Homályba burkolózó, friss, furcsa, egyedi, trendi. Milyen zenei produkciók születtek a Duna és a Moldva partján tavaly és az idén folyamán? A közönség által közkedvelt, stand-up stílusú zenekritikai sorozat először Csehországon kívül! Gyere el, hallgass meg négy lelkes zenei szakértőt, és merülj el az audiovizuálitás kiszámíthatatlan vizeiben. A belépés ingyenes, a program angol nyelven zajlik. 10-ből 9 zeneőrült ajánlásával. Résztvevők:▪️ Pándi Balázs▪️ Pavel Klusák▪️ Karel Veselý▪️ Lucia UdvardyováA beszélgetés angolul zajlik, tolmácsolás nélkül. Karel VeselýZenei publicista és író, 1976-ban született Znojmóban, 2008 óta zenei újságíróként dolgozik, és mind papíralapú (Salon, A2), mind internetes (Aktuálně.cz, Alarm) folyóiratokba ír. A Full Moon zenei magazin és a ČRo - Radio Wave rádióállomás munkatársa. 2010-ben a Tűz zenéje című könyve, 2017-ben pedig a Bomba Funk című regénye jelent meg. Publicisztikákat tartalmazó könyve, a Minden macska szürke 2020-ban jelent meg, Metal című regénye pedig idén. Közreműködött a Planet Nippon, a Tribes és a Made in Japan című könyvek létrejöttében. Forgatókönyvíróként közreműködött a Rapstory és a Rap leckék című televíziós sorozatokban. Lucia UdvardyováSzlovák zenei újságíró, kurátor és szervző. 2010-ben társalapítója volt az Easterndaze projektnek, amelynek célja a közép- és kelet-európai underground szcénák dokumentálása és összekapcsolása. Dolgozott többek között a Cseh Rádióval, a Resonance FM-mel, a Cashmere Radio-val, a The Quietusszal és a The Wire-rel. 2016 óta ő a kuátora az Easterndaze x Berlin sorozatnak, amelynek célja, hogy összehozza a berlini és a közép-kelet-európai régió kollektíváit. Emellett előadásokat tart és beszélgetéseken vesz részt, valamint hanggal kapcsolatos workshopokat vezet. Udvardyová a SHAPE platformnak dolgozik, egy páneurópai fesztiválkezdeményezésnek, amely az innovatív zenei és audiovizuális művészetet támogatja. Pándi BalázsMagyar dobos és újságíró. Dolgozott és turnézott már a világ különböző előadóival, többek között a Venetian Snares-szel, Otto von Schirach-hal, To Live and Shave in L.A.-vel és másokkal. A Blood of Heroes projektben működött közre dobosként. Balázs 2010-ben Bong-Rával közösen indított egy electronica-metal-breakcore projektet Wormskull néven. 2012-től a saját neve alatt is fellép koncerteken és fesztiválokon. 2013 óta újságíróként dolgozott az Index magyar hírportálnál, annak 2020 júliusi megszűnése után a Telexhez ment át. Pavel KlusákZenei író, rádióban közvetít, és kurátorként kísérleti és független zenei fesztiválokon működik közre. Régóta érdeklik a zene társadalmi és politikai összefüggései. A Gott. Egy csehszlovák történet c. könyve, amely a popzene és a popkultúra történetét meséli el a szocialista Csehszlovákiában, elnyerte a Magnesia Litera cseh irodalmi díj 2021-es év könyve fődíját.

Az őszi háromrészes Szól a Pálca koncertsorozat témája A szépség forradalma lesz. A sorozat házigazdája, Hámori Máté, zenekarunk karmestere és művészeti vezetője segítségével emelkedünk filozofikus magasságokba. „[...] Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök) Végül az ember a szépséggel, ha betelt (lehetetlen amúgy), felnéz az égre és csendben hálát ad. Vagy hangosan ad hálát, síppal, dobbal, trombitával, angyal-énekkel. A Földért, a reggelért, a reményért, az emberért (igen, még az emberért is; igen, a hülyébbekért is), és hogy Isten biztosan megértse, ezért kell zene-nyelven előadni a hálálkodást. Suursum corda!

A Nasip Kısmet zenekar ötlete Arif Erdem Ocak török származású zenész fejéből pattant ki, aki a népszerű ankarai Seksendört zenekar alapító tagja, és 2010 óta Budapesten él. A sokoldalú muzsikust az ókori anatóliai miszticizmus és filozófia iránti érdeklődése késztette a kor költészetének és dalainak multiinstrumentális felfedezésére, mely e zenekarban ölt testet. A Nasip Kısmet korokon átívelő hangzásvilága eddig soha nem hallott történeteket mesél a szívről és lélekről. A török zene mélyre nyúló történeti gyökerei itt a gitár és a ritmusszekció intenzív jelenlétében köszönnek vissza, összenőve a szaxofon és a billentyűs hangszerek friss hajtásaival, amelyek így különös gyümölcsöt hoznak. A hangok között szinte tapinthatóvá válnak az idő barázdái, melyek a pszichedelikus transzcendencia mámorító rezgéseit generálják.

6 éves kortól ajánlott Tavaly a Mikulás hó és karácsonyi hangulat hiányában pályát módosított, és kukásnak állt, kalandjai során az ellenségei sem tudták megállítani, megszervezett egy környezetvédelmi mozgalmat, majd a Macskanővel örökbe fogadta Rudolfot. A történet azonban nem ér itt véget: váratlanul ugyanis egy szép reggelen vastag hótakaró látványára ébred, és megszólal benne a köteleségtudat és a nosztalgia… Hogy innen hová kanyarodik tovább a történet, az csak ifjú közönségünkön múlik, akik aktívan alakítják a további cselekményt, zenészeink pedig mindenre felkészülten és elszántan öntik hangokba a közös történet új fordulatait. Közösségi mese- és zeneszerzés élő zenekarral: ilyen is csak nálunk van!

„Két fiatal szerző, hat professzionális előadó, hét zenemű – talán így lehetne a legtömörebben összefoglalni Szécsi Lőrinc és Zámbó Jonatán közös estjének jellemzőit. Azonban némileg teljesebb képet kaphatunk, ha még néhány számadatot figyelembe veszünk: a koncerten elhangzik húsz magyar népdal, részletek harminc keringőből (kilenc szerző tollából), egy Stravinsky-idézet - négy különböző irányból, valamint szerephez jut négy mobiltelefon is.” – Zámbó Jonatán „Az általam írt művek mind ugyanannak a zeneszerzői technikának a használatával születtek, melyben a kompozíció alapját egy egyszólamú dallam – vagy sor – adja, melyen minden későbbi zenei konzekvencia alapul. Ez a gondolkodás jelenik meg egy szóló, egy trió és egy kvintett felállású darabon keresztül, melyekben a fenti eljárást a legkülönbözőbb módokon igyekeztem felhasználni.” – Szécsi Lőrinc

Az őszi háromrészes Szól a Pálca koncertsorozat témája A szépség forradalma lesz. A sorozat házigazdája, Hámori Máté, zenekarunk karmestere és művészeti vezetője segítségével emelkedünk filozofikus magasságokba. „[...] Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök) Az egyik legnagyobb mű: közel az emberhez, közel az Istenhez, megmutatva az emberfiának szenvedését és egyben az ember gyönyörű szépségét. Haydn főművének zenekari változatát magyar költők versei kommentálják, a zene és a zenekar kapcsolatáról, a darab aktualitásáról pedig Hámori Máté mesél ezen az estén.

Dés László, Lukács Miklós, Dés András és Fenyvesi Márton nemzedékeken átívelő, szabad zenét játszó zenekara 2019 elején állt fel. Elgondolásuk, hogy az amúgy is nagy zenei szabadságot feltételező jazz műfajának végsőkig tágítsák a kereteit. Csak hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba, egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével. Ez nagy külső és belső összpontosítást igényel, hiszen a zenei produktum a játék közben ölt formát. A témák, a szerkezet, forma mind a pillanat szüleménye, és ez óriási élmény mind a muzsikusok, mind pedig a közönség számára, mivel a létrejövő zene soha többé nem reprodukálható abban a formában. Ez a közös élmény olyan, mint egy nagy varázslat, a rögtönzés varázslata. Négy kiváló muzsikus egymásra találása hangszereik közvetítésével, koncertről koncertre.

„A zeneszerzők a zene nyelvén beszélnek hozzánk, műveik ezért természetes módon hordozzák életfilozófiájukat. Egyes darabok kitartóan egy adott végkifejlet felé tartanak; mások épp ellenkezőleg, filmjelenetekhez hasonlóan tovatűnő, színes képekből állnak. Sőt, Yun Isang olyan zeneművet is komponált, amelyben a dallam többszöri drámai kibontakozáson megy keresztül, hogy aztán újra visszatérjen a kiindulóponthoz (a zenei lényeghez). Úgy vélem, hogy ezek a különbségek az élet eltérő filozófiai megközelítéséből adódnak. Habár a műsoron szereplő Yun Isang- és Liszt-darabok sok tekintetben különböznek egymástól, mégis hasonló felépítéssel bírnak: a zenei motívum többféle kidolgozása után végül egyetlen témához vezetnek vissza. A műsor minden darabja – közvetlen vagy közvetett formában – az emberi létre vonatkozó, mély filozófiát rejt magában. Számomra Schubert Wanderer-fantáziája és Liszt átirata a vándorlást, Yun Isang Interlúdium A című műve a lét körforgását, Liszt h-moll szonátája pedig az üdvözülést szimbolizálja. Ha feltételezzük, hogy az élet folyama egyenes vonalban és körkörös irányban is haladhat, a vándorlás, megváltás és örök visszatérés három zeneszerző által zenébe foglalt motívuma az emberi életnek ezt a drámai felépítését fejezi ki szimbolikus formában. Ezt szeretném a koncerten keresztül érzékeltetni a közönséggel.” Han Chi Ho a Hannoveri Zenei, Színművészeti és Médiatudományi Egyetemen végzett. A németországi székhelyű koncertzongoristát széles repertoárral rendelkező, különleges előadóként tartják számon, aki már húszéves korára egyéni előadói stílusával szerzett magának hírnevet a német klasszikus zenei színtéren. 2014-ben a németországi ARD Nemzetközi Zenei Versenyen közönségdíjas lett, emellett a verseny alkalmából komponált darab legjobb interpretációjának járó díjat is hazavihette. Dél-Koreában a Szöuli Nemzetközi Zenei Versenyen első helyet, az amerikai Gina Bachauer Nemzetközi Zongoraversenyen ezüstérmet, a 2016-os Erzsébet Királyné Versenyen pedig negyedik helyet szerzett. Idén, 2022-ben az Orléans-i Nemzetközi Zongoraversenyen harmadik helyezést ért el modern zene kategóriában, emellett a Yun Isang különdíjat is elnyerte. Júliusi koncertje után második alkalommal, ezúttal a Koreai Kulturális Központ rezidens művészeként lép a magyar közönség elé.

Kevés zeneműve létezik a nyugati művészi zene történetének, amelyet nagyobb dicsfény és több mítosz övezne, mint Johann Sebastian Bach kései gyűjteménye, A fúga művészete. Vajon ez volt az utolsó műve minden idők legnagyobb ellentpontművészének? Miért nem fejezte be az utolsó fúgát? Miért éppen ott szakad meg a kézirat, ahol a B-A-C-H zenei motívum felbukkan? Egyáltalán: miért írt valaki az 1740-es években fúgagyűjteményt, miközben az uralkodó zenei stílus az egyszerű dallamokkal és még egyszerűbb kíséretekkel operáló darabokat részesítette előnyben? Fazekas Gergely zenetörténész előadásában ezekre a kérdésekre is megpróbál választ adni: tárgyalni fogja a korabeli zenetörténeti kontextust, a fúga műfajáról szóló elméleti vitákat, a gyűjtemény bonyolult keletkezéstörténetét és persze bemutatja magát a zenét is. Hogy mi köze ennek a 18. század közepén született, elvont fúgagyűjteménynek a 21. századhoz? Ez is ki fog derülni az előadássorozatból, amelynek zárásaként, december 13-án este 7 órától Borbély László előadásában a teljes darab megszólal a BMC Koncerttermében. A teljesség igénye – interjú Fazekas Gergellyel

Jelenlegi formájában négy éve működik a Dresch Quartet, amelynek alapítója, a méltán elismert Dresch Mihály a 80-as évek óta a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakjának számít. Tevékenységéért idén Kossuth-díjban részesítették. Zenekara következetesen és magabiztosan járja sajátos útját a magyar népzene és az afroamerikai jazz egyéni – a zenekarvezető és a mindenkori tagok által közösen kialakított – ötvözetével. Elkötelezettség a zenei koncepcióban, tisztelet és alázat a források iránt, kiemelkedő muzsikusok, új és örökzöldnek számító Dresch-szerzemények, sztenderdek Dresch-módra – mindezek együttese adja azt a zenei élményt, amit a kvartett koncertjeinek közönsége minden esetben az újszerűség érzésével gazdagodva tapasztalhat meg.  

Az Ulysses (1922), James Joyce modernista klasszikusa megjelenésének századik évfordulóját ünneplik világszerte. Az Ulysses100 2022-es rendezvénysorozat keretében a Magyarországi James Joyce Társaság a magyarországi Ír Nagykövetséggel együttműködve emlékkoncerttel emlékezik meg az évfordulótól. Joyce egy életre eljegyezte magát a zenével: több hangszeren játszott, ifjúkorában operaénekesnek készült, irodalmi műveit, így az Ulyssest is átszövik a zenei motívumok, írói nyelvezetének rendkívüli zeneiségéről minden olvasója meggyőződhet. Ezért zárjuk a magyarországi „Ulysses100” rendezvénysorozatot zenei tisztelgéssel a regény és szerzője előtt.Ronan Gargan Írország nagykövete megnyitja a koncertet Műsorvezető: Takács Ferenc, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke Műsor: Seiber Mátyás: Ulysses-kantáta (1947 – részlet, bejátszás hangfelvételről) Seiber Mátyás: Ulysses, A Cantata for Tenor Solo, Choir and Orchestra (1947) - I. tétel: "The Heaventree"Christian Reinert - tenor, American Symphony Orchestra, vezényel: Leon Botstein. (Bejátszás koncert-hangfelvételről)Seiber Mátyás (1905-1960) a Kodály-tanítvány magyar zeneszerző 1935-től Angliában élt és alkotott. Az elsők között volt, aki jelentős zeneművel ünnepelte James Joyce-t és az Ulyssest.Katarzyna Brochocka: Kamarazene (2009) – Chamber Music - Dalciklus énekhangra, nagybőgőre és zongorára, James Joyce verseire1.) Poem XVII (Because your voice was at my side I gave him pain)2.) Poem XXVIII (Gentle lady, do not sing Sad songs about the end of love)3.) Poem XXXIV (Sleep now, O sleep now, O you unquiet heart!)Rajk Judit – énekFejérvári Zsolt – nagybőgő Báll Dávid – zongora W. A. Mozart: c-moll fantázia, K. 475Csalog Gábor - zongora Mozart az Ulysses-benkommentár: Takács Ferenczongora: Csalog Gábor Mozart és DublinW. A. Mozart: Esz-dúr zongoraverseny, K. 482 III. In Dublin’s Fair City... A Don Giovanni nyomában az Ulysses szövegében – két részlet Mozart operájábólLà ci darem la mano… Vorrei, e non vorreiDon Giovanni, a cenar teco m’invitasti ****** Kondor Ádám: Schroeder feltámadása (négykezes zongorára - ősbemutató)Németh András és Andor Krisztián - zongora

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó, idehaza és külföldön is rendkívül népszerű fúvósunk, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként is a magyar jazz egyik meghatározó alakja. Darabjaiban markánsan jelen van a Kárpát-medence és a Balkán népzenei öröksége, organikusan ötvözve a jazz különféle irányzataiból vagy éppen a huszadik századi klasszikusok zenéjéből táplálkozó elemekkel. Izgalmas dallamfordulatok, olykor finoman áttetsző, máskor erőteljes ritmusok, líraiság és energia, minduntalan átszőve az improvizációk frissességével és spontaneitásával. A Borbély Mihály Quartet ezúttal november 18-án megjelenő új albumát mutatja be az Opusban. Az éjszaka csodái – a Quartet jelenlegi felállásának második BMC Records-albuma, szerzőként pedig Borbély hatodik lemeze a kiadó égisze alatt – melankolikusabb vizekre evez, hallgatása belső lecsendesedést és koncentrált figyelmet igényel. A hallgató Jancsótól Pilinszkyig és Miles Davistől John Coltrane-ig felfedezheti a lemezt inspiráló, előtűnő árnyalakokat. Ezek az inspirációk azonban soha nem direkt módon, hanem erőteljesen átfogalmazva jelennek meg a szerzemények végső formájában. A zenészek lubickolnak az improvizáció óceánjában, számos zenei színt, karaktert, sőt akár szélsőséget villantanak fel, miközben nem mellőzik a humort és a drámaiságot sem.

Egyszerre tekint kelet és nyugat felé az osztrák szitárművész, Klaus Falschlunger és az olasz harmonikás, Luciano Biondini duója. A két, látszólag össze nem illő művészi irány és hangszer a jazz univerzális nyelvének közvetítésével lép reakcióba, hogy irizáló vegyületben egyesüljön. Falschlunger és Biondini a Songline magazinban is méltatott, Once in a Blue Moon című albumon saját zenei identitására támaszkodva hoz létre egy élénkségével, közvetlenségével és szolid színpompájával azonnal ható világot, amelyben a jazz, a pop és a hindusztáni hagyományok mellett latinos és minimalista alkotóelemek is felfedezhetők. A robbanásig feszült dalok és a csendes, befelé tekintő számok ugyanabból a sodró lendületből és kábítóan szép dallamvilágból sarjadnak; a két hangszer párbeszéde leleményes és érdekfeszítő fordulatokkal, de sohasem hivalkodóan bontakozik ki a hallgató előtt.  

Két énekhang, három vonós hangszer és egy analóg szintetizátor szólal meg a bécsi June in October quartetjében. Dalaik felépítése a popzenére, míg játékuk összhangja és dinamikája a kamarazenére emlékezteti a hallgatót, ráadásul mindezt többrétegű ritmusalapokra helyezik. A nagybőgős és zenekarvezető posztját egyaránt betöltő Judith Ferstl előszeretettel cserélgeti a hangszerek szerepköreit, hogy új lehetőségekkel és hangzásokkal ruházza fel őket. A vonósok olykor dobgroove-okat játszanak, a dallamot a nagybőgő is vezetheti, a hegedű vagy a cselló néha gitártémákat penget... Az együttes bemutatkozó albuma tavaly jelent meg My Feet on Solid Ground címmel, a dalok pedig a címben foglalt szimbólumot járják körbe. Mi is az a bizonyos szilárd talaj, amit keresünk, és valóban mindig két lábbal kell hogy álljunk a földön? Vagy elfogadhatjuk saját bizonytalanságainkat, és máris kiderül, hogy a zuhanástól való félelmünk csupán illúzió?    www.judithferstl.com/juneinoctober

A többszörös versenygyőztes Trio Energico műfajában kiemelkedő, mivel egyike a néhány állandó jelleggel működő zongoratrióknak hazánkban. Az együttes fiatal kora ellenére már most jelentős sikerekkel büszkélkedhet. Az Ilosvai Csenge hegedűművész, Vida Mónika Ruth zongoraművész és Mády-Szabó Eszter gordonkaművész által nyolc éve alapított kamaracsapat megannyi sikeres koncertet tud a háta mögött, mind hazánkban, mind pedig Európa-szerte és az Egyesült Államokban. A Trio Energico fontosnak tartja feltárni a magyar zenetörténet rejtettebb kincseit is. A pont 120 éve született Takács Jenő világjáró komponista alkotásaira - gyűjtéseinek köszönhetően - erős népzenei hatás jellemző, emellett zenéje stílusbeli sokféleséget mutat. A Goumbri címet viselő hegedű-zongora darabnak rendkívül tüzes, improvizatív jegyei vannak. A népzenei ihletettség a Trio Rhapsodie-ben is felfedezhető. A frappáns darabot Rahmanyinov gyönyörű, romantikus triója követi.

Csalog Gábor személyében nemzetközileg is jelentős zongoristát és főleg az utóbbi években kiemelten aktív zeneszerzőt köszöntünk. Az UMZE megrendelésére készül Csalog új Dalcsokra és a kifejezetten az együttes muzsikusaira szabott Fantázia, korál és kánon című ensemble darab. Az UMZE Kamaraegyütteshez szorosabban kötődő zeneszerzők művei közül elhangzik még a koncerten Csapó Gyula és Szőcs Márton egy-egy, az elmúlt néhány évben készült kompozíciója is.

Idén már ötödik albumával jelentkezik a mára jelenséggé vált osztrák Shake Stew. A Heat című lemezen zenei világuk teljes pompájában ragyog fel: fülbemászó, látszólag egyszerű dallamok lépésről lépésre fokozódnak egyre sűrűbb ritmusok őrjöngő orgiájává. A két dobosból, két nagybőgősből és három fúvósból álló zenekar hangszer-összeállítása szokatlan, ám egyúttal elengedhetetlen alkotóeleme annak a magas energiájú hangzásnak, amely akár a Shake Stew védjegyének is nevezhető, és hírnevük alapját képezi. A felállást guembri (marokkói basszuslant) és fuvola egészíti ki, még több telítettséget kölcsönözve a hangok komplex egyensúlyának és egybeolvadásának. A Shake Stew 2016-os bemutatkozása a saalfeldeni jazzfesztiválon, s az azt rövidesen követő The Golden Fang című debütáló albumuk látszólag a semmiből robbant be az európai jazzéletbe. A hipnotikus afrobeat és a jazz groove-ok hihetetlen energiájú elegyéből alkotott zenéjük nemcsak a hazai porondon, de Európa-szerte is azonnal ismertté tette őket. Az üstökösként felfelé ívelő pályájú fiatal bőgős, Lukas Kranzelbinder vezette csapat élő fellépései minden alkalommal tűzbe hozták közönségüket, amit második lemezük, a Rise and Rise Again – a karizmatikus londoni szaxofonos, Shabaka Hutchings vendégszereplésével – még tovább fokozott.  2019-ben a Shake Stew harmadik, Gris Gris című stúdióalbumával folytatta neves német díjakkal szegélyezett diadalmenetét. Mivel a zenekar félmegoldásokkal sohasem érte be (az album első kislemeze például 19 perces), a Gris Gris dupla album lett abból, ami a legjobb bennük: tüzes jazz és transzszerű groove-ok, táncra hívó pulzálás és spirituális jazz kitörések magas oktánszámú keveréke.  

Már hagyomány a Magyar Rádió Gyermekkórusánál, hogy adventkor szinte minden formációban fellépnek a gyerekek. Az adventi koncert apropóján igazán színes képet adnak a hallgatóságnak arról a sokrétű tevékenységről, melyet az iskolai mindennapokban folytatnak. Ezért hallhatjuk a Vegyeskar gyönyörű, a Pozsonyi Nemzetközi Kórusversenyt is megjárt műsorát, melyben Kodály jól ismert Adventi Énekén kívül angol és magyar karácsonyi dalokból adnak válogatást; ezért hallhatunk csodálatos reneszánsz motettákat a kamaraének csoportok előadásában; és ezért hallhatunk virtuóz hangszeres és énekes produkciókat kórustagjaink előadásában is. Az est fénypontja mégis az, amikor a legkisebbek, a Palánták adják elő Körber Kati néni vezetésével a népi betlehemes játékot. Biztosak lehetünk benne, hogy mindenki megtalálja majd kedvencét a gyermekek lelkesen előadott műsorszámai közül.

"Még a Covid előtti időkben kértük meg Hollós Mátét és Tihanyi Lászlót, hogy írjanak kamaradarabokat régizenei együttesünk számára. 2019 óta nem volt lehetőségünk ezeket a darabokat bemutatni. Nagy öröm számunkra, hogy ilyen hosszú várakozás után végre felcsendülhetnek ezek az igazán izgalmas mai művek. Hollós Máté műve címének megfelelően egyfajta meditációs objektum, míg Tihanyi Lászlót a régi hangszerek vicces, „parodisztikus” darab megírására ösztönözték. Ezen az estén tehát két barokk trió társaságában két magyar ősbemutatót és egy csembaló szólódarab magyarországi bemutatóját hallhatja a közönség." (Illés Szabolcs)

Miért vonzódom az olyan „megmászhatatlan hegycsúcsok” iránt, amilyen Bach Die Kunst der Fugéja? Mindig is rabul ejtettek a komplex zenei struktúrák, ahogyan a zene, mint beszélt nyelv törvényszerűségeinek kutatása is. Elsősorban azért kihívás számomra egy ehhez hasonlóan monumentális és embert próbálóan nehéz művel való foglalkozás, mert egyedül ez az a szint, ahol szembenézhetek korlátaimmal, saját „végességemmel”. Itt nyilvánvalóvá válik, hogy a Tökéletességet mi, emberek csak megcélozhatjuk, elérni viszont mindig is képtelenek leszünk. Éppen ez az oka annak, hogy sosem érzem „késznek” az interpretációmat, s megkockáztatom, viszolyognék is ettől. S hogy miért? Azért, mert egy műhöz való viszonyulás sosem lesz, sosem lehet befejezett, ahogyan a bachi zene is egy folyamatosan alakuló, variálódó, önmagát újratermelő, végtelen „játék”. Bach a zenei változékonyságot helyezi bele az isteni változatlanságba. (Borbély László)

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n is oktatja.Sorozatunk decemberi állomásán a nemrég elhunyt Szakcsi Lakatos Bélára emlékezünk, ő komponálta a zenét ahhoz a filmhez, melyet ez alkalommal műsorunkra tűzünk. Vendégünk lesz a film rendezője és forgatókönyv-írója, Grunwalsky Ferenc. UTOLSÓ ELŐTTI ÍTÉLETmagyar filmdráma, 1979, 92 percrendező: Grunwalsky Ferencforgatókönyvíró: Bereményi Géza, Grunwalsky Ferenc, Hernádi Gyulaoperatőr: Ragályi Elemérvágó: Majoros Klárazene: Szakcsi Lakatos Bélaszereplők: Andorai Péter, Petri György, Bánsági Ildikó, Barbinek Péter, Serge Merlin, Kiss Adrienne, Förgeteg Balázs, Julie Faloux A férfi kitüntetést kap munkahelyén, és újabb feladatot. Otthon videokazettát bámul: felesége arcát számtalan változatban, hol csak egyszerűen szép, hol kiismerhetetlen, általában szomorú, zárkózott, magányos arcot. Az asszony hazajön, veszekszenek, az asszony közli, hogy elutazik az édesanyjához. Építkezési területen keresztül jutnak el a pályaudvarra, elbúcsúznak egymástól. A férfi egy részeggel elmegy inni. Majd egy nyomozó érkezik, s közli, hogy az asszony meghalt, holttestén külsérelmi nyomokat találtak. Nyomozás, önvizsgálat, az emlékezés verziói következnek. Később kiderül, hogy álom volt a gyilkosság, a nyomozás, az öngyilkosság. Egymás meg nem értése, kínzása, a problémák néven nem nevezése, tisztázhatatlansága: ez a valóság.  A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: Grunwalsky Ferenc, rendező, operatőr, forgatókönyvíró

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrá-tól megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.  Legendás Albumok - Miles Davis: Bitches Brew A legendás jazztrombitás leginkább megosztó albuma 1970-ben jelent meg a Columbia Records gondozásában. Davis az 1969-es évben fizikailag is új területekre vonult be a jazz világában ahogy az akusztikus felállások mellett megjelentek zenekaraiban az elektromos billentyűk és gitárok, illetve az effektek. Ez azonban még nem lenne elegendő ahhoz, hogy egy lemez önmagában olyan átrendeződést idézzen elő, mint azt a Bitches Brew tette. Davis mindig mestere volt  zseniális koncepciók kigondolásának és megvalósításának. A Bitches Brew-ban forrongó düh, kíváncsiság, szépség és felfedezés iránti vágy olyan albumot eredményez, amit képtelenség mással megmagyarázni, mint ami ő maga: palástolatlan deklarátuma a jazz-rock létjogosultságának és népszerűségének is, annak ellenére, hogy két tisztán elkülöníthető táborra osztotta a trombitás zenekarvezető közönségét, és egy egészen új hallgatói csoportot is bevonzott. A Bitches Brew bebetonozta az instrumentális jazz-fúzió pozícióját a zenetörténetben. A lemez 1971-ben Grammy díjban részesült a legjobb nagyzenekari felvételek kategóriájában. A Modern Art Orchestra olyan küldetésre vállalkozik ezzel a Legendás Albummal, ami igen magas elvárásokat támaszt a MAO muzsikusai elé, ami a műhely magasan képzett és kreatív gárdája számára testhezálló feladat.

A Dalinda azon előadók közé tartozik, akik népzenei alapokról indulva, kortárs szemlélettel hoznak létre friss hangzásvilágot. Az a cappella trió énekesnői – Nádasdy Fanni, Paár Julianna és Tímár Sára – mindannyian a magyar népzene elkötelezettjei. Zeneiségükben mégis arra törekednek, hogy a népdalokhoz szükséges hiteles, ösztönös éneklési stílust modern formában, több szólamban, érzékenyen átdolgozva vigyék színpadra. Dalaik közös emberi tapasztalatokról szólnak, hiszen a népdalok a mindannyiunkat érintő, kollektív érzések, gondolatok hordozói, önkifejezésünk legtisztább forrásai. A formáció gondolata 2015-ben született meg, majd számos nép-és világzenei projekt élményéből, tapasztalatából, évek közös munkája során kristályosodott ki a Dalinda. Az elmúlt években az együttes megfordult a legnagyobb magyarországi koncerttermekben és külföldi fesztiválokon, és két nagy sikerű lemezt jelentetett meg. Ezen a koncerten külön erre az alkalomra válogatott, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó dallamok is elhangzanak.  

Kötéltánc az ének, az improvizáció és a kortárs zene között – ez adja Leïla Martial énekesnő és Valentin Ceccaldi csellista zenéjének ellenállhatatlan varázsát és feszültségét. A duó védőháló nélkül veti bele magát a sajátos minimalizmus ismeretlenjébe, ahol szüntelen veszélyek leselkednek rájuk, és nem szabad rossz lépést tenniük. Mal Waldron-standardektől Purcell-áriákon át Fauré- vagy Berio-dalokig számos utalást bontanak ki, miközben valószínűtlen formai kitérőkön és finom hangzás-metamorfózisokon keresztül egyre messzebbre merészkednek a bruitista színház távoli végletei felé. Ez a radikálisan kísérleti és intenzíven lírai pillanatzene nemcsak vakmerőségével, hanem költőiségével is lenyűgözi a hallgatót. A duó fellépése után lemezt is rögzít a Budapest Music Centerben, így a BMC Records katalógusában megjelent kortárs francia jazzlemezek sorában újabb izgalmas kiadvány lát napvilágot 2023-ban.  

Magyarországon a szaxofon jelenléte a komolyzenében igencsak elmaradt a nyugathoz képest. Mégis akadt néhány zeneszerző, aki az 1970-es években komponált erre a hangszerre. Minden műnek sajátos története van, amely magyarázattal szolgál arra, hogy hogyan is esett a zeneszerzők választása épp a szaxofonra. Az egyetlen, élete túlnyomó részét nem Magyarországon töltő szerző, Paul Arma (születéskori nevén Weisshaus Imre), az ígéretes Bartók-tanítvány az, akinek talán a legszorosabb volt a kapcsolata a szaxofonnal, több művet is komponált erre a hangszerre. Az este során Seleljo Erzsébet kollégái és hallgatói közreműködésével mutat be néhány szaxofonos kamaraművet ebből a furcsa és viszontagságos időszakból.

A Vass Lajos Kamarakórus hangversenye Kodály Zoltán születésének 140. évfordulója alkalmából Kodály Zoltán a zene egyetemességét hirdette és ennek megismertetését a vokalitásra alapozta. A népzenétől a kortárs műfajokig a zene sokszínű, egymásba fonódó, egymásra épülő gazdagságát kívánta mindenkihez eljuttatni. Hangsúlyozta a rögtönzési készség elsajátításának fontosságát is, ami magas rendű, kreatív zenei gondolkodáshoz vezet. Ezekre a gondolatokra épül a Vass Lajos Kamarakórus előadása, amelyen a kiváló multiinstrumentalista, Borbély Mihály és Szabó Dániel jazz-zongorista közreműködésével Kodály kóruskompozíciói és a művek inspirálta szabad zenei asszociációk szólalnak meg, népzenei alapokon nyugvó improvizációs technikák és a kortárs jazz világával összefonódva.

Hangokkal lefesteni a csendet valahol olyan, mint tűzzel ábrázolni a vizet, eltáncolni a kövek mozdulatlanságát. Most mégis erre vállalkozik Fekete-Kovács Kornél trombitaművész-zeneszerző a cseh Robert Balzar Trióval, illetve Harcsa Veronika és Dan Bárta énekművészekkel közös, A csend különböző aspektusai (Different Aspects of Silence) című produkció során. Fekete-Kovács Kornél két éve találkozott a Robert Balzar Trióval, akikkel azóta is rendszeresen együttműködik, majd a közös zenei gondolkodás a népszerű cseh jazzénekes, Dan Bárta közreműködésével vált teljessé. A csend témáját körültapogató program zömét Fekete-Kovács Kornél jegyzi, aki érzi is ennek felelősségét: mint mondja, minden egyes eljátszott hang mögött ott sorakoznak mindazok a hangok, amelyek a csendben fellelhetőek voltak, így azonban megfosztattak a megszólalás lehetőségétől. A zene tehát determinál, ugyanakkor felszabadít, ez pedig a zenei koncepcióban is megnyilvánul: a megkomponált témák kollektív, irányított improvizációkkal váltakoznak, fenntartva a felszabadító erejű kötöttségek és a kötetlenség egyensúlyát. A lírai, elegáns és intim hangvételű szerzemények szövegeit Kornél olyan szerzőktől válogatta, mint William Blake vagy a szúfi filozófus és költő, Rúmi. A dalok ezúttal a hangszínbeli gazdagságáról is híres Harcsa Veronika, valamint a legjelentősebb cseh díjakat többször elnyert, szuggesztív színpadi jelenléttel bíró Dan Bárta hangján szólalnak meg. A koncert egyben a jövő év elején megjelenő, Different Aspects of Silence című BMC Records-album bemutatójaként is szolgál, amelyen a csend tapasztalatától elidegenedett, 21. századi hallgató árnyalt zenei képet kaphat a csend különböző aspektusairól.

A Modern Art Orchestra a Sacred Music programját adja elő ünnepi koncertjén. Elsőként csendül fel a Budapest Music Center koncerttermének falai között az eredetileg kifejezetten szakrális helyszínekre tervezett repertoár.A műsoron a klasszikus szerzők, Georg Friedrich Händel és Henry Purcell zenéi mellett a MAO tagjainak darabjai is elhangzanak. Cseke Gábor, Ávéd János és Fekete-Kovács Kornél kompozíciói és a jazz nagyjai sem maradhattak ki a műsorból, így Duke Ellington Sacred Concert-jéből is hallhatunk majd részleteket. Liszt Ferenc egyházzenei művének, a Via Crucis-nak MAO által feldolgozott részleteit is hallhatja a közönség ezen az estén.„Számunka minden koncert egyfajta szertartás, amelyben egy különleges »kozmikus elem« maga a muzsika” – vallja Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra művészeti vezetője. A MAO ezúttal a BMC Koncerttermét varázsolja szakrális térré az ünnepi készülődés időszakában, és ezzel a különleges repertoárral ajándékozza meg a közönségét.

Osztrosits Éva a Magyar Művészeti Akadémia hároméves művészeti programjának ösztöndíjasa. Koncertsorozatának középpontjában Veress Sándor hegedűre és brácsára írt kamarakompozíciói állnak, melyek Bartók Béla megfelelő apparátusú kamaraműveivel lettek összeválogatva. A Bartók inspiráló közelségében kibontakozó Veress az Új Magyar Vonósnégyes által sikerrel bemutatott két kvartettjével robbant be igazán az európai köztudatba. Az 1935-ben bemutatott 1. vonósnégyes nagy sikert aratott a prágai közönség körében, majd később itthon is. A Kolisch Quartet ugyancsak 1935-ben mutatta be Bartók Béla hídformájú, öt tételes, nagy sikerű 5. vonósnégyesét, amely ezúttal Veress 1. vonósnégyesével a koncert keretéül szolgál majd. Veress a kései műveiben mesterien ötvözi a hagyományt és az újító törekvéseket. Ez jellemző az 1983-ban brácsára és bőgőre íródott Memento-ra is, amely az est folyamán a két kvartett között szólal majd meg.

A Concerto Armonico 2015-ben elindított Carl Philipp Emanuel Bach összes billentyűs versenyműve sorozata világviszonylatban is teljesen egyedülálló. A koncertsorozatot a 1994 és 2014 között rögzített, később Gramofon díjjal is kitüntetett, BIS Records által rögzített lemezsorozat ihlette. A Budapest Music Center (BMC) pódiumán évi két koncert alkalmával, újabb és újabb Carl Philipp Emanuel Bach concertókkal ismerkedhet meg közönségünk, bepillantást nyerve ezáltal az amúgy is ritkán játszott billentyűs művek csodálatos világába. A sorozat műsorát rendszeresen színesítik más szerzők művei is, így a második Bach-fiú versenyművei mellett kortársa, Joseph Haydn két remekműve is elhangzik, megvilágítva a két komponista zenéjének párhuzamait, de különbségeit is. Ezen a ponton csatlakozik sorozatunkhoz a Haydneum, amely intézmény egyik fő célkitűzése a magyarországi régizene-játszás népszerűsítése. Az este folyamán megszólaló Haydn: C-dúr hegedűverseny, Homoki Gábor tolmácsolásában, és a No. 46-os, H-dúr szimfónia színes, ötletes, élettel teli hangzásvilága méltán tükrözik Haydn híres ars poeticáját: „Az én beszédemet az egész világ megérti”.Rendező: Haydneum – Magyar Régizenei Központ A Haydneum működését a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatja.

Mexikó, Portugália és Skócia hangjai egyesülnek a Perselí trióban: Fuensanta énekel és nagybőgőzik, José Soares szaxofonozik, Alistair Payne pedig trombitál. Nyugodt tempóban kibontakozó dalaikban levelek sarjadnak, virágok bontanak szirmot, és a szorongásmentes élet levegője érinti meg a hallgatót. Játékosságukat egy csipetnyi melankólia egyensúlyozza ki, energiájukon pedig csendes derű ragyog át. A Perselí a népzenéből és a természet, illetve az ember közvetlen környezetének hangpanorámájából egyaránt merít, de olyan improvizációkra is számíthatunk a koncert során, amelyek a modern kamaraegyüttesek stílusát idézik meg. A trió tagjai –  igazi alkotóközösségként – együtt komponálnak, egymás ötleteiből és különféle hatásokból elrugaszkodva hozzák létre személyes hangzásvilágukat. Zenei látókörük számos alkotóra kiterjed: Arvo Pärt, Morton Feldman, Björk, Radiohead, Chico Buarque, Fausto és Maurice Ravel csupán a jéghegy csúcsa. Mindhárman tisztelik a sebezhetőséget, érzékenyek a hangok iránt, és folyamatos felfedezésre törekednek – ennek jegyében kezdték meg a közös munkát 2018-ban, és jelentették meg első albumukat idén.  

Ránki Fülöp, Stark János Mátyás és Devich Gergely 2023-as kamarasorozata a négy évszakot egy-egy koncerttel koronázza meg a BMC Koncerttermében. A fiatal művészek a zongoratrió-irodalom kiemelkedő remekműveiből válogatnak Mozarttól Ravelig. Az első három hangversenyen triópárosítások szólalnak meg, hol a művek különbözőségét és sokszínűségét, hol azok közös vonásait hangsúlyozva, a negyedik műsorban pedig egy-egy duószonátát is hallhat a közönség, ami a zenészek régebbre visszanyúló páros együttműködéseiről tanúskodik. A koncertsorozat a zongorás trió történetének elejéhez tér vissza. Mozart az elsők között ismerte fel, hogy a zongorában versenyművek szólistájaként és kamarafelállások tagjaként is több potenciál rejlik, mint addig hitték. A B-dúr trió Mozart karrierjének csúcsán, 1786-ban készült. Háromtételes, mint egy versenymű, és a zongoraszólam is hasonlóan virtuóz. A két gyengéd és játékos szélső tétel egy álomszerű, kifinomult szépségű lassút fog közre.Schubert a halála előtt egy évvel, a Winterreisével párhuzamosan írta meg a maga elbűvölő B-dúr trióját – nagyobb ellentétet el sem lehetne képzelni. A darabban spontán dallamok bomlanak ki, alattuk pedig ravasz harmóniák húzódnak meg. Az egyszerre életigenlő és bensőséges zene hallatán igazat adhatunk Schumann-nak: a B-dúr trió hatására az emberi lét nehézségei elhalványulnak, és a világ friss színekben ragyog fel.  

A kortárs zenére fókuszáló Klasszikusok tükrében című koncertsorozat második estjén két történeti mű szólal meg: Gustav Holst C-dúr hangnemű, négytételes Szent Pál szvit (op. 29/2) című műve, valamint egy igazi avantgárd kompozíció, Witold Lutosławski gyászzenéje, a Musique funèbre (1958). A Klasszikusok tükrében idei koncertjein egy kortárs mester–tanítvány páros mutatkozik be: Csemiczky Miklós Holland szvitjének magyarországi bemutatója zárja a hangversenyt, a koncert első felében pedig a Csemiczky-tanítvány Andorka Péter darabja hallható.

A Zeneterápiás klub novemberi estjén Dudás Nóra zeneterapeuta és régizenész, valamint Forgács Eszter pszichológus és zeneterapeuta lesznek vendégeink. A két szakember beszélgetésének fő témája a zeneterápiás traumakezelés lesz, tapasztalataik alapján ismertetve annak megvalósulását a gyakorlatban. Szó lesz arról, hogy mit nevezhetünk traumának, milyen fiziológiai vonatkozásai vannak, mit érdemes tudni az agyunk és testünk stresszreakcióiról. A gyakorlatok során a résztvevők megtapasztalhatják, hogy a zenei gyakorlatok hogyan használhatók a traumakezelésnél és hogy egy-egy zenei intervenció vagy gyakorlat miért és hogyan növeli a belső biztonságot. A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, a zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Legendás Albumok – Count Basie: Basie Straight Ahead A jazz közönsége idehaza a lemezeken keresztül nem mindig alkothatott pontos képet kedvenceiről, miközben Count Basie-t persze mindig is a divatok és az irányzatok felett álló zenekarvezetőnek ismertük. Árnyalja a képet, hogy a Basie Straight Ahead című lemezen dolgozott először Sammy Nesticóval, akinek hangszerelései ettől kezdve jelentősen meghatározták zenekarának hangzását. A dolog érdekessége, hogy együttműködésük csak 1968-ban indult, holott a Basie-zenekar világhíre a harmincas évek második felétől kezdve egyre csak nőtt. Nestico hangszerelései azóta a nagyzenekari akadémiai tananyag egyik alapját képezik, de ennek az albumnak külön érdekessége, hogy Nestico az összes számot szerzőként is jegyzi. Ezáltal is hozzájárult a Basie-zenekar  áramvonalasabbá tételéhez, miközben a dögös blues érzés csak még intenzívebb lett.Feltűnő, hogy mivel a Modern Art Orchestra a zenetörténeti hagyományt ismerő és tiszteletben tartó, de kortárs zenét játszó együttesként határozza meg magát, jellemzően nem a Basie és Ellington darabokból alakította ki saját repertoárját, saját eredeti szerzeményeikre koncentráltak. Csakhogy mindig is tisztában voltak vele, és néhány szám erejéig ezt a közönségükben is mindig tudatosították, hogy ezeknek a klasszikusoknak a művei képezik a big band kultúra alapját, és annak a kornak a darabjai nem véletlenül váltak évszázados távlatban is örökzöldekké. Ez indokolja, hogy a Legendás Albumok sorozat új ciklusát nem kisegyüttes, hanem az egész nagyzenekar együtt nyitja meg.

A francia Orchestre Nationale de Jazz volt szaxofonosa, Hugues Mayot lenyűgöző könnyedséggel kalandozik a legkülönfélébb zenei kontextusok között (Radiation 10, André Minvielle, Marc Ducret, Magma...) Új formációjához a klasszikus kvintett bensőségességét idéző kamarazenei hangzást álmodott meg, és olyan kiemelkedő tehetségű, nyitott zenészegyéniségekkel vette körül magát, akik a legmerészebb kísérletektől sem riadnak vissza. Új hangszíneket kutató, minimalista, repetitív kompozícióival Mayot egészen sajátos ritmikai dimenziót ad miniatűr zenekarának, s eközben őszinte örömmel osztozik a rögtönzés játékterén négy társával. A kvintett bemutatkozó lemeze a BMC Records kiadásában jelent meg 2019-ben, most pedig a zenekar nemcsak a koncert kedvéért tér vissza az Opusba, hanem azért is, hogy második albumát rögzítse a kiadó számára.

Miroslav Tóth Black Angels Songs című darabja zenében állít emléket a holokauszt névtelen áldozatainak. A mű elsődleges ihletforrásául a Black Angels Quartet szolgált, amelyet George Crumb komponált 1971-ben, a vietnámi háború idején. A Black Angels Songs ajánlása Barbora és Vojtech Gálnak – az 1989-es Public Against Violence mozgalom élén állt Fedor Gál szüleinek – szól. A halálmenetben meggyilkolt Vojtech története nemcsak emlékeztető, hanem egyfajta sajátos múltfeldolgozás is.

A hetvenes évek soul- és funkzenéjében gyökerező, urbánus tánczenét játszó Kéknyúl egyedülálló színfoltja a hazai klub- és fesztivál-körforgásnak. Bár a csapat korábbi hangzása Premecz Mátyás zenekarvezető-billentyűs védjegyének számító Hammond orgonája köré épült, a 2015 végén megjelent Crowded Universe című lemezük anyaga már új koncepcióra épült: nyolc egyenrangú muzsikus szőtt rajta izgalmas zeneszövetet telivér fúvósszólamokkal, vagány gitárokkal, sok vokállal és Andy Hefler szenvedélyes, karakteres, óceánon túli énekével. A dalokban ezúttal egy lépéssel hátrébb vonuló Premecz Mátyás dalszerzőként és zenekarvezetőként is a legjobb hazai csapatok közé katapultálta szerelemgyerekként dédelgetett zenekarát.

Mi a kapcsolat Schubert aprócska keringőkből álló gyűjteményei és Bach e-moll partitája között? Nyilván hozhatók okos zenetörténeti párhuzamok (mindkettő tánctételek sorozata, a tánc Bachnál és Schubertnél is messze több, mint talpalávaló, mindkét zeneszerző zseni volt és így tovább), de az is opció, hogy egyszerűen csak átadjuk magunkat e két, egymás mellé került zenei világnak. Persze ahogy Csalog Gábor BMC-ben tartott koncertjein az utóbbi években lenni szokott, az első félidőben arra is lesz lehetőség, hogy Fazekas Gergely zenetörténész közreműködésével átbeszéljük ennek a különös egymás mellettiségnek a lehetséges konzekvenciáit. Például, hogy meghalljuk-e Schubert és Bach zenéjének komplementer természetét: hogy Schubert oly egyszerűnek tűnő táncai mögött milyen összetett struktúrák rejlenek, miközben Bach zenéje mintha épp ellenkező módon működne, felszíni képződményeinek komplexitása mögött olykor rendkívül egyszerű szerkezet van a háttérben. Nem elsősorban a zenetörténet, hanem maga a zene áll majd tehát a beszélgetés, no és az egész este középpontjában.

A Találkozás a ’80-as évek, sőt talán az egész közelmúlt magyar drámairodalmának egyik legtalányosabb és egyben legfontosabb színházi szövege. Ősbemutatóját egyszerre kísérte nézői lelkesedés és értetlenség, hiszen radikálisan szembement a magyar színház addigi, realista hagyományával és kegyetlen őszinteséggel beszélt az ’50-es évek szörnyűségeiről. A realitás és a metafizika határán egyensúlyozva meséli el egy asszony és egy fiatalember találkozását, amely során a fiú számára fokozatosan tárul fel a titkokkal teli múlt, kerülnek helyükre a személyes és a kollektív sors mozaikdarabjai. Nádas Péter Vidovszky Lászlóval közösen alkotta meg a darab végleges partitúráját, amelyben szerves egységet alkot a zene és a szöveg. A Katona online megtekinthető előadása ennek a sűrű, többértelmű történetnek az újramesélésére tesz kísérletet - ezúttal a film nyelvén.18:00 PódiumbeszélgetésRésztvevők: Török Marcell (rendező), Vidovszky László (zeneszerző), Dargay Marcell (zenei vezető)Moderátor: Molánár Szabolcs19:00 Filmvetítés TALÁLKOZÁS (2022, 116 perc)Rendező: Török MarcellOperatőr: Meister NatáliaZenei vezető: Dargay MarcellVágó: Majszin ÉvaDramaturg: Török TamaraLátványtervező: Magyar RékaJelmez: Nagy AdriennaHang: Wirth TamásFény: Balázs Kritsztián Szereplők: Fullajtár Andrea és Gloviczki Bernát (eh.) Zenészek: Tornyai Péter - hegedű, Razvaljajeva Anasztázia - hárfa, Nevelő János - ütőhangszerekTámogató: Eszínház, Katona József SzínházRendező: Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, Pro ProgressioneAz online előadás az eSzínház inkubátor program keretében jött létre.

A Budapesti Vonósok régi barátja és kollégája, Lencsés Lajos oboaművész éppen a koncert napján, 2023. január 18-án ünnepli 80. születésnapját. A magyar előadóművész karrierje jelentős részét Nyugat-Európában töltötte. Az ünnepelt oboista többször is színpadra lép a januári estén, mellette Jónás Krisztina szoprán énekes lesz a koncert másik szólistája, aki a régizenében és a kortárszenében is otthonosan mozog. A koncert első felében énekes kompozíciók szólalnak meg: egy Bach-kantáta, majd pedig igazi ínyencségként Hans von Koessler kamaradalai. Az Ich bin vergnügt mit meinem Glücke (magyarul: Megelégszem sorsommal) című egyházi kantátát 1727 februárjában, Lipcsében komponálta Bach – ekkor már a negyedik évét töltötte a városban a Tamás-templom karnagyaként. A kantátában egyetlen szoprán énekes kap szólószerepet (ezt a típust szólókantátának nevezik); két ária és két recitativo után egy zárókorál kerekíti le a darabot. Az énekes szólamokat kis hangszeres együttes kíséri: oboa, egy apró vonóskar (két hegedű, egy brácsa), valamint continuócsoport. Hans von Koessler Bajoroszágban született és ott is halt meg, de mivel két részletben, hosszú ideig tanított a budapesti Zeneakadémián (1882–1908, 1920–1924), Magyarországon Koessler Jánosnak is nevezik. Neves komponistává érő hallgatókat tanított, többek között Bartók Bélát, Kodály Zoltánt és Dohnányi Ernőt. Német nyelvű kamaradalai különleges kísérettel szólalnak meg: oboa, kürt, valamint egy vonósnégyes játszik együtt az énekszólammal. Farkas Ferenc közel 90 évesen, 1994-ben Lencsés Lajosnak ajánlotta Aria e rondo all’ungherese című darabjának most játszott változatát: a szólisztikus oboa- és hegedűszólamot vonószenekar kíséri. (A műből készült két hegedűre és vonószenekarra írt változat is.) Weiner Leó élete során öt divertimentót komponált, ezek közül talán az első lett a legnépszerűbb. Az öttételes zenekari táncfüzér legismertebb részlete a Rókatánc című második tétel, amely az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmben (2016) is elhangzik. Kodály Zoltán Epigrammái az 1950-es években készültek, a sorozathoz a kissé különc orgonista-pedagógus zenész, Kistétényi Melinda írt hagyományhű szöveget. Most vonószenekari kísérettel szólalnak meg ezek a népiesen modern darabok.

Franz Schubert Winterreise című dalciklusa a dalirodalom egyik alapműve. Amellett, hogy a dalok egymásutánisága önálló történetet ad ki, maguk a dalok is önálló belső monológok, amelyek számos lehetőséget kínálnak a történetek továbbgondolására, személyessé tételére. A 19. századtól napjainkig számos új olvasat jött létre a Winterreise alapján, parafrázisoktól kezdve festményeken át filmadaptációkig. A „Régi és új dalok” sorozat Winterreise-koncertjén a dalciklus tételeinek többsége eredeti formában hangzik el, de egy-egy tétel Liszt Ferenc és Heller István átiratában szólal meg, s a dalokhoz kortárs magyar és külföldi művek is társulnak. Friedhelm Döhl Bruchstücke zur Winterreise című zongoraciklusa egy a Winterreise előadására készülő, de tragikus körülmények között elhunyt előadóművésznek állít emléket, Kákonyi Árpád és Horváth Bálint műdalai pedig sajátos módon kapcsolódnak Schuberthez: elhangzik mindkettejük megzenésítésében Orbán Ottó Gyere, súgja Schubertnek a halál című verse, valamint Kákonyi Árpádnak egy Schubert-szövegre írt dala is. A hangversenyre Futó Balázs új művet komponál, Schubert Winterreiséjére reflektálva.

Nicoleta Oprea, a bécsi székhelyű zongoraművész egy szenvedéllyel és ragyogó hangokkal teli zongoraestet mutat be. Egy olyan programot, amely a zongorát méltatja a maga technikai zsenialitásában, továbbá a zenén keresztül fedezi fel a történetmesélés szépségét. Milyen lehetőségek rejlenek ebben a hangszerben? Vannak határai? Vagy talán egy végtelen univerzum, melynek teljes körű felfedését egy zongoraművész egész élete alatt sem tudja elérni? A válasz kétségtelenül az utóbbi. Mindazonáltal ez a program bemutatja a klasszikus zongoraművészet néhány oldalát és a hangok skáláját a „mozdulatlanságtól” egészen a „tűzijátékig”. Minden zongoradarab egy, a zongoraművész által elmesélt történet. Egyedi megközelítés, amely új betekintést nyújt számunkra. Csakúgy, ahogy a zongora mint hangszer is fejlődik és egyre nagyobb terjedelemben képes hangokat, hangszíneket és technikai lehetőségeket nyújtani, úgy válik egyre gazdagabbá a zongora által keltett zene is. A koncert modern értelmezésben vonultatja fel Beethoven, Chopin, Kodály, illetve Liszt műveit méltatja.

A népdalok – leírt formájuk eléréséig - tulajdonképpen egy kollektív improvizációs folyamatban bontakoznak ki: az éppen aktuális előadó a zenei anyagot saját személyiségéhez, játékmódjához, hangszeréhez igazítja. Koncertünk kiinduló koncepcióját ez a folyamat ihlette: szerettük volna körbejárni a kapcsolatot rögtönzés és kötöttség, hagyomány és a mai korunk zenéje között. A két népdalfeldolgozás mellé, melyek a műfaj alappillérei, Berio énekhangra írt Sequenzáját illesztettük: a darab zenei nyelvezete rendkívül szélsőséges és változatos, az emberi hang rengeteg oldalról megfigyelhető, szabadsága és improvizatív jellege inspiráló saját szabad tételeink során is. A koncertet improvizációk tagolják, melyekhez közösen válogattunk népdalokat. 

A bécsi székhelyű gitárművész, Elger Asllani a legnagyszerűbb modern gitárrepertoár műveivel teli esti programra invitálja a hallgatóságot. Egy költői előadás, amely a legjobb spanyol, európai és amerikai gitárzenét mutatja be.A programban Alexandre Tansman, Manuell Ponce, Turina, Llobet és Leo Brouwer művei szerepelnek. A közönség meghallgathatja a spanyol gitár jellegzetes és ragyogó hangzását, az európai művek romantikus és harmonikus hangjait, és az amerikai zeneszerzők modern, izgalmas és színes hangzását. Az este különlegessége, hogy a különböző művek spanyol gitáron hangzanak el. Ez lehetővé tesz egy olyan fúziót, amely egyedi hangzást teremt és eltérő perspektívát mutat be. A koncert érdekes modern felfogást nyújt, és egyben tiszteletadás a spanyol gitár felé.

Mózes Tamara és Kaltenecker Zsolt 2017-ben dolgozott először együtt egy elektronikus zenei projektben, ahol közösen írtak néhány dalt. Három évvel később duóként mutatkoztak be az Opus Jazz Club színpadán – hatalmas sikerrel. Műsorukban a jazz, a pop és az improvizáció találkozik az elektronikus hangzásokkal és progresszív zenei elemekkel, ami sajátos, leginkább a kamarazenei artpop kifejezéssel leírható műfajt eredményez. Futurized című debütáló albumuk 2022 őszén jelent meg a BMC Records gondozásában, amelyet ezen a koncerten mutatnak be élőben. A lemezen változatos hangvételű dalok szerepelnek: az időnkívüliség hangulatát árasztja a Waterbird Waves, gyermekkori emlékeket és a jelen modern világát álomszerűen keveri a Blade, könnyed színkavalkádot hív életre a Choose a Color, Tarkovszkij-filmjelenetre utal az It Is Open, a címadó Futurized szövegében pedig a jelen és a jövő dimenziója keresztezi egymást. Elhangzik továbbá a Misirlou című görög népdal és az I’m Still Standing című Elton John-szám feldolgozása is.

Ez a műsor az elmúlt ötven év szaxofon-zongora kompozícióinak széles palettáját hivatott bemutatni. Nodaira és Denisov művei az elmúlt 40-50 évben a szaxofonrepertoár alapműveivé váltak, a szólózongora művek, Maslekovas és Coleman kompozíciói a She Lives – Budapest Prize Zeneszerzésverseny díjazott művei voltak 2021-ben. Soproni József Négy tétele alig ismert és csak nagyon ritkán műsorra tűzött kamaramű, és a két szólószaxofon darab, a Soliloquium és Eötvös Péter Cadenzájának szaxofonváltozata a hangszer eszközpalettájának színgazdagságát mutatja be. Ami ezeket a műveket leginkább összeköti és egymás mellé rendeli, az a csend szerepe. Legyen az egy koronás vagy egy pontos időtartammal lejegyzett szünet, a program minden kompozíciójában a csendnek is ugyanolyan fontos jelentősége van, mind maguknak a hangoknak.

ENHARMÓNIA – mikor ugyanazt a zenei hangot különféle módon értelmezzük, és ennek függvényében például disz-nek vagy esz-nek nevezzük. Ez a fajta komplex látásmód a Honvéd Férfikar „Enharmónia” koncertjén nem egyes hangokra, hanem zeneszerzők hangjára értendő – egy időben, de különböző földrajzi területen alkotó komponisták műveire. A 19-20. század fordulójának kórusműveit hajlamosak vagyunk Kodály vegyeskaraival azonosítani. Ezen az estén viszont a kórus a Honvéd Férfikar, amelyet – újabb párhuzam – Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának Liszt-díjas karnagya vezényel, a három szerző pedig svéd, francia és finn, egyszerre romantikusok és modernek, egyszerre szakrálisak és világiak. A hídformában szerkesztett műsort a korabeli híres kritika szerint „félig kurafi, félig szerzetes” Poulenc művei keretezik, két csokorban hallhatjuk a nemzeti romantikus, svéd Hugo Alfvén darabjait, a középpontban pedig a finn Sibelius férfikari művei állnak. Ajánljuk mindenkinek ezt a hangversenyt, aki szereti a különlegeset, a távolit és a határon lévőt, amely mindig értő befogadót kíván.

A Találkozás a ’80-as évek, sőt talán az egész közelmúlt magyar drámairodalmának egyik legtalányosabb és egyben legfontosabb színházi szövege. Ősbemutatóját egyszerre kísérte nézői lelkesedés és értetlenség, hiszen radikálisan szembement a magyar színház addigi, realista hagyományával és kegyetlen őszinteséggel beszélt az ’50-es évek szörnyűségeiről. A realitás és a metafizika határán egyensúlyozva meséli el egy asszony és egy fiatalember találkozását, amely során a fiú számára fokozatosan tárul fel a titkokkal teli múlt, kerülnek helyükre a személyes és a kollektív sors mozaikdarabjai. Nádas Péter Vidovszky Lászlóval közösen alkotta meg a darab végleges partitúráját, amelyben szerves egységet alkot a zene és a szöveg. A Katona online megtekinthető előadása ennek a sűrű, többértelmű történetnek az újramesélésére tesz kísérletet - ezúttal a film nyelvén.18:00 Pódiumbeszélgetés - a január 16-i közönségtalálkozó felvételrőlRésztvevők: Török Marcell (rendező), Vidovszky László (zeneszerző), Dargay Marcell (zenei vezető)Moderátor: Molánár Szabolcs19:00 Filmvetítés TALÁLKOZÁS (2022, 116 perc)Rendező: Török MarcellOperatőr: Meister NatáliaZenei vezető: Dargay MarcellVágó: Majszin ÉvaDramaturg: Török TamaraLátványtervező: Magyar RékaJelmez: Nagy AdriennaHang: Wirth TamásFény: Balázs Kritsztián Szereplők: Fullajtár Andrea és Gloviczki Bernát (eh.) Zenészek: Tornyai Péter - hegedű, Razvaljajeva Anasztázia - hárfa, Nevelő János - ütőhangszerekTámogató: Eszínház, Katona József SzínházRendező: Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, Pro ProgressioneAz online előadás az eSzínház inkubátor program keretében jött létre.

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Legendás Albumok – Miles Davis: My Funny Valentine & Four and More Ez a két lemez tulajdonképpen egy, hiszen egy koncerten készült felvételekről van szó. Nem ez az egyetlen furcsaság az egyébként öntörvényű Miles Davis pályáján, amit lemeztársaságok elkövettek művészi törekvései semmibe vételére. Ugyanis nem időrendben adták ki a két korongot, hanem előbb a lassú számokat, ami tényleg óriási siker volt, és csak két évvel a koncert elhangzása után, 1966-ban a ’Four’ and More -t. Davis pályáján köztes pillanatnak nevezhető ez az időszak, kvintettje összeállítása szempontjából mindenképpen, mert a legendás trombitás mellől ekkor George Coleman szaxofonos már búcsúzni készült. Viszont már együtt volt a legmagasabb csúcsokra felérkező ritmusszekció, Herbie Hancock zongoristával, Ron Carter bőgőssel és Tony Williams dobossal. A koncertre a nem sokkal korábban felavatott Filharmónia nagytermében került sor a New York-i Lincoln Centerben, amitől azt várták, mint később kiderült, joggal, hogy akkora presztízse lesz, mint a Carnegie Hallnak. A fiatal ritmusszekciónak ez volt az első igazi koncertje Davisszel, és nagyon izgultak. Ráadásul politikai jelentőséget adott a koncertnek, hogy fekete polgárjogi szervezetek javára szervezték, amit Davis és társai teljes meggyőződéssel támogattak. Viszont az nem lelkesítette a tagokat, hogy gázsi így nem jutott. Utólag persze senki nem bánt semmit, a My Funny Valentine Davistől még a CD korszakban is ezrével fogyott olcsó kiadásokban, lélegzetelállító tempókkal, friss összjátékokkal teli párja pedig gyűjtők kedvence.

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. Oláh Tzumo Árpád a Thelonious Monkról elnevezett mesteriskolában Herbie Hancock, Wayne Shorter és mások keze alatt teljesedett ki. Itthon szólózongorán, a SoLaTi funky együttesben, népzenei feldolgozásokkal és a maga vezette zenekar élén aratott sikereket. Legutóbbi, Pat Metheny-szerzeményekből kiadott trióalbuma (Tzumo Plays Pat) a szerző elismerését is kiérdemelte. „Nagy öröm, hogy a 2023-as évadban meghívást kaptam egy teljes önálló műsor bemutatására a Modern Art Orchestrával, Fekete-Kovács Kornél vezetésével, így zseniális muzsikusokkal játszhatom el az első big band kompozícióimat, amelyeket az elmúlt években írtam. A Dávid és Góliát című, háromtételes big band jazz kompozíció a MÜPA tizenötödik évada alkalmából meghirdetett  zeneműpályázaton nagyzenekari kategóriában díjazásban részesült. További öt önálló, új kompozícióm született; az Alone Opus háromtételes kortárs darab, amit a zenekar számára írtam, és elhangzik még az Odett songs, illetve a Jackie O’ Odett. Utóbbi egy funky lüktetésű szám, amit a magyar származású Orszánszky Miklósnak, a Syrius együttes alapítójának dedikáltam. Nagyon várom, hogy elkezdjük a munkát, és mindenkit szeretettel várunk!”Oláh Tzumo Árpád

Ránki Fülöp, Stark János Mátyás és Devich Gergely 2023-as kamarasorozata a négy évszakot egy-egy koncerttel koronázza meg a BMC Koncerttermében. A fiatal művészek a zongoratrió-irodalom kiemelkedő remekműveiből válogatnak Mozarttól Ravelig. Az első három hangversenyen triópárosítások szólalnak meg, hol a művek különbözőségét és sokszínűségét, hol azok közös vonásait hangsúlyozva, a negyedik műsorban pedig egy-egy duószonátát is hallhat a közönség, ami a zenészek régebbre visszanyúló páros együttműködéseiről tanúskodik. A tavaszias vidámság alatt már-már schuberti szomorúság rejtőzik Mozart áttetsző textúrájú E-dúr triójában, amelyet az adósságba keveredett zeneszerző 1788-ban, a három utolsó szimfónia társaságában fejezett be, és valószínűleg házimuzsikálásra szánt. Az E-dúr hangnem Mozart életművében rendkívül szokatlan választás, ráadásul nem csak a témákról nehéz eldönteni, hogy örömteliek vagy melankolikusak-e inkább, de a meglepő harmóniai fordulatokban is sötét árnyak sejlenek fel.Csajkovszkij terjedelmes a-moll triójának hangvételét hol az eufória, hol a tragédia, hol az elégia, hol pedig a pátosz határozza meg. Bár a zeneszerző úgy nyilatkozott, a hegedű-cselló-zongora összeállítás működésképtelen, végül az orosz zeneszerzők közül elsőként adta a fejét trió komponálására, amiben patrónusa unszolása mellett Nyikolaj Rubinstein halála is nagy szerepet játszott.

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. A három tavaszi szerzői est egyetlen visszatérő vendége Korb Attila, a MAO virtuóz rézfúvósa, akinek a zenekarral közös szerzői albuma tavalyelőtt jelent meg Swingin’ on the Danube címmel. Úgy tűnik, Attila kifogyhatatlan ötletes szólókból, különleges rézfúvósokat bemutató meglepetésekből és tetszetős kompozíciókból, melyeket általában nagyzenekarra is maga hangszerel. Ezúttal teljesen új darabokat hallhatunk tőle. Korb Attila fő hangszere a harsona, de trombitán és szaxofonon is kiválóan játszik. A szerző multiinstrumentalista attitűdje legújabb saját anyagában is megmutatkozik. 2022 végén megjelenő szólóalbumán a fúvós hangszerek mindegyikét ő szólaltatja meg, és zongorázik is néhány darabban. A lemezen közreműködő ritmusszekciót Cseke Gábor, Cseh Péter és Soós Márton alkotják. A MAO-val közös koncertjére erről az albumról is hoz saját szerzeményeket a MAO-ra frissen hangszerelve, és korábbi szerzői albumáról, a Swingin’ on the Danube-ról is hallhat majd a közönség erre az estére újrahangszerelt nagyzenekari számokat. Korb Attila a Modern Art Orchestra zeneszerző műhelyének tagja. Fekete-Kovács Kornél felkérésére komponált először bigband darabokat, amelyekre stílusgyakorlatokként tekint. Új darabjaiban megőrzi a rá jellemző zenei humort és játékosságot, azonban mélyebb jelentéseket, új témákat jár körül. Zeneszerzői útjában elsődleges inspirációt jelent a MAO muzsikusaival való közös munka. A zeneszerző számára különleges öröm, hogy MAO-s zenésztársaival együtt mutathatja be új szerzeményeit az Opus Jazz Clubban.

A műsor inspirációs forrása az antik görög kultúra, melynek szellemisége a koncerten megszólaló darabok mindegyikében megjelenik valamilyen módon. A reneszánsz óta újabb és újabb alkotó generációk fantáziáját ragadja meg ez a múlt ködébe vesző, mégis annyira ismerős világ, mely elvetette a magjait a későbbi európai és egyetemes kultúrának. Az emberi lét legalapvetőbb érzelmei és gondolatai jelennek meg az antik költeményekben és eposzokban, a lét különösségével szembenálló egyén gondolatai a filozófiában, a lélek-test harmóniája a szobrokon és az épületeken. Csak a zene az, melyről szinte semmit nem tudunk, hiszen töredékeken kívül nem maradt fent írásos emlék. A számunkra ismerős kottaírás nem létezett, rögzíteni nem tudták, így amint megszólalt, már el is tűnt. Ez egyfelől óriási veszteség az egyetemes emberi kultúrának, másfelől egy örökké fennálló talány is, hiszen a rengeteg homály számtalan zeneszerző fantáziáját mozgatta meg, sarkallta annak a kérdésnek a feltevésére: Vajon milyen is lehetett az antik zene? A koncerten megszólaló darabok nem történeti rekonstrukciós próbálkozások, melyek az autentikus antik zenét hivatottak megszólaltatni. A szerzők sokkal inkább kiindulópontként kezelik ezt az amúgy is bizonytalan területet, hogy ezen a homályos szűrőn eresszék át saját zeneszerzői gondolkodásukat, így kapva egy olyan különös zenei anyagot, melyben a múlt és a jelen, egyetemes és egyéni egymással kontrasztban és egymást kiegészítve jelenik meg. A műsor különös figyelmet fordít arra, hogy a klasszikus és kortárs kompozíciók között is legyen reflexiós kapcsolat, így a program egy újabb réteggel bővül.

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. Neumann Balázs ugyancsak briliáns és sokoldalú zongorista, amire legújabb szerzői albuma, egy versfeldolgozásokat vendégművészekkel és jazztrióval rögzítő felvétel a legújabb bizonyíték. Sokat dolgozott énekesekkel, a konziban és máshol nagy tanári tapasztalatot is szerzett. Felkérései között kamara- és szimfonikus zenekarra írt hangszerelések, színházi (Madách, Thália, Vörösmarty) kísérőzenék, számos filmzene megírása található, kompozíciói több díjat érdemeltek ki, 2022-ben éppen egyik versmegzenésítése. A Modern Art Orchestrával közös koncert repertoárja Neumann Balázs 3 lemezéből válogatott anyag. A koncert darabjainak alapját Neumann lírai hangvételű, a mainstream jazztradíción nyugvó, kortárs hatásokkal fűszerezett kompozíciói adják, amelyeket a kollektív improvizációk, s a szenzitív zenei párbeszéd tesznek teljessé. Hallhatjuk Workshop 5 című – a 2006-os Zeneszerző és Hangszerelő verseny fődíjas – darabját az Emerging Frequences című albumról, de megszólalnak a hit témaköréhez kapcsolódó fogalmak által inspirált Faith című lemezről kifejezetten a Modern Art Orchestra számára hangszerelt darabok is. A szerző valamennyi kompozícióját egy-egy, a hittel és spiritualitással kapcsolatos fogalomnak és személynek dedikálta ezen az albumon. A lendületes, és dinamikai kontrasztokban bővelkedő anyagot a Modern Art Orchestra szólistáinak sodró erejű, szenzitív játéka erősíti. Neumann legutóbbi, Szavaknál több című lemezéről két darab is felcsendül Szakonyi Milán énekes közreműködésével. Ezen az estén a Modern Art Orchestráé a főszerep, és a szerző édesanyja emlékére komponált darabja alatt felvételről hallhatjuk Winand Gábor hangját, így tisztelegve a nagyszerű improvizatőr, énekművész emléke előtt.