Közös Ritmusban – Zeneterápia Új Távlatok FeléZeneterápiás klub 50. / Jubileumi szakmai műhelynap Az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a zeneterápia iránti érdeklődés. Az orvostudomány, a pedagógia, a fejlesztés és rehabilitáció, valamint a közösségépítés területén egyre többen ismerik fel hatékonyságát.Március 29-én, szombaton 14.00-20.00 között a BMC Magyar Zenei Információs Központ ad otthont a Zeneterápiás Klub 50. jubileumi találkozójának.Az eseményre szeretettel várunk mindenkit, aki az elmúlt 10 év során – akár előadóként, akár résztvevőként – hozzájárult a klub közösségépítő és ismeretterjesztő céljainak megvalósításához. Ez a találkozó a zeneterápiás közösség életteli fejlődését ünnepli, amely az évek során egymáshoz és más társszakmák képviselőihez kapcsolódva egyre gazdagabb, inspiráló és együttműködő közösséggé vált.A jubileumi szakmai műhelynap fókusza a közös gondolkodás és a résztvevők számára releváns témák szabad, akár improvizatív megvitatása. Az esemény célja, hogy teret adjon az inspirációknak és a kreatív ötleteknek, miközben hangsúlyt helyez a különböző szakmai generációk közötti nyitott párbeszédre. Ez a találkozás nemcsak a jelenlegi lehetőségek és kihívások feltárását szolgálja, hanem hosszú távú együttműködések alapját is megteremtheti, amelyek kézzel fogható eredményekkel gazdagíthatják a zeneterápiás szakmát.A Zeneterápiás Klub alapítása óta elkötelezetten támogatja a szakmai közösségépítést, a zeneterápiás módszerek fejlődését és a társadalmi tudatosság növelését. A Klub célja, hogy teret adjon a párbeszédnek, inspirálja az innovációt, és elősegítse a zeneterápia szélesebb körű elérhetőségét, miközben kiemelt figyelmet fordít a támogató szakmai kapcsolatokra.A Zeneterápiás Klub egy nyitott, befogadó közösség, ahol minden érdeklődőt örömmel látunk. Különösen várjuk azokat, akik szívesen kapcsolódnának a műhelybeszélgetésekhez – legyenek akár pályakezdő szakemberek, gyakorló szakemberek vagy a zeneterápia iránt érdeklődők. A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

Tizedik éve, hogy Kamilya Jubran palesztin énekes-oudjátékos és Sylvain Cathala francia triója zenei világuk közös pontjait keresi, a megtaláltak mellé pedig újabbakat is teremt. Az együttműködés két oszlopát Cathala kortárs kompozíciós stílusa és Jubran modern szájhagyománya adja, amelyek között tudatosan irányított dramaturgiával és időkezeléssel bontakozik ki a párbeszéd, a végeredmény pedig sajátos költészeti kalandot ígér a hallgatónak. A zenekart nemcsak a különleges hangszer-összeállítás erősíti, hanem az olthatatlan kíváncsiság és a művészi színvonal, illetve a feltétel nélküli csapatmunka iránti igény is. Az elmúlt évtized során újra meg újra visszatértek a vokális és hangszeres szerzeményekhez, a formákhoz és hangszerelésekhez, hogy mindinkább a kifejezőerő és a lírai megszólalás szolgálatába állítsák őket. Legújabb programjukat About címmel készítették el. A Tariqa együttes zenéje organikus és egyedülálló fúzió, ahol a marokkói gnawa transz, az arab szakrális zene, a jazz és a magyar népzene találkozása tradicionális alapokon teremt új zenei világot. Saïd Tichiti, aki a marokkói Szahara szülötte, magával hozta a gnawa transz rituálék lüktető ritmusait, az arab makámok misztikus dallamait és a chaabi pezsdítő energiáját. Bede Péter és Kovács Ferenc a jazz és a magyar népzene mesterei, akik a saját stílusuk gazdagságával járulnak hozzá a zenei alkímia sikeréhez. Mészáros Ádám és Halmos András számos formáció tapasztalt zenészei, az afrobeat és az improvizáció avatott gyakorlói, akik további színeket adnak a zenei kaleidoszkóphoz. A Tariqa magával ragadó koncertjei rituális élmények, ahol a közönség nem csupán hallgató, hanem résztvevővé válik. Napjaink izolációjában egyre nagyobb szükség van az ilyen transzcendens közösségi élményekre, amelyek kollektív gyógyulást hozhatnak. Nincs két egyforma koncert, minden előadás új és megismételhetetlen utazás. Ahogy William Burroughs fogalmazott, a gnawa „a világ legrégebbi, 4000 éves rock’n’rollja”, és e hagyomány új formában kel életre a Tariqa művészetében.  

Ha a pikolóra, mint a fuvola kistestvérére gondolunk, a legtöbbször együttesek, szimfonikus zenekarok éles, markáns, olykor madárkát utánzó csicsergő hangszíne jut eszünkbe. A 18. században katonazenekaroktól átvett hangszert egyre többen használják, de önállóan, a szimfonikus hangzásvilágból szólóhangszerként kiragadva csak az elmúlt évtizedekben vált népszerűvé. Ezen az estén magyar és Amerikához köthető zeneszerzők művei kerülnek terítékre. A zenei eszköztár teljes palettája tetten érhető lesz, hiszen az effektek, az éneklő dallamok és a virtuóz futamok mind-mind egy közös célért szólalnak meg: bemutatni a zene erejét, sokszínűségét a pikolón keresztül. Kanyó Dávid, a nemrég Artisjus-díjjal kitüntetett fuvolaművész két évtizede pikolózik a Budafoki Dohnányi Zenekarban, ahol eljátszotta már a szimfonikus repertoár zömét. Célul tűzte ki a hangszer népszerűsítését, új művek bemutatását, értő, újdonságokra nyitott közönség nevelését.

A Spinifex szextett nevét egy ellenálló ausztrál fűfélétől kölcsönözte, zenéje pedig első hallásra a free jazz, punk rock és kortárs zene keverékének hat, ám a felszín alatt közel-keleti és indiai zenei hagyományok által inspirált ritmikai sorok gazdag szövedéke rejtőzik. Az együttes eredetileg nonettként alakult meg 2005-ben, majd jelenlegi felállásuk öt év múlva véglegesült, együttműködésüket pedig azóta is fáradhatatlanul csiszolják turnék és albumfelvételek során. Koncepciójuk középpontjában az aprólékosan megkomponált zenei szerkezetek és az elsöprő improvizációs szabadság összefonódása áll. Az Opusban most a Maxximus projekt világpremierjét hallhatjuk, amelyet a Spinifex azért hívott életre, hogy speciális felállásban ünnepelje a zenekar fennállásának 20. évfordulóját. A három vendégművész segítségével a zenekar kitágítja zenei palettáját, és még gazdagabb akusztikus hangzásvilágnak nyit teret. A projekt zenei anyagát Elisabeth Coudoux, Tobias Klein művészeti vezető, Bart Maris, Jasper Stadhouders és Gonçalo Almeida komponálta, a zenészek egyéniségére és erősségeire szabva.  

A Kalmár Zoltán által alapított Réz(k)arcok című hangversenysorozat elsődleges célja, hogy a rézfúvós hangszerekre íródott kortárszenei műveket népszerűsítse, és ezen keresztül a napjainkban alkotó zeneszerzők kompozícióit beemelje a köztudatba.A hangverseny a Nemzetközi Kulturális Alap támogatásával jött létre.

Az Elmo Nero a klasszikus gitártrió örökzöld felállásának és gazdag hagyományának talaján teremti meg saját játékterét. A zenekart 2022-ben alapította a Hans Koller-díjjal is kitüntetett nagybőgős-zeneszerző, Gina Schwarz, és a populáris zenei stílusok egész kavalkádjával zsonglőrködő gitáros, Christoph Helm. A következő évben megjelentették debütáló albumukat, amely a közönség és a kritikusok körében is lelkes fogadtatásra talált. A trió 2024 nyarán megújult: Max Plattner helyét a German Jazz Awardra jelölt Mareike Wiening vette át a dobszett mellett, aki sokarcú játékával merőben új fényben ragyogtatja fel a zenei hatások széles skálájára támaszkodó kompozíciókat és improvizációkat.  

A reneszánsz vokálpolifónia ötszáz éve született itáliai mestere, az „egyházi zene megmentője”, Giovanni Pierluigi da Palestrina máig meghatározó alakja a kóruskultúrának, letisztult stílusának tanulmányozása kötelező anyag a zeneszerzés szakokon. A többszörös díjnyertes olasz karnagy és komponista, Lorenzo Donati, aki többek közt Ennio Morricone tanítványa is volt, a Kodály Kórus Debrecen élén Palestrina műveit saját kompozícióival és olasz kortársainak darabjaival vegyíti, hogy megmutassa: Palestrina csillaga fél évezred után is fényesen ragyog.

Hét szűk esztendő zenéje komponált programba sűrítve, Liszt és Bach jegyében. „Az emberélet útjának felén”túl„egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,mivel az igaz útat nem lelém.[…]De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam,hallanod kell, mit láttam az uton.” Dante / BabitsBachot Liszt a korál műfaján keresztül szólítja meg, az egyik bevezetésben felhangzik maga a B-A-C-H-motívum, ami aztán feltűnik a Kommentárok-ban, valamint a műsort keretező Preludium-ban és Postludium-ban is. A Via Crucis-ra pedig nem csak a Kommentárok, de a Varga Ferenc emlékezetére írott, némajátékot is tartalmazó darab alapul.

Signe Emmeluth skandináv zenésztársakkal megalakított Amoeba kvartettje a kíváncsiságot, a szó szoros értelmében vett játékot és az ebből fakadó örömet járatja csúcsra. A karakteres arcélű együttes neve magáért beszél: zenéjüknek már-már saját öntudata van, mozog és lélegzik, kedve szerint változtatja színét és alakját. Vonzerejéhez emellett rugalmas, kompozíciót és improvizációt egyesítő formák, gyors zenei reflexek, hirtelen fel-feltörő energiák és szempillantás alatt végbemenő irányváltások is hozzájárulnak. A zenekar négy éve lankadatlanul turnézik, koncertet adhattak például a Saalfelden Jazzfesztiválon, az Artacts és az Oslo Jazz keretében egyaránt.  

A Tallér Zsófia Nemzetközi Zeneszerzőverseny zárókoncertje Tallér Zsófia zeneszerző, színpadi művek és filmek sikeres társalkotója fiatalon, 2021-ben hunyt el. A Zeneakadémia, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkalmazott zeneszerzés tanszakának egyik megálmodójaként és tanáraként egy egész generáció számára jelentett inspirációt. Emlékét zenei fesztivál és a fesztiválhoz kapcsolódó zeneszerzőverseny is őrzi, amelyre immár harmadik alkalommal kerül sor. A zeneszerzőverseny zsűrije idén olyan új kórusműveket várt, amelyek Tallér Zsófia Catullus verssoraira írt kompozíciójához (Odi et amo) kapcsolódnak.A díjnyertes művet is bemutató koncert egyik közreműködője a 2008-ban alapított Pax et Bonum Kamarakórus, melynek repertoárja felöleli az elmúlt fél évezred kórusművészetét, reneszánsz mesterek műveitől kortárs kompozíciókig. Az együttes a kamarakórusok kategóriájában első helyen végzett a Kodály Zoltán IX. Magyar Kórusversenyen (2022), míg 2024-ben az ausztriai Baden bei Wienben megrendezett VI. Nemzetközi Ave Verum Kórusversenyen a közönségdíjat, Kiss Boldizsár pedig a karnagyi különdíjat nyerte el. A koncert a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében a BMC-vel közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg.

Sokan és sokszor hivatkoztak már úgy a zenére, mint a kultúrák közötti párbeszéd egyik leghatékonyabb és leggyümölcsözőbb módjára. A Cuarteto Matrice programja északról dél felé haladva navigál keresztül a 20. századi Európán és Amerikán, hogy megvizsgálja a zeneszerzés különféle irányvonalait, amelyeket a két kontinensen a szélességi körökkel együtt változó gondolatvilág is nagyban formált. Felfedezőutunk kiindulópontja Európa lesz az első részben, majd a kontinensek és stílusok közötti párbeszéd a koncert második felében amerikai szerzők műveivel folytatódik. A Cuarteto Matrice 2016-ban jött létre Madridban, abban a városban, ahol a zenészek találkoztak, és ahol jelenleg is élnek. Maga a kvartett neve Madrid városának ősi nevéből, a Matrice szóból származik, ami arabul annyit tesz: „vizek anyja”. Az együttes fiatal tagjai Európa olyan rangos zenei intézményeiben tanultak, mint a londoni Royal Academy of Music, az Escuela Superior de Música Reina Sofía és a madridi Királyi Konzervatórium. Több neves spanyol fesztiválon és koncertteremben bemutatkozhattak már, és beválogatták őket a Spanyol Nemzeti Kulturális Minisztérium által támogatott Musae programba is, amely további fellépési lehetőségeket hozott számukra. A MERITA nevű hároméves projekttel, 12 ország együttműködésében új, izgalmas fejezet kezdődött az európai kamarazene világában. A program során 38 vonósnégyes mutatkozik be különleges koncerthelyszíneken a résztvevő országokban. A MERITA célja, hogy felkeltse és fenntartsa az érdeklődést a klasszikus zene iránt Európa-szerte, fellépési lehetőséget teremtve fiatal művészek számára, és művészi kreativitásra ösztönözve őket a technológia vívmányainak kiaknázásával. A Le Dimore del Quartetto által, az Európai Unió támogatásával létrehozott projektben a vonósnégyesek által képviselt új hangok és stílusok gazdagítják és felfrissítik az európai zenei palettát, így hozzájárulva a kultúra és művészet állandó megújulásához. A programban 17 kulturális szervezet vesz részt Európából, Magyarországot a Cadenza Művészeti Ügynökség képviseli.

Haydn életét végigkísérte a kvartett-komponálás, első és utolsó vonósnégyese között 48 év telt el, több, mint Schumann teljes élete. A romantikus mester pedig szinte összes kamarazenei művét egyetlen év alatt írta. Kurtág György művészete sok szállal kapcsolódik mindkét nagy elődhöz. A Dohnányi Quartet idei koncertsorozatában e három szerző vonósnégyesein keresztül nyújt bepillantást a műfaj mélységeibe, sokszínűségébe.

A bőgős Stanley Clarke neve van legelöl ezen a stúdiólemez-borítón, de csak a névsor miatt: a kvintett (Freddie Hubbarddal, Lenny White-tal és Chick Coreával) főleg Griffith Park Band néven szerepelt.  Ekkoriban a legnagyobb név talán a szaxofon legenda Joe Henderson, így általában övé az első szóló is a témákban. A végig akusztikus zenekar a hangulatok széles kavalkádját mutatja be. A zenészek nagymacska-szerűen mozognak, lustálkodva nyújtózkodnak, aztán úgy nekiiramodnak, mint a szél. Nem véletlen, hogy a zenekarnak több koncert-, mint stúdiófelvétele van. Itt csak egy Steve Swallow-szerzeményt tűztek műsorra, egyébként a témák saját kompozíciók, amelyekben mind a roppant inspiratív együtt játék, mind a nagyívű imprók tökéletesen kibontakozhatnak. Jó hallgatni, hogy a jazzrock óriásai hogy lubickoltak egymással egy hard bop folyóban, mielőtt átkeltek volna rajta. A MAO szólisták viszont már négy évtized felhalmozott zenei tudásának birtokában reflektálhatnak erre az albumra. 

A kvintettet alkotó öt muzsikust talán éppen a minőség iránti érzékenység köti össze leginkább. A jazz és a klasszikus zene számtalan irányzatát megismerve, a saját nyelv, a saját hang kiérlelésének igénye válik ebben a formációban a legfontosabb közös programmá. A halmazok – jazz, szabad játék, írott zenei tradíció – metszete egyre bővül, a kvintett alkotóelemei mind több ponton találkoznak. De nemcsak a stílusok. Öt muzsikus egyre jobban körvonalazódó élettörténete, egyéni zenei jellegei, saját utakon és közösen megélt játékélményei adják azt az egységet, amit a közönség hallhat-láthat. Az elmúlt év játékai sok új tapasztalattal, friss perspektívával gazdagították a zenekart. Már nem okvetlenül az írott, klasszikus anyagok újszerű megszólaltatása jelenti a találkozás garanciáját, sokkal inkább az a közös szemlélet és megértés, ami egyre növekvő mértékben a szabad játékban kamatozik. Amiben Gadó Gábor zenéje mellett a tradíció nagyjainak szelleme is, mintegy vízjelként, felsejlik: aktuálisan a 100 éve született Pierre Boulez, vagy a fájó hiánnyal jelen lévő Eötvös Péter megidézésével.

A kortárs – Miho Hazama, Erkin, Christopher Cerrone, Pavel Fischer Ahogy a sportban, a zenében is megvannak a teljesítménynövelés, illetve a lazítás eszközei. A Liszt Ferenc Kamarazenekar gátlások nélkül emeli ki műsorában a kortárs jelzőt, hiszen hasonló programjával már többször ért el hatalmas közönségsikert. A meditatív, lazább művek és a pörgős, eksztatikus részek megfelelő adagolásával a nemzetközi hírű együttes nagyszerűen egyensúlyoz a hatásmechanizmusok között. A koncert alatt a hallgatók, mint egy jó edzésnél, jóleső megújulást, feltöltődést élhetnek át.

Zenekarvezető, aki ugyanilyen szívesen vállalja magára a kíséret szerepét is, hangszerjátékos, aki nem élhet komponálás nélkül, a legfinomabb árnyalatok mestere, aki szívén viseli a közönség érzéseit. A legnagyobb német dobos, Wolfgang Haffner régóta fennálló triójával mutatja be a tavaly ősszel kiadott Life Rhythm című album anyagát. Haffner 18 évesen csatlakozott a legendás Albert Mangelsdorff és az énekes-dalszerző Konstantin Wecker zenekaraihoz, és pályája innentől töretlenül ívelt felfelé, játszott többek között Al Jarreau, Pat Metheny, Jan Garbarek, Till Brönner és Chaka Khan társaságában is. A kétszeres Echo-díjas művész külföldön ugyanakkora népszerűségnek örvend, mint hazájában: 4000 koncerten szerepelt több mint 100 országban, játékát több mint 400 album őrzi, és hírnevét újabban produceri munkái is öregbítik. A három kitűnő zenész most együtt hozza létre élőben és világítja meg minden oldalról a védjeggyé vált Haffner-hangzást, amely lendületes groove-ok, elbűvölő dallamok és érzékkel megformált zenei hangulatok összetéveszthetetlen kombinációja.  

Elsa Valle varázslatos zenei világának egyik titka, hogy az énekesnő remekül ötvözi a különböző zenei stílusokat. Az afro- és latin jazz hazai nagyasszonya ezúttal egy új, forradalmi irányzatra kacsint, amely napjainkban számos művészt tart bűvkörében. Ez a Dembow stílus, amely mára a modern zenei paletta teljes értékű részévé vált. Elsa Valle sajátos trióval szólaltatja meg új dalait; minden szerzeményt gyors, játékosan virtuóz dob kísér, a gitár pedig mesterien szövi át a dallamokat a jazzből és az afro-kubai zenéből táplálkozó harmóniákkal, az egyedi színekről emellett jellegzetes effektek is gondoskodnak. A Bakary együttes első fellépése óta kedvező fogadtatásra talál a közönség körében, Magyarországon belül és kívül egyaránt.

Ha minden napod zenével kezdődik, a buszon, az iskolában, a mosdóban vagy dolgozatírás közben is zenét hallgatsz, ha minden esőből, kabócaberregésből szimfónia lesz számodra, akkor te igazi zeneimádó vagy. Főhősünk épp így él, zenében pedig mindenevő: az óracsörgésből, a fogmosásból, a teaszürcsölésből is zene lesz... A Zeneimádó szórakozottsága számtalan vicces helyzetet szül az előadás során. Végül a nézők bevonásával tapasztalhatja meg, hogy a zene nemcsak egy személyes menedék, hanem közös nyelv is lehet és a közösségi együttlét sok örömet adhat.

Randizás és zene Ezen az estén kiderül, mik voltak a zenetörténet nagy pick-up line-jai, hogy valójában miért írt számtalan zeneszerző zongorára négykezes műveket és hogy hogyan képzelt el Bartók egy romantikus ismerkedést. A szakértő vendégek ezúttal Almási Kitti klinikai szakpszichológus, író és előadó, valamint Fazekas Gergely népszerű zenetörténész, a Zeneakadémia oktatója lesznek. Kettejük segítségével górcső alá vesszük a mai ismerkedési trendeket és kiderítjük, hogy volt ez régen, vagy akár a zenébe rejtve.

Az örmény származású David Yengibarian 1995-től Magyarországon folytatta zenei tanulmányait, ahol idővel az egyik legkeresettebb jazz- és világzenei előadóvá, zeneszerzővé vált. Hét saját lemezt jelentetett meg, illetve számos színházi és filmzenét is komponált. Népi ihletésű zenei világának fő forrása az örmény zenei hagyomány, az európai és amerikai jazz és improvizatív zene, illetve az argentin tangó és az azt megújító Astor Piazzolla zenéje. Trióját mindenekfelett az improvizációra támaszkodó, szuggesztív és érzelemdús előadásmód jellemzi. A zenekar az utóbbi években több kiemelkedő hazai és külföldi vendéggel lépett színpadra, amilyen például Lukács Miklós, Tony Lakatos vagy Gevorg Dabaghyan. Repertoárjuk gerincét ezen a koncerten saját kompozícióik teszik ki, de balkáni és latin dalok is felbukkanhatnak a műsorban.  

A kórus 1903-ban alakult férfikarként, majd 1948-ban vegyeskarrá szerveződött. Három fő profilja: kortárs magyar zene, nagy oratórikus-, valamint a cappella művek. A Vasas Kórus névhez fűződik többek között Kodály Zoltán: Zrínyi szózatának és Vass Lajos: Mathias Rex oratóriumának ősbemutatója. Az énekkar számos nemzetközi kapcsolatot alakított ki, magyar és külföldi versenyeken nyert díjakat. 1994-ben felvette egykori karnagya, az Erkel-díjas zeneszerző, Vass Lajos nevét. Az együttes fontosnak tartja névadója műveinek tolmácsolását, örökségének ápolását. Hagyományt teremtett karvezetői kurzusok szervezésével, útnak indította koncertjein neves és pályakezdő karnagyok találkozóit, valamint vendégkórusok találkozóját. A kórus mai arculatára is jellemző, hogy minden korosztály énekel és folytatja az évtizedes tradíciókat.

A litván gitáros, Mindaugas Stumbras dinamikus, színes és rugalmasan sokoldalú zenei világot álmodott meg kvartettje élén. Festői szépségű kompozícióit a tág értelemben vett európai jazzszíntér és az amerikai jazzhagyomány impulzusai éppúgy alakítják, mint a litván népzene és a skandináv improvizációs zene hatásai. Az északi tájak levegőjét hordozó, érzelemteli dallamok kiérlelt, gyengéd hangon szólalnak meg, amelyet néha robbanásszerű, erőteljes kitörések és disszonanciák szakítanak át. Mégis, a kvartett zenéjének hangzását az a bensőséges alaphangulat határozza meg döntően, amelyet a melankólia és a nosztalgia minduntalan felsejlő érzései és a meditatív harmóniafolyamok teremtenek újra meg újra.  

Nani Vazana átütően erőteljes hangját és ellenállhatatlan színpadi jelenlétét állítja a kihalás veszélyétől fenyegetett ladino nyelv szolgálatába. Az énekesnő dalait alapvetően meghatározza multietnikus családi háttere; a ladino nyelvet, amelyet a millenniál dalszerzők között elsőként kezdett el használni, titokban tanulta meg marokkói nagyanyjától. Új albuma, a Ke haber dalszövegei ennek az ősi, elsősorban a családok nőtagjai között hagyományozódó nyelvnek a szellemét ragadják meg, és a jövőbe is utat mutatnak számára olyan aktuális társadalmi kérdéseken keresztül, mint a migráció, a gender vagy a női önrendelkezés. Az album hangzásai egy színes-szagos piaci forgatagba repítik a hallgatót, amely nyers, flamencóban gyökerező énekkel, lágy harsonaszólammal, mariachi gitárral, ütőhangszerekkel és zongorával elegyedik. Nani Vazana nemcsak a World Music Charts és az Europe Music Charts rangsoraiban szerzett előkelő helyet, hanem azon kevés művészek egyike is, akiknek zenéjét a Library of Congress élő relikviaként dokumentálta.  

„Az Anthem for No Man’s Land a mi zenei áldozatunk egy utópisztikus, befogadó társadalom oltárán, egy új, szabad képzeletbeli nyelven, amelyet nem köt sem származás, sem kulturális választóvonal. Albumunk címét az a törekvés ihlette, hogy olyan alkotásokat hozzunk létre, amely képes túllépni a territoriális gondolkodáson, a határokon és az egoizmuson. Ezt nem egy bonyolult nyilatkozatban fogalmaztuk meg, hanem inkább a zenénk közvetlenségén és érzelemgazdagságán keresztül szeretnénk kifejezni a közönségnek. Nemcsak kiállni akarunk a szabadság mellett, hanem a zenénkben meg is akarjuk azt élni – veled együtt, kedves hallgató.” Az Európa különböző pontjaiból egymásra talált kvartett összejövetelei sokkal inkább a szabadság szertartásos ünnepei, semmint hagyományos koncertek. Intenzív, több mint egy évtizedes közös munka során kiérlelt hangzásukban archaikus alpesi hatások, hamisítatlan olaszos ízek, pszichedelikus rock és ősi közösségek zenei gyakorlatából eredő poliritmia kavarog, robbanékony összjátékkal és szenvedélyes improvizációkkal megspékelve. A váratlan fordulatok és őrült hangzások vad keverékéből született zene néha hangos, néha csendes, néha teljesen elborult – de mindig más, mint amire számítanánk. A zenekar új albuma Anthem For No Man's Land címmel 2025 tavaszán jelenik meg az ACT gondozásában.

Ratko Zjaca gitáros-zeneszerző nevével több műfajban és számtalan nemzetközi album közreműködői között találkozhatunk, ám legismertebb projektjei a modern jazz és az improvizáció területéhez kötődnek, ahol kibontakoztathatja a bensőséges csendtől a perzselő intenzitásig ívelő, individuális és kézműves zenei világát. Munkásságának ebbe a vonalába illeszkedik a nemrég megalapított Triology is, amelyben a kubai származású, Európában második otthonára lelt nagybőgős, Roland Abreu, illetve régi tettestársa, a dobos Jože Zadravec társaságában ad elő eredeti szerzeményeket. A klasszikusnak tűnő felállás az ő kezükben meghökkentő hangzásbeli és hangszerelési megoldások forrásává válik, amelyekben egymást érik az ötletek, de a lelkesedés és a szenvedély egy pillanatra sem veszik a kompozíciók hajtóművének hátterébe.

Az 50-es és 60-as évek akusztikus zongoratrióinak hangzásától elrugaszkodva az Oùat a kézműves együtt zenélés emlékét és mai perspektíváit járja körül. A trió tagjai a jazzt a létező legnyitottabb módon értelmezik, ami arra készteti őket, hogy szembenézzenek napjaink hangzásaival és mozdulataival, majd alaposan megvizsgálják azokat. Ebben a működésmódban a kockázatoktól sem visszariadó zenéléssel azonos rangra emelkedik a figyelmes hallgatás aktusa is. Nevük nem véletlenül bontható fel a Once upon a time kifejezésre: ez a folyton beszélgető hármasfogat arra törekszik, hogy megtalálja a „hol, mikor, mi” hangzó jelentéseit. A trió Duke Ellington, Hasaan Ibn Ali, Elmo Hope, Per Henrik Wallin és Sun Ra zenéinek feldolgozásával kezdte pályáját. Debütáló albumuk, az Elastic Bricks (Umlaut, 2022) általuk komponált anyagában a hangzások és tempók hol felismerhető rendetlenségben, hol felismerhetetlen rendben keverednek. Második, The Strange Adventures of Jesper Klint (Umlaut, 2023) című lemezükön Per Henrik Wallin zenéjén keresztül valósították meg a határfeszegetés és a megkérdőjelezés egyre fokozódó vállalkozását. Digitális adventi naptárjuk, a Trial of Future Animals (2023) pedig minden eddiginél ékesszólóbban mutatja be azt a kollektív, koncentrált kreativitást, amellyel a lehető legtöbbet hozzák ki az ötletekből, az egymással megosztott helyből és időből.     

„Az élvezettel tálalt kompozíciók érettsége és tömörsége tapasztalt veterán zenészeket idéz, akik levetkőztek mindenfajta demonstratív hozzáállást, és pontosan tudják, mit csinálnak. Meleg, bensőséges szakaszok békében megférnek művészien szőtt, kontrapunktikus lírai felbuzdulásokkal. Majd ismét groove-os, nyaktörő tempót vesz a zene, és a három hangszer egymásnak passzolgatja a ritmus, a harmónia és a dallam megformálásának szerepét. A cool jazz jegyében fogant, polifonikus ötletek találkoznak összetett ritmikai finomságokkal és közép-európaias dallamfoszlányokkal. Döbbenetes virtuozitás sugárzik át újra meg újra a zenén, hogy a tisztán akusztikus, kézműves és áthallásokkal teli kamarajazz eszközévé váljon. Tobias Vedovelli, Štěpán Flagar és Martin Eberle világa az érzékiséget kreativitásra való törekvéssel párosítja, olyan zenét teremtve, amely a szívbe hatol, ugyanakkor az elmét is stimulálja.” – Andreas Felber, Radio Ö1  

Hetedik, újra Csővári Csillának írt dalciklusomban fontosnak éreztem, hogy a zene visszavegye az uralmat a szövegektől (az előző néhány ciklusban, melyeket Csillával mutattunk be, nem kisebb költők verseit használtam fel, mint Weöres és Tandori – szolgai alázattal használva a szövegeket.)Kiszabadulván a szöveg béklyóitól, írás közben meglepetés ért: a régiek helyett másfajta béklyók kívánkoztak kötelékül. A Kéthangú dalok címet viselő ciklus szövegtelen dalainak énekszólama így csak két hangot használ fel - az első dalban csak f és fisz hangok, a másodikban c és h - és így tovább. Furcsa, de szabadabbnak éreztem magam az új, magamra szabott kötelékek között.A hangok illata - című dalom (W. S. szövegére) kiséretében ellenkező jellegű konfliktusom adódott: nem bizonyult elegendőnek a hegedű, valamint a két kezem által eljátszható hangok lehetősége. Sajátos négykezest hoztam így létre – saját kezeimen kívül még egy-egy zongorista egy-egy keze szerepel mindkét oldalamon, a hangzásteret a legfölső és legalsó hangok irányaiba szélesítve ki. Hárman ülünk tehát a zongoránál majd. Nem tudom a választ, dalaim hogyan is kapcsolódhatnak Schumann zenéjéhez – lehet, hogy sehogyan. Vagy bárhogyan? – hiszen minden jó zene, melyekkel dolgaim akadtak, nyomot hagyhatott valahogy bennem - miközben komponálás közben a szerző igyekszik e szálak nyomait elvarrni (nyilván sikertelenül).  Énekesnőm inspirációja viszont direktebb módon hathatott rám. A vele előadott Haydn, Mozart, Schubert, Ives dalok után különös kíváncsisággal várom Csilla Schumannjait. (Utólag talán megtudom, hogyan is kellett volna dalokat írnom.)A végtelen hegedű-zongora-repertoár szinte összes művét végigjátszottam az évtizedek során, számtalan hegedűssel. Mégsem jöttem rá a titokra, hogyan is kellene hegedűre és zongorára komponálni a mai szerzőnek. Talán nem is véletlen, hogy manapság a jelentősebb művek nem e hangszerpárosra születnek? Itt a feladat lehetetlensége volt az inspiráció. Ha el is bukom, legalább megpróbáltam. Varga Oszkár nagy segítségemre volt a héttételes mű komponálása közben.  A mű ajánlása is neki szól.Csalog Gábor

Juan Gómez „Chicuelo” korunk egyik legjelentősebb flamenco gitárosa és zeneszerzője. Olyan énekesekkel és zenészekkel működött együtt, mint Enrique Morente, Miguel Poveda, Chano Domínguez, Jordi Bonell vagy Maria João Pires. Caminos elnevezésű új projektje szokatlan felállásban nyitja meg a hangzás új dimenzióját a flamenco előtt. A produkció nem tartalmaz énekszólamot, és a cajón nevű ütőhangszert vagy a palmas gyakorlatát sem alkalmazza, ám annál elválaszthatatlanabb része a tánc: Karen Lugo a leghalkabban elsuttogott zenei gondolatra is képes mozdulatokkal reagálni, amelyeket „Chicuelo” utánozhatatlan pengetése, David Gómez kifinomult dobkezelése és Manel Fortià virtuóz nagybőgőjátéka ölel körül. Repertoárjukat flamenco ritmusok alapjain kibontakozó történetek alkotják, bölcsődaloktól egészen Django Reinhardtot megidéző számokig, amelyeket a négy művész frissessége és természetes együttműködése tesz megismételhetetlen élménnyé a színpadon.A koncert a BMC és Spanyolország Magyarországi Nagykövetségének együttműködésében valósul meg.

Vörös Niki New Project zenekara sajátos zenei irányvonalat képvisel, amely radikálisan eltér a hagyományos, mainstream jazz világától. Zenei palettája széles spektrumot ölel fel, ötvözve a jazz, rock, indie és elektronikus elemeket. Niki dalszerzőként ezen a formáción keresztül valósítja meg saját zenei vízióját, amelyben személyes élmények, érzelmek és mélyebb tartalmak jelennek meg. Az együttes hangzásvilága friss, dinamikus és kísérletező, miközben a dalok szövegei személyes, érzelmekkel teli üzeneteket közvetítenek. Niki markáns, palástolatlan érzelmeket kifejező előadásmódja és a zenekar kiemelkedő magyar zenészeinek energikus, egyedi játékstílusa a formáció védjegyévé vált. Céljuk, hogy egyedülálló, innovatív zenei élményt kínáljanak, a modern jazz zenei elemeit a hagyományos rock és indie hatásokkal vegyítve, emellett hangsúlyos szerepet szánnak a lírai, elgondolkodtató szövegeknek is.  A Vörös Niki New Project tehát nem csupán egy zenekar, hanem érzelmekkel teli, eleven hangulatokat közvetítő zenei élmény, amely megérinti és elgondolkodtatja hallgatóit.

Kelemen Hanna fiatal kora ellenére máris több színházi előadás és film főszerepét tudhatja a háta mögött. Jelenleg a skóciai Royal Conservatoire színészképzőjének diákja. Éppúgy játszott már angol reneszánsz drámában, mint kosztümös filmben vagy videoklipben, de láthattuk már őt Stravinsky műve, A katona története királykisasszonyaként is. Talán nem is esett oly távol a szülök és nagyszülők által nagy sikerrel bejárt zenei pályától, melyen estéről estére ők is a legkülönbözőbb korok, stílusok és játékmódok világában mélyülhettek el. A Budapesti Vonósok „Alma és fája” hangversenysorozatában édesanyja, Kokas Katalin oldalán Vivaldi Négy évszak című hegedűverseny-ciklusának narrátoraként lép fel. A koncert Sztravinszkij idehaza ritkán hallható, éteri tisztaságú, különleges atmoszférájú balettzenéjével kezdődik. „A múzsákat vezető Apolló” a zeneszerző neoklasszikus korszakának egyik legjellegzetesebb kompozíciója.

A dobkör egy interaktív, közösségi zenei gyakorlat, amelyben a résztvevők dobokkal, ritmushangszerekkel és testdobolással hoznak létre zenét. A folyamat épülhet tradicionális ritmusokra, improvizációra vagy játékszabályokra a célkitűzésektől, a résztvevők igényeitől, zenei és fizikai képességeitől és az elérhető eszközöktől függően. A közösségi élmény kulcsszerepet játszik: a zenén keresztül megélhetjük a kapcsolódást és az elkülönülést, a kiemelkedést és a háttérbe vonulást.A dobkörök a tradicionális kultúrákban gyökereznek, de ma már rekreációs, pedagógiai és közösségépítő céllal is működnek. A zeneterápiában széleskörű alkalmazásuk segíti a mozgáskoordináció, a kognitív készségek, valamint az érzelmi és szociális kompetenciák fejlődését.A Zeneterápiás Klub áprilisi alkalmán a dobkörökre fókuszálunk. A klub célja a közös párbeszéd, az új ötletek és szakmai kapcsolatok létrehozása. Teret adunk a jó gyakorlatok bemutatásának és a dobköröket vezető szakemberekkel közösen vizsgáljuk meg a dobkörök és a zeneterápia határterületeit, az érintkezési pontokat és a különbségeket. Lehetőséget biztosítunk tapasztalatcserére, módszertani kérdések megvitatására és együttműködések kialakítására. Ha dobkört tartasz, és érdekel a zeneterápia, vagy zeneterapeutaként bővítenéd a módszertani eszköztáradat, csatlakozz hozzánk, és fedezd fel az együttműködés új lehetőségeit!  A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásokra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A Zeneterápiás klub a szervezők és az előadók önkéntességén és szakmai elköteleződésén, érdeklődésén alapul.  A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n oktatja.Sorozatunk áprilisi állomásán a Verzió című filmet vetítjük. Vendégünk lesz Rigó Mária, vágó és Peternák Miklós, művészettörténész.  VERZIÓmagyar kísérleti film, 1981, 51 percrendező, forgatókönyvíró: Erdély Miklósíró: Krúdy Gyula, Eötvös Károlyoperatőr: Mész Andrásvágó: Sarkadi ÁgnesSzereplők:Vikárius László, Rajk László, Ádám Gusztáv, Horváth Ágnes, Pauer GyulaA Verzió a tiszaeszlári vérvád megfilmesítése Krúdy Gyula és Eötvös Károly szövegeire támaszkodva. A bűntényről és az azt követő perről szóló forgatókönyv valódi dokumentumok felhasználásával készült, de ez a történet éppen azt hangsúlyozza, hogy a képzelet hányféleképpen konstruálhatja és rekonstruálhatja a valódi eseményeket. 1882-ben azzal gyanúsították meg a tiszaeszlári zsidókat, hogy rituális gyilkosságot követtek el egy keresztény cselédlányon, Solymosi Eszteren. A per nagy nemzetközi figyelmet váltott ki, de az Eötvös Károly vezette védőknek végül sikerült bebizonyítani, hogy a vérvád koncepciós eljárás során született. A film ezt a történetet dolgozza fel a koronatanú, Scharf Móric vallomása alapján, akinek képzelete és emlékezete különböző lehetséges verziókat alkot a bűncselekményről. A film különleges formai kísérlet, de fontos állomás az antiszemitizmus gyökereinek és természetének feltárásában is.  A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: Rigó Mária, vágó és Peternák Miklós, művészettörténészA filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

A Modern Art Orchestra À la MAO című sorozata azt a célt szolgálja, hogy új kontextusba helyezve adják elő a zenekari tagok szerzeményeit és adaptációit, esetenként újabb darabjait. A zenekar lemezeken és koncerteken a magyar jazz történetében párját ritkító hatalmas repertoárt hozott létre. Ezek egyes részét régi vagy új követőik így, tematikus, stilisztikai vagy más elrendezésben még nem hallhatták, ráadásul nem is mindegyiket adták ki lemezen és digitális formában. A Nemzetközi Jazznapon, amely Herbie Hancock, a jazz-rock egyik elindítója nevéhez köthető kezdeményezés, szinte magától értetődő, hogy a MAO is a jazz-rock műfajban született, ugyancsak terjedelmes repertoárjából szemezget. A sokoldalú trombitás-szerző Subicz Gábor, a zongorista Cseke Gábor és a szaxofonos szólam vezetője, Bacsó Kristóf és a zenekarvezető Fekete-Kovács Kornél darabjai adják a műsor gerincét. A dobokon játszó vendégszólista személye meglepetés.

Hazánk egyik legkiválóbb jazzgitárosa, Gyémánt Bálint a kezdetek óta sokszínű és izgalmas formációkat erősít játékával, amely amellett, hogy a jazz és a kortárs improvizatív zene jegyeit viseli magán, a popzenét kedvelő közönséget is képes megnyerni. Oláh Krisztián zongorista a klasszikus zenei elemeknek és kompozíciós technikáknak, valamint a kortárs jazz improvizatív sodrásának és absztrakt ritmikájának szerves összekapcsolásából építi sajátos, dinamikus zenéjét. Közös projektjük a jazz művészi oldaláról közelíti meg a határtalan lehetőségeket magában rejtő gitár-zongora duót. Programjuk gerincét saját szerzeményeik és külön erre a formációra hangszerelt feldolgozásaik adják, de talán még fontosabb a folyamatos zenei interakció és párbeszéd, amely a duó egyik legfőbb jellemzője.

A Gyárfás Attila által életre hívott trió egyaránt merít a szabad improvizáció, a kortárs komolyzene és a tradicionális jazz eszköztárából, tagjai a hazai improvizációs zenei szcéna aktív képviselői. A zenekar hangzásának meghatározó eleme a modern analóg szintetizátor, amely Pozsár Máté kezei alatt hangszínek közel végtelen sokaságát hozza létre, sőt arra is képes, hogy egy szempillantás alatt váltson a benne rejlő, radikálisan különböző hangzások között. Az áramkörök által megformált és a hangszórók segítségével keltett rezgésekkel alkot kontrasztot a dobfelszerelés és Hock Ernő nagybőgőjének akusztikus megszólalása, azonban a zenészek figyelme és képzelőereje lehetővé teszi, hogy a három hangszer egységbe forrjon. A trió repertoárjának nagy részét Gyárfás Attila kompozíciói teszik ki, amelyek a három zenész improvizációs készségein alapulnak, de a Pozsár Máté által irányított sampler hangmintáit felhasználva a jazztörténet olyan felvételei is megszólalnak koncertjeiken, amelyekhez a zenekar tagjai szorosan kötődnek.

A Tilia személyében a francia származású, jelenleg Svédországban élő gitáros-zeneszerző, Paul Jarret egy új, ízig-vérig európai kvartett létrehozásával folytatja személyes és kompromisszummentes művészi útját a berlini jazzszcéna egyik kulcsfigurája, Philipp Gropper, a fiatal, ám egyre elismertebb nagybőgős, Etienne Renard, és a koreai származású, Amszterdamba áttelepült rising star dobos, Sun-Mi Hong társaságában. Repertoárjuk Jarret kompozícióin alapul, amelyek lírai, absztrakt és filmszerű hangulatokat ötvöznek, bőséges teret hagyva a spontán alkotásnak és a zenészek interakcióinak. A darabok karaktere, a zenekar energiája és a gondosan kialakított hangzás nyíltan árulkodik a gitáros szívének oly kedves alternatív rock hatásáról; a kollektív, free jazz improvizációk és az afroamerikai hagyomány libertárius irányvonalainak sűrűjében a Deerhoof, a Sonic Youth, a Battles és a Bon Iver lenyomatai is felsejlenek. A teljes repertoár allegorikus kiindulópontja a hársfa, növénytani nevén tilia, amely a mítoszokban gyakran fenséges, szent és erényeket hordozó növényként, az igazságosság és a szabadság szimbólumaként jelenik meg, és akár ezer évig is élhet. Valamennyi kompozíció címét ez a fa ihlette, legyen az a Baucis (Philemon és Baucis történetéből) vagy a Laima (a hársfa által jelképezett balti istenségről).  

Kellene valaki, aki uralkodik a hangok rendszerén, aki eléggé geniális lenne hozzá,hogy a rekonstruálót, sőt az archaikusat egyesíti a forradalmival.Thomas Mann: Doktor FaustusA Kölni Rádió (WDR) Elektronikus zenei stúdióját 1951. október 18-án alapította Herbert Eimert zeneszerző, Dr. Werner Meyer-Eppler fizikus és Robert Beyer hangmérnők. 1953-ban csatlakozik a Stúdióhoz Karlheinz Stockhausen, aki Olivier Messiaen és Karol Goeyvaerts szerialista (sorozatelvű) szellemi impulzusainak hatására egy radikálisan új, magasan szervezett zenei nyelvet teremt; a szó szoros értelmében mindent az atomok (= a tiszta szinuszhang) szintjéről felépítve.Az előadás-sorozat a Kölni WDR Stúdió archívumának közelmúltban napvilágra került hangfelvételeiről készített zenei hangzásképek, azaz szonogramok segítségével ismerteti Faragó Béla készülő doktori disszertációjának kutatási eredményeit. A harmadik részben Anton Webern, Messiaen és Goeyvaerts művei nyomán jutunk el Stockhausen: Die Konkrete Etüde ⅕ és Studie II. című elektronikus kompozíciójáig.

Miquèu és Ádám zenéjében közös pont az utazás örök változása. Miquèu Provence-ból indult világ körüli útjára, hogy megalkossa azt a zenét, amely mindenhol otthon van, és amelyben mindenhol otthon lehetünk. Ádám számára Budapest az út kezdete, kompozíciói a legkülönbözőbb kultúrákat ölelik magukhoz New Yorktól Odesszáig. Zenéjük találkozás, barátság, és mindaz, amit életük során megéltek. Koncertjükön örvénylő utazásnak lehetünk tanúi műfajokon, országokon, kultúrákon, városokon, házakon, körfolyosókon át, lépcsőkön olykor fel, olykor lefelé. Correns és Budapest között. Ádám harmonikája, Miquèu furulyái. És történeteik, amelyek zenévé lettek. Mindig egyszeri, megismételhetetlen, improvizatív, szabad történetek. Az este folyamán Miquèu Montanaro Tangók, és Móser Ádám Lépcsők / Escaliers című műsorából hangzanak el darabok.  

Charlotte Greve szaxofonos-zeneszerző egyedi hangütésével és kompozíciós megközelítésével szülőhazája, Németország és jelenlegi bázisa, New York jazzszcénájában egyaránt nagy elismerést vívott ki, nemrég például a Deutscher Jazzpreis kitüntetését vehette át az év művésze kategóriában. Az Echo-díjas Lisbeth Quartett legutóbbi lemeze, az Intakt Records gondozásában megjelent Release lenyűgözően finom szövésű, melódiákkal átjárt dalok gyűjteménye, amelyek gyengédségéből és képlékenységéből erő sugárzik, és amelyeknél ékesszólóbban semmi nem tanúskodhatna arról, hogy több mint egy évtizednyi közös munka tapasztalatai micsoda érzékeny és magától értetődő kamarazenei összjátékban ölthetnek testet.  

A 2018-ban alakult Korossy Kvartett célkitűzései közt szerepel a méltán híres magyar vonósnégyes-hagyomány továbbörökítése, illetve a minél szélesebb repertoár megismertetése, bemutatása a hazai és a külföldi közönség számára. Ebben az elhatározásukban olyan neves művészek segítik a munkájukat, mint Günter Pichler, Keller András, Takács-Nagy Gábor, Kováts Péter, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Gulyás Márta vagy Eberhard Feltz. 2021-ben a nemzetközi Bartók Világversenyen 5 különböző különdíjjal jutalmazták az együttest, majd egy évre rá felvételt nyertek a legendás Alban Berg Quartet primáriusa, Günter Pichler osztályába, a madridi Reina Sofia School of Musicba. A Korossy Kvartett 2023 őszén induló Bartók-sorozatában 2 év alatt, 6 koncerten Bartók összes vonósnégyesét szólaltatja meg, amelyek mellé a zeneirodalom legnagyobb szerzőitől, különböző koncepciók szerint válogattak műveket. Bartók 6. vonósnégyesének első három tételét ugyanaz a szomorú lassú bevezető előzi meg, míg a negyedik tételben ez a Mesto-dallam bontakozik ki önálló tétellé. Bartók eredeti terveiben egy életigenlő finálé szerepelt, azonban a zeneszerző életének eseményei közbeszóltak: édesanyja halálának, valamint a II. világháború kitörésének hatására a vonósnégyes a gyász és a lemondás hangjaival zárul. Az egész mű karakterén és a d-moll hangnemen keresztül szintén a halál és az elmúlás témáira asszociálhatunk Mozart d-moll vonósnégyesével kapcsolatban. A koncert elején Webern 1909-ben komponált öt vonósnégyes-tétele hangzik el, amelyet szintén a zeneszerző édesanyjának halála ihletett. Fotó: Felvégi Andrea

Ez a lemez egy még legendásabb, másik felvétel árnyékába került, pedig rengeteg szépség rejlik benne. A szaxofonos Paul Desmond a Dave Brubeck kvartett egyetlen tagja a zenekarvezetőn kívül, aki nagy név lett. Desmond 1959 augusztusában egy Time Out című lemezt vett fel a Dave Brubeck Quartet tagjaként – az egyik legsikeresebb jazzlemezt valaha. Szeptemberben Jim Hall gitáros, valamint Percy Heath és Connie Kay a Modern Jazz Quartetből csatlakoztak Desmondhoz második szerzői lemezére. A hátra dőlős, hűvös, elegáns, de dögösen szvingelő jazz aranykorának újabb példajaként a kvartett egységesen, rendíthetetlenül nyomja a korszak slágereit, melyek között MJQ-számok mellett főleg standardek vannak, de a CD újrakiadásra egy Desmond-szerzemény is felfért. Az altszaxofon behízelgő és tetszelgő, csábító és megnyugtató. Ezért lett a Playboy magazin szavazásán abban az évben megint első, erre utal az album címe. Ahogy azt a sorozat törzsközönségéből biztosan sokan sejtik, Dennert Árpád fogja a szaxofon egyik felejthetetlen mesterének hangzását a MAO ritmusszekciójával megidézni.

Gereben Zita és zenekarának eklektikus műsorában a dalok egyaránt hordozzák az R’n’B, a pop, a blues és természetesen a jazz stílusjegyeit. A hazai könnyűzenei élet kiemelkedő énekes-dalszerzője 2009-ben alapította saját zenekarát; eddig három sikeres nagylemezt jelentettek meg, saját szerzeményekkel. Az első jazzlemezüket követően (Ready for the sun) megjelent a második, Our Places című album, amelynek populárisabb hangvétele tovább növelte a zenekar rajongótáborát, a harmadik, Az én fesztiválom elnevezésű album pedig magyar nyelvű dalokkal lepte meg a hallgatóságot. Negyedik lemezük őszre várható, amelyből már most is hallhatunk ízelítőt. A sokoldalú énekesnő számos hazai formációval dolgozott együtt: tagja volt az Emil.RuleZ! zenekarnak, a Gringo Sztárnak, valamint közreműködött a Modern Art Orchestra, a Transform Quintet, a Random Trip és a Nagy János Trió produkcióiban. Mindezek mellett a mozifilmek világába is tett kiruccanásokat, olyan betétdalokkal és kisebb szerepekkel, mint például a Boldog születésnapot, a Magyar vándor és a Majdnem szűz. A Gereben Zita Zenekar a hazai szcéna elismert és tehetséges muzsikusaiból áll. A rendkívül összeszokott csapat bátran nyúl a legkülönfélébb zenei stílusokhoz, amelyekből egyedi hangzást alakít ki, és lendületes, szórakoztató estjeiken nagy szerephez jut az improvizáció szabadsága is.  

A Vincent Pongracz és Peter Rom által 2017-ben alapított Synesthetic4 profilját alapvetően meghatározzák azok a komplex, mégis fülbemászó ritmusképletek, amelyek a hip hopból, a kortárs groove-ból és az elektronikus zenéből táplálkoznak, és urbánus jelleget kölcsönöznek az együttes számainak. A humorról, sőt néha egyenesen bizarr hatásról pedig a „dada-rapnak” elkeresztelt halandzsa mellett absztrakt népi dallamok gondoskodnak, amelyek mögött akár Olivier Messiaen ihletése is megbújhat. A zenekar igazi specialitása mégsem az összetevőkben, hanem a tálalásban rejlik, vagyis abban, ahogyan az esztétikai minőségeket társítják egymással: kiegyensúlyozzák a profán és kifinomult zenei elemeket, és az avantgárd művészi hozzáállást a szórakoztatás igényével kombinálják. Zenei munkásságuk elengedhetetlen része a videóklipek készítése, amelyekben a tagok gyakran különféle karakterek bőrébe bújnak, és precízen kigondolt koreográfiákat adnak elő. Nem is csoda, hogy 2024-ben ők vitték el az első Osztrák Jazz Díjat a legjobb élő produkció kategóriában.  

… komikus opera … Hieronymus Bosch híres festménye ihlette Trevor Wishart többcsatornás hangművét, amelyben a mai társadalmi helyzetet vizsgálja, egy hangzáslabirintuson át vezetve a hallgatót az emberi sorsok útvesztőjében. Wishart különösen az emberi hang elektroakusztikus kompozícióban betöltött szerepét kutatja. Korábbi műveiben nyelvek szótagjaival, majd mondatok zeneiségével kísérletezett, ebben a műben pedig a történetek szintjéig tágítja az időskálát. Bosch festményének bizarr emberi tevékenységei párhuzamba állíthatók a jelen világ abszurditásával, az ebből fakadó szorongás ihlette az alkotást. A képet időalapú zenévé transzformálva Wishart egy olyan hangzáslabirintust hozott létre, ahol a hallgató egyik jelenetből a másikba lép, majd visszatérve azok folyamatosan változnak – ez az a metamorfózis, amely narratív szintre emelkedik. A mű sötét humorral átszőtt reflexió az emberi társadalmakról, amely énekesek, színészek és politikusok hangját is felhasználja. Trevor Wishart 1946-ban született Észak-Angliában. Elsősorban a hang metamorfózisára specializálódott, és saját szoftvereket fejlesztett ennek megvalósítására (Sound Loom / CDP). Zeneszerzőként és vendégtanárként dolgozott Ausztráliában, Kanadában, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Mexikóban és az Egyesült Államokban. Saját hangjával, professzionális együttesek számára, illetve a stúdióban megteremtett képzeletbeli világokban alkot zenét. Emellett a Composer’s Desktop Project zenei feldolgozószoftverének egyik fő fejlesztője. Esztétikai és technikai elképzeléseit az On Sonic Art, az Audible Design és a Sound Composition című könyvekben foglalta össze. 2008-ban életművéért elnyerte a nemzetközi Giga-Herz nagydíjat, 2018-ban pedig a British Association of Songwriters, Composers and Authors (BASCA) Innovációs Díját.

Három kitűnő magyar muzsikus, Szalóki Ági, Ávéd János és Tóth István közös műsorában istenes énekek és egyházi népénekek kortárs feldolgozásai szerepelnek, köztük Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint és 17-18. századi anonim szerzők művei, illetve középkori himnuszok. A hangszerelés és a zenészek egyéni hangvétele már önmagában új dimenzióba helyezi a darabok elhangzását, az őket kiegészítő jazzimprovizációk pedig a hagyomány, a szabadság és a kortárs zenei alkotás szellemiségének legjavát egyesítik. A program a Művészetek Völgyében, a taliándörögdi református templomban debütált tavaly nyáron, azóta pedig egyre több helyszínen ismerhetjük meg ezt a különleges repertoárt.

„Egy török énekesnő-csellista Trabzon tengerparti városából, egy gitáros-brácsás a Románia belsejében fekvő Bakóból, és kiszámíthatatlan dzsókerként egy flamand klarinétos-szaxofonos Antwerpenből: három igazi karakter régre visszanyúló közös zenei gyakorlattal maga mögött találkozott Hollandia urbánus deltájában, hogy a Fekete-tenger vidékéről származó dalokat dolgozzanak fel. Az általuk megszűrt levegőben a három zenész tíz, hozzájuk közel álló ősi dalt juttat lélegzethez, hogy a török, grúz, lazi, pontusi görög és tatár eredetű válogatás a ráeső fényben ragyogni kezdjen. Nem újonnan polírozott verziókat adnak elő, hanem bevonnak minket a régóta élő dalok pillanatnyi felfedezésének folyamatába. A körvonalazódás határán, átmeneti illékonyságukban, összeolvadva és semmibe veszve éppúgy képesek megragadni őket, mint teljes fényességükben, a legjátékosabban ficánkoló, életerős karakterükben” – írta Henning Bolte a Black Sea Songs trióról. Az együttes a koncert napjaiban lemezt is rögzít, amely a BMC Records kiadásában fog megjelenni.  

A Falka egy régóta létező zenei közösség, ami tulajdonképpen két éve döntött úgy, hogy zenekarrá formálódik. Mélység és magasság, szomorúság és vidámság, éneklés és tánc, kötöttség és szabadság, közösségteremtő energiák: ez a Falka, egy nyitott zenekar, amelyben a tagok alkalmanként cserélődhetnek, de a játszott zene ettől csak izgalmasabb, változatosabb lesz. Programjuk a tagok vagy más szerzők könnyen befogadható kompozícióiból és akár a pillanat ihlette, helyben megszülető darabokból áll, amelyek tartalmaznak szabad elemeket, megírt részeket és könnyen megtanulható dallamokat is. A cél: lebontani a falat a zenekar és a közönség között, hogy a fellépések során egy, a tűz körül üldögélő, éneklő-mozgó, a szertartásban résztvevő közösséggé olvadjunk össze.

A Helicopets a varsói székhelyű gitáros-zeneszerző, Adam Baran vezetésével fedezi fel a kollektív improvizáció legmodernebb árnyalatait. Zenéjük a hagyományos jazzkvartett közegébe oltva utal a minimalista, az ambient és az elektronikus zenei irányzatokra, merészen átlépve és újraértelmezve a jazz műfaji kereteit. Baran játékstílusának középpontjában a tér és a transzzene áll. Effekteket és más eszközöket bevetve alkot patcheket, gitárját samplerként használva, míg máskor visszatér a klasszikus, már-már mainstream játékmódhoz. A zenekar hangzását alapvetően meghatározza Panilas is, aki elektronikus zajokat és avantgárd improvizációkat csal ki hangszeréből. A ritmusszekcióban Piotr Zygma és Józef Biegański személyében két ötletekkel teli zenészt találunk. Az együttes 2024-ben debütált a Jazz Juniors fesztiválon, ahol több különdíjat besöpörtek, köztük a BMC-ét is. Ennek eredményeként indultak európai turnéra, és idén jelenik meg első albumuk is. A koncert a Lengyel Köztársaság Kulturális és Nemzetközi Örökség Minisztériumának támogatásával valósul meg.  

A De Beren Gieren zenéjében a minimalista megközelítés és a kirobbanó energia kéz a kézben jár – nem véletlen, hogy az elektroakusztikus jazztrió a szürrealizmus és a techno hazájából, Belgiumból indult Európa meghódítására. A Visible Cloaks, a Radiohead, Erik Satie és Jon Hassell munkásságából is merítő trió tagjai sokrétegű, látnoki improvizációkban engedik igazán szabadjára sokoldalúságukat. Az éneklésre csábító dallamok többségét Fulco Ottervanger zongorista írja, már-már gyermeki egyszerűséggel. Lieven Van Pée és Simon Segers sosem hallott hangzáskombinációkkal egészíti ki ezeket a dallamokat a kontroll és az elengedés közös játéka során, ami gyakran kaleidoszkópszerű, szélesvásznú hatást eredményez. Hetedik albumuk, a What Eludes Us mindarról szól, ami elkerüli a figyelmünket, vagy amire szándékosan nem akarunk odafigyelni. Az eredmény – ismét – magával ragadó zene csalóka ritmusokkal, kristálytiszta dallamokkal és gátlástalan elektronikával, amely még alkotóit is képes meglepni.  

A Mária-kultusz nemcsak a képzőművészetekben, de az egyházi zenében is inspirációs forrásként szolgált az elmúlt évszázadok során. Csak az Üdvözlégy latin szövegének, az Ave Mariának legalább háromezer feldolgozása létezik, és természetesen manapság is születnek új művek, amelyek Szűz Máriához intézett fohászt zenésítenek meg. A Kodály Kórus Debrecen nyár előtti utolsó koncertje reneszánsz kompozíciókkal tarkított kortárs műsorával azt bizonyítja, bár a zenei nyelv folyamatosan változik és megújul, a spirituális mélység örökérvényű.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó, idehaza és külföldön is rendkívül népszerű fúvósunk, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként is a magyar jazz egyik meghatározó alakja. Darabjaiban markánsan jelen van a Kárpát-medence és a Balkán népzenei öröksége, organikusan ötvözve a jazz különféle irányzataiból vagy éppen a huszadik századi klasszikusok zenéjéből táplálkozó elemekkel. Játékában az izgalmas dallamfordulatok hol finoman áttetsző, hol erőteljes ritmusokkal társulnak, a lírai megszólalások pedig energikus gesztusokkal lépnek párbeszédre. Ezen az estén elhangzanak a Borbély Műhely repertoárjának közismert darabjai, emellett pedig a zenekar betekintést enged legfrissebb improvizatív kísérleteinek műhelytitkaiba is.  

Kedves Koncertlátogatóink! Értesítjük Önöket, hogy a Csalog Gábor Vasárnapok sorozat május 25-i koncertjének műsora megváltozott. Ezen az estén a március 2-án elmaradt Schubert és a reménytelenség című program pótlására kerül sor, míg az eredetileg tervezett, Schubert és a szépség című műsort október 12-én hallgathatják majd meg. A május 25-i előadásra megvásárolt belépőjegyek a műsorváltozás mellett változatlanul érvényesek, az október 12-i koncertre nem átválthatók. Amennyiben vissza kívánja váltani jegyét, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot az info@bmc.hu címen. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük:Budapest Music Center  A 20. század elején zenéje gond nélkül talált utat az operett negédes világába a Három a kislány című daljáték révén, és életműve tele van a 19. század eleji Bécs zenekedvelői számára írt könnyed, alkalmi darabokkal, mégis, a nyugati művészi zene történetében kevesen jutottak olyan mélyre az emberi reménytelenség megragadásában, mint Franz Schubert. „Minden gyalázatosan megy – írta egyik barátjának az 1820-as évek elején –, mert e nyomorúságos világban majd’ minden értelmes embernek ez a sorsa. És mihez is kezdenénk a boldogsággal, amikor a boldogtalanság immár egyetlen izgatószerünk.” Hogy ennek a boldogtalanságnak milyen életrajzi okai voltak (a szerelmi csalódástól az anyagi nehézségeken át a végzetes betegségig számosak), az kevésbé érdekes annál, mint hogy 200 évvel később, mi, a mai hallgatók miként vagyunk képesek átélni a schuberti zenében megjelenített reménytelenséget. Csalog Gábor koncertjén az 1825-ben komponált, nagyszabású a-moll szonáta (D. 845) fog majd lehetőséget nyújtani ennek kipróbálására, az est első felében pedig a zongoraművész és Fazekas Gergely zenetörténész beszélgetésében tágabb kontextusban, más művekből vett illusztrációk nyomán kerül szóba, hogy milyen eszközökkel jeleníthető meg a zenében a reménytelenség érzése.

A Modern Art Orchestra À la MAO című sorozata azt a célt szolgálja, hogy új kontextusba helyezve adják elő a zenekari tagok szerzeményeit és adaptációit, esetenként újabb darabjait. A zenekar lemezeken és koncerteken a magyar jazz történetében párját ritkító hatalmas repertoárt hozott létre. Ezek egyes részét régi vagy új követőik így, tematikus, stilisztikai vagy más elrendezésben még nem hallhatták, ráadásul nem is mindegyiket adták ki lemezen és digitális formában. Akár ismét asszociálhatunk Herbie Hancock nevére is a Modern Art Orchestra szezonzáró tematikus estje kapcsán, mert ezt az utat Hancock szextettje is bejárta közel 30 éve: az aktuális pop slágereket dolgozták fel instrumentálisan. Persze amióta a jazz kialakult, azóta használja az improvizációhoz kiindulópontként a divatos számokat, a Nagy Amerikai Daloskönyv szinte csak musical, pop és film-slágerekből tevődött össze a harmincas évekre. Az utóbbi néhány évtizedben a pop új stílusainak frissessége a legnevesebb külföldi előadókat újra megihlette. A magyar jazz repertoárba is bekerültek a legsikeresebb popegyüttesek számai, ráadásul az olyan háziszerzők, mint Subicz Gábor, Bacsó Kristóf, és a zenekarvezető Fekete-Kovács Kornél film- vagy színpadi zenék adaptációját is elkészítették, az új jazz-standardek egész sorát létrehozva.

A több mint 10 éves Bágyi Balázs New Quartet zenéjében a post bop elemekből építkező, akusztikus, kortárs jazz dominál. A dobos-zeneszerző Bágyi Balázs a magyar jazzélet egyik meghatározó, külföldön is rendszeresen koncertező művésze, partnerei pedig a magyar jazz középgenerációjának jeles képviselői: a Hollandiában végzett szaxofonos Soso Lakatos Sándor, a Junior Prima díjas zongorista, Oláh Dezső, és Közép-Európa egyik legnagyszerűbb bőgőse, Oláh Péter. A zenekar számos európai jazzfesztiválon fellépett az elmúlt években, valamint rendszeresen koncerteznek Kínában – együttműködésük a sanghaji Li Xiaochuan trombitással több éve tart. 2016-ban Pocsai Kriszta énekesnővel közösen elkészített, Homage To Shakespeare című lemezüket a nemzetközi szakmai zsűri Gramofon-díjjal jutalmazta. A formáció repertoárja Bágyi Balázs szerzeményeire épül, aki 2016-ban az év zeneszerzője lett. A hagyományhoz híven az együttes nemcsak a zenekarvezető régebbi kompozícióit adja elő az Opus Jazz Clubban, hanem a közelmúltban elkészült új zenéket is ezen a színpadon mutatja be.  

2024. évben létrehoztunk egy lemezt, amelyen Kovács Béla művei kerültek rögzítésre. Célunk volt, hogy megszülessen egy egységes anyag a szerző ezen tanulmányműveiből. A felvételek elkészítésével a 2021-ben elhunyt nagy tiszteletben álló mester, Kovács Béla felé érzett hálánkat és tiszteletünket is szerettük volna kifejezni.  Most pedig eljött az ideje, hogy egy lemezbemutató keretein belül a közönséggel is megoszthassuk munkánk eredményét. Egy rövid koncertre és izgalmas szakmai beszélgetésre invitáljuk Önöket! Szeretettel várunk zehát minden zenebarátot és klarinét-kedvelőt Sándor Norbert Nexum című lemezének bemutatójára.A koncert és a lemez az NKA támogatásával jöhetett létre.

Oláh Kálmán Jr. művészi világa az örökség, a zenei innováció és a határtalan szenvedély harmonikus ötvözete. A szaxofonos célja, hogy formációjára írt kompozícióit, művészi és zeneszerzői munkásságát a hazai és külföldi nagy presztízsű termekben is megmutathassa, és ezzel a magyar jazz új generációját is pozicionálja a nemzetközi zenei szcénában. A szaxofonművész már korán nagy érdeklődést mutatott a klasszikus zene és a jazz iránt. Édesapjával, id. Oláh Kálmánnal és bátyjával, Oláh Krisztiánnal együtt – akik mindketten neves zongoraművészek – számos olyan formáció tagja, amelyek mind a hazai, mind a külföldi koncerttermek állandó, rangos fellépői. Koncertezhetett a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, 2021-ben pedig Junior Prima díjjal tüntették ki, ami szintén kivételes tehetségét és elhivatottságát bizonyítja. Zenei tanulmányait elismert művésztanárok irányításával végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol jazzszaxofon – művésztanár diplomát szerzett.

"Tébolyult szerelem" - A 17-18. század "őrült" dalai - Mad songok és hangszeres művekA Veduta Musica korhű hangszereken játszó kamaraegyüttes ezúttal a 17. és 18. század "őrült" dalaiból válogat, kiegészítve műsorukat a kor női zeneszerzőinek - a francia E. J. de la Guerre, az egyaránt olasz Barbara Strozzi és Anna Bon - egy-egy különleges, ritkán hallható hangszeres és énekes művével. Az együttes csambalistája, Bene Róza, a BMC Könyvtár hangszerét szólaltatja meg, amelyet Titus Krijnen épített 2022-ben. A hangszer Anton Rückers 1640-es modelljének kópiája.

A Budapesti Lantos Kórus 75 éve hirdeti a zene és az összetartozás erejét. E jeles évfordulón visszatekintünk a kórus gazdag múltjára, miközben új lendülettel tekintünk a jövőbe. A jubileumi koncert különleges utazásra hív: a klasszikus mesterművek és kortárs dallamok találkozása révén idézzük fel az elmúlt évtizedek legszebb pillanatait. A közös éneklés öröme és a közönséggel való találkozás mindig is a Budapesti Lantos Kórus szívügye volt – ünnepeljünk együtt, hiszen a zene közös nyelvünk és legszebb kapocs köztünk!

Lukács Miklós neve mára egyet jelent a cimbalomjáték művészetének legmagasabb szintjével, mind hazánkban, mind a nemzetközi zenei életben. A világ egyik legismertebb és legsokoldalúbb cimbalomművészeként tartják számon, és hangszerének meghatározó úttörőjeként tisztelik. Előadásaiban a kortárs zene, a jazz és a különböző népek zenéi egyedi hangzásvilággá fonódnak össze. Művészetével új megvilágításba helyezte hangszerét, megmutatva a cimbalom hangzásának és lehetőségeinek olyan dimenzióit, amelyeket sokszínű játékmódjában ismerhettünk meg először. A BMC Records kiadásában tavaly megjelent szólólemeze, a Timeless után újabb szólóprogramot dolgozott ki, amely nagyszerű alkalmat kínál arra, hogy mélyebben betekintsünk Lukács Miklós zenei világába, és átéljük annak műfajokon átívelő gazdagságát. Koncertjén a megírt kompozíciók és az adott pillanatban születő improvizációk harmonikusan egészítik ki egymást, miközben a cimbalom páratlan hangzásvilága teljes pompájában bontakozik ki.  

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A 2023-as év négy koncertje után új bérletsorozatot hirdet a BMC-ben Stark János Mátyás, Devich Gergely és Ránki Fülöp együttese, immár Trio Haris néven. A sorozat zárásaként a romantikus kamarazene két szoros kapcsolatban álló zsenijétől játszanak egy-egy művet. Schumann és Brahms szakmai és személyes kapcsolatának számtalan zenei és nem zenei forrása, hatalmas irodalma van. Mindketten három zongorás triót írtak, amelyekből az elsők hangzanak el ezen a koncerten. Schumann viszonylag későn írta első, d-moll trióját (op. 63), amelynek zaklatott d-mollja a scherzo élettel teli F-dúrján és a lassú tétel sötét a-mollján áthaladva végül a finálé fényes D-dúrjává oldódik. Brahms H-dúr triója a 8-as opusszámot viseli – a szerző huszonegy éves korában, 1854-ben írta az első verziót –, ám ez megtévesztő, mert három és fél évtizeddel később alapos átdolgozáson esett át. Dramaturgiailag a mű lényegében a fordítottja Schumannénak, és a trióirodalom csúcsművei között egyedülálló módon dúrban kezdődik, ám mollban ér véget. A sorozat további koncertjei: 2024. október 5. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) I. | Haydn, Liszt, Schubert2025. január 4. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) II. | Takemitsu, Schubert, Sosztakovics2025. március 22. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) III. | Haydn és Beethoven

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Műveiből összeállított koncerttel köszöntjük Sári József zeneszerzőt, aki idén ünnepli 90. születésnapját. A műsor Sári változatos hangszerekre készült kamara- és szólódarabjaiból épül fel, amelyek között ősbemutatók is helyet kapnak, a magyar kortárszenei élet kiemelkedő muzsikusainak előadásában. Sári József a 20-21. századi magyar zene meghatározó személyisége úgy komponistaként, mint tanárként. Darabjait az 1980-as és a 2000-es évek között gyakran játszották nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is, különösen Németországban. Pedagógiai munkásságát éppen ilyen nagyra becsülték: visszavonulásáig zenészgenerációk sorát tanította a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Zeneakadémián, illetve mesterkurzusok vendégprofesszoraként. A kétszeres Bartók–Pásztory- és Artisjus-díjas, Kossuth-díjjal és Érdemes Művész címmel kitüntetett Sári itthon és külföldön is számos elismerésben részesült. A fényképeket Felvégi Andrea készítette.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A Tokyo-Budapest Ensemble 2003 óta majdnem minden nyáron koncertezik Magyarországon. A BMC-ben immár kilencedik alkalommal lép fel az együttes, hogy az általuk megteremtett hagyományhoz híven megtöltse a Koncerttermet egy június végi napon. Az együttes művészeti vezetője Berkes Kálmán, aki a japán Musashino Academia Musicae vendégprofesszora volt 25 éven át, 2009 óta pedig a Győri Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője. Az együttes tagjai évente változó összeállításban japán művészek, illetve a Győri Filharmonikus Zenekarban dolgozó muzsikusok közül kerülnek ki, hogy megszólaltassanak a vonós kamarazenekari irodalom méltán kedvelt darabjai közül néhányat.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Niccolò Paganini a zenetörténet legnagyobb hatású hegedűvirtuóza, aki előszeretettel komponált is hangszerére – természetesen olyan darabokat, amelyeket valójában csak ő maga volt képes eljátszani. Káprázatos virtuozitásával és lehengerlően szuggesztív előadásmódjával egyaránt kiérdemelte az ördög hegedűse címet. A 24 Caprice olyan szólóhegedűre készült karakterdarabok sorozata, amelyek mindegyike más és más technikai kihívást helyez a középpontjába, ugyanakkor egy határozott hangulatot, érzelmet is megjelenít. Napjainkban a Caprice-ok egy-egy tagja elsősorban ráadásként hangzik el a világ hangversenytermeiben; a teljes sorozatot egyazon koncerten ritkán hallani, hiszen előadásuk még két évszázaddal keletkezésük után is szinte emberfeletti teljesítményt követel a hegedűsöktől. Magyarországon eddig kétszer volt ilyen jeles alkalom: az 1970-es években Szenthelyi Miklós, az 1990-es évek közepe táján pedig Lendvay József hegedűművész vállalkozott arra, hogy meghódítsa a szólóhegedű-irodalom Mount Everestjét. Az ő nyomdokukba lép most Bodor János, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja és megbízott koncertmestere, a Danubia Zenekar állandó koncertmestere, aki Paganini születésének évfordulójára tűzte ki lélegzetelállító expedícióját.