A Tryon merész és hagyománytörő nagyzenekari munkássága Kellen Mills kompozíciói köré épül. Az együttes összetett szövésű, írott formákat és a szabad improvizációt egyesíti, miközben a klasszikus big band hangszerelést elektronikus textúrákkal és csípős humorral egyensúlyozza ki. Zenéjük a struktúra és a spontaneitás – Mills szavaival élve a „szervezett káosz” – közötti térben kel életre, és olyan különféle alkotóktól kap inspirációt, mint Arnold Schönberg, Ligeti György, Anthony Braxton, Frank Zappa, Charles Mingus vagy Eric Dolphy. Ennek ellenére a Tryon ellenáll a műfaji besorolásnak, és magával ragadó, kiszámíthatatlan élményt nyújt, amely élő koncerteken érvényesül a legteljesebben. Eddig két albumot jelentettek meg a Double Moon kiadónál Läuterung és Freaky Squash Baby címmel, harmadik lemezük megjelenése 2026-ra várható.  

Aki vásárolt már komolyzenei lemezt az újonnan megnyílt Concertóban, sok esetben találkozott a "T" betűjelzéssel a védőborítón. Ennek a jelentését magyarázza a bemutató, kiegészítve a Classite.com nyújtotta lehetőségekkel. Az oldalt bárki ingyen használhatja, feltöltheti gyűjteményét, vehet és eladhat komolyzenei lemezeket.Élőben mutatjuk meg a Classite használatát ez egyszerűbb estektől a bonyolultakig. Egy képzeletbeli felhasználó első lépésein keresztül azonnal látható lesz, hogyan alakul a gyűjtő katalógusa, milyen információkat nyújt az oldal. A Classite egyedi megoldásokat kínál a gyűjtőknek, adatbázisa hasznos segítséget nyújt minden komolyzene-kedvelő számára.

Műveiből összeállított koncerttel köszöntjük Sári József zeneszerzőt, aki idén ünnepli 90. születésnapját. A műsor Sári változatos hangszerekre készült kamara- és szólódarabjaiból épül fel, amelyek között ősbemutatók is helyet kapnak, a magyar kortárszenei élet kiemelkedő muzsikusainak előadásában. Sári József a 20-21. századi magyar zene meghatározó személyisége úgy komponistaként, mint tanárként. Darabjait az 1980-as és a 2000-es évek között gyakran játszották nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is, különösen Németországban. Pedagógiai munkásságát éppen ilyen nagyra becsülték: visszavonulásáig zenészgenerációk sorát tanította a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Zeneakadémián, illetve mesterkurzusok vendégprofesszoraként. A kétszeres Bartók–Pásztory- és Artisjus-díjas, Kossuth-díjjal és Érdemes Művész címmel kitüntetett Sári itthon és külföldön is számos elismerésben részesült. A fényképeket Felvégi Andrea készítette.

Az LFZE Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium nagyzenekara több mint 20 fiatal muzsikusból áll, akik szabad improvizációs folyamatmodelleken alapuló zenét játszanak. Az együttest Ajtai Péter és Pozsár Máté vezeti, tagjai között jazz- és klasszikus zenészeket egyaránt találunk. Munkájuk a magyar szabad zene hagyományát viszi tovább, amelynek gyökerei a kollektív alkotásban és a spontaneitásban rejlenek, miközben az improvizáció új formáit és struktúráit is keresik. 2024 áprilisában a Magyar Zene Házában az Új Zene projekt keretében léptek fel, majd szeptemberben a Konzis koncertek a Zeneakadémián sorozatban szerepeltek. Mostani estjükön free jazz klasszikusok és irányított improvizációk hangzanak el. 

Balázs József a hazai középgeneráció egyik legtehetségesebb billentyűse, aki az etno-jazz világában és a műfaj fősodrában egyaránt otthonosan mozog. A zongorista a legendás New York-i Blue Note-ban és a Detroit Jazz Fesztiválon is elsöprő sikert aratott East Gipsy Band vezetője. A Balázs Elemér Group megalakulása óta bátyja mellett ő a zenekar másik fő motorja, és lemezen is ebben az együttesben mutatkozott be először (My New Way, 1997), majd hangszerelőként, illetve dalszerzőként is részt vett a zenekar összes további albumán. Játszott a Kőszegi Quartetben, 2003 óta tagja a Dés László Septetnek. 2005-ben testvérével együtt ő is csatlakozott a Contemporary Gregorian projekthez. Számos világhírű zenésszel lépett fel, mint például Randy Brecker, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Pat Metheny, Robin Eubanks, Stéphane Belmondo, Bobby Watson vagy Steve Houben. A jazz világában elért sikerein kívül egyéb műfajokban (pop, filmzene) is elismert hangszerelőként, szerzőként tartják számon.

A Péch Lóránt Trio a magyar jazz tehetséges fiatal képviselőiből alakult izgalmas formáció, amelyet a zongorista-zeneszerző Péch Lóránt hívott életre 2023-ban. Az együttes célja, hogy Péch saját szerzeményeit combo hangszerelésben szólaltassa meg, új színekkel gazdagítva a modern jazz palettáját. A kompozíciók mesterien ötvözik a modern és hagyományos jazz stílusjegyeit, finoman beleszőve a klasszikus zenéből merített inspirációkat is. A trió mindhárom tagja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének hallgatója. Fiatal koruk ellenére már számos hazai jazzklub és fesztivál közönségét elbűvölték játékukkal, lendületükkel és egyedi zenei világukkal. Ezen a különleges estén egy negyedik kiváló fiatal pályatársuk, Balogh Máté csatlakozik a zenekarhoz.

Az Európai Zenekari Akadémiát Fischer Iván kezdeményezésére a Budapesti Fesztiválzenekar és az Európai Unió Ifjúsági Zenekara közösen hozták létre. Az itt tanuló nemzetközi fiatalok a BFZ-nél szereznek zenekari tapasztalatot, kamaracsoportjaik pedig számos európai országban koncerteznek. A kamaraprodukciókra rangos professzorok mesterkurzusokon készítik fel a fiatalokat. 

[Na], vagyis a buzgó engedetlenség kémiai eleme: ezzel kísérletezik laboratóriumában Selma Namata Doyen, Rémi Psaume és Raphaël Szöllösy. Hangzásaikat a tradicionális mande zene líraisága éppúgy formálja, mint az elektronikus drónzene. Az együttes eredetileg a The Ex és Getatchew Mekurya Moa Anbessa című albumának tribute koncertjére alakult meg; az etiópiai mester egyedi fúvós stílusa, a holland zenekar post-punkjának ritmikai ereje és a zenei formák földrajzi területre fittyet hányó nemzetközisége azóta is áthatja repertoárjukat. Kompozícióik nemcsak ezt az örökséget kívánják továbbvinni, hanem heves kifejezési formákat keresnek a munka költészete, az emberi kitartás és a megingathatatlan barátság számára. Első EP-jük, amit Sainte-Marie-aux-Mines legendás pajtájában rögzítettek, 2023 májusában jelent meg. A koncertre a Jazz Migration program keretében kerül sor, amely a fiatal feltörekvő jazz- és improvizációs zenészek számára jött létre az AJC vezetésével, a Francia Kulturális Minisztérium, a BNP Paribas Foundation, a SACEM, az ADAMI, a SPEDIDAM, a CNM, az SPPF és a Francia Intézet támogatásával.  

Luís Vicente a kortárs portugál jazz két élvonalbeli képviselőjét hívta meg triójába, amelyet azzal a céllal alakított meg, hogy még mélyebbre ásson az írott zene rejtelmeiben, és lélegzethez juttassa az improvizációkat. A Hamid Drake, John Dikeman és William Parker társaságában végzett kísérletek után Vicente a trió legutóbbi, Come Down Here című albumán rugalmas írásmódjához tér vissza. A lemez anyaga a két muzsikustárs, Gonçalo Almeida és Pedro Melo Alves számára született, akik otthonosan mozognak a trombitás zenei koncepcióját formáló absztrakt és szabadzenei irányvonalakon. Állandó játékot űznek abból, hogy hol közelítenek a ritmus, a struktúra és a dallam megszokott fogalma felé, hol pedig visszavonulnak tőle; a kompozíciók és az improvizációk egyaránt végleteket járnak be, és újra meg újra kibújnak a konvenciók szorításából.  

A Tokyo-Budapest Ensemble 2003 óta majdnem minden nyáron koncertezik Magyarországon. A BMC-ben immár kilencedik alkalommal lép fel az együttes, hogy az általuk megteremtett hagyományhoz híven megtöltse a Koncerttermet egy június végi napon. Az együttes művészeti vezetője Berkes Kálmán, aki a japán Musashino Academia Musicae vendégprofesszora volt 25 éven át, 2009 óta pedig a Győri Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője. Az együttes tagjai évente változó összeállításban japán művészek, illetve a Győri Filharmonikus Zenekarban dolgozó muzsikusok közül kerülnek ki, hogy megszólaltassanak a vonós kamarazenekari irodalom méltán kedvelt darabjai közül néhányat.

„Minden taktusban, minden szólamban ott munkál a kisördög, a hangzás vérforraló” – írja a Magyar Narancs kritikusa, aki később „egészen elbűvölő boogaloo-jazzt” emleget, majd kijelenti, hogy a „a kicsattanó jókedv és a zenélés öröme átsüt minden kottafejen”. „Stílus-magasiskolát mutat be új lemezén a magyar alternatív zenei világ különleges alkotója, Bujdosó János” – fokozza a dicséreteket a HVG, amelynek szemfüles tudósítója a zenekar egyik koncertjén is járt, és benyomásait így fogalmazta meg: „az esemény igazi fiesztává kerekedett, ahol az ínyenc élőzene-fogyasztó közönség ismét meggyőződhetett arról, hogy Bujdosó János előadóként, mini big bandje karmestereként ugyanolyan utánozhatatlan, mint zeneszerzőként”.

Az idén először, születésének napján, Babos nagygitárja Lamm Dávid kezében szólal meg, az Opus színpadán. Mostantól minden évben más-más játszik majd rajta, hogy így emlékezzünk Babos muzsikusi létére. „Óriási megtiszteltetés számomra, hogy egy éve, megszólaltatása után, az Opus Jazz Club bejáratánál vitrinjébe helyezhettem ezt a gyönyörű hangszert, az idén pedig én lehetek az első a sorban, aki ünnepélyes keretek között fejezheti ki tiszteletét és muzsikával emlékezhet mesterére. Külön öröm, hogy mindezt olyan kiváló muzsikustársakkal tehetem, akik számos Babos-session és hangfelvétel fontos szereplői voltak, és a legkülönbözőbb formákban kötődtek munkásságához, zenéjéhez, hozzá.” Babos Gyula fotóját Mernyó Ferenc készítette.

„Mindhárman más-más zenei világot képviselünk, de egy közös cél vezérel minket: hogy a zenénken keresztül meséljünk. Nem pusztán hangokat játszunk – zenélés közben olyan csodás, egyedi történeteket mondunk el, amelyeket szavakkal talán nem is tudnánk kifejezni. Az élő koncert varázsa abban rejlik, hogy soha nem tudhatjuk, mi fog történni a következő hangok megszólaltatásakor. Mi szeretjük ezt az ismeretlen zenei világot, amit az improvizáció kínál lehetőségként a zenészeknek. Minden koncert egy új felfedezés, ahol a zene, a közönség és a pillanat együtt formálja a hangokat. Nem a tökéletességre törekvés, hanem a szabadság és az önkifejezés az, ami hajt minket. Azért muzsikálunk, hogy a koncert magával ragadó, elbűvölő pillanatait a zenén keresztül átélhessük és átadhassuk a hangokkal együtt lüktető hallgatóknak” – mondta el a trióról Nagy János. Az együttes első albuma 2025 tavaszán jelenik meg, Voyagers címmel. Repertoárjuk főként a zongorista, Nagy János Yancha kompozícióiból áll.

Anna Anderluh dalainak elengedhetetlen összetevője az abszurditás, a merészség és némi bárgyúság – rámutatva, hogy ezek a tulajdonságok bizonyos mértékig szükségesek is. Saját maga által „meglékelt popként” leírt zenéje hidat ver a gyengéd költészet és a kemény társadalomkritika, a törékenyen egyszerű dalok és a kísérleti énekes improvizáció közé. Humora és érzékenysége segítségével Anderluh látszólag jelentéktelen részletekben találja meg azt varázserőt, ami bármiféle fényezés nélkül képes átsugározni koncertprogramján. A hallgató szokatlan hangzások kereszttüzében találja magát, amelyeket a trió sietősen, mégis igazi showman módjára adagol, és amelyek állandó fejlődésben vannak, de soha nem keltik a befejezettség érzetét – mert ami már befejezett, az nem elég izgalmas.  

Király Martina az Equinox Jazz Kvartettben kezdte pályáját, dolgozott többek között a Hobo Blues Banddel, Tátrai Tiborral, Mohai Tamással, Zoohackerrel és Novák Péterrel. Dalai többségét saját maga írja. A második lemezén hallható Ballonkabát című szerzeményét 2011-ben a Jazzy Rádió és a Magyar Jazz Szövetség is díjjal jutalmazta. 2013-ban az év könnyűzenei szerzőjének járó Orszáczky Jackie-díjat kapta meg. Az utóbbi évek zenekari formációiban állandó társa Tomor Barnabás basszusgitáros (Tomor Barnabás Project, Bluestone, Shot). A jelenlegi kvintett a fiatal generáció kiválóságaival egészült ki: a Lawn Dogs fusion zenekarból is ismert Szabó Vincent (Tomor Barnabás Project) gitározik, Varga Szabolcs dobol, és billentyűs hangszereken pedig a sokoldalú Antal K. Tamás játszik (Tom and Jerries, Skyriders, Tomor Barnabás Project).

A gondtalan nyári estébe sejtelmes hangokkal modulál harmonikus atmoszférát a két zenészcimbora hangszeres párbeszéde. A Zádor – Kováts duó zenei világa egyedi megvilágításba helyezi a jól megszokott jazzstruktúrákat; kompozícióik alapvetően a modális jazzben gyökereznek, de az ismerősnek tűnő fordulatokat időnként a tiszta észak fuvallatai, máskor pedig révületbe kígyózó repetitív ritmusok járják át, kiváló terepet biztosítva a két összeszokott zenész hangszeres elmélkedésének. Dalaik jellemzően közös improvizáció során születnek, amelyekben a megkomponált gondolatok ugyanúgy teret kapnak, mint a spontán – már-már szabadzenét idéző – instrumentális eszmefuttatások. Ez alkalommal 2 című albumukat mutatják be, de a Thoughts from the Outskirts lemezükről is elhangzanak a legkedveltebb slágerek.  

A hattagú Coltrane Legacy formációt a magyarországi jazzszcéna egyik legkeresettebb muzsikusa, Orbán György bőgős hívta életre 2017-ben, Coltrane halálának 50. évfordulóján. A szaxofonos az ’50-es évek közepétől 1967-ben bekövetkezett haláláig eltelt alig másfél évtized alatt új alapokra helyezte a modern jazzt. Életművében egyre spirituálisabb dimenziókba hatolva teremtette meg zenei örökségét, mely azóta zenészek generációira van hatással. Orbán György, a tapasztalt és sok formációt megjárt bőgős úgy gondolta, a szaxofonos örökségét oly módon ápolja legméltóbban, ha egy olyan zenekart hoz létre, amely Coltrane zenéje által ihletett saját szerzeményeket és Coltrane-témákból készített új átdolgozásokat egyaránt repertoáron tart. A kompozíciók természetesen a coltrane-i hagyományokon elindulva, azokat továbbgondolva magukban hordozzák napjaink absztrakt szellemiségét és eszköztárát, ezzel folytatva a spirituális jazzhagyományt. A zenekar tagjai a magyar jazzélet kiemelkedő egyéniségei, progresszív gondolkodásmódjuk és különleges zeneiségük teszik lehetővé, hogy töretlen alkotókedvvel működjenek együtt egy csapatként.  

Évente megrendezett koncertekkel emlékezünk meg a 2022-ben elhunyt Szakcsi Lakatos Béláról, akit két évtizedes munkakapcsolat fűzött a BMC-hez, és ezalatt összesen 10, a legváltozatosabb zenei stílusokat felvonultató albummal gazdagította a BMC Records katalógusát. Pályájának sokszínűségéhez híven az emlékkoncertek alkalmával mindig más és más muzsikusok és formációk mutatkoznak be az Opus színpadán. A fellépők között olyan zenészegyéniségeket találunk, akik akár hosszú éveken át játszottak együtt Szakcsival, akár csak rövid ideig vagy már egyáltalán nem volt lehetőségük társául szegődni zenei kalandozásaiban, de mindenképpen közös bennük, hogy alkotómunkájuk szellemisége közel áll a legendás jazz-zongorista művészi világához. A koncerteken megelevenedik Szakcsi lemezeinek anyaga, és szerzeményei újragondolt formában szólalnak meg.    

A Jazz PH a klasszikus swing energiáját kifinomult előadásmóddal ötvözi, hogy bemutassa a műfaj könnyedebb, befogadható, hagyománytisztelő oldalát. Dalaik a jazz és a swing 40-es és 60-as évek közötti világához kapcsolódnak: repertoárjuk a korszak kevésbé ismert számaiból válogat, például Ike Quebec, Duke Ellington, Stanley Turrentine és Gerry Mulligan életművéből. Valamennyi tag elkötelezett a korhoz hű, akusztikus hangzás és játékmód megidézése mellett. Zenei érdeklődésük és erősségeik kamatoztatásán túl célul tűzték ki azt is, hogy a kellemes atmoszférájú dalokon keresztül a nyugalom állapotának (újra)megtalálásához vezessék el önmagukat és a közönséget, egyfajta horgonyként ellensúlyozva világunk rohanását.

Hazánk egyik legkarakteresebb ütőhangszerese, Geröly Tamás és barátainak koncertje igazi csemegének ígérkezik a komplex struktúrájú kortárs szabadzene hívei számára. A műfaj kiemelkedő hazai reprezentánsai – egyben két zenészgeneráció képviselői – három éve játszanak együtt ebben a formációban, ahol Bolcsó Bálint megdöbbentően élő elektronikája és Czitrom Ádám izgalmas, önazonos gitározása szervesen fonódik össze a már 14 éve koncertező akusztikus-avantgárd Geröly trió stílusjegyeivel. A zene szelleme ebben az új, színpompás köntösében ropja táncát a művészek közt rendelkezésére álló térben, amelyre az együttes neve is utal.

A Tűzkő Salamon Quintet a fiatal zenészgeneráció tagjaiból alakult meg, akiknek elkötelezettségéről és rátermettségéről már több díj is tanúskodik. Zenei világukat előszeretettel gazdagítják vendégművészek társaságában, és ezúttal is egy különleges estére készülnek: Lukas Gabric osztrák tenorszaxofonos csatlakozik a formációhoz. Gabric hangszínét és virtuozitását pályája kezdete óta számos elismeréssel jutalmazták, 2014-ben például bezsebelte a spanyolországi Getxo Jazzfesztivál legjobb szólistának járó díját és közönségdíját. Több mint 15 felvételt jegyez, amelyek között egy Grammy-díjra jelölt albumot is találunk. A műsor meghatározó színeit a hard bop aranykorának gyöngyszemei adják, az Art Blakey Jazz Messengers és a Miles Davis Sextet számai mellett a zenekar saját hangszereléseket is bemutat majd – a zeneszeretőket és a hard bop stílus rajongóit egyaránt megszólítva.

A német Umwelt szó környezetet, szó szerint körülvevő világot jelent, Jakob Uexküll biológus pedig arra a sajátos perspektívára alkalmazta, amelyből az egyes élő szervezetek érzékelik a világot. Ebben az értelemben az egyének Umweltje nem pusztán a környezetüket jelenti, hanem az általuk észlelt, szubjektív univerzumot, a világhoz való viszonyulásuk horizontját, amely egyszerre meghatározza és alakítja létezésük módját, tapasztalataikat és kommunikációjukat. Az Um/Welt projekt Marco Centasso zeneszerző-nagybőgős vezetésével azt vizsgálja, hogyan léphetnek egymással kölcsönhatásba ezek a különféle világok, az interakciók által pedig új terek jönnek létre a zenészek között zajló párbeszéd számára, amelyekben a hangok segítségével túlléphetünk az emberi kommunikáció határain.

Varga Bendegúz együttesének második lemeze, a Tom-Tom Records gondozásában megjelent Chasing Your Dreams a korábbi Goldmund című album folytatása, talán még kiforrottabb hangzásvilággal és még egyértelműbb elköteleződéssel a kísérletező kortárs jazz felé. A zenekarvezető és a tagok kompozícióit és hangszereléseit gondos kidolgozottság, egységes érzelmi és hangulati töltés, játékukat pedig magasfokú minőség és érzékenység jellemzi. A lemez anyaga változatos, ugyanakkor koherens összképet alkot, és a műfajban kevésbé jártas hallgatók számára is könnyen megközelíthető zenei világot kínál. A kvartett ezúttal ízelítőt ad legfrissebb anyagából és készülő új albumuk repertoárjából, amely a grunge jazz ikonikus dalait szólaltatja meg a jazz köntösébe bújtatva. Az estén vendégként csatlakozik az együtteshez Karosi Júlia énekesnő, aki egyedi művészi világával gazdagítja a produkciót.   

Lukács Eszter énekesnő és Gyárfás István gitáros (Gyafi) sok éven át játszott duóformációban szívüknek kedves jazzsztenderdeket, a létező legbensőségesebb kamarazenei felállás levegőjét és szabadságát kihasználva. Az időközben Dennert Árpád szaxofonossal, majd Soós Márton nagybőgőssel kiegészült együttes hangzása igyekszik az eredeti duó atmoszféráját megőrizni, amit az ütőhangszerek elhagyása is hangsúlyoz. A Lukács Eszter Jazz Core tagjai a magyar jazzélet kedvelt és méltán elismert képviselői, akik hazánk legfoglalkoztatottabb zenekaraiban játszanak. 2023-ban jelent meg So Nice című albumuk, amelynek teljes zenei anyagát bemutatják ezen a koncerten.  

Füsti Balogh Gábor (1958–1988) kiemelkedő magyar jazz-zongorista és zeneszerző volt, aki önerőből sajátította el a zongorázást, mindössze fél évig volt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hallgatója, illetve rövid ideig Szakcsi Lakatos Béla irányítása alatt tanult. Zenekarai, mint a Kis Rákfogó és a Füsti Balogh Együttes, hozzájárultak a jazz-rock és modern mainstream jazz népszerűsítéséhez hazánkban. Az ő munkássága előtt hajt fejet az a kvintett, amelyet a Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett, Szabó Gábor-díjas művész, Egri János – a Füsti által vezetett Őrült Trió nagybőgőse – hívott életre 2022-ben. A zenekar a magyar jazz három nemzedékéből gyűjti egybe a legkiválóbb zenészeket, hogy a 37 éve elhunyt Füsti örökségét megőrizzék és népszerűsítsék. Koncertjeiken a jazzlegenda szerzeményeitől inspirált saját kompozíciókat adnak elő, és új életre keltik a névadó műveit. Első lemezük, a Tony Lakatos vendégszereplésével készült The Big Things (Tom-Tom Records, 2024) nagyrészt azokat a kompozíciókat szólaltatja meg a mai kor szellemiségében, amelyeket Füsti az 1981-es Krém című lemezére rögzített.

A görög vibrafonos és a német-román származású nagybőgős miriádnyi forrásból meríti inspirációját, a 20-21. század szövevényes klasszikus zenéjétől a jazz élénk ritmusain át a népi hagyományokba rejtett történetekig. Együttműködésük meghaladja bármiféle műfaji besorolás korlátait, lényegét pedig a kötetlen kreativitás adja. Filippou és Lucaciu zenei hátterének összefonódásából kifinomult hangszőttes születik, amelyet a vibráló balkáni örökség és a kortárs zene európai elágazásai egyaránt formálnak. Koncertjeik a szabad improvizáció egyetlen szálából bomlanak ki spontán, az élet folyamát tükröző tánccá. A hangok zuhataga hol egybeolvad, hol szétválik, magába zárva a bánat, az öröm és megannyi más érzelem pillanatait. A szerteágazó hatásoktól színezett zenei világ egyszerre időtlen és kortárs mivoltában mutatja be, hogyan válnak eggyé a zenei tradíciók és újítások az emberi létezés benső magvában. A duó a koncertet megelőző napokban új albumot rögzít a BMC Records számára.

A klasszikus zene és a jazz határterületén tevékenykedő hegedűs, Frankie Látó új kvartettje 2023-ban alakult meg. Alkotómunkájuk fókuszában a jazz-rock és a fusion jazz áll, improvizatív megközelítéssel és tisztán hangszeres előadásban. Repertoárjuk saját kompozíciókból építkezik, amelyekre Miles Davis elektronikus bebop-korszaka, illetve Joe Zawinul és a Weather Report zenekar életműve gyakorolja a legnagyobb hatást. A kvartett előadásmódja a 70-es évek amerikai és európai jazz-rock zenekarainak hangzásvilágát idézi meg, és innovatívan kiegészíti azt korunk zenei igényeivel és technikai lehetőségeivel. Céljuk, hogy az újragondolt kamarajazz-zenélésen keresztül izgalmas, virtuóz és minden korosztály számára élvezetes atmoszférát teremtsenek.

A Kat and the Devil műfajokon túli kvintettjét improvizációban is megmerítkezett klasszikus és jazz-zenészek alkotják, akik beszélt és énekelt szövegeken keresztül fedezik fel a legkülönfélébb témákat. A színház felé hajló előadásaikra jellemző a komikum, a dallamosság és az idiómák egyesítése, emellett lépten-nyomon meglepetéseket tartogatnak a közönség és maguk az előadók számára egyaránt. Az együttes korábbi produkciói kiterjedtek a boszorkányok, Basó, Ernest Hemingway, James Joyce, a pszichedelikus szerek, a halottakkal való kommunikáció, az építészet, a szatíra és a bűncselekmények világára. Nevüket első projektjük után választották, amely Joyce The Cat and the Devil című novellájára épült. Ezúttal a rossz tanácsok felé fordítják figyelmüket, az internetes life hackek, a gyors megoldások és a félrevezető útmutatók tömkelegére támaszkodva. Szöveget és zenei anyagot merítenek majd Krasznahorkai László, Jenny Offill, Kiss Noémi, Rumaan Alam, László Noémi, Dave Eggers és végül, de nem utolsósorban Karlheinz Stockhausen munkásságából, aki a klasszikus zenében a művészi kockázatvállalás és a megkérdőjelezhető filozófiák szimbolikus alakjává vált. Olyan koncertre számíthatunk, ahol a rossz tanácsok még sohasem hangzottak ilyen jól.

A Refrection zenekar Serei Dániel Artisjus-díjas dobos első saját projektje. A kvintett egyfajta zenei reakció a 21. század első évtizedeinek tapasztalatára, a nap mint nap megélt örömteli és traumatikus pillanatokra. Arra az ellentmondásra, hogy olykor élvezettel lubickolunk a technikai fejlettség és a kommunikációs hálózatok rengetegében, máskor viszont inkább elrejtőznénk minden és mindenki elől. A Refrection amellett, hogy feszegeti a műfaji határokat és keveri a különféle zenei irányzatokat, elsősorban a mindennapi szépség és harmónia zenei megjelenítésére fókuszál. A zenekarvezető dobost többek között a Budapest Jazz Orchestra, a Pankastic zenekar vagy az Oláh Krisztián Quartet koncertjein hallhattuk korábban. 2015-ben a hazai Jazz Combo verseny legjobb szólistája lett, 2017-ben pedig Lakatos Ablakos Dezső Jazz Előadóművészeti Ösztöndíjban részesült.

Czakó Virág az új generáció egyik ígéretes tehetsége, aki 3 éve alapította jelenlegi zenekarát, és bár külföldi tanulmányai miatt kevesebbet hallhattuk itthon, időről időre fellép az Opus színpadán. A fiatal énekesnőt olyan nagyszerű előadók inspirálták, mint Betty Carter, Carmen McRae és Diana Krall, ugyanakkor a nagy klasszikusok mellett az új utakat kereső fiatal énekesnők, köztük Samara Joy is nagy hatással vannak rá. Ezen az estén népszerű amerikai jazzsztenderdek fognak elhangzani, latin bossa novákkal és néhány groove-os feldolgozással kiegészítve. A számokat a kiváló gitáros, Rieger Attila hangszereli jellegzetes könnyedséggel, amelyhez beszédes, harmonikus gitárjáték társul. Színpadra lép az Intergeese zenekarból ismert kiváló fiatal dobos, Fekete Zoltán, valamint Czakó Péter, az idősebb generáció egyik tapasztalt zenésze, aki nemcsak a jazzben, hanem a magyar népzenében is járatos.

Tálas Áron és Klausz Ádám rendhagyó billentyű-dob duója remekül ötvözi a modern hip-hop, funk vagy drum’n’bass groove-ok lüktetését a jazz harmónia- és dallamvilágával. Az együttes az utcazenélés ötletéből született, azzal a rejtett szándékkal, hogy olyan emberekhez is eljuttassák ezt a fajta zenét, akikkel másképpen valószínűleg soha nem jönne szembe. Tálas Áron zongorista-dobos számtalan más projekt mellett a Borbély Műhelyben és saját triójában mutatta meg, hogy a szakmai tudás és a csibészes humor az alkotás során nem kioltja, hanem erősíti egymást, Klausz Ádám pedig többek között a Co Lee és a Nagy Emma Quintet dobosaként bizonyította sokoldalúságát és nyitottságát.

A Chris Devil Trio hármasfogatának lendületét a szerteágazó zenei ízléssel bíró tagok összeadódó energiája adja. A zenekarvezető, Ördögh Krisztián a jazzszaxofonozás tradíciója mellett érdeklődéssel fordul a különböző népzenék felé, Paczári Viktor basszusgitáros a rock és a heavy metal impulzusait keresi, míg Serei Dániel a technikás jazzdobolás mellett a szabadzene területén is időről időre megnyilvánul. A több mint tíz éve, elsőéves jazztanszakos hallgatókból alakult formáció három kreatív elme műhelye, hiszen saját szerzeményeivel valamennyi tag hozzájárul a zenekar hangzásvilágához. Repertoárjuk nagyrészt ezekből a kompozíciókból áll, de egyedi felfogásban megszólaltatott örökzöldeket is hallhatunk koncertjeiken. Ezen az estén készülő lemezük anyagából is játszanak számokat, amelyek kísérletező szellemben feszegetik a harmóniahangszer nélküli formáció lehetőségeit, olykor a hagyományos vagy fúziós jazz, olykor a szabad zene eszközeivel.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Ez a lemez mérföldkő a jazztörténetben és a Blue Note kiadó életében is. Thelonious Monk saját zenekara élén 1947 és 1952 között, különböző összeállítású együttesekkel készített stúdiófelvételeket. Ebből először két kisebb feketelemez, majd 1956-ban egy gyűjteményes album jelent meg. Monk valóban korszakalkotó zseni, zenéje hol ironikus, hol lírai, de mindig meglepő. Dallamai kiszámíthatatlanok, ritmusai szokatlanok, harmóniái úttörőek – ezekkel új irányt mutatott a modern jazzben. A koncerten válogatást hallhatunk a két lemezen szereplő kompozíciókból. A kvintett és szextett darabokból összeállított műsort Fekete-Kovács Kornél, Bacsó Kristóf és Ávéd János fúvós szólisták vezetik. A ritmusszekcióban Cseke Gábor zongorázik, Barcza-Horváth József bőgőzik, Csízi László dobol. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A zongora alkalmas a legintimebb, legcsendesebb dallam megszólaltatására éppúgy, mint a nagyzenekari, „tutti” hangzás előidézésére. Ez a csodás hangszer a hangszínek, textúrák, hangulatok végtelen skálájával tudja betölteni a teret, különösen akkor, amikor megkötések nélkül, szabadon játszik, azaz improvizál rajta valaki. Bár a zongoraművész-zeneszerző Szabó Dániel fő profilja jelenleg a jazz, zeneszerzőként és improvizátorként is gyakran fordul a klasszikus és kortárs zene vagy akár a népzene hagyományaihoz. A BMC könyvtárának intim közege, sajátos varázsa lesz ezúttal a művész „kottája”, amelyből kiindulva egy szabad zenei szárnyalásra invitáljuk a kedves közönséget. Szabó Dániel nemzetközi viszonylatban is elismert, aktív muzsikus, aki gyakran játszik szólóban, trióban és a kvintettjével is. Számos nemzetkozileg jegyzett albuma jelent meg, többek között olyan nevekkel, mint Peter Erskine, Chris Potter vagy Kurt Rosenwinkel. „Visionary” c. szimfonikus albuma az amerikai JAZZIZ listavezetője lett, Brad Mehldau és Esperanza Spaulding társaságában. Chick Corea menedzsmentje Szabót kérte fel a Corea által a MÜPA számára dedikált „Jazz Piano Concerto” zárótételének előadására, John Patitucci-val és Dave Weckl-lel. Vonószenekarra írt művét a Tonkünstler Orchester és Peter Erskine mutatta be a bécsi Musikverein-ben. Megnyerte az amerikai ASCAP zeneszerzői díját 2018-ban, a 2006-os Martial Solal Nemzetközi Jazz Zongora Versenyt Párizsban, és a montreux-i Jas Hennessy Solo Piano Competition-t 2000-ben. Legújabb formációja, a „Szabó Dániel Nonett”, amely a Magyar Zene Hazában debütált és a BMC által szervezett „Ligeti 100” fesztiválon, illetve a BMC könyvtárában is nagy sikerrel lépett fel, igazi kuriózum, amely a klasszikus zeneirodalom gyöngyszemeit szólaltatja meg a szerző szellemes átdolgozásaiban, fafúvósok, cselló és jazz trió tolmácsolásában.  

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozataA Modern Art Orchestra húsz éve kezdte meg működését, és azóta Magyarország egyik leginnovatívabb és legsokrétűbb zenei műhelyévé vált. A jubileum alkalmából háromrészes ősbemutató-sorozattal ünnepel az együttes a Budapest Music Center koncerttermében. A MAO–XX címmel futó sorozat mindhárom estje új kompozíciókat és különleges zenei világokat mutat be, ahol a kortárs jazz, a klasszikus hagyomány és a költészet egyaránt szerephez jut. A Modern Art Orchestra irodalmat feldolgozó sorozata új fejezetéhez érkezik. A korábbi, Weöres Sándor műveiből készült program folytatásaként, Nagy László versei kerülnek reflektorfénybe, a költő születésének 100. évfordulóján. Az este során elhangzó átdolgozások között szerepelnek olyan közismert és mélyen megrendítő költemények, mint Verseim verse, Ki viszi át a szerelmet?, Adjon az isten, vagy a Himnusz minden időben.A zenekar szerzői gárdája – Fekete-Kovács Kornél, Cseke Gábor, Bacsó Kristóf, Ávéd János, Subicz Gábor és Korb Attila – ezúttal is kimagasló színvonalon és egyedi hangzásvilágon keresztül szólaltatja meg a költői világot: egy olyan estét kínálnak, ahol a vers és a zene egyszerre szól az értelemhez és az érzelemhez. A sorozat további koncertjei:2025. október 31. 20:00 Modern Art Orchestra | ERKEL DUETTEK – Tisztelgés Erkel Ferenc előtt2025. november 29. 20:00 Modern Art Orchestra | EMERGING ECHOES – Ifjú zeneszerzők estje

Részletek hamarosan...

A gitáros Sal Salvador (1925–1999) kvintettje még a Blue Note első híres lemezsorozatában szerepelt, nem sokkal Monk és Bud Powell után. Mégis elfeledték, akárcsak szaxofonosát, Frank Socolow-ot. Salvador 1945-től játszott a keleti parton, majd Stan Kenton zenekarához csatlakozott. Szerepelt a híres Jazz on a Summer’s Day című koncertfilmben is. Muzsikus pályafutása jelentős részét tette ki a különleges pengetési technikájának tökéletesítése, de gitáriskolát is írt tanárként. Blue Note-lemezén fölényesen könnyed, lendületes, mégis letisztult játék hallható, Charlie Christian gitáros és a bebop nyelve mögött alakították stílusát. Ő és Socolow is kerülték a modorosságot, ami zenéjüket különösen közvetlenné teszi. Ezt a karaktert Komjáti Áron gitáros idézi meg a koncerten, Socolow szólamát pedig Dennert Árpád szólaltatja meg, aki szintén a sallangmentes játékról ismert. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

„Ez már nem az a boldog idő, amikor minden tárgy körül az ifjúság dicsfényét látjuk, hanem fatális felismerése egy nyomorult valóságnak, amelyet fantáziámmal (hála érte Istennek), amennyire lehet, igyekszem szépíteni.” 1824-ben írta e sorokat Franz Schubert bátyjának, Ferdinandnak. Hogy Schubert zeneszerzői gondolkodásában a szépség központi szerepet játszik, azt aligha kell bizonygatni bárkinek, aki akár csak néhány percnyi Schubert-zenét hallott életében. Csakhogy éppen a 19. század elején a zeneesztétikai gondolkodásban elkezdte átvenni a „szépség” fogalmának kitüntetett helyét a „fenséges” fogalma, a Schubert-dallamok szavakkal megragadhatatlan, földöntúli szépsége tehát egy korábbi korszak, Mozart és Haydn korszakának lenyomata. A Csalog Gábor és két zenésztársa, Varga Oszkár és Varga István előadásában megszólaló B-dúr zongorás trió (B. 898), amelyet 1827-ben kezdett komponálni Schubert, de csak egy évvel később, halála évében fejezett be, mind a „szépség”, mind a „fenséges” fogalmának zenei megjelenítésére számos példát kínál, az est első felében Fazekas Gergely zenetörténész részvételével zajló beszélgetés során pedig nemcsak a zeneesztétikai változásról esik majd szó, hanem a schuberti szépségfogalom további példái is előkerülnek. Persze senki ne várja, hogy az est folyamán fény derül arra, miben is rejlik a Schubert-zene szépségének titka, hiszen azt legfeljebb találgatni lehet, megfejteni nem. És ez így van jól.

Niccolò Paganini a zenetörténet legnagyobb hatású hegedűvirtuóza, aki előszeretettel komponált is hangszerére – természetesen olyan darabokat, amelyeket valójában csak ő maga volt képes eljátszani. Káprázatos virtuozitásával és lehengerlően szuggesztív előadásmódjával egyaránt kiérdemelte az ördög hegedűse címet. A 24 Caprice olyan szólóhegedűre készült karakterdarabok sorozata, amelyek mindegyike más és más technikai kihívást helyez a középpontjába, ugyanakkor egy határozott hangulatot, érzelmet is megjelenít. Napjainkban a Caprice-ok egy-egy tagja elsősorban ráadásként hangzik el a világ hangversenytermeiben; a teljes sorozatot egyazon koncerten ritkán hallani, hiszen előadásuk még két évszázaddal keletkezésük után is szinte emberfeletti teljesítményt követel a hegedűsöktől. Magyarországon eddig kétszer volt ilyen jeles alkalom: az 1970-es években Szenthelyi Miklós, az 1990-es évek közepe táján pedig Lendvay József hegedűművész vállalkozott arra, hogy meghódítsa a szólóhegedű-irodalom Mount Everestjét. Az ő nyomdokukba lép most Bodor János, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja és megbízott koncertmestere, a Danubia Zenekar állandó koncertmestere, aki Paganini születésének évfordulójára tűzte ki lélegzetelállító expedícióját.

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozataA Modern Art Orchestra húsz éve kezdte meg működését, és azóta Magyarország egyik leginnovatívabb és legsokrétűbb zenei műhelyévé vált. A jubileum alkalmából háromrészes ősbemutató-sorozattal ünnepel az együttes a Budapest Music Center koncerttermében. A MAO–XX címmel futó sorozat mindhárom estje új kompozíciókat és különleges zenei világokat mutat be, ahol a kortárs jazz, a klasszikus hagyomány és a költészet egyaránt szerephez jut. A Modern Art Orchestra a magyar zenetörténet egyik legmeghatározóbb alakja, Erkel Ferenc előtt tiszteleg koncertjével. A „Velünk élő tradíció” sorozat újabb állomásán az operaszerző legszebb duettjei kerülnek új megvilágításba. A jól ismert operák – Bánk bán, Hunyadi László – mellett ritkábban játszott művek, például a Dózsa György vagy a Sarolta áriái is felcsendülnek, friss, kortárs hangszerelésben.Az átdolgozások Fekete-Kovács Kornél koncepciója mentén, a zenekar szerzői közössége – Ávéd János, Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, Subicz Gábor és Korb Attila – munkája nyomán születtek meg. A produkcióban közreműködik a Magyar Állami Operaház két kiváló szólistája: Horti Lilla (szoprán) és Szappanos Tibor (tenor). A sorozat további koncertjei:2025. szeptember 27. 20:00 Modern Art Orchestra | VERSEIM VERSE – Nagy László-est2025. november 29. 20:00 Modern Art Orchestra | EMERGING ECHOES – Ifjú zeneszerzők estje

A legnagyobb operaslágerek a te történeteddel – ez lesz a hadművelet célja. Szerelmes legyen a főhős, vagy inkább bosszúáriát zúdítson a fejünkre? A kis szőkét vagy a magas barnát válassza a hőstenor? Éjszaka legyen a sivatagban, vagy napfelkelte egy vitorlás hajón? Minden itt és most fog eldőlni, méghozzá a közönség segítségével. Még áriaszöveget is írhatunk együtt, az előadás így garantáltan egyszeri és megismételhetetlen lesz. Beszálltok?

The Amazing Bud Powell vol. 1-2Thelonious Monk zongorista ikercsillaga, Bud Powell neve örökre beíródott a jazztörténetbe. A The Amazing Bud Powell című album a Blue Note új sorozatának második, korszakalkotó darabja volt. A bebop zongorázás alapműveként tartják számon, többek között Sonny Rollins szaxofonos és Fats Navarro trombitás működött közre rajta. Az 1949-es és 1951-es felvételeket később bővebb albumokon is kiadták. A lemez jelentőségét az is növeli, hogy Powell – Dizzy Gillespie után elsőként – afro-kubai ritmusokat emelt be a bebop hangzásvilágába. Bár életét a függőség és a mentális betegségek következményei nehezítették, zenéje – akárcsak Monké – ma is inspirációt jelent a kísérletező, új utakat kereső muzsikusok számára. Powell szerepében a kiváló Cseke Gábort halljuk majd Barcza-Horváth József és Csízi László mellett, míg a fúvósszólamokat a szaxofonos Cserta Balázs és Fekete-Kovács Kornél keltik életre. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozataA Modern Art Orchestra húsz éve kezdte meg működését, és azóta Magyarország egyik leginnovatívabb és legsokrétűbb zenei műhelyévé vált. A jubileum alkalmából háromrészes ősbemutató-sorozattal ünnepel az együttes a Budapest Music Center koncerttermében. A MAO–XX címmel futó sorozat mindhárom estje új kompozíciókat és különleges zenei világokat mutat be, ahol a kortárs jazz, a klasszikus hagyomány és a költészet egyaránt szerephez jut. A jubileumi sorozat harmadik estjén a Modern Art Orchestra a jövő hangjait helyezi a középpontba. Két fiatal, kiemelkedően tehetséges zongorista-zeneszerző, ifj. Balázs Elemér és Oláh Krisztián mutatkozik be új, nagyszabású műveivel.Ifj. Balázs Elemér kompozíciója, Five Scenes Based on Goethe’s Faust, a klasszikus mű örök témáira reflektál, egyéni, filmzene- és jazz-hatásokat ötvöző stílusban. Oláh Krisztián új műve, a MAO Suite a zenekar karakterére épül, és a modern jazz nyelvén fogalmaz meg gazdag textúrájú, ritmikailag izgalmas zenei tájképeket.Mindkét szerző zongoristaként is közreműködik a koncerten, így a közönség közvetlenül is átélheti, milyen, amikor a komponista egyben előadó is. Az este nemcsak a MAO tehetséggondozó küldetésének eredménye, de egyfajta jövőképet is ad a kortárs nagyzenekari jazz lehetőségeiről. A sorozat további koncertjei:2025. szeptember 27. 20:00 Modern Art Orchestra | VERSEIM VERSE – Nagy László-est2025. október 31. 20:00 Modern Art Orchestra | ERKEL DUETTEK – Tisztelgés Erkel Ferenc előtt

A Young Man With a Horn cím nemcsak az azonos című filmre utal, hanem arra is, hogy Miles Davist már ekkor a jazz egyik legnagyobb ígéretének tartották. Az 1952-es felvételeket később Miles Davis Vol. 1 címmel, bővített formában adták ki. A lemezen az altszaxofonos Jackie McLean és a harsonás J.J. Johnson lendületesen, hangulatosan kapaszkodnak össze Davisszel, aki később önéletrajzában is kiemelte, hogy mennyire elégedett volt ezekkel a felvételekkel, bár nem egy állandó zenekarral vonult stúdióba. A MAO adaptációjában a fúvósszekciót Fekete-Kovács Kornél (trombita), Bacsó Kristóf (szaxofon) és Papp Mátyás (harsona) alkotják, míg a ritmusszekcióban a megszokott Cseke Gábor–Barcza Horváth József–Csízi László triót hallhatjuk. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.