Sebestyén Patrik klasszikus zenészként kezdte trombitaművész pályafutását különböző szimfonikus zenekarok tagjaként, és csak huszonévesen fordult a jazz felé. Egyre jelentősebbé váló jazz-zenei pályafutását igazolja, hogy 2019-ben elnyerte az Év Fiatal Jazz Zenésze Díjat, 2022-ben pedig a Lakatos Ablakos Dezső Előadóművészeti Ösztöndíjat. Saját zenekarai vezetése mellett több intézményben folytat pedagógusi munkát, többek között hátrányos helyzetű diákok körében. Hattagú formációjával 2021-ben jelentette meg debütáló lemezét Colors of Fortune címmel, melyen saját és a zenekari tagok által jegyzett, az amerikai jazz ’50-es, ’60-as évekbeli, klasszikus periódusából inspirálódott szerzemények, valamint két standard hallhatóak. Sextetjének tagjai a magyar jazz-színtér legfiatalabb és legfoglalkoztatottabb kiválóságai, akik külön-külön is számos versenyeredménnyel büszkélkedhetnek. A sextet hamarosan új lemezzel jelentkezik, amelyen a klasszikus zenével vegyített, mainstream ihletettségű szerzemények mellett Patrik legújabb zenei kísérletei is helyet kapnak, melyekben az elektronika is megjelenik.

A hattagú Coltrane Legacy formációt a magyarországi jazzszcéna egyik legkeresettebb muzsikusa, Orbán György bőgős hívta életre 2017-ben, Coltrane halálának 50. évfordulóján. A szaxofonos az ’50-es évek közepétől 1967-ben bekövetkezett haláláig eltelt alig másfél évtized alatt új alapokra helyezte a modern jazzt. Életművében egyre spirituálisabb dimenziókba hatolva teremtette meg zenei örökségét, mely azóta zenészek generációira van hatással. Orbán György, a tapasztalt és sok formációt megjárt bőgős úgy gondolta, a szaxofonos örökségét oly módon ápolja legméltóbban, ha egy olyan zenekart hoz létre, ami Coltrane zenéje által ihletett saját szerzeményeket és Coltrane-témák új átdolgozásait egyaránt játszik.  "A kompozíciók a coltrane-i hagyományokon elindulva, azokat továbbgondolva magukban hordozzák napjaink absztrakt szellemiségét, és eszköztárát, ezzel folytatva a spirituális jazzhagyományt napjainkban. A zenekar tagjai a magyar jazzélet kiemelkedő egyéniségei, progresszív gondolkodásmódjuk és különleges zeneiségük teszik lehetővé, hogy immár ötödik éve töretlen alkotókedvvel működjünk együtt egy csapatként" - mondta a formációról Orbán György.

A 2014-ben alakult, progresszív jazz trió zenei világa egyedülálló fúzió a kortárs jazz színterén, melyben éppúgy megjelennek rockzenei, metal és folk stílusjegyek, mint a szabad improvizáció vagy a XX. század komolyzenéjének hatása. Szerzeményeik ritmikai és harmóniai komplexitása közvetlen, ösztönös előadásmóddal párosul, koncertjeiken széles dinamikai és érzelmi spektrumot bejárva repítik a hallgatóságot a mélyen melankolikus hangképektől a zúzós metál groove-okig. 2020 februárjában a Zeneakadémián mutatták be Petra első hegedűversenyét kamarazenekarrá bővülve, Deadline Haze című lemezük pedig a független alkotók és előadók elismerésére létrehozott Independent Music Awards (USA) díjazottja lett. Várallyay Petra első nagy sikereit klasszikus hegedűsként érte el, később azonban érdeklődése egyre inkább az improvizatív fúziós zene és a komponálás irányába vitte. A Bartók Konziban jazz-zongorát és jazzéneket, majd a Zeneakadémián jazz-zeneszerzést és klasszikus hegedűt tanult. Karakteres játékával  ugyanúgy jelen van az underground zenei szcéna kultikus koncerthelyszínein, mint a legnívósabb hangversenytermek színpadán. Saját triója mellett állandó zeneszerzője a Jazzation acappella formációnak, dolgozott már Bobby McFerrinnel, Uri Cainenel és Yo-Yo Mával, fellépett számos hazai és külföldi fesztiválon a műfajok széles spektrumát bejárva. Zenei tevényenységének elismeréseként 2016-ban Orszáczky-díjat, 2017-ben Junior Artisjus-díjat, 2020-ban Junior Prima-díjat kapott, 2021-ben pedig a Vukán György által alapított zongora-improvizációs verseny fődíját, a Creative Art-díjat vehette át. Fotók: Gacsádi Albert / BMC

„Ahogy több évtizeddel ezelőtt a John Coltrane Quartet zenéjéből kiáradó, mélységes energiák megérintettek és meghatározták egész zenei gondolkozásomat, úgy frissülök és töltődök fel hasonló érzésekkel és energiákkal a hatvanes-hetvenes évek félelem nélkül lázadó és tiltakozó zenekarainak muzsikájától. Ezek az energiák – melyek nélkül hitem szerint nem érdemes színpadra lépni –, az elmúlt több mint négy évtized zenei tapasztalatai és a szabadság, a szabad zene iránti elkötelezettségem formálja – zenész társaim aktív részvételével együtt (köszönet érte) – a W69 Rock zenekar darabjait és koncertjeit” - mondta Baló István.

Mogyoró Kornél multi-ütőhangszeres és Papesch Péter basszusgitáros Ősi ritmusok című közös koncertjén egyedi hangszereléssel, elképesztő virtuozitással és muzikalitással kápráztatja el a közönséget. Több száz éves múltú ütőhangszerek mellett – mint a cajon, a bongo, a maracas, vagy a kalimba – a modern steel drum, a handpan és a Roland HPD-20 elektronikus ütőhangszer is szerepet kap Mogyoró hangszerparkjában. Papesch pedig a basszusgitár mellett a szintén ritkaságnak számító tenorbasszusgitár húrjait is megpengeti. Néhány dal erejéig a duó vendége lesz Németh Szabolcs, aki az ausztrál didgeridoo és az afrikai cora lant jeles hazai művésze. Ezen az estén az ősi ritmusok keverednek a mai zenei irányzatokkal, méghozzá a legmodernebb technikai eszközök segítségével és persze kiváló zenészek játékában.

Sütő Márton gitáros-dalszerző a Smárton trió élén vált a magyar jazzszcéna ismert szereplőjévé. Az évek folyamán a közönség találkozhatott vele az Egy Kiss Erzsi Zene és Bognár Szilvia, jelenleg pedig a Sörbanditák koncertjein. Érzelmes, intellektuális gitárjátéka pszichedelikus és blues-rockos elemekkel vegyül. 2017-ben hívta életre a The Budapest Turnarounds együttest, amelyben alkalmi együttműködések mellett Szegő Dávid hiperkreatív dobosban (Santa Diver, Béla Műhely, Nasip Kismet, Cymbal Rush, Sickratman, Chalga) talált állandó alkotótársra. Szegő kifinomult, robbanékony és dekonstruktív játékstílusa teljesen egyedi és behatárolhatatlan. Kettejük zenéjét a kísérletezés és a poliritmia mellett a kontrasztok és a nagy dinamikájú, hosszú ívek jellemzik, nehezen megfogható, mégis hatásos témákkal és visszatarthatatlanul elszabaduló improvizációkkal. A korábbi „holdra szállás”-projekt és akusztikus dob-gitár duó után most elektronikus megszólalással térnek vissza az Opus Jazz Club színpadára.  

Váczi Eszter és a Quartet szerzeményeinek egyedi hangulatát a jazz, a pop és a sanzon különös egyvelege adja, magyar nyelvű, filmszerű dalszövegekkel társulva. Az énekesnő 2014-ben Artisjus díjat kapott mint az év könnyűzenei dalszövegírója. A zenekar első két lemeze platina-, illetve aranylemez lett jazz kategóriában, három albumukat pedig Fonogram-díjra jelölték a legjobb hazai jazzalbumok között. Mindezek szakmai elismerések, de még fontosabb, hogy az együttes által megalkotott stílus olyan hallgatóságot fogott meg, akik már nemcsak a bravúros szólókat akarják hallani a koncertek alkalmával, hanem részeseivé is szeretnének válni azoknak a történeteknek, amelyeket Váczi Eszter szövegei teremtenek a színpadon, tökéletes összhangban a zenekar játékával. A Quartet játéka mindazonáltal nem nélkülözi a virtuozitást – a jazzrajongók legnagyobb örömére. A fizikai lemezkiadás hanyatlása a Quartet számára is dilemmát jelent: el kellett gondolkodniuk arról, vajon milyen fórumokon és lépésekben engedjék útjára legújabb szerzeményeiket. A 2022-es év elején a zenekar négy új dallal jött ki, amelyekkel márciusban nagyobb, színházi koncert keretein belül debütáltak. Július 16-án egy hasonlóképpen hangulatos estének ad otthont az Opus Jazz Club, ahol a 2009 óta fennálló formáció visszatérő fellépőnek számít.

A Rezervátum szótári jelentése 'ritka természeti értékeknek otthont adó védett terület', más szótárak szerint 'a bennszülött törzsek kényszerlakhelye, ahol látszólag hagyományaik szerint élhettek'. A Rezervátum Orchestra tagjai saját hagyományaik szerint élik zenei világukat, mely egy nagy súllyal bíró zenei örökséget hordoz. Az improvizatív, szabadzenei szcéna meghatározó képviselőiből álló fiatal brigád Bartók Béla, John Coltrane és mások darabjait formálja saját világa szerint, emellett Miklós Szilveszter zenekarvezető témáit is játsszák, amelyeket a lehető legnagyobb szabadsággal bontanak ki élőben. Kortárs törzsi ütős jazz.

Aki Takase, a Németországban élő japán zongorista már több formációval szerepelt az Opus színpadán, és Japanic nevű együttesével, illetve a szaxofonos Daniel Erdmannal duóban két lemeze is megjelent a BMC Records gondozásában. Takase kísérletező kedvét ezúttal a klasszikus zene irányába nyújtogatja: a szintén japán származású operaénekessel, Mayumi Nakamurával, valamint Daniel Erdmannal és annak csellista jóbarátjával, Vincent Courtois-val Georges Bizet Carmenjét jazz-kamarazenekarra alkalmazta. Aki Takase a három éve tartó alkotófolyamat során Bizet klasszikusát többek között John Cage által inspirált zenei elemekkel kombinálta, akinek kompozíciós technikája és látásmódja nagy hatással volt Takase zenei gondolkodására is. A zenészek az Opus Jazz Clubban adandó koncertjük napjaiban lemezre is rögzítik a Carmen Rhapsodyt a BMC Records számára.  

Varga Dániel nemzetközi kvartettje elhozza új és egyben debütáló albumát az Opus színpadára. "A lemez anyagát modern mainstream kategóriába sorolnám, némi free jazz hatással fűszerezve. Persze a szabadságérzet az egész anyagra rendkívül erősen jellemző, a művészek virtuozitása, profizmusa és szenzitivitása mellett. Haladva a dalok között, egyre inkább azt éreztem, hogy bár - jó értelemben véve - nehéz zenét hallgatok, mégis fellazít, és amennyire megdobja a vérnyomásomat, ugyanannyira egyfajta meditatív állapotba helyez az Eastern European Quartet. A muzsikusok maximálisan odafigyelve egymásra, alázattal, tűzzel, de mégis oly nagy nyugalommal játszanak. Minden hangjuk „szeretet-hang”, mely a legnagyobb őszinteséggel szólal meg, és száll felsőbb szférákba. Értéket képvisel és teremt Varga Dánielék új albuma, melyet jó szívvel és nagy lelkesedéssel ajánlok minden kedves hallgató figyelmébe!" - írta a lemezről Gáspár Károly a jazzma.hu-n. Az album létrejöttét a Waclaw Felczak Alapítvány támogatta.

Arnold Schönberg 2. vonósnégyese nem csak amiatt formabontó, mert élete legsúlyosabb magánéleti válságát zenébe öntve ebben a műben szakít végleg a hagyományos tonalitással, hanem azért is, mert a vonósnégyes műfajának formai határain túllépve a hangszeres kamarazenébe bevonja az emberi hangot. A Kelemen Kvartetthez csatlakozva Horti Lilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese adja elő a harmadik és a negyedik tételben Stefan George két versét. Kései, 1915 -ös Cselló -zongora szonátájában – amelyet Kokas Dóra és Balog József előadásában hallhatunk – Debussy nem a jövőt, hanem a múltat kutatja: korábbi korok színpadi előadásaihoz nyúl, a darab tételeit saját elmondása szerint a commedia dell’arte figurái inspirálták. A koncert második felét egyetlen nagyszabású kompozíció foglalja el: Sosztakovics utalásokban gazdag, lenyűgözően sokértelmű utolsó szimfóniájának Viktor Derevienko által készített átirata zongorás trióra és három ütőhangszeresre.

Gadó Gábor zenéje olyan határterület, amely a műfajok, megközelítések és a virtuozitás sokféleségét mutatja be: szabad játékba át-átcsapó kompozíciói, átiratai egyszerre képviselik a klasszikus (írott) zene maradandó minőségét és a spontaneitás erejét. Kompozíciók, amelyeket mintha abban a pillanatban találna ki, improvizációk, amelyek olyanok, mintha meg lennének komponálva… Kortárs zene ez a javából, amelyben Bach vagy Satie zenéi éppúgy az „itt és most” erejével, a ma hangján hatnak, mint a jazz elemei és az improvizáció varázsa. A klasszikus zene és a jazz határmezsgyéjének feltérképezése Rozmán Lajos és Gadó Gábor közös, sok évre visszanyúló ambíciója; az Opus Jazz Clubban adandó koncertjükön ez az ambíció és tapasztalat egyedi formában nyilatkozik majd meg.

Nehéz szuperlatívuszok nélkül beszélni Marcin Maseckiről, a jazz-zongora lengyel fenegyerekéről, aki úgy vált kultikus muzsikussá, hogy közben a művészi függetlenségét mindig megőrző kívülálló maradt. Masecki a lengyel zenei szcéna egyik legsokoldalúbb és legegyénibb alakja. Szólistaként, karmesterként, big bandekkel és klasszikus zenekarokkal egyaránt dolgozik. Film- és színházi zenéket komponál, írott és improvizált zenét is játszik, emellett fesztiválokat szervez és oktat. A BMC Recordsnál 2018-ban megjelent Ragtime című albumán a jazz alapkövét jelentő stílust helyezte új, titokzatos és személyes dimenzióba. Masecki tizenéves kora óta játssza Thelonious Monk zenéjét, amelynek felfedezése sorsfordító hatást tett rá. Monk ébresztette rá, hogyan gondolkodjon önállóan, hogyan legyen bátor, és hogyan figyelje meg, illetve kövesse a saját hangját. Idén pontosan negyven éve, hogy Monk már nincs közöttünk; ez alkalomból Masecki új együttest alakított, hogy kortárs szellemiséggel tisztelegjen az alkotó megkerülhetetlen öröksége előtt. Kitűnő pályatársak csatlakoztak a friss trióhoz, amely az Opus Jazz Clubban július végén mutatkozik be: Eldar Tsalikov szaxofonon és klarinéton, Jan Pieniążek dobon játszik. Fotó: Magda Hueckel

Ifj. Jónás Rezső triójával mindig a spontán együtt zenélésre törekszik. Az együttes tagjai egymástól nyernek impulzusokat, kölcsönösen inspirálják egymást, ebből születnek produkcióik legszebb pillanatai. Ifj. Jónás Rezső, Jónás Géza és Jónás Fülöp gyermekkoruk óta játszanak együtt. Külön-külön is több formációban szerepelnek, de ez a zenekar mindannyiuk életében meghatározó szerepet tölt be. Nemcsak azért komfortos számukra együtt játszani, mert közös munkájuk régre nyúlik vissza, hanem azért is, mert nagyon hasonló zenei ízléssel és elképzelésekkel rendelkeznek. 2022-ben a Müpa Jazz Showcase keretében a nemzetközi zsűri nekik ítélte a szakmai díjat, és a londoni 606 Club különdíját is elvitték, de a trió tagjai önálló versenyeredményekkel is büszkélkedhetnek. A zenekar vezetője, ifj. Jónás Rezső 2022-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, emellett a londoni Royal Academy of Music tanulója. A trió ezen a koncerten Rezső szerzeményeit tárja majd a közönség elé, jazz-sztenderdek kíséretében.

Az Ég alatti 5 zenekar energikus muzsikáját 2015 óta hallhatja a közönség. Műsoruk gerincét saját szerzeményeik adják, melyek stílusukban és lendületükben leginkább a '60-as évek hard-bop és modális jazz muzsikáját idézik, jellegükben mégis egyediek. Olykor természeti impressziókból és különböző népzenékből inspirálódva törekednek saját, organikus hangzásviláguk kialakítása. A tagok közti barátság, valamint Udvardi és Baló egymásra rímelő kompozíciói szabad teret nyitnak az élő zene áramlásának. Ez az első alkalom, hogy a zenekar Baló Istvánnal együtt lép az Opus színpadára. Az est egyik felében a formáció régi és új szerzeményei hangzanak el, amelyek a 2022 második felében rögzítendő lemezfelvétel anyagát is képezik. A koncert második felében az együttes egy régi álmot vált valóra: a sepsiszentgyörgyi folk színtér megkerülhetetlen alakjával, Ségercz Ferenccel közösen jelentkeznek új repertoárral. A zenekartól megszokott lendület és hangzás ezúttal a Gyimesvölgy és Moldva zenei impresszióival, illetve a furulya duruzsoló hangjával társulva mesélős etnojazz-folyammá duzzad.

A 2015-ben a legrangosabb szakmai életmű-díjjal, a Szabó Gábor díjjal kitüntetett Gyárfás István gitáros egyesítette erőit a Hammond orgona hazánk legnépszerűbb előadójával, Premecz Mátyással, és régi harcostársával, a nagyszerű dobossal, Jeszenszky Györggyel. Az így megalakult Gyárfás – Premecz Organ Trio formáció első lemeze, az Organ Grinder’s Suite az 50-es években világhódító körútjára indult orgonatrió hagyományt idézte fel, emléket állítva az irányzat legjelentősebb képviselőinek. A lemez anyagával azóta rendszeresen koncerteznek, s időközben már új kompozíciókat is műsorra tűznek, így az Opusban ezekből is kaphatunk ízelítőt. Organ Grinder's Suite by Gyárfás-Premecz Organ Trio

Varga Bendegúz együttesének debütáló lemeze 2018-ban jelent meg Goldmund címmel, a zenekarvezető és a tagok saját kompozícióival és hangszereléseivel. A kritikusok lelkesen üdvözölték többek között a gondos kidolgozást, az egységes érzelmi és hangulati töltést, illetve a változatos és a műfajban járatlanok számára is könnyen megközelíthető zenei világot. A zenekarvezető jazzdobos játszik Karosi Júlia zenekarában, de korábban évekig tagja volt például Gáspár Károly, Rieger Attila és Bacsó Kristóf együtteseinek is. Saját zenekarát 2015-ben alapította, amelyben jelenlegi zenésztársa a többször is az év szaxofonosának választott Ávéd János, Fenyvesi Márton Junior Prima díjas jazzgitáros, valamint Bögöthy Ádám, a jazzszcéna egyik legfoglalkoztatottabb bőgőse. Az este sztárvendége a virtuóz zongorista Tzumo Árpád lesz, aki az amerikai Monk Institute hallgatójaként végzett, azóta pedig bejárta a világot számos hazai és külföldi produkció közreműködőjeként. A koncerten a formáció a készülőben lévő új lemezéről játszik számokat, amelyek közül három dalhoz előző nyáron live session videósorozatot is készítettek.

A portugál jazzszcéna négy rendkívül egyedi és izgalmas zenészének projektje, a Trama No Navio egy különleges kihívásból nőtt ki. 2019 szeptemberében a Matosinhos jazz-zenekar felkért több zeneszerzőt, hogy írjanak soundtrackszerű kompozíciókat Szergej Eisenstein híres filmjéhez, a Patyomkin páncéloshoz. João Pedro Brandão a második részt (Dráma a fedélzeten) kapta meg, amelyen kifejezetten nehéz volt fogást találni, főként a sűrű és intenzív cselekmény, illetve az egyszerre tragikus és költői befejezés miatt. Brandão úgy érezte, a folyamat lezárultával sem hagyhatja abba a munkát, így a zenét adaptálta egy kisebb, gondosan összeválogatott zenészgárda számára, akikkel csontvázára redukálta az anyagot. A zenészek interakciójából és improvizációiból új darab született, amely elragadtatott dicséretre késztette a kritikusokat: van, aki szerint a Trama No Navio érzelmek forgószele, szabad, drámai és izgalmas (JL), mások úgy találták, ez a hatalmas szvit valódi óda a művészethez, a technika, a kreativitás, az eredetiség, a vízió és a tehetség figyelemreméltó demonstrációja (João Morado, beatsforpeeps.com), illetve olyan zene, amely bár filmhez készült, képes volt önálló életre kelni (Rui Eduardo Paes, jazz.pt). João Pedro Brandão az írott zene és a szabad improvizáció területén egyaránt otthonosan mozog. Szaxofonon és fuvolán játszik, komponál, és 2010 óta vezeti az oportói székhelyű Porta-Jazz együttest. Alapítója és vezetője a Coreto zenekarnak, amelyben az oportói jazzszcéna tizenkét kiemelkedő alakja (többek között Susana Santos Silva, Hugo Raro és José Pedro Coelho) egyesíti erőit. Brandão emellett több másik együttesben is közreműködik (Bode Wilson, Impermanence, Otro Cielo, Lucia Martinez Cuarteto, Orquestra Jazz de Matosinhos). A Trama no Navio (2020, Porta-Jazz) megvalósításához Brandão példátlanul erős egyéniségeket gyűjtött maga köré: Ricardo Moreira zongorán és Hammond-orgonán, Hugo Carvalhais nagybőgőn, Marco Cavaleiro dobon játszik. Az együttes által létrehozott személyes zenei univerzum valósággal magába szippantja a hallgatót. A felvételt a 2020-as év legjobb portugál jazzalbumai között tartják számon; a zenekar már számos fesztiválon is bemutatkozott, a projektre pedig a portugál kormány is felfigyelt. Támogatók: República Portuguesa – Cultura / Direção-Geral das Artes Fotó: Alexandra Almeida

Gereben Zita és zenekarának eklektikus műsorában a dalok egyaránt hordozzák az R’n’B, a pop, a blues, és természetesen a jazz stílusjegyeit. A hazai könnyűzenei élet kiemelkedő énekes-dalszerzője 2009-ben alapította saját zenekarát; eddig három sikeres nagylemezt jelentettek meg, saját szerzeményekkel. Az első jazzlemezüket követően (Ready for the sun) megjelent a második, „Our Places” című album, amelynek populárisabb hangvétele tovább növelte a zenekar rajongótáborát. A harmadik, „Az én fesztiválom” elnevezésű album pedig magyar nyelvű dalokkal lepte meg a hallgatóságot. A sokoldalú énekesnő számos hazai formációval dolgozott már együtt: tagja volt az Emil.RuleZ! zenekarnak, a Gringo Sztárnak, valamint közreműködött a Modern Art Orchestra, a Transform Quintet, a Random Trip és a Nagy János Trió produkcióiban. Mindezek mellett a mozifilmek világába is tett kiruccanásokat, olyan betétdalokkal és kisebb szerepekkel, mint például a Boldog születésnapot, a Magyar vándor és a Majdnem szűz. A Gereben Zita Zenekar a hazai szcéna elismert és tehetséges muzsikusaiból áll. A rendkívül összeszokott csapat bátran nyúl a legkülönfélébb zenei stílusokhoz, amelyekből egyedi hangzást alakít ki, és játékukban nagy szerephez jut az improvizáció szabadsága is.

A budapesti Symbiosis Quintet főként instrumentális jazzt játszik. Zenéjüket erősen áthatja a modális jazz világa, ugyanakkor a zenekar tagjainak sokrétű érdeklődése révén sok más zenei megoldás is tetten érhető a szerzeményeikben. Repertoárjukat mára saját kompozíciók alkotják, amelyeket többnyire Majsai Roland dobos, Kapolcsi-Szabó Levente zongorista és Drippey Máté szaxofonos ír. Szeretik emberi érzelmekről, tájakról vagy egy adott életállapotról alkotott benyomásaikat zenébe önteni, ami műveik címében is gyakran tükröződik. A zenekar tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók Béla Konzervatórium falai közt találkoztak, és kicsivel több, mint egy éve kezdték meg a közös munkát. Mindannyian a magyar jazzélet aktív résztvevői. Fiatal zenészekről lévén szó, valamennyien fontosnak tartják az egyéni hangjuk megtalálását, valamint az együttes hangzásának folyamatos finomítását. Legfőbb céljuk, hogy megéljék a hangszeres zene kifejező erejét, és megismertessék azt a hallgatókkal.

A Filip Dinev Szvetlo nemzetközi jazz-zenekar a klasszikus gitártrió hangzásvilágát bővíti ki a jazz, a pop és a balkáni zene stíluselemeivel. A formáció sokoldalúsága a zenekar összetételéből is következik: szerzeményeikben három különböző kultúra találkozik, hiszen a trió egy macedón, egy francia és egy magyar zenészből áll. Játékuk különlegességét emellett a folyamatos spontán improvizáció is adja, amely mindig megőrzi nyitottságát és szerves egységét. Filip Dinev macedón származású gitáros és zeneszerző egyedi hangzása, játékstílusa és kompozíciós megközelítése sohasem téveszti hatását. A Filip Dinev Szvetlo Triót Budapesten alakította meg, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem két hallgatójával közösen. A formáció nevében szereplő szvetlo szót, amely a fény macedón megfelelője, a három tag közösen választotta ki. A felállás első, 2019-es lemezének anyagát a közönség ezen a koncerten hallhatja először élőben.

Az Orbay Lilla Quintet műsorában meghatározó szerepet játszanak a mediterrán stíluselemek, illetve az eredeti módon újragondolt és átkomponált jazz-sztenderdek. A zenekar repertoárjának gerincét azonban egyre növekvő arányban saját szerzeményeik alkotják, amelyek könnyed, ugyanakkor izgalmas hangvételükkel ragadják meg a hallgatót. Noha a tagok valamennyien markáns zenei egyéniségek, mégis letisztult és összeforrott hangzású formációban képesek egyesíteni kreatív energiáikat. Nagy erősségük az improvizáció és a gazdag zenei eszköztár. Több alkalommal is játszottak már közösen, de az együttes csak 2020-ban nyerte el végleges formáját. A Müpa 2022-es Jazz Showcase eseményén kiemelkedő szereplésükkel kiérdemelték a BMC különdíját, és számos hazai klub- és fesztiválmeghívás alkalmával arattak hangos sikert.

Szakcsi Lakatos Róbert vadonatúj energiákkal és formációval érkezik az Opus Jazz Clubba. A magyar jazz legfiatalabb generációjának két különösen tehetséges tagjával, Éles Máté dobossal és Jónás Géza bőgőssel alakított új triót, akikhez kortársuk, az egyre többet foglalkoztatott fiatal szaxofonos, Oláh Kálmán Jr. csatlakozik ezen a koncerten. Szakcsi Lakatos Róbert az utóbbi időben visszatért a kezdetekhez, amennyiben hosszabb-rövidebb klasszikus zenei kirándulásai után ismét hangsúlyosabb szerephez jutott életében a komolyzene, nemcsak a zenei olvasmányok terén, de előadóként is. Ez pedig saját szerzeményeiben is visszaköszön: Debussy, Ravel fel-felbukkan inspirációs forrásként Szakcsi legújabb, kifejezetten erre a formációra írt kompozícióiban, amelyek méltó párjai lesznek a koncertrepertoár alapját képező, ’60-as évekbeli jazz-standerdeknek, amelyeknek nyelvét a magyar zongorista anyanyelvi szinten beszéli.

A modern jazzt összetéveszthetetlen etno ízzel fűszerezi a Giipuja elnevezésű projekt, amely 2013 óta ismerteti meg a közönséget Isztria és a horvát tengerpart népzenéjével, jazz-átdolgozások formájában. A szokatlan felállásban nagybőgő, dob, basszusklarinét és hegedű mellett az isztriai régió számos népi hangszere is helyet kap, ami rendkívül egyedi hangzásvilágot eredményez. Az együttes repertoárján eredeti kompozíciók, hagyományos isztriai dallamok és olyan zeneszerzők darabjai is szerepelnek, akik hasonló zenei nyelvet beszélnek. Néha fájdalmas, az isztriai skála kis hangközeitől fűtött disszonanciák szólalnak meg, máskor ugyanezek a zeneszerzői és improvizációs eszközök örömteli hangulatot teremtenek. A kvartettben minden egyes hangszer önállóságot élvez, amely az előadás más és más pontján ragyog fel a maga teljességében. A végeredmény: hagyomány és modernitás figyelemreméltó ötvözete.

A négy kiemelkedő művész együttműködéséből létrejött Nocturnal Four a szaxofon, gitár, orgona és dob egyedülálló kombinációja, amely lenyűgöző hangzásvilágot és átdolgozási lehetőségeket eredményez, különleges ritmikai ötletekkel, textúrával és térhatással fűszerezve. A zenekar tagjainak lelkesedése, szenvedélye, intenzitása és melegsége minden élő előadásukból sugárzik, miközben inspiráló és élvezetes kompozíciók kimeríthetetlen forrását nyitják meg a közönség előtt. Két évvel ezelőtt, Antonio Sanchez közreműködésével megjelent albumuk, a Life on Earth sikere után a múlt nyáron, ezúttal a legendás dobossal, John Rileyvel rögzített felvételük, a Light in the World hasonlóképpen elragadtatott kritikai fogadtatásra talált. Ahogy Dan Bilawsky írta az All About Jazz oldalán: „Sok mindenre felfigyelhetünk ezen a lemezen – Zjaca érzékenységére, Chicco abbéli képességére, hogy bármiféle túljátszás nélkül kitöltse a hangzó teret, Bedetti erős nyitott torkú hangjaira és autodidakta géniuszára, arra, hogy Riley micsoda 360 fokos teljességgel fogja fel a dobos szerepét –, a felvétel legnagyobb revelációja azonban az, ahogyan a négy zenész interakcióba lép egymással. Akár a szólók elosztásáról, akár az előre megírt frázisok tökéletes lezárásáról, akár a szólamok és zenei mozzanatok hallás utáni vezetéséről van szó, mindig megmarad a kifinomult egyensúly.” A zenekarvezető, Ratko Zjaca és az elismert orgonista-zongorista Renato Chicco egyaránt tevékeny szereplői a nemzetközi jazzszcénának, és több díjat is kiérdemeltek. Közös kvartettjükön túl mind a négy tag számos koncerten és felvételen működött közre neves jazz-zenészekkel.  

Szász Veronika és Bata István duó formációját a kísérletező kedv, a felfedezési vágy, valamint a műfaji határokat átívelő alkotás jellemzi. Saját szerzeményű zenéjük többnyire népzene, jazz és elektronika sajátos fúziója, melyet a pillanat ihletettségében, improvizatív módon adnak elő. Alkotás során a hagyományok és a modernitás harmonikus egységét, a legkevesebb kulturális veszteséggel járó, új utakat keresik. Koncertjeikkel olyan közösségi eseményeket teremtenek, ahol a befogadónak az 'önmagával való' találkozásra is lehetősége nyílik.

A Tűzkő Salamon Quintet stílusa és zenei világa a jazz esszenciális ritmikai alapjára, a swingre, és leírhatatlan szabadságot megengedő harmóniai hagyományaira épít, azok minden változatosságát kiaknázva. A zenészek nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy megéljék és a közönségnek is átadják a zenei szabadság élményét. A zenekarvezető, Tűzkő Salamon klasszikus trombitán kezdett játszani, majd hatalmába kerítette a jazz, amelynek elméletére és gyakorlatára édesapja is tanította. Együttese azért jött létre, hogy a jazz egyetemes hangzását képviselje, és társai is elkötelezettek amellett, hogy a jazz iránti szenvedélyükön, illetve hangszerjátékuk örömén keresztül közelebb hozzák a közönséghez ezt a rendkívül összetett és gazdag, mégis szívből fakadó zenei műfajt. Valamennyi tag igen fiatal, de már korán magába szippantotta őket a budapesti jazzszcéna, és tanulmányaik mellett rendszeresen összegyűltek, hogy együtt zenélhessenek a főváros különféle helyszínein. A közös gyakorlásoknak és fellépéseknek meg is lett az eredménye: a zenekar a Müpa 2022-es Jazz Showcase rendezvényén elnyerte a Zempléni Fesztivál különdíját. Az Opus Jazz Clubban adandó koncertjük műsorán átdolgozások és a tagok saját szerzeményei szerepelnek.

A jazz világában rangos elismeréseket szerző Oláh Krisztián zongorista-zeneszerző szerzeményeinek fő alkotóelemei a klasszikus zenei elemek és kompozíciós technikák, valamint a kortárs jazz improvizatív sodrása és absztrakt ritmikája. A jazz és a klasszikus zene szintézisét igyekszik létrehozni, dinamikus kortárszenei világ megteremtésének igényével. Bár a zenekar programja Krisztián kompozícióira épül, a tagok, ifj. Oláh Kálmán, Orbán György és Serei Dániel, mind nagyszerű improvizatőrök is, így a produkció szerves részét képezi a spontán és kollektív improvizáció, amely magában hordozza napjaink szellemiségét és zenei eszköztárát, friss és komplex hangzásvilágot formálva. Oláh Krisztián mindössze húszévesen lett a 2015-ös Montreux-i Jazzfesztivál 3. helyezettje, ezt követően egy kéthetes akadémiai program keretén belül olyan nevekkel koncertezett együtt, mint Al Jarreau, Kurt Rosenwinkel, Nils Petter Molvær vagy Joe Sanders. A következő években elnyerte a Junior Prima, Creative Art, Orszáczky-, és Gramofon-díjat, 2018 decemberében pedig – első magyar zenészként – meghívást kapott az amerikai Thelonious Monk Institute nemzetközi jazzversenyére, ahol a világ 14 legjobb jazz-zongoristája között mérette meg magát. Quartetté bővült saját formációja 2020 februárjában jelentette meg első, kizárólag saját kompozíciókat tartalmazó albumát, At the back of my mind címmel. Az album bemutatója nagy sikert aratott többek között Prágában, Krakkóban, és a Művészetek Palotájában is, a fantasztikus Rick Margitza vendégszereplésével.  A Parallel Reflections szvitet pedig, amely a jazzfelállást vonószenekarral ötvözi, a Zeneakadémián mutatták be 2020 októberében. 2022 márciusában a zenekar második albuma is megjelent, ezen Lukács Miklós cimbalomművész működik közre vendégként (Crescendo).  

A Nigun 2021-ben ünnepelte fennállásának 20 éves jubileumát. Az évfordulóra új repertoárt állítottak össze, amely bár nagyrészt a zenekarvezető, Párniczky András kompozícióiból áll, mégis mélyen átjárja a kelet-európai zsidó népzene ismerete és szeretete. Ez a mára letűnt misztikus hagyomány – amely ugyanakkor nagyon is emberi – hatalmas energiákkal, a modern jazz nyelvén szólal meg az együttes koncertjein. Ahogy Koléner Anita fogalmazott (Jazzma, 2014): „A Nigun zenéje nem a balkáni és zsidó skálák vég nélküli ismételgetése, hanem a zsidó dallamok lelkének újrafelfedezése, a jazz nyelvén.” Legutolsó, Live inem Sargfabrik című lemezével (2016, Fonó Budai Zeneház) a zenekar számos európai országban vendégszerepelt, valamint fellépett a tengerentúlon. Ahogy a Nigun egész tevékenységére, úgy erre a lemezre is jellemző a műfaji határok átlépése és egyfajta kreatív klez-jazz megteremtése. A zenészek rendszeresen alkotnak együtt vendégszólistákkal, így jött létre a 2006-ban kiadott harmadik lemezük, Daniel Zamir izraeli szaxofonos közreműködésével (Bale Kulturnik). 2007 júliusában a fúvós hangszereken játszó Matt Darriau (Klezmatics) vendégszereplésével léptek fel a Művészetek Palotájában, majd a zenekar tagjai ugyanott részt vettek John Zorn Cobra című darabjának magyarországi bemutatóján, a szerző irányításával. Az együttes fellépett még Don Byron, Steven Bernstein, Frank London, Aaron Alexander (Hasidic New Wave), Yale Strom, Amikam Kimelman, Lukács Miklós és Borbély Mihály társaságában.

Az őszi háromrészes Szól a Pálca koncertsorozat témája A szépség forradalma lesz. A sorozat házigazdája, Hámori Máté, zenekarunk karmestere és művészeti vezetője segítségével emelkedünk filozofikus magasságokba. „[...] Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök) Észrevenni a szépséget, igen. Felismerni a szépséget, igen. Elmerülni a szépségben, hogyne. De eljutunk a következő lépcsőfokra is? Önmagunk szépségét felismerni, az ember szépségére rácsodálkozni, erre van erőnk? Van időnk? Hiszen ez lenne a lényeg, a legfőbb felismerés. Erről szól ez a sorozat is.

Vígopera gyerekeknek magyar nyelven Némelyek nem akarják elkapkodni életük nagy döntését: a házasságot. Így van ezzel Sempronio is, a bolondos patikus, aki már jócskán a nagypapakor küszöbén túllépve határozza el, hogy megállapodik végre, és nyugdíjas éveit a patika fiatal házi angyalának, Grillettának tett házassági ajánlattal kívánja megkoronázni. A zsémbes öregúr persze nem is sejti, hogy az ínycsiklandó hölgy kegyeit rajta kívül még legalább két és fél (!) udvarló iparkodik elnyerni. Ármány és szerelem, álruhák és tévedések, sok humor és persze Haydn csodálatos zenéje teszi feledhetetlenné a negyvenöt perces előadást.

Az őszi háromrészes Szól a Pálca koncertsorozat témája A szépség forradalma lesz. A sorozat házigazdája, Hámori Máté, zenekarunk karmestere és művészeti vezetője segítségével emelkedünk filozofikus magasságokba. „[...] Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök) Észrevenni a szépséget, igen. Felismerni a szépséget, igen. Elmerülni a szépségben, hogyne. De eljutunk a következő lépcsőfokra is? Önmagunk szépségét felismerni, az ember szépségére rácsodálkozni, erre van erőnk? Van időnk? Hiszen ez lenne a lényeg, a legfőbb felismerés. Erről szól ez a sorozat is.

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrá-tól megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Legendás albumok - Chick Corea: Return To Forever 50. évforduló Chick Corea legendás mesterműve, a Return to Forever idén érkezett el keletkezésének ötvenedik évfordulójához. Az 1972-ben az ECM kiadó gondozásában megjelent album a fúziós jazz egyik legjelentősebb pillanatképe. Corea az album felvételét megelőző években a jazz-óriás Miles Davis zenekarának tagjaként szerzett inspirációkat a rendkívül egyéni hangvételű Return To Forever-hez. A zongorista post bop és avantgarde stílusokban, majd a Davis-zenekarban szerzett tapasztalatainak, illetve a latin zene lüktetésének segítségével újító erejű albumot tett le az asztalra. A muzsikusok dallamos szólói, az energetikusan hömpölygő basszus groove-ok, a tradicionális elemeket felvillantó dobolás és az éteri énekhang intim és őszinte kémiája sikeresen házasítja a jazz és a latin zene hagyományát az akkori fúzió koncepcióival, de nélkülözi annak durvaságát. A Return To Forever a tradíció és a forradalmiság mesteri ötvözete, így kihagyhatatlan mesterműve a fúziós jazz irodalmának. A koncert különlegessége, hogy a teljes Modern Art Orchestra-ra hangszerelve szólal meg a legendás Corea-album. Vendégszólistaként Nagy Emma énekesnőt köszönthetjük a színpadon.

A Bágyi Balázs New Quartet zenéjében a post bop elemekből építkező, akusztikus, kortárs jazz dominál. A dobos-zeneszerző Bágyi Balázs a magyar jazzélet egyik meghatározó, külföldön is rendszeresen koncertező művésze, partnerei pedig a magyar jazz fiatalabb korosztályának jeles képviselői: a Hollandiában végzett szaxofonos Soso Lakatos Sándor, a Junior Prima díjas zongorista, Oláh Dezső, és Közép-Európa egyik legnagyszerűbb bőgőse, Oláh Péter. A zenekar számos európai jazzfesztiválon fellépett az elmúlt években, valamint rendszeresen koncerteznek Kínában – együttműködésük a sanghaji Li Xiaochuan trombitással több éve tart. 2016-ban Pocsai Kriszta énekesnővel közösen elkészített, Homage To Shakespeare című lemezüket a nemzetközi szakmai zsűri Gramofon-díjjal jutalmazta. A formáció repertoárja Bágyi Balázs szerzeményeire épül, aki 2016-ban az év zeneszerzője lett. A hagyományhoz híven az együttes nemcsak a zenekarvezető régebbi kompozícióit adja elő az Opus Jazz Clubban, hanem a közelmúltban elkészült új zenéket is ezen a színpadon mutatja be.

A közel-keleti tradíciók és a modern elektronikus zenék fúziójaként jött létre a Berlinben élő szír trombitás-producer-komponista, Milad Khawam világa. Szerzeményeiben az arab zenére is jellemző, nem-temperált skálák egzotikuma és a szúfi zenékbe kódolt extázis találkozik az egyik legszínesebb európai metropolisz, az elektronikus zenék fővárosának is tartott Berlin pulzálásával. Milad Khawam Damaszkuszból származik, ahol klasszikus és arab zenét tanult. Debütáló albuma, a To The West 2020-ban jelent meg az XJAZZ Music Berlinnél. Az album azokból az inspirációkból, mentális és fizikai nehézségekből született, amik Miladot a Szíriából Németországba tartó útja során érték. Mindezt iróniával és pozitívan igyekezett megfogalmazni, gondolva azokra, akik a mai napig ugyanezekkel a kihívásokkal találják szembe magukat Európa felé vezető útjukon. Khawam szokatlan trombitajátékát gyakran szólóban tökéletesítgeti, ötvözve a klasszikus játékmódot és az elektronikus effekteket. Trombitásként már nagyon fiatalon számos zenekarban vállalt szólista szerepet (Syrian Children Orchestra, Orchestra Solhi Al-Wadi Institute, National Orchestra of Arabic Music, Syrian National Symphony Orchestra), és megannyi koncerten és fesztiválon szerepelt Európában és a Közel-Keleten. Fotó: Spyros Droussiotis

Digitális és analóg, jazz és hiphop, laza improvizációk: Bobby Rausch a fiatal Berlin hangja. A basszusklarinéttal, a baritonszaxofonnal, dobbal és effektekkel operáló trió saját zenéjét kísérleti groove-ként aposztrofálja, és a német főváros klubjainak örvénylő hangulatát idézi. Ebből kifolyólag névválasztásuk (a Rausch kifejezés németül annyit tesz ’bódulat, elragadtatás’) sem a véletlen műve: a basszusközpontú, misztikusan sötét, afro-jazz-rock groove-ok azt a célt szolgálják, hogy a hallgatóság transzba essen. A techno-basszus meredélyek, a free-jazz rezes csúcsok és a prog-rock ösvények révén a befogadó olyan hegymászóvá válik, aki egyik pillanatban még függőséget okozó soundok mentén tör utat magának, a másik pillanatban viszont már meghódítja ezeket. A Bobby Rausch szerint ilyen ma az interaktív művészet. Kézműves zene Berlinből – azoknak, akik belefáradtak a kompromisszumokba. Fotó: Lena Giovanazzi

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. Szendőfi Péter a 2020-as év elején kezdett megkomponálni és hangszerelni egy teljes albumnyi anyagot, amely nem hagyományos big band stílusú darabokat és hangszerelési megoldásokat tartalmaz, hanem elsősorban a 60-as évek óta jelenlévő fúziós jazz progresszív zenei elemeiből táplálkozik. Az anyagot nyolc, modern dallam-, harmónia- és ritmusvilágú kompozíció teszi ki, amelyek karaktere a lendületestől a líraiig terjed, és ihletésük is különböző. Az egyik mű például Kodály Esti dalának szövegére és ritmikájára épít. Egy másik darab egy 7-5 ritmika váltakozására írt dallam köré szerveződik; a téma rendszeresen visszatér, de mindig más kontextusban és harmóniai vázon szólal meg. Valamennyi műben a fúvós hangszercsoportok között folyamatos concerto-viszony áll fenn: a kontrapunktikus dallamszerkesztésre jellemző, egyformán fontos dallamok, szólamok együttesen vannak jelen. A bigband hangszercsoportjai a hagyományos felállásban maradnak, egy-egy darabban viszont megszólal fuvola, hegedű és női énekhang is. A program magyar viszonylatban egyedülállónak számít, mivel ilyen stílusú, új kompozíciókból álló bigband műsort eddig még nem mutattak be hazánkban.

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. Oláh Szabolcs a Modern Art Orchestra 2005-ös alapításától 2009-ig volt a zenekar kreatív magjának aktív tagja: állandó gitárosként, valamint szerzőként és hangszerelőként is dolgozott. Ebben az időszakban jelent meg többek között a „Karácsonyi Napló” és az „Eclectic Path” című album, utóbbi Szabolcs három saját kompozíciójával. 2009 után Oláh Szabolcs rendszeres vendégművésze maradt a zenekar koncertjeinek. 2014-ben mutatták be „Gathering Around the Well” című egészestés szvitjét, majd 2018-ban megjelent a „Winding Road” című album, amely átfogó válogatás a MAO-nak írt műveiből. Jazz nagyzenekari művészetét mindig is a Modern Art Orchestrával való együttműködés inspirálta. Miközben mélyen hatott rá Fekete-Kovács Kornél, Bacsó Kristóf, Hárs Viktor és Oláh Kálmán zenéje, már a kezdeti időkben körvonalazódott saját hangvétele és koncepciója, amellyel a kortárs bigband stílust gazdagítja. Amellett, hogy példaképének tekinti Maria Schneidert, aki a finom, lágy, légies hangszerelést képviseli, Oláh Szabolcs már első bigband darabjaiban is alkalmazta a szokatlan metrumokat, izgalmas páratlan ritmusképleteket, valamint a jellegzetes polifonikus dallami rétegződést. Szintén jellemző rá a természetes, ösztönös, ugyanakkor átgondolt melodikus építkezés, valamint a jazzben szokatlan harmóniasorok alkalmazása. Legújabb szvitje, melyet a Modern Art Orchestra számára komponált, folytatja a megkezdett művészi utat, azokkal a tapasztalatokkal gazdagodva, amelyeket a Conservatorium van Amsterdam jazz-zeneszerzés és -hangszerelés mesterszakán szerzett 2020 és 2022 között. A stílusok széles spektrumára való nyitottság egyre inkább megmutatkozik Oláh Szabolcs zenéjében, így kompozíciós technikái között felfedezhetünk klasszikus zenei, valamint rock hatásokat is, amelyek alapvető részévé váltak zeneszerzői identitásának. A „Ways of Realization” című szvit minden tétele tiszteletadás egy-egy olyan szellemi tanításnak vagy tanítónak, akik a legmélyebb hatást gyakorolták a szerzőre élete során. Ezek az esszenciális zenei reflexiók kronologikus rendbe állítva mutatják be húsz év olvasmányélményeit és gondolati utazását. A hat tétel egy-egy ösvényt, életutat jelez a spirituális megvalósítás felé, harmonikus egységbe hozva az olykor látszólag egymásnak ellentmondó tanításokat: Ji-King, Maynard James Keenan, Szepes Mária, Rudolf Steiner, Dainin Katagiri, Massimo Scaligero.

A Bélamese voltaképpen egy újraértelmezett, a Cantata profana szövegéből kiinduló posztapokaliptikus, szerelmi csodaszarvas-történet, ennek szöveges részeit olvassa majd fel az előadáson Hámori Máté karmester. A történet keretei közé ágyazva pedig megelevenednek Bartók művei a Concertótól kezdve A csodálatos mandarinon át a Táncszvitig.

Az őszi háromrészes Szól a Pálca koncertsorozat témája A szépség forradalma lesz. A sorozat házigazdája, Hámori Máté, zenekarunk karmestere és művészeti vezetője segítségével emelkedünk filozofikus magasságokba. „[...] Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök) Majd azt mondta Isten: „Hajtson a föld füvet, amely zöldül és magot hoz, és gyümölcstermő fát, amely a földön faja szerint meghozza gyümölcsét, a belsejében maggal!” Úgy is lett. A föld füvet hajtott, amely zöldül, és faja szerint magot hoz és fát, amely faja szerint gyümölcsöt hoz, a belsejében maggal. És látta Isten, hogy jó. A szépség első forrása: a Föld, ahol élünk. Ennek a dicséretét zengi Beethoven, Beethoven dicséretét zengi Balogh Máté – s lesz mulatozás, lesz vihar, majd kisüt a nap, és feljön a szivárvány.

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrá-tól megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Art Farmer/Benny Golson Sextet: Here and Now A The Jazztet nevezetű formáció 1959-ben alakult Art Farmer trombitás és Benny Golson szaxofonos vezetésével. A szextet felállású zenekar két állandó tagja a két zenekarvezető volt. Noha a ritmusszekció és a harsonás pozíció olykor változott, a két jazzlegenda szervezésében munkálkodó együttes olyan muzsikusok karrierjének felíveléséhez járult hozzá, mint McCoy Tyner, és Grachan Moncur III - akik közül az utóbbi muzsikus a Here and Now felállásában is szerepel és kompozíciót is jegyez a neve alatt. Az 1962-ben megjelent album, a Here and Now anyagának színvonala meglehetősen homogén - és pontosan ez az igen meglepő benne, ugyanis a lemezen található számok egytől egyig beköltöznek a hallgató fülébe, első hallgatásra is ismerősnek tűnnek. Ha valaki vérbeli sláger-szerzeményt szeretne hallani, az sem fog csalódni: Benny Golson Whisper Not-ja gyakorlatilag az Egyesült Államok soundtrack-jének részét képezi. A lemezanyag kiválósága nemcsak annak technikai kifinomultságában rejlik, hanem hangvételében és üzenetében is. A két mesterszólista hangszereinek éneklése a féktelen kedvvel és vakmerőséggel egyidejűleg sugall eleganciát és komfortérzetet. A Here and Now a Farmer/Golson Sextet első generációjának utolsó előtti lemeze, a jazztörténet egy kiváló koncepciójának érett gyümölcse.

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. Gryllus Samu így vallott a Modern Art Orchestrával közös koncertről:„Jegyzetfüzet-koncertek, így neveztem el a MAO zenészeinek készült sorozatot. 17 rövid tételt írtam az együttes 17 hangszerese számára, amelyek közül valamelyikben mindenki szólistaszerephez jut. Az egyes darabok alapjait egyszerű jegyzetfüzetbe írt ötletek képezik, amelyeknek elsődleges kidolgozása és hangszerelése a zeneszerző feladata, legalábbis addig a pontig, ahol átadja a munkát az együttesnek. A zenekar kreatív részvétele, mint ezt a jazz műfajában megszokhattuk, elengedhetetlen a mű sikeres megvalósításához. A jegyzetfüzet-koncertek azoknak az élményeknek lenyomatai, amelyek a MAO alapítása óta eltelt 17 évben összekötöttek a zenekar tagjaival. Persze sokukkal még ennél is régebbre nyúlik vissza a kapcsolatunk, ezért éreztem úgy, itt az ideje, hogy a közösségünk zeneiségét önálló formájú és jellegű miniatűrökben fogalmazzuk meg.”

Két örök kedvenc: a kukásautó és a Mikulás összegyúrva. Újragomboljuk a jó öreg szakállast, mert kaphatunk-e nagyobb ajándékot, mint egy szeméttelenítő, jólevegősítő, természetrekreáló Télapót? Ugyehogy ugye.

Az őszi háromrészes Szól a Pálca koncertsorozat témája A szépség forradalma lesz. A sorozat házigazdája, Hámori Máté, zenekarunk karmestere és művészeti vezetője segítségével emelkedünk filozofikus magasságokba. „[...] Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök) Végül az ember a szépséggel, ha betelt (lehetetlen amúgy), felnéz az égre és csendben hálát ad. Vagy hangosan ad hálát, síppal, dobbal, trombitával, angyal-énekkel. A Földért, a reggelért, a reményért, az emberért (igen, még az emberért is; igen, a hülyébbekért is), és hogy Isten biztosan megértse, ezért kell zene-nyelven előadni a hálálkodást. Suursum corda!

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrá-tól megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.  Legendás Albumok - Miles Davis: Bitches Brew A legendás jazztrombitás leginkább megosztó albuma 1970-ben jelent meg a Columbia Records gondozásában. Davis az 1969-es évben fizikailag is új területekre vonult be a jazz világában ahogy az akusztikus felállások mellett megjelentek zenekaraiban az elektromos billentyűk és gitárok, illetve az effektek. Ez azonban még nem lenne elegendő ahhoz, hogy egy lemez önmagában olyan átrendeződést idézzen elő, mint azt a Bitches Brew tette. Davis mindig mestere volt  zseniális koncepciók kigondolásának és megvalósításának. A Bitches Brew-ban forrongó düh, kíváncsiság, szépség és felfedezés iránti vágy olyan albumot eredményez, amit képtelenség mással megmagyarázni, mint ami ő maga: palástolatlan deklarátuma a jazz-rock létjogosultságának és népszerűségének is, annak ellenére, hogy két tisztán elkülöníthető táborra osztotta a trombitás zenekarvezető közönségét, és egy egészen új hallgatói csoportot is bevonzott. A Bitches Brew bebetonozta az instrumentális jazz-fúzió pozícióját a zenetörténetben. A lemez 1971-ben Grammy díjban részesült a legjobb nagyzenekari felvételek kategóriájában. A Modern Art Orchestra olyan küldetésre vállalkozik ezzel a Legendás Albummal, ami igen magas elvárásokat támaszt a MAO muzsikusai elé, ami a műhely magasan képzett és kreatív gárdája számára testhezálló feladat.