Läuterung és Freaky Squash Baby címmel, harmadik lemezük megjelenése 2026-ra várható.  

Aki vásárolt már komolyzenei lemezt az újonnan megnyílt Concertóban, sok esetben találkozott a "T" betűjelzéssel a védőborítón. Ennek a jelentését magyarázza a bemutató, kiegészítve a Classite.com nyújtotta lehetőségekkel. Az oldalt bárki ingyen használhatja, feltöltheti gyűjteményét, vehet és eladhat komolyzenei lemezeket.Élőben mutatjuk meg a Classite használatát ez egyszerűbb estektől a bonyolultakig. Egy képzeletbeli felhasználó első lépésein keresztül azonnal látható lesz, hogyan alakul a gyűjtő katalógusa, milyen információkat nyújt az oldal. A Classite egyedi megoldásokat kínál a gyűjtőknek, adatbázisa hasznos segítséget nyújt minden komolyzene-kedvelő számára.

Műveiből összeállított koncerttel köszöntjük Sári József zeneszerzőt, aki idén ünnepli 90. születésnapját. A műsor Sári változatos hangszerekre készült kamara- és szólódarabjaiból épül fel, amelyek között ősbemutatók is helyet kapnak, a magyar kortárszenei élet kiemelkedő muzsikusainak előadásában. Sári József a 20-21. századi magyar zene meghatározó személyisége úgy komponistaként, mint tanárként. Darabjait az 1980-as és a 2000-es évek között gyakran játszották nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is, különösen Németországban. Pedagógiai munkásságát éppen ilyen nagyra becsülték: visszavonulásáig zenészgenerációk sorát tanította a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Zeneakadémián, illetve mesterkurzusok vendégprofesszoraként. A kétszeres Bartók–Pásztory- és Artisjus-díjas, Kossuth-díjjal és Érdemes Művész címmel kitüntetett Sári itthon és külföldön is számos elismerésben részesült. A fényképeket Felvégi Andrea készítette.

Az LFZE Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium nagyzenekara több mint 20 fiatal muzsikusból áll, akik szabad improvizációs folyamatmodelleken alapuló zenét játszanak. Az együttest Ajtai Péter és Pozsár Máté vezeti, tagjai között jazz- és klasszikus zenészeket egyaránt találunk. Munkájuk a magyar szabad zene hagyományát viszi tovább, amelynek gyökerei a kollektív alkotásban és a spontaneitásban rejlenek, miközben az improvizáció új formáit és struktúráit is keresik. 2024 áprilisában a Magyar Zene Házában az Új Zene projekt keretében léptek fel, majd szeptemberben a Konzis koncertek a Zeneakadémián sorozatban szerepeltek. Mostani estjükön free jazz klasszikusok és irányított improvizációk hangzanak el. 

Balázs József a hazai középgeneráció egyik legtehetségesebb billentyűse, aki az etno-jazz világában és a műfaj fősodrában egyaránt otthonosan mozog. A zongorista a legendás New York-i Blue Note-ban és a Detroit Jazz Fesztiválon is elsöprő sikert aratott East Gipsy Band vezetője. A Balázs Elemér Group megalakulása óta bátyja mellett ő a zenekar másik fő motorja, és lemezen is ebben az együttesben mutatkozott be először (My New Way, 1997), majd hangszerelőként, illetve dalszerzőként is részt vett a zenekar összes további albumán. Játszott a Kőszegi Quartetben, 2003 óta tagja a Dés László Septetnek. 2005-ben testvérével együtt ő is csatlakozott a Contemporary Gregorian projekthez. Számos világhírű zenésszel lépett fel, mint például Randy Brecker, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Pat Metheny, Robin Eubanks, Stéphane Belmondo, Bobby Watson vagy Steve Houben. A jazz világában elért sikerein kívül egyéb műfajokban (pop, filmzene) is elismert hangszerelőként, szerzőként tartják számon.

A Péch Lóránt Trio a magyar jazz tehetséges fiatal képviselőiből alakult izgalmas formáció, amelyet a zongorista-zeneszerző Péch Lóránt hívott életre 2023-ban. Az együttes célja, hogy Péch saját szerzeményeit combo hangszerelésben szólaltassa meg, új színekkel gazdagítva a modern jazz palettáját. A kompozíciók mesterien ötvözik a modern és hagyományos jazz stílusjegyeit, finoman beleszőve a klasszikus zenéből merített inspirációkat is. A trió mindhárom tagja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének hallgatója. Fiatal koruk ellenére már számos hazai jazzklub és fesztivál közönségét elbűvölték játékukkal, lendületükkel és egyedi zenei világukkal. Ezen a különleges estén egy negyedik kiváló fiatal pályatársuk, Balogh Máté csatlakozik a zenekarhoz.

[Na], vagyis a buzgó engedetlenség kémiai eleme: ezzel kísérletezik laboratóriumában Selma Namata Doyen, Rémi Psaume és Raphaël Szöllösy. Hangzásaikat a tradicionális mande zene líraisága éppúgy formálja, mint az elektronikus drónzene. Az együttes eredetileg a The Ex és Getatchew Mekurya Moa Anbessa című albumának tribute koncertjére alakult meg; az etiópiai mester egyedi fúvós stílusa, a holland zenekar post-punkjának ritmikai ereje és a zenei formák földrajzi területre fittyet hányó nemzetközisége azóta is áthatja repertoárjukat. Kompozícióik nemcsak ezt az örökséget kívánják továbbvinni, hanem heves kifejezési formákat keresnek a munka költészete, az emberi kitartás és a megingathatatlan barátság számára. Első EP-jük, amit Sainte-Marie-aux-Mines legendás pajtájában rögzítettek, 2023 májusában jelent meg. A koncertre a Jazz Migration program keretében kerül sor, amely a fiatal feltörekvő jazz- és improvizációs zenészek számára jött létre az AJC vezetésével, a Francia Kulturális Minisztérium, a BNP Paribas Foundation, a SACEM, az ADAMI, a SPEDIDAM, a CNM, az SPPF és a Francia Intézet támogatásával.  

Luís Vicente a kortárs portugál jazz két élvonalbeli képviselőjét hívta meg triójába, amelyet azzal a céllal alakított meg, hogy még mélyebbre ásson az írott zene rejtelmeiben, és lélegzethez juttassa az improvizációkat. A Hamid Drake, John Dikeman és William Parker társaságában végzett kísérletek után Vicente a trió legutóbbi, Come Down Here című albumán rugalmas írásmódjához tér vissza. A lemez anyaga a két muzsikustárs, Gonçalo Almeida és Pedro Melo Alves számára született, akik otthonosan mozognak a trombitás zenei koncepcióját formáló absztrakt és szabadzenei irányvonalakon. Állandó játékot űznek abból, hogy hol közelítenek a ritmus, a struktúra és a dallam megszokott fogalma felé, hol pedig visszavonulnak tőle; a kompozíciók és az improvizációk egyaránt végleteket járnak be, és újra meg újra kibújnak a konvenciók szorításából.  

A Tokyo-Budapest Ensemble 2003 óta majdnem minden nyáron koncertezik Magyarországon. A BMC-ben immár kilencedik alkalommal lép fel az együttes, hogy az általuk megteremtett hagyományhoz híven megtöltse a Koncerttermet egy június végi napon. Az együttes művészeti vezetője Berkes Kálmán, aki a japán Musashino Academia Musicae vendégprofesszora volt 25 éven át, 2009 óta pedig a Győri Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője. Az együttes tagjai évente változó összeállításban japán művészek, illetve a Győri Filharmonikus Zenekarban dolgozó muzsikusok közül kerülnek ki, hogy megszólaltassanak a vonós kamarazenekari irodalom méltán kedvelt darabjai közül néhányat.

„Minden taktusban, minden szólamban ott munkál a kisördög, a hangzás vérforraló” – írja a Magyar Narancs kritikusa, aki később „egészen elbűvölő boogaloo-jazzt” emleget, majd kijelenti, hogy a „a kicsattanó jókedv és a zenélés öröme átsüt minden kottafejen”. „Stílus-magasiskolát mutat be új lemezén a magyar alternatív zenei világ különleges alkotója, Bujdosó János” – fokozza a dicséreteket a HVG, amelynek szemfüles tudósítója a zenekar egyik koncertjén is járt, és benyomásait így fogalmazta meg: „az esemény igazi fiesztává kerekedett, ahol az ínyenc élőzene-fogyasztó közönség ismét meggyőződhetett arról, hogy Bujdosó János előadóként, mini big bandje karmestereként ugyanolyan utánozhatatlan, mint zeneszerzőként”.

Az idén először, születésének napján, Babos nagygitárja Lamm Dávid kezében szólal meg, az Opus színpadán. Mostantól minden évben más-más játszik majd rajta, hogy így emlékezzünk Babos muzsikusi létére. „Óriási megtiszteltetés számomra, hogy egy éve, megszólaltatása után, az Opus Jazz Club bejáratánál vitrinjébe helyezhettem ezt a gyönyörű hangszert, az idén pedig én lehetek az első a sorban, aki ünnepélyes keretek között fejezheti ki tiszteletét és muzsikával emlékezhet mesterére. Külön öröm, hogy mindezt olyan kiváló muzsikustársakkal tehetem, akik számos Babos-session és hangfelvétel fontos szereplői voltak, és a legkülönbözőbb formákban kötődtek munkásságához, zenéjéhez, hozzá.” Babos Gyula fotóját Mernyó Ferenc készítette.

„Mindhárman más-más zenei világot képviselünk, de egy közös cél vezérel minket: hogy a zenénken keresztül meséljünk. Nem pusztán hangokat játszunk – zenélés közben olyan csodás, egyedi történeteket mondunk el, amelyeket szavakkal talán nem is tudnánk kifejezni. Az élő koncert varázsa abban rejlik, hogy soha nem tudhatjuk, mi fog történni a következő hangok megszólaltatásakor. Mi szeretjük ezt az ismeretlen zenei világot, amit az improvizáció kínál lehetőségként a zenészeknek. Minden koncert egy új felfedezés, ahol a zene, a közönség és a pillanat együtt formálja a hangokat. Nem a tökéletességre törekvés, hanem a szabadság és az önkifejezés az, ami hajt minket. Azért muzsikálunk, hogy a koncert magával ragadó, elbűvölő pillanatait a zenén keresztül átélhessük és átadhassuk a hangokkal együtt lüktető hallgatóknak” – mondta el a trióról Nagy János. Az együttes első albuma 2025 tavaszán jelenik meg, Voyagers címmel. Repertoárjuk főként a zongorista, Nagy János Yancha kompozícióiból áll.

Anna Anderluh dalainak elengedhetetlen összetevője az abszurditás, a merészség és némi bárgyúság – rámutatva, hogy ezek a tulajdonságok bizonyos mértékig szükségesek is. Saját maga által „meglékelt popként” leírt zenéje hidat ver a gyengéd költészet és a kemény társadalomkritika, a törékenyen egyszerű dalok és a kísérleti énekes improvizáció közé. Humora és érzékenysége segítségével Anderluh látszólag jelentéktelen részletekben találja meg azt varázserőt, ami bármiféle fényezés nélkül képes átsugározni koncertprogramján. A hallgató szokatlan hangzások kereszttüzében találja magát, amelyeket a trió sietősen, mégis igazi showman módjára adagol, és amelyek állandó fejlődésben vannak, de soha nem keltik a befejezettség érzetét – mert ami már befejezett, az nem elég izgalmas.  

Részletek hamarosan...

A gondtalan nyári estébe sejtelmes hangokkal modulál harmonikus atmoszférát a két zenészcimbora hangszeres párbeszéde. A Zádor – Kováts duó zenei világa egyedi megvilágításba helyezi a jól megszokott jazzstruktúrákat; kompozícióik alapvetően a modális jazzben gyökereznek, de az ismerősnek tűnő fordulatokat időnként a tiszta észak fuvallatai, máskor pedig révületbe kígyózó repetitív ritmusok járják át, kiváló terepet biztosítva a két összeszokott zenész hangszeres elmélkedésének. Dalaik jellemzően közös improvizáció során születnek, amelyekben a megkomponált gondolatok ugyanúgy teret kapnak, mint a spontán – már-már szabadzenét idéző – instrumentális eszmefuttatások. Ez alkalommal 2 című albumukat mutatják be, de a Thoughts from the Outskirts lemezükről is elhangzanak a legkedveltebb slágerek.  

Részletek hamarosan...

Évente megrendezett koncertekkel emlékezünk meg a 2022-ben elhunyt Szakcsi Lakatos Béláról, akit két évtizedes munkakapcsolat fűzött a BMC-hez, és ezalatt összesen 10, a legváltozatosabb zenei stílusokat felvonultató albummal gazdagította a BMC Records katalógusát. Pályájának sokszínűségéhez híven az emlékkoncertek alkalmával mindig más és más muzsikusok és formációk mutatkoznak be az Opus színpadán. A fellépők között olyan zenészegyéniségeket találunk, akik akár hosszú éveken át játszottak együtt Szakcsival, akár csak rövid ideig vagy már egyáltalán nem volt lehetőségük társául szegődni zenei kalandozásaiban, de mindenképpen közös bennük, hogy alkotómunkájuk szellemisége közel áll a legendás jazz-zongorista művészi világához. A koncerteken megelevenedik Szakcsi lemezeinek anyaga, és szerzeményei újragondolt formában szólalnak meg.    

A Hock – Lisztes – Weisz trió tagjai számos zenei formációban kipróbálták már magukat együtt, most pedig közösen vállalkoznak finom, lágy szövetű, letisztult muzsika megteremtésére. Ha három szóban kellene jellemezni zenéjüket, az a nyugalom, az áradás és a könnyedség lenne; a trió nem a közvetlen érzelmi hatásokra fókuszál, hanem a hallgatót saját belső világának felfedezésében segíti. Bár darabjaik tempója többnyire lassú, mégis árad belőlük a melegség, az életerő és a pozitív energia. Zenei világukban a halk, finom, olykor szürreális hangszínek dominálnak, amelyek fátyolszerűen, áttetsző dinamikával fűszerezik meg a hallgatási élményt. Az egyedi atmoszféra nemcsak a helyszínen képes elvarázsolni a közönséget, hanem az emlékezetben is hosszú időn át megmarad.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A német Umwelt szó környezetet, szó szerint körülvevő világot jelent, Jakob Uexküll biológus pedig arra a sajátos perspektívára alkalmazta, amelyből az egyes élő szervezetek érzékelik a világot. Ebben az értelemben az egyének Umweltje nem pusztán a környezetüket jelenti, hanem az általuk észlelt, szubjektív univerzumot, a világhoz való viszonyulásuk horizontját, amely egyszerre meghatározza és alakítja létezésük módját, tapasztalataikat és kommunikációjukat. Az Um/Welt projekt Marco Centasso zeneszerző-nagybőgős vezetésével azt vizsgálja, hogyan léphetnek egymással kölcsönhatásba ezek a különféle világok, az interakciók által pedig új terek jönnek létre a zenészek között zajló párbeszéd számára, amelyekben a hangok segítségével túlléphetünk az emberi kommunikáció határain.

Varga Bendegúz együttesének második lemeze, a Tom-Tom Records gondozásában megjelent Chasing Your Dreams a korábbi Goldmund című album folytatása, talán még kiforrottabb hangzásvilággal és még egyértelműbb elköteleződéssel a kísérletező kortárs jazz felé. A zenekarvezető és a tagok kompozícióit és hangszereléseit gondos kidolgozottság, egységes érzelmi és hangulati töltés, játékukat pedig magasfokú minőség és érzékenység jellemzi. A lemez anyaga változatos, ugyanakkor koherens összképet alkot, és a műfajban kevésbé jártas hallgatók számára is könnyen megközelíthető zenei világot kínál. A kvartett ezúttal ízelítőt ad legfrissebb anyagából és készülő új albumuk repertoárjából, amely a grunge jazz ikonikus dalait szólaltatja meg a jazz köntösébe bújtatva. Az estén vendégként csatlakozik az együtteshez Karosi Júlia énekesnő, aki egyedi művészi világával gazdagítja a produkciót.   

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A Kat and the Devil műfajokon túli kvintettjét improvizációban is megmerítkezett klasszikus és jazz-zenészek alkotják, akik beszélt és énekelt szövegeken keresztül fedezik fel a legkülönfélébb témákat. A színház felé hajló előadásaikra jellemző a komikum, a dallamosság és az idiómák egyesítése, emellett lépten-nyomon meglepetéseket tartogatnak a közönség és maguk az előadók számára egyaránt. Az együttes korábbi produkciói kiterjedtek a boszorkányok, Basó, Ernest Hemingway, James Joyce, a pszichedelikus szerek, a halottakkal való kommunikáció, az építészet, a szatíra és a bűncselekmények világára. Nevüket első projektjük után választották, amely Joyce The Cat and the Devil című novellájára épült. Ezúttal a rossz tanácsok felé fordítják figyelmüket, az internetes life hackek, a gyors megoldások és a félrevezető útmutatók tömkelegére támaszkodva. Szöveget és zenei anyagot merítenek majd Krasznahorkai László, Jenny Offill, Kiss Noémi, Rumaan Alam, László Noémi, Dave Eggers és végül, de nem utolsósorban Karlheinz Stockhausen munkásságából, aki a klasszikus zenében a művészi kockázatvállalás és a megkérdőjelezhető filozófiák szimbolikus alakjává vált. Olyan koncertre számíthatunk, ahol a rossz tanácsok még sohasem hangzottak ilyen jól.

Részletek hamarosan...

Czakó Virág az új generáció egyik ígéretes tehetsége, aki 3 éve alapította jelenlegi zenekarát, és bár külföldi tanulmányai miatt kevesebbet hallhattuk itthon, időről időre fellép az Opus színpadán. A fiatal énekesnőt olyan nagyszerű előadók inspirálták, mint Betty Carter, Carmen McRae és Diana Krall, ugyanakkor a nagy klasszikusok mellett az új utakat kereső fiatal énekesnők, köztük Samara Joy is nagy hatással vannak rá. Ezen az estén népszerű amerikai jazzsztenderdek fognak elhangzani, latin bossa novákkal és néhány groove-os feldolgozással kiegészítve. A számokat a kiváló gitáros, Rieger Attila hangszereli jellegzetes könnyedséggel, amelyhez beszédes, harmonikus gitárjáték társul. Színpadra lép az Intergeese zenekarból ismert kiváló fiatal dobos, Fekete Zoltán, valamint Czakó Péter, az idősebb generáció egyik tapasztalt zenésze, aki nemcsak a jazzben, hanem a magyar népzenében is járatos.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

„Ez már nem az a boldog idő, amikor minden tárgy körül az ifjúság dicsfényét látjuk, hanem fatális felismerése egy nyomorult valóságnak, amelyet fantáziámmal (hála érte Istennek), amennyire lehet, igyekszem szépíteni.” 1824-ben írta e sorokat Franz Schubert bátyjának, Ferdinandnak. Hogy Schubert zeneszerzői gondolkodásában a szépség központi szerepet játszik, azt aligha kell bizonygatni bárkinek, aki akár csak néhány percnyi Schubert-zenét hallott életében. Csakhogy éppen a 19. század elején a zeneesztétikai gondolkodásban elkezdte átvenni a „szépség” fogalmának kitüntetett helyét a „fenséges” fogalma, a Schubert-dallamok szavakkal megragadhatatlan, földöntúli szépsége tehát egy korábbi korszak, Mozart és Haydn korszakának lenyomata. A Csalog Gábor és két zenésztársa, Varga Oszkár és Varga István előadásában megszólaló B-dúr zongorás trió (B. 898), amelyet 1827-ben kezdett komponálni Schubert, de csak egy évvel később, halála évében fejezett be, mind a „szépség”, mind a „fenséges” fogalmának zenei megjelenítésére számos példát kínál, az est első felében Fazekas Gergely zenetörténész részvételével zajló beszélgetés során pedig nemcsak a zeneesztétikai változásról esik majd szó, hanem a schuberti szépségfogalom további példái is előkerülnek. Persze senki ne várja, hogy az est folyamán fény derül arra, miben is rejlik a Schubert-zene szépségének titka, hiszen azt legfeljebb találgatni lehet, megfejteni nem. És ez így van jól.

Niccolò Paganini a zenetörténet legnagyobb hatású hegedűvirtuóza, aki előszeretettel komponált is hangszerére – természetesen olyan darabokat, amelyeket valójában csak ő maga volt képes eljátszani. Káprázatos virtuozitásával és lehengerlően szuggesztív előadásmódjával egyaránt kiérdemelte az ördög hegedűse címet. A 24 Caprice olyan szólóhegedűre készült karakterdarabok sorozata, amelyek mindegyike más és más technikai kihívást helyez a középpontjába, ugyanakkor egy határozott hangulatot, érzelmet is megjelenít. Napjainkban a Caprice-ok egy-egy tagja elsősorban ráadásként hangzik el a világ hangversenytermeiben; a teljes sorozatot egyazon koncerten ritkán hallani, hiszen előadásuk még két évszázaddal keletkezésük után is szinte emberfeletti teljesítményt követel a hegedűsöktől. Magyarországon eddig kétszer volt ilyen jeles alkalom: az 1970-es években Szenthelyi Miklós, az 1990-es évek közepe táján pedig Lendvay József hegedűművész vállalkozott arra, hogy meghódítsa a szólóhegedű-irodalom Mount Everestjét. Az ő nyomdokukba lép most Bodor János, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja és megbízott koncertmestere, a Danubia Zenekar állandó koncertmestere, aki Paganini születésének évfordulójára tűzte ki lélegzetelállító expedícióját.

The Amazing Bud Powell vol. 1-2Thelonious Monk zongorista ikercsillaga, Bud Powell neve örökre beíródott a jazztörténetbe. A The Amazing Bud Powell című album a Blue Note új sorozatának második, korszakalkotó darabja volt. A bebop zongorázás alapműveként tartják számon, többek között Sonny Rollins szaxofonos és Fats Navarro trombitás működött közre rajta. Az 1949-es és 1951-es felvételeket később bővebb albumokon is kiadták. A lemez jelentőségét az is növeli, hogy Powell – Dizzy Gillespie után elsőként – afro-kubai ritmusokat emelt be a bebop hangzásvilágába. Bár életét a függőség és a mentális betegségek következményei nehezítették, zenéje – akárcsak Monké – ma is inspirációt jelent a kísérletező, új utakat kereső muzsikusok számára. Powell szerepében a kiváló Cseke Gábort halljuk majd Barcza-Horváth József és Csízi László mellett, míg a fúvósszólamokat a szaxofonos Cserta Balázs és Fekete-Kovács Kornél keltik életre. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

A Young Man With a Horn cím nemcsak az azonos című filmre utal, hanem arra is, hogy Miles Davist már ekkor a jazz egyik legnagyobb ígéretének tartották. Az 1952-es felvételeket később Miles Davis Vol. 1 címmel, bővített formában adták ki. A lemezen az altszaxofonos Jackie McLean és a harsonás J.J. Johnson lendületesen, hangulatosan kapaszkodnak össze Davisszel, aki később önéletrajzában is kiemelte, hogy mennyire elégedett volt ezekkel a felvételekkel, bár nem egy állandó zenekarral vonult stúdióba. A MAO adaptációjában a fúvósszekciót Fekete-Kovács Kornél (trombita), Bacsó Kristóf (szaxofon) és Papp Mátyás (harsona) alkotják, míg a ritmusszekcióban a megszokott Cseke Gábor–Barcza Horváth József–Csízi László triót hallhatjuk. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.