Adott egy ukrán szaxofonos, egy osztrák nagybőgős és egy magyar ütőhangszeres, akik a távolabbi vagy közelebbi múltban mind Bécset választották otthonuknak, ám egymás munkásságát hosszú időn át csak távolról vagy más formációkban csodálták. Andrej Prozorov, Judith Ferstl és Dés András ebben a közös trióban váltotta valóra azt az álmát, hogy kamarazenei ihletésű párbeszédre lépjen egymással. Kompozícióik olyan játszóterek, amelyeket bármelyik pillanatban, bármelyik irányba tovább tágíthatnak: az A terv egy szempillantás alatt B tervbe csap át, de csak azért, hogy máris egy újabb, harmadik változatot dolgozhassanak ki.

A szabad zene egyik hazai nagymestere, Grencsó István fúvós-zeneszerző, illetve az osztrák új zene és improvizáció egyik központi alakja, Elisabeth Harnik zongorista Ken Vandermark európai együttesében zenélt először együtt, amellyel 2021-ben az Opusba is ellátogattak. A hosszas turnék után zenei ismeretségük most trióban folytatódik, amelyhez Grencsó állandó zenésztársát, Miklós Szilvesztert hívta meg ütőhangszeresként. Estjükön spontán kompozíciók és reflexiók nyújtanak elmélyült szellemi élményt, és ismertetnek meg a szabad zenélés örömével.

A Kosmonauci zenéje a jazzben gyökerezik, de a hiphop, a drum and bass és az improvizáció nyelvéből is merít. A fiúcsapat egyedi hangzását alapvetően meghatározza a szaxofont, basszusgitárt, vibrafont és dobokat tartalmazó hangszerelés, stílusuk pedig érzelmes dallamok és poliritmikus struktúrák között egyensúlyoz. Idén tavasszal jelent meg debütáló albumuk Sorry, nie tu címmel, a U Know Me Records új leágazása, a U Jazz Me első kiadványaként. Nem sokkal később elnyerték a Sanki nevű díjat, amellyel a Gazeta Wyborcza a lengyel zenei színtér legizgalmasabb szereplőit tünteti ki.  

Az estet – eltekintve néhány oldott pillanattól – az elmúlás feletti bánat, fájdalom foglalja egybe. Hiszen nem csak a művek címei jelzik az élet komor fényeit, hanem azok zeneisége is. A cím egyébként – mely az esten felhangzó első darabé is – ismerős azoknak, akik olvasták Karel Schultz könyvét Michelangelo Buonarottiról, hiszen ennek címe: Kőbe zárt fájdalom. Ezen felül az est vezérfonala a víz is, mely különböző színekben, halmazállapotban jelenik meg. S ami még összekapcsolja a kompozíciókat – és a szerzőket is –, hogy számos közülük szinte ugyanazon a helyen született, Dunabogdányban, ahol mindkét zeneszerző alkot, ahol „műhelyeik” légvonalban mindössze néhány 10 méterre találhatók. A koncerten jelen lesz a két alkotó is, akik maguk avatják be az érdeklődőket a darabok keletkezéstörténetébe.

Michał Barański legújabb projektje, a Masovian Mantra a lengyel és a nemzetközi jazzszíntér neves alakjainak közreműködésével ötvözi a lengyel és az indiai folklór elemeit, ami rendkívül dallamos és ritmikus hangzásokban ölt testet. Barański a kortárs lengyel jazzszíntér kreatív és bátor szereplője, aki több tucat albumot rögzített olyan különböző, nemritkán szélsőségesen egyedi alkotók oldalán, mint Bennie Maupin, Dayna Stephens, Dan Tepfer, Tomasz Stanko, Michal Urbaniak vagy Zbigniew Namysłowski. Az utóbbi időben az indiai karnatikus zenében mélyedt el, és az indiai vokális ritmushangszer, a konnakol elkötelezett játékosává vált. Zenekarvezetőként a Masovian Mantra című albummal debütált, amely 2023-ban elnyerte a Grammy lengyel megfelelőjét, a Fryderyk-díjat az év legjobb jazzalbuma és az év jazzművésze kategóriában.  

Antonio Vivaldit 25 éves korában szentelték fel pappá, de törékeny egészsége miatt (valószínűleg asztmától szenvedett) két év múlva felhagyott a misézéssel, egy évvel később pedig kilépett az egyházi szolgálatból. Ettől függetlenül élete végéig prete rossónak, vörös papnak nevezték, vélhetőleg hajszíne miatt. Vivaldi azonban nem is Isten szolgálatát érezte élete legfontosabb ügyének, hanem a zeneszerzést. 1706-ban a Pio Ospedale della Pietà leányárvaház hegedűtanára lett, és az intézménnyel egész életében kapcsolatban maradt. Az árvák egyre elismertebb zenekara számára komponálta első műveit, majd később concertói, kantátái és egyházzenei munkái java részét. Az árvaháztól 1709-ben elbocsátották, de két év múlva ismét alkalmazták, sőt 1713-tól minden zenei tevékenységért ő felelt. 1718-tól egyre többet utazott, de a Pietà továbbra is fizetést biztosított Vivaldi számára, cserébe havonta két concertót szállított, és velencei tartózkodása idején legalább négyszer próbálnia kellett a zenekarral. A hivatalos feljegyzések szerint 1723 és 1729 között 140 concertót komponált. Műveinek első kiadása 1705-ben jelent meg, ezt később még számos követte; 1725 és 1729 között öt új versenymű-gyűjteménye jelent meg, köztük a leghíresebb, A négy évszak. Lakatos György, a Concerto Armonico és meghívott szólisták előadásában tizenegyedik alkalommal hallhatunk válogatást az olasz barokk zene kiemelkedő mesterének árvaházi műveiből, Lakatos György zenei beavatójával kiegészítve.

A Michał Aftyka Quintet a lengyel improvizatív zene új generációjából érkezik. Zenéjük a modern ember által megtapasztalt érzelmeket közvetíti, legyen az a jelen pillanatban való szégyentelen lubickolás, a hiteltelen elméletek által keltett zavar vagy a csúcstechnológia fejlődésével kapcsolatos félelem. Munkájukban a kortárs német szcéna hatása (Petter Eldh, Christian Lillinger, Robert Landfermann, Elias Stemeseder) és az amerikai jazz egyes képviselőinek ihletése (Vijay Iyer, Steve Lehman, Mark Turner) egyaránt felfedezhető. Frukstrakt című debütáló albumuk (2023) elnyerte a Grammy lengyel megfelelőjét, a Fryderyk-díjat, és nemzetközi kategóriában jelölést kapott a jazzvilág egyik legrangosabb kitüntetésére, a Deutscher Jazzpreisre is.  

Szlovákia és Magyarország nem csak földrajzi, de kulturális, szellemi értelemben is szomszédok. Olyan virtuális-kulturális utazásra invitáljuk most a hallgatókat, amely csak a mai zene eszközeivel hívható életre, itt és most a budapesti BMC-ben, illetve a hangverseny létrejöttében partnerként közreműködő pozsonyi Melos-Étos fesztiválon. Két szlovák és két magyar szerző műve között megállunk majd egy-egy mára klasszikussá vált kortárs kompozíciónál is: az egyik Francesco Filidei Ballata No. 2 című darabja, a másik pedig a nemrég eltávozott Eötvös Péter Fermata – megállás, felfüggesztett idő – című műve lesz, amely az UMZE számára készült. Az UMZE sorozatának legújabb előadásán a két ország, két kultúra közötti hangokba, és a hangok közötti csendbe hallgathatunk bele.

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Frank Rosolino & Conte Candoli: Conversation Frank Rosolino harsonás és Conte Candoli trombitás hangszerük választékos és invenciózus nagymesterei, akiket a West Coast stílushoz szokás sorolni, de rengeteg maradandó dolgot alkottak ezen túl is. A lemezen Párbeszéd címmel megjelent 1975-ös müncheni klubfellépésen hallgatva őket úgy érezzük, hogy a jazz aranykora sosem ért véget. Több évtizedes közös zenei múltuknak hála, olykor előre kitalálják egymás ötleteit, önfeledten, kisfiúsan kergetőznek, örömük a zenélésben mindent áthat, a lassú számokat is derűsen, humorral adják elő. Rosolino nagyívű és szellemes improvizációit Candoli trombitája ugyanannyi spiritusszal viszonozza. A lemez egyenletes hangulata annak is köszönhető, hogy a Sonny Rollins-féle nyitószámon kívül a témák mind a negyvenes évek eleje táján íródtak, jazz-standarddé vált zenés színpadi slágerek. A holland-német ritmusszekció tagjai méltó társai a két amerikai legendának, Rob Pronk zongorázik, aki később a Metropole zenekart is vezényelte.

Cseh Péter gitáros és dalszerző 2019-ben hozta létre trióját, amellyel az tavalyi év elején jelentette meg első, Plains to See című nagylemezét. A saját kompozíciókat tartalmazó album dalai sok zenei műfajt érintenek, de a jazzre jellemző kreatív kísérletező kedv és az improvizáció mindvégig jelen marad bennük. Péter igazi zenei partnerekre talált Gyányi Marcell nagybőgős és Richter Ambrus dobos személyében, akik nyitottan és érzékenyen nyúlnak bármely zenei anyaghoz. Estjük ezúttal különleges tematikát követ: a trióhoz csatlakozik Ávéd János szaxofonos is, valamint a koncert egy részében vonószenekarral bővül tovább a felállás. Az ő közreműködésükkel a kamarajazzre kerül nagyobb hangsúly, amely már a Plains to See lemez koncepciójában is megjelent, most, élőben pedig Cseh Péter vadonatúj kompozícióin keresztül bontakozik ki.  

Sélène Saint-Aimé afro-francia nagybőgős, énekes, költő és zeneszerző, akinek felmenői a Karib-térségből és Nyugat-Afrikából származnak. Debütáló lemeze, a Mare Undarum 2021-ben rögtön meghozta számára a Franciaország legkiemelkedőbb jazzművészeinek odaítélt Victoire du Jazz díjat, Rising star kategóriában. Míg a Mare Undarum a Hold titkait fordította zenébe, addig Sélène második, Potomitan című lemeze (2022) karibi kulturális és családi örökségét dolgozza fel egy kitalált, improvizációtól fűtött folklóron keresztül. Amikor éppen nem turnézik, Sélène kutatási projektekkel foglalkozik egy nemzetközi rezidenciaprogram keretében, amelynek fókuszában a Karib-térség kulturális kölcsönhatása áll a világ legkülönfélébb országaival. Sélène egy Afropolis nevű nonprofit szervezetet is létrehozott, amelynek célja a martinique-i hagyományos zene új formáinak népszerűsítése és fejlesztése.  

A Central European String Quartet tagjai egy különleges, rendkívül egységes formációvá kovácsolódtak, amely 2017 óta aktív és meghatározó szereplője a magyar zenei életnek. A kvartett tagjai számos alkalommal léptek fel neves hazai és nemzetközi zenekarokkal, valamint a világ legjelentősebb koncerttermeiben. Munkájukat innovatív projektek és izgalmas programok jellemzik, 2018-ban pedig először hirdették meg nemzetközi zeneszerzőversenyüket, amelyre 27 országból összesen 75 pályamű érkezett. A kvartett elkötelezetten támogatja a kortárs klasszikus zenét és aktívan működik együtt élő zeneszerzőkkel új alkotások létrehozásában. Világszerte számos zeneszerző jelentkezik, hogy a neves CESQ előadásában hallhassa művét. A kvartett olyan rangos fesztiválok állandó vendégeként szerepelt, mint a Művészetek Völgye és a MiraTone Fesztivál és Akadémia, és olyan ikonikus koncerthelyszíneken léptek fel, mint a Zeneakadémia, a Müpa, a Magyar Rádió Márványterme, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az Óbudai Társaskör és a salzburgi Mirabell Kastély, ahol elismert művészekkel közösen léptek színpadra. A Bartók és Beethoven zenei öröksége a vonósnégyes műfajában szakmai program megvalósítását 2024. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Az Edredon Sensible a transz zenében érzi magát igazán otthon. Minimalista jazzt játszanak, amely már-már primitív, és felettébb robbanékony. Zenei világuk a lángolást és a hitet, a testet és a lelket helyezi középpontjába. Két, a poliritmikába soha bele nem fáradó dobos és két szaxofonos őrült gyönyörrel, végtelenített loopokban ostromolja a hallgató érzelmeit. Az Edredon Sensible az elementáris és vad jazz szerelmeseit frissíti fel, amelynek transzból táplálkozó gyökerei minden kontinensre szétágaznak.  

A 2001-ben alakult Corpus Harsona Kvartett eddigi fennállása alatt négy nemzetközi versenygyőzelemmel büszkélkedhet. Háromszor jutalmazták az együttest a számukra írott és bemutatott művekért Artisjus díjjal. Mostani koncertjükön is ezekből a szerzeményekből válogatnak. A kvartett fő szponzora az angliai Michael Rath hangszerkészítő manufaktúra. A Corpus Kvartettet 2024-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium Liszt Ferenc-díjjal tüntette ki.

A véletleneknek általában másodpercek, néha percek alatt vége szakad; ez a véletlen már pontosan 20 éve tart. Két évtizede, hogy Emile Parisien kvartettjének tagjai együtt jammeltek, és a végén hitetlenkedve néztek egymásra. Nemcsak zenei villámcsapás érte őket, hanem azt is tudták, hogy most létrehoztak valamit. A jazz talaján álltak, de mindegyikük más magokat vetett bele, a klasszikus és kortárs zenétől a rockon át az elektronikáig és a sanzonig. A négyesfogat azóta is széttépi a címkéket, kijátssza a kódokat, és mégis pontosan tudja, merre tart – a történetmesélés iránti megszállottság jegyében. Időközben elmozdultak a tisztán akusztikus megszólalástól, és az elektronika felé tágították a klasszikus jazzkvartett hangzását, legújabban pedig a Let Them Cook friss levegőt árasztó anyagával mutatják meg, mit is jelent számukra 2024-ben zenélni.  

Chin Soo-young koreai jazz-zongorista a New York City University növendékeként szerzett zeneszerző mesterdiplomát, és 2013-ban elnyerte az American Society of Musicians Queens College School of Music Louis Armstrong-díját. Különösen sokat tevékenykedik a kortárs művészet és a multidiszciplináris művészet területén, például rendelt tőle egy művet a Picnic nevű koreai művészeti múzeum is, amelyet Ryuichi Sakamoto és Pina Bausch is számon tartott kurátori munkájáért, nemrég pedig albumot adott ki Hong Isaac-kal, a híres koreai zenei műsor, a Sing Again 3. évadának győztesével. 2024 és 2025 között két évig a magyarországi Koreai Kulturális Központ rezidens művésze lesz, ennek keretében lép fel a BMC-ben is. A koncerten magyar jazz-zenészekkel működik együtt: a Modern Art Orchestra kiváló tagjai, Ávéd János, Cseke Gábor, Barcza-Horváth József és Csízi László csatlakozik hozzá a színpadon.

A Zeneterápiás klub 2024. november 18-ai találkozóján újabb szakmai sétát teszünk a zenepedagógia és -pszichológia határterületein. Vezetőnk ezúttal Stachó László pszichológus, zenetudós és zongoraművész lesz, aki a zenei figyelemre épülő Gyakorlásmódszertan kurzusát 18 ország zenei intézményeiben – zeneiskolától zeneakadémiáig – és fesztiváljain oktatja rendszeresen tíz éve.A Gyakorlásmódszertan a teljes zenei figyelmet helyezi a hangszer- és énektanulási folyamat fókuszába. A módszertan speciális zenei figyelmi tréninget foglal magában; a segítségével elsajátított és gyakorolt figyelemirányítási készségek képessé teszik a muzsikust, hogy otthonosan és kényelmesen tájékozódjék a zenei folyamatban, és minden pillanatban koncentráltan és mélyen át átérezhesse a zene tartalmát. Stachó László habilitált doktor, az elmúlt két évtized során kamarazenét, 20. századi előadóművészet-történetet és zenei analízist, zenepszichológiát is tanított. Az általa kifejlesztett Gyakorlásmódszertant a budapesti Zeneakadémián és a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar is oktatta. Zongoristaként kamarazenei koncertek közreműködője, és szólóesteket is ad Magyarországon, Európa és Ázsia számos országában, az Egyesült Államokban és Izraelben.Az est során közreműködik Bódi Zsófia énekművész, zeneterapeuta. A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásokra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A Zeneterápiás klub a szervezők és az előadók önkéntességén és szakmai elköteleződésén, érdeklődésén alapul.  A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

Az Ephemere formációt két kiváló fiatal énekesnő, Caussanel Izabella és Orbay Lilla alapította. A zenekarban hazai és nemzetközi díjakkal elismert, az új generációhoz tartozó zenészek játszanak. Kompozícióik a 20. század első felének jazz- és sanzonvilágát idézik meg latinos hangulatokkal fűszerezve, így teremtik újra a bárok bensőséges, meghitt atmoszféráját. A zenekar repertoárja rendkívül sokszínű: saját, magyar és francia nyelvű dalok mellett jazzsztenderdek, francia sanzonok és világzenei hatások is helyet kapnak benne, mindezt egyedi hangzásvilággal ötvözve. Idén nyáron megjelent második albumuk Addig megyek címmel, a győri Magyar Kultúra kiadásában. Az Ephemere név a tiszavirág francia megfelelőjéből ered, de a zenekar új jelentéssel ruházza fel a kifejezést: számukra az újjászületést és a pillanat megélését jelképezi. Az improvizatív jazz játékstílus és a megkomponált zenei elemek kontrasztja azonnal felismerhetővé teszi a formációt.  

Az Uusi Aika ráérősen áramló zenéjében a népzene, a japán esztétika, a kora 20. századi műzene és a jazzhagyomány elemei visszhangzanak. Hangzásuk magvát titokzatos hangzások és erőteljes dallamok adják, de a zenészek nem feledkeznek meg a szabad improvizáció szerepéről sem. Világuk első hallásra befelé tekintő és meditatív, ám ez csak a felszín: bár a hangszerelés ízig-vérig akusztikus, a lassan kibontakozó anyagok időnként a legabsztraktabb elektronikus vagy kísérleti dub zenéket is eszünkbe juttathatják. Az Uusi Aika palettáját időről időre olyan hangszerek fűszerezik, mint az indiai szitár és a japán shakuhachi fuvola.  

A 2024-es Szaxofon és Elektronika Zeneszerzőversenyt a poznańi Ignacy Jan Paderewski Zeneakadémia és a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói és friss végzősei számára hirdették meg. A versenyre a két intézmény jelenlegi hallgatói, valamint 2019-ben vagy azt követően végzett diákjai pályázhattak szaxofonra és elektronikára írt művekkel. A verseny döntőjére a BMC-ben kerül sor, ahol az előzetesen kiválasztott öt legjobb kompozíció koncertszerű előadása után a zsűri kiválasztja a győztes művet. A nyertes kompozíciót később a 6. SaxEven Nemzetközi fesztiválon fogják bemutatni Poznańban. Az öt kiválasztott mű a szerzők vezetékneveinek ABC sorrendjében: Jan Juszczak: NianiaLovász Ákos: Noise and TonesMáthé Ágnes Klára: OphonexKamil Grzegorz Polak: The Heart SutraBarbara Zach: C/1965 S1 A műveket a két zeneakadémia szaxofon szakos hallgatói fogják előadni. A zsűri tagjai: Magdalena Jakubska-Szymiec, Michał Janocha, Seleljo Erzsébet, Szigetvári Andrea, Lidia Zielińska

A finn Sole Azul trió arra tesz kísérletet, hogy a tangózenét kiemelje szülőhazájából, és a skandináv permafrosztban gyökereztesse meg. A három zenész a jazz és a kortárs klasszikus zene stílusjegyeiből, illetve a szabad improvizáció gyakorlatából kiindulva ad hangot elsöprő érzelmeknek, tangó által inspirált eredeti szerzeményekben és létező tangók saját átdolgozásaiban. Sonny Rollins, Charlie Haden és a Pink Floyd éppúgy ihletforrás számukra, mint Aki Kaurismäki filmjei vagy a legszebb finn tájak. Miután egy argentin turné során, Azul városában ellopták a hangszereit, Harri Kuusijärvi hazatérve a zongoránál találta magát, amint éppen tangókat ír. Korábban nem foglalkozott a műfajjal, mert gazdag hagyományai ellenére a konvencionális harmonikajáték megtestesülésének találta, de nemsokára egy egész műsort töltött meg ezekkel a kompozíciókkal Pauli és Eero társaságában – és kalandjuk azóta sem ért véget. A második világháború után az argentin ősétől gyökeresen különböző finn tangó az egész országon végigsöpört, és kitörölhetetlenül beépült a finn kultúrába. A trió így nemcsak saját nemzeti múltját fedezi fel, hanem annak is megtalálta a módját, hogy revánsot vegyen az eltűnt hangszerekért. Az Azul név tehát az ominózus argentin városra utal, a Sole pedig Harri szülővárosában a gondtalan életérzés szinonimája.  

Az ambergris, vagyis ámbra a legfinomabb parfümökben használatos anyag, amely az ámbráscet emésztőrendszeréből származik. A kvartett a művészi alkotófolyamat metaforájaként választotta ezt a nevet: a művész tevékenységének lényege, hogy az élete során felgyűlő tapasztalatok és érzelmek tárházából merítve, azokból szépséget teremt. Az Ambergris által előadott kompozíciók is így születnek, hiszen a zenészek kaotikusan egymásba kavarodó történeteket emésztenek meg és formálnak át zenévé. Az együttes tagjait régre visszanyúló közös élmények kovácsolták össze, amelyeket a holland zenei színtéren szereztek. Zenéjük eredeti dalok színes kavalkádja: koncertjeiken és két albumukon nem hagyományos formák, klasszikus zenétől ihletett, összetett harmóniák, az olasz könnyűzenéből hozott szívszorító dallamok szólalnak meg – újragondolva a jazzműfaj egyik hagyományos együttesét, a szaxofonkvartettet.  

Amikor 1838-ban Robert Schumann felfedezte Franz Schubert C-dúr szimfóniáját (tíz évvel a zeneszerző halála után), részletes beszámolót írt róla, amelyben a darab „mennyei hosszúságát” emelte ki. „Mint egy négykötetes, vaskos regény”, írta róla, amelyet az író nem tud befejezni, „éspedig a legjobb okokból, hogy az olvasó is egy kissé utánateremthesse a dolgokat”. A hiperérzékeny Schumann a Schubert-zene legizgalmasabb vonásainak egyikére tapintott rá: hogy ezek a művek részint terjedelmükkel, részint a hallgató számára kínált újabb és újabb értelmezési lehetőségekkel, részint valami sajátos zenei minőség révén a végtelenség érzetét kínálják a befogadó számára. A Csalog Gábor Vasárnapok 2024-25-ös évadja Schubert zenéjét állítja a középpontba, az első esten pedig a nagyszabású G-dúr szonáta kapcsán a mű elhangzása előtt a zenei végtelenség témáját fogja körüljárni a zongoraművész és állandó beszélgetőtársa, Fazekas Gergely zenetörténész.

A 2018-ban alakult Korossy Kvartett célkitűzései közt szerepel a méltán híres magyar vonósnégyes-hagyomány továbbörökítése, illetve a minél szélesebb repertoár megismertetése, bemutatása a hazai és a külföldi közönség számára. Ebben az elhatározásukban olyan neves művészek segítik a munkájukat, mint Günter Pichler, Keller András, Takács-Nagy Gábor, Kováts Péter, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Gulyás Márta vagy Eberhard Feltz. 2021-ben a nemzetközi Bartók Világversenyen 5 különböző különdíjjal jutalmazták az együttest, majd egy évre rá felvételt nyertek a legendás Alban Berg Quartet primáriusa, Günter Pichler osztályába, a madridi Reina Sofia School of Musicba. A Korossy Kvartett 2023 őszén induló Bartók-sorozatában 2 év alatt, 6 koncerten Bartók összes vonósnégyesét szólaltatja meg, amelyek mellé a zeneirodalom legnagyobb szerzőitől, különböző koncepciók szerint válogattak műveket. Eötvös Péter Korrespondenz című vonósnégyesében a szöveg és a zene szimbiózisa valósul meg. Eötvös a művén keresztül párbeszédbe lép a klasszikusokkal: a kvartett hangszerei „beszélgetéseket” folytatnak, amelyekben Leopold Mozart és Wolfgang Amadeus Mozart levelezésének részletei hangoznak el a vonósnégyes hangszereire transzformálva. Wolfgangot a brácsa, Leopoldot a cselló képviseli, míg a két hegedű külső szemlélőként van jelen, a családot megszemélyesítve. A Mozart család megidézése után a koncert első felében a klasszikusok maradnak a fókuszban: Joseph Haydn 1772-ben komponált opus 20-as sorozatából a C-dúr vonósnégyes hangzik el. A sorozat magját jelentő Bartók-vonósnégyesek közül ezúttal a 4. kvartett szólal meg. Az 1928 szeptemberében komponált nagyszabású mű centrumában a lassú tétel áll (Non troppo lento), amelyet kéregszerűen vesz körül a két scherzo (Prestissimo, con sordino és Allegretto Pizzicato) és a két szélső, gyors tétel (Allegro, Allegro molto) – ez a híres hídforma. Fotó: Felvégi Andrea

A „ballad” az angol jazz szaknyelv szerint a lassú, általában romantikus dalokat és szerzeményeket jelöli. A koncert műsorválasztása kapcsán ehhez azt teszi hozzá Fekete-Kovács Kornél, a zenekar vezetője, hogy széles anyagból válogathatnak ehhez a keresztmetszethez, mert minden idetartozhat, ami a befelé fordulás, az évszakhoz illő hangulat jegyében született. Repertoárjukba sok hagyományosnak mondható és több, inkább formabontó ballada került be. Most a nagy elődök, Parker és mások „ballad”-lemezeihez hasonló összeállításban lesz részünk. Ilyen például az Under the Waterfalls, a zenekarvezető szerzeménye, amelyet a legendás Benny Golson adott elő velük koncerten. Keresztmetszethez méltó módon elhangoznak olyan tételek is, amelyek eddig mindig egy nagyobb szvit, Korb Attila, Cseke Gábor, Oláh Szabolcs és mások darabjainak egy-egy tételét alkotják.

A hét zenészből álló atipikus belga zenekar több mint húsz éve játssza vidám, szokatlan, nagyvonalú, érzéki, költői és kellemesen őrült zenéjét. Mielőtt zenekarrá avanzsált volna, a Rêve d'éléphant táncos showként működött, és gyökereit azóta sem tagadta meg: a ritmus és a mozgás szeretete a tagok vérévé vált. 2000-es megalakulása óta a csapat öt albumot adott ki. A szürrealizmus hazájából, Belgiumból útjára indult együttes a túláradó jókedv mellett sem hanyagolja el a kreatív jazzra jellemző kidolgozottságot, a szerteágazó zenei hatásokat pedig egyszerre meglepő és természetes módon ötvözi egymással. Tagjai több mint két évtizedes közös munka során olyan hangzást és atmoszférát alakítottak ki, amely mára védjegyükké vált. Legújabb európai turnéjuk a Wallonie-Bruxelles International támogatásával valósul meg.  

A hattagú Coltrane Legacy formációt a magyarországi jazzszcéna egyik legkeresettebb muzsikusa, Orbán György bőgős hívta életre 2017-ben, Coltrane halálának 50. évfordulóján. A szaxofonos az ’50-es évek közepétől 1967-ben bekövetkezett haláláig eltelt alig másfél évtized alatt új alapokra helyezte a modern jazzt. Életművében egyre spirituálisabb dimenziókba hatolva teremtette meg zenei örökségét, mely azóta zenészek generációira van hatással. Orbán György, a tapasztalt és sok formációt megjárt bőgős úgy gondolta, a szaxofonos örökségét oly módon ápolja legméltóbban, ha egy olyan zenekart hoz létre, amely Coltrane zenéje által ihletett saját szerzeményeket és Coltrane-témákból készített új átdolgozásokat egyaránt repertoáron tart. A kompozíciók természetesen a coltrane-i hagyományokon elindulva, azokat továbbgondolva magukban hordozzák napjaink absztrakt szellemiségét és eszköztárát, ezzel folytatva a spirituális jazzhagyományt. A zenekar tagjai a magyar jazzélet kiemelkedő egyéniségei, progresszív gondolkodásmódjuk és különleges zeneiségük teszik lehetővé, hogy immár hetedik éve töretlen alkotókedvvel működjenek együtt egy csapatként.  

Ki is volt ez a szuperhős – mesemondó, aki bejárta a világot, elvitte a hírünket Amerikába, és azóta is a leghíresebb magyar? Aki imádta a természetet, szeretett mindenfélét gyűjteni – állatokat, hangokat, dallamokat? Aki számára mindig fontos volt a barátság? Aki a testvériséget hirdette és persze az örömet, ami a zene egyik lényege? Most megtudhatjuk egy interaktív, zenés-táncos délelőttön.

Ki is volt ez a szuperhős – mesemondó, aki bejárta a világot, elvitte a hírünket Amerikába, és azóta is a leghíresebb magyar? Aki imádta a természetet, szeretett mindenfélét gyűjteni – állatokat, hangokat, dallamokat? Aki számára mindig fontos volt a barátság? Aki a testvériséget hirdette és persze az örömet, ami a zene egyik lényege? Most megtudhatjuk egy interaktív, zenés-táncos délelőttön.

Az üveggyöngyjáték, avagy a „játékok játéka” egy titokzatos, univerzális, magasrendű művészeti és tudományos játék, amely ugyanakkor szellemi virtuozitása mellett szemlélődést, elmélkedést is magába foglal. Egyfajta tudományokon átívelő egyetemes nyelv, a szellemi emberek valamiféle világnyelve, „amelynek értelmes jeleivel a játékosok értékeket fejezhettek ki, és képesek voltak őket kapcsolatba hozni egymással. A játék minden korban szoros összefüggésben volt a zenével, s többnyire zenei vagy matematikai szabályok szerint folyt.”Hermann Hesse 1943-ban publikált Az üveggyöngyjáték című regényéből megismerhetjük Josef Knecht üveggyöngyjáték-mester (Magister Ludi) életét, valamint a Kasztália nevű tudósállamot, amelynek középpontjában az üveggyöngyjáték művészete áll. Bár Hesse Kasztáliájában nincsen alkotóművészet, csak előadóművészet és (zene)tudomány, a regényből kiderül, hogy maga Knecht is végzett alkotói tevékenységet. Ezen felbátorodva arra kértem három magyar zeneszerzőt, hogy írjanak egy-egy kompozíciót Az üveggyöngyjátékra reflektálva.

"...Csodálatos felfedezés..." (Citizen Jazz, Franciaország) Kamarazenei artpop, így lehetne tömören jellemezni a Mózes Tamara énekes-zongorista és Kaltenecker Zsolt billentyűs-zeneszerző alkotta Mozes & Kaltenecker formáció sajátos műfaját. Ezen az estén különleges műsort adnak elő, saját szerzeményeik mellett néhány ismert dalt is játszanak egyedi átiratban, változatos pop és rock elemekkel, modern jazz improvizációkkal. Az együttes Futurized című debütáló albuma 2022 októberében látott napvilágot a BMC Records gondozásában. Jelenleg második lemezükön dolgoznak, amiből szintén ízelítőt adnak a koncerten.  Az elmúlt években a duó számos külföldi helyszínen lépett fel, például Belgiumban a Gaume Jazzfesztiválon, Szlovéniában a Ljubljana Jazzfest+ fesztiválon, Horvátországban a Jazz u Vinogradu fesztiválon, illetve Németországban a Jazzahead!-en, ami az európai jazzszíntér egyik legnagyobb presztízzsel bíró rendezvénye.   

A Less Is More trió több mint tizennégy éve meghatározó formációja a budapesti szabadzenei szcénának. Az együttes felállása és neve Bolcsó Bálint elektronikájának hozzáadásával Less Is More 4-re módosult, de alapkoncepciójuk a Do the LimBo címmel, frissen megjelent harmadik album után is változatlan: totális improvizáció. A vibrafont, a nagybőgőt és az akusztikus dobokat Bolcsó élőben és valós időben manipulálja effektarzenáljával, műfaji határokat feszegető hangzásvilágot és utánozhatatlan hangulatokat teremtve. Jövő-dzseszz a legmagasabb szinten!   Do The Limbo by Less Is More 4

A francia-magyar származású Caussanel Izabella énekesnő zenei világát eddig a Fonogram-díjas Ötödik évszak, valamint az Ephemere zenekarok mellett különféle táncprodukciókban és színházi kísérőzenékben ismerhettük meg. Az Opus közönsége előtt a kárpát-medencei népzenét az improvizatív műfajok felé kiszélesítő Ötödik évszak, illetve a kora 20. századi bárok atmoszféráját újrateremtő Ephemere is bemutatkozott már, ezúttal azonban Izabella saját formációval lép színpadra, hogy korábban még be nem mutatott dalokra, sanzonokra és saját szerzeményekre helyezze a hangsúlyt. Ehhez a kalandhoz a fiatal énekesnő olyan zenésztársakat választott, akik világszínvonalú játékukkal kísérik különleges énekhangját.

Goffredo Petrassi a 20. századi olasz zeneszerzés egyik legnagyobb alakja, a Conservatorio di Santa Cecilia zeneszerzés professzora volt, akinél számos jelentős a 20. század második felében kiteljesedő zeneszerző tanult. Az esemény a mester és olyan az iskolájában tanult jelentős magyar kortárs zeneszerzők szóló zongoraműveiből áll össze, mint Durkó Zsolt, Jeney Zoltán és Szőllősy András. A koncert emléket állít továbbá Durkó Zsolt születésének 90. évfordulója előtt.

Berki Tamás hazánk egyik legnépszerűbb jazzénekese, aki az elmúlt évtizedekben számtalan legendás jazz-zenekar tagjaként, zeneszerzőként és szövegíróként is nagy sikereket aratott. Szerzői albumain közel félszáz saját dalt jegyez, és éppen ennyire otthon van a jazzsztenderdek világában is. 2015-ben a Sárik Péter zongoraművésszel rögzített Minden délibáb című koncertlemezük az év jazzalbuma kategóriában Fonogram-díjat kapott. A Sárik Péter Trióval hosszú évek óta zenélnek együtt, idén jelent meg közös lemezük Hintaló címmel. A közkedvelt Sárik Péter Trió saját szerzemények előadása mellett bátran kalandozik a műfajok között: négy feldolgozáslemezt is készítettek a közönségük által kért dalokból, és gyakran játszanak klasszikus zenei átiratokat. A trió sikerének egyik záloga, hogy  nyitott, sokoldalú muzsikusként széles rétegeet képesek megszólítani közvetlenségükkel és energiájukkal. Fellépéseik igazi közönségbarát koncertek, tele humorral, játékkal és örömmel.

Idén 275 éve született Johann Wolfgang von Goethe, Clavigo című drámája pedig éppen 250 éve jelent meg nyomtatásban. Ehhez a kettős jubileumhoz kapcsolódott az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány februári mesterkurzusa is a Budapest Music Centerben, amelynek végső célja az volt, hogy egy új kortárs kamaraopera szülessen a résztvevők tollából. A Clavigo az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány utolsó olyan mesterkurzusának gyümölcse, amelyet a legapróbb részletekig a márciusban elhunyt Eötvös Péter tervezett meg. A dráma jeleneteit a tavaszi és nyári hónapok során négy fiatal komponista, Aurélie Ferrière, Daniel Lee Chappell, Elias Frisk és Daniele Di Virgilio dolgozta ki vonósnégyesre és négy énekes szólistára, Vajda Gergely, Horváth Balázs és Robert HP Platz professzorok segítségével. A munkafolyamat decemberben teljesedik ki: a Classicus Quartet, az énekes szólisták és a négy zeneszerző Susanne Blumenthal karmester irányítása alatt készül fel a kamaraopera koncertszerű bemutatójára, amelyre december 7-én kerül sor a Budapest Music Centerben, majd december 9-én a Collegium Hungaricum Berlin közönsége is meghallgathatja a produkciót. A projekt a Kunststiftung NRW és a Collegium Hungaricum Berlin támogatásával valósul meg.

Mahan Mirarab és Dés András, a Mash alapítói 2019-től heti rendszerességgel jártak össze zenélni, miután Dés Bécsbe költözött. Az iráni gitáros és a magyar ütős örömzenélései során ritmikailag és szerkezetileg friss kompozíciók születtek, amelyek mindkettőjük számára inspiráló irányba mutattak. Vincent Pongrácz, a trió harmadik tagja a közös zenei metszéspontokon túl új perspektívát is nyitott a zenekar előtt – a mikrotonális, páratlan metrumú kompozíciók, illetve a jazz és a hip-hop határán mozgó klarinétjáték harmonikus egységet alkotva adtak új lendületet a zenekarnak. A Mash három olyan útkereső zenész találkozása, akik határozott, karakteres hanggal rendelkeznek. Sok szempontból máshonnan érkeznek, de nyitottságuk és a közös zenei nyelv összeköti őket: alapot biztosítanak ahhoz, hogy a hasonlóságaikat és különbözőségeiket harmóniába rendezve a közös munkából valami új szülessen. A trió debütáló albuma 2024 őszén jelenik meg.

Id. Peter Breughel németalföldi festő híres Bábel tornya című festménye, amely 1563 körül készült, és két verzióban is fennmaradt, a bibliai történet azon pillanatát örökíti meg, amikor az egymás beszédét már meg nem értő munkások a ferdén emelkedő toronyra állítják az oszlopokat, és azok láthatóan bármely pillanatban összedőlhetnek. Vajon mi itt és most Bábel tornyát, vagy egy egységes, ha egymás nyelvét nem is beszélő, de legalább megértő népek Európáját építjük? Avagy egy sok nyelven beszélni tudó, és egymást megértő emberek Magyarországát? Az UMZE koncertje a francia, a magyar, és közvetve számtalan más kultúra hatását vizsgálja a zene médiumán keresztül. Vendégük lesz Nicolas Arsenijevic nemzetközileg ismert szaxofonvirtuóz, aki Bruno Mantovani és Michael Jarrell művei mellett Tornyai Péter szaxofonszólóra és kamaraegyüttesre komponált darabjának ősbemutatóját is játssza. Kedves Csanád Next Step című műve mellett elhangzik még Balogh Máté BABE(urope)L - Hommage à P. Breughel című, 2014-es kompozíciójának kifejezetten az UMZE muzsikusai számára átdolgozott verziója is.

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Herbie Hancock: V.S.O.P. Live Under the Sky Ha valaha volt Herbie Hancocknak rossz döntése, akkor az, hogy az egyik legtüzesebb zenekarának a V.S.O.P. nevet adta, ami a legalább négy évet halványult konyakok címkéjén található. Miles Davis viszont talán utólag bánta, hogy amikor 1976-ban Hancock hívta a Newport jazzfesztiválra vendégnek, nem csatlakozott. Így akkor Freddie Hubbard trombitált és vele kialakult a kvintett volt Davis-tagokból; Wayne Shorter, Ron Carter, Tony Williams, és egy olyan straight-ahead stílus, amiben benne volt a rockosan is játszó zenészek tapasztalata, semmi halványság, annál több élénkség. Három évvel későbbi, szabadtéri fesztiválfellépésük Japánban csupa tűz, dinamizmusuk még a lassabb számokban is óriási, az összeszokottság elképesztő. A ráadásig csak saját számokat játszottak, amelyek kompozíciós bravúrjai, izgalmas harmóniái nagy szólóknak és élvezetes pábeszédeknek adnak teret. A teljes érzelmi skálán végigviszik a közönséget, az Eyes of the Hurricane-tól a Fragile-ig.

Lukács Miklós, a cimbalom hazai és nemzetközi nagykövete az utóbbi évek kortárs és jazz-zenei projektjei után új szólólemezén a tiszta szépséghez tért vissza: John Lennon és Paul McCartney, Sting, Ennio Morricone, Leonard Bernstein, Keith Jarrett, Harold Arlen és Seress Rezső közismert dalait adaptálta hangszerére. Feldolgozásaiba finom fűszerként újra meg újra bekúszik a zenetörténeti múlt, hol a klasszikus zene, hol a jazz, hol a tradicionális zenei kultúrák képében. A cimbalomművész ugyanakkor elsődlegesen a jelenre és nem a zenei előképekre koncentrál, így az énekelhető dallamok egyszerre képesek bekapcsolni a hallgató érzelmi emlékezetét, és megajándékozni az első hallgatás örömével. A feldolgozásokat egy saját szerzemény, az Aura – Hommage à Eötvös Péter egészíti ki, amelyben Lukács Miklós a közérthető dallamosság és a kortárs zenei tapasztalat egybeforrasztásával hoz létre új minőséget, méltó emléket állítva a márciusban elhunyt zeneszerző-egyéniségnek. A Timeless című szólólemez anyaga ezen a koncerten lesz először hallható élőben. Itthon és külföldön egyaránt Lukács Miklós volt az, aki a kortárs zene és a jazz látókörébe emelte a cimbalmot mint szólóhangszert, és a hagyományos játékmódon túl számos technikát kifejlesztett, hogy egyedülálló hangzásokat érjen el. Olyan zeneszerzők komponáltak számára darabokat, mint Eötvös Péter vagy Szakcsi Lakatos Béla, és olyan zenészekkel, zenekarokkal játszhatott, mint Archie Shepp, Bill Frisell, Chris Potter, Uri Caine, Frank London és a BBC Symphony Orchestra. A kortárs zenében és a jazzben elért eredményei után eljött az ideje, hogy a repertoár populáris ágára is kitérjen, amiben szintén világelsőnek számít: olyan kiadvány, amelyen közismert dalok a szólócimbalom sokszínűségét és megannyi lehetőségét kihasználva szólalnak meg, korábban soha nem született.  

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A Pax et Bonum Kamarakórus Balogh Máté, Erkel-díjas és Junior Príma-díjas zeneszerző sokszínű kórusműveiből nyújt válogatást. A koncert különleges műfaji kalandozásokat kínál: szavalókórus, bordal, poszt-spirituálé és zulu népdal is elhangzik, melyek mind Balogh szellemes témaválasztásait és újszerű kóruskezelését tükrözik. A művekben Balogh Máté Misztótfalusi Kis Miklós, Gabrielle von Baumberg, Edward Lear, James Joyce és Fehér Renátó szövegeit dolgozta fel. A szerzővel rendszeres alkotótársa, Fehér Renátó költő beszélget az elhangzó művekről.

Részletek hamarosan...

2024-ben Fischer Annie-ösztöndíjban részesült Fenyvesi Gabriella Rea szoprán és Radnóti Róza zongoraművész is. A két fiatal zenész e kitüntetésnek köszönhetően ismerkedett össze, és a dalirodalom remekművei iránti rajongásuk közös dalest megálmodásához vezette őket. Mindkét fiatal művész tanulmányai során a Zeneakadémia kiváló professzoraitól tanulhatott - Gabriella többek között Meláth Andreától, Almási-Tóth Andrástól vagy Sándor Szabolcstól, Róza pedig Csalog Gábortól, Kemenes Andrástól vagy Wagner Ritától. Mindketten 2022-ben szereztek kitüntetéses MA diplomát az intézményben. Tudásukat külföldi egyetemeken is bővítették: Gabriella Weingarten ösztöndíjasként fél évet töltött a Royal Birmingham Conservatoire-ban Anne Dawson brit szoprán növendékeként, Róza pedig a salzburgi Mozarteumban volt Rohmann Imre tanítványa két éven át. Közösen megálmodott dalestjük műsorára 19. és 20. századi szerzők műveit tűzték, amelyek majdnem mindegyike a szerelemről, az abban megélhető mélységekről és magasságokról mesél.

A StEFREM széles repertoárjának alappillérei között találjuk a magyar zeneszerzők férfikarra írt darabjait: elsősorban Liszt, Bartók és Kodály műveit, valamint kortárs magyar mestereknek az együttes számára dedikált kompozícióit. A BMC Records gondozásában több lemez is készült, amely ezt a repertoárt örökíti meg. A Zseni születik koncertsorozat a három legnagyobb magyar zenei mester férfikari munkássága előtt tiszteleg, így az sem a véletlen műve, hogy a hangversenyek éppen a szerzők születésnapján valósulnak meg. A koncertek programjának sajátossága, hogy a StEFREM szubjektív válogatásában társulnak a klasszikusok műveihez „örököseik”, azaz a 20-21. századi magyar zeneszerző-generációk kiváló és érdekes kompozíciói. A budapesti StEFREM egy különleges hangzásvilágú vokális együttes. A többszörösen díjnyertes formáció rendszeresen koncertezik Európa-szerte Londontól Bukarestig, de felléptek már Afrikában, Indiában és Dél-Amerikában is. Olyan neves előadókkal dolgoztak együtt, mint Abeer Nehme, Victor Solomon és a King's Singers. 2002 óta 18 lemezük jelent meg. Gazdag és változatos repertoárjukban bizánci és klasszikus darabok, crossover átdolgozások és a capella popdalok egyaránt megtalálhatók. 142 éve ezen a napon született Kodály Zoltán, akinek zenei víziója, munkássága alapvetően befolyásolta a 20. század magyar zenei világát. Oktatási krédójával, amit ma Kodály-módszerként ismerünk, mindmáig nagyszerű eredményeket érnek el világszerte a gyerekek nevelésében. Bár elsősorban a vegyeskari éneklést tartotta a kórusének csúcspontjának, Kodály nagyon sok kiváló férfikari művet is komponált. Ezek közül ma azokat szólaltatja meg a StEfrem, amelyekhez jól illik a néhány fős kamaraegyüttesek hangzása. Nagyszerű versek, idézetek, szakrális és népi szövegek kelnek életre az est folyamán Kodálytól, valamint az örökségét büszkén felvállaló magyar szerzőktől. A sorozat további koncertjei: 2024. október 22. 19:00 St.EFREM: Zseni születik I. | Liszt Ferenc és zenei öröksége2025. március 25. 19:00 St.EFREM: Zseni születik III. | Bartók Béla és zenei öröksége

A Tether Trio két német származású, ám New York-i bázisú zenész, a Grammy-díjra jelölt énekes-zeneszerző, Theo Bleckmann és a nemzetközileg elismert szaxofonos, Timo Vollbrecht műfaji határokat feszegető projektjeként indult. Az Amszterdamban élő zongorista, Harmen Fraanje társaságában merész improvizációkat és melódiákkal teli dalokat szőnek egymásba, bőséges időt hagyva a zenének arra, hogy lélegezzen, kibontakozzon, és kitöltse az őt megillető teret. Rendkívül személyes hangzásvilágukat azáltal teremtik meg, hogy a hangszerek természetes és akusztikus hangszíneit visszafogott, ízléses élő elektronikával gazdagítják. Miután felléptek a 2021-es Fajr nemzetközi fesztiválon Iránban, Bleckmann és Vollbrecht úgy döntött, hogy hihetetlen összhangjukat újabb zenei anyag kidolgozásában kamatoztatják és emelik még magasabb szintre. Így alakult meg a Tether Trio: a név a zenei ötletek szálaira utal, amelyeket a három szabadgondolkodású zenész egybefon.

Szabados György az 1980-as években és az 1990-es évek elejéig a Kassák Klubban, azt követően a Fonóban szervezett karácsonyi hangversenyeket. Halála után, 2015-től a hagyatékának ápolását, életben tartását célul kitűző Adyton Művészeti Alapítvány rendez az eredeti kezdeményezést folytató programokat Adyton Karácsony címmel, ezúttal 9. alkalommal. Szabados zenei világa komplex és sokrétű, nagyon sokfelé vezetnek belőle utak, illetve számos irányból lehet kapcsolódási pontokat találni vele. Egykori zenésztársai közül Grencsó István és Mezei Szilárd leginkább a szabadzenélés technikájára és lelkületére alapozva építették saját zenei világukat. Mára már mindketten meglehetősen távol kerültek a hagyományos jazztől, leginkább a free jazzen túli improvizált kortárs zeneként címkézhetnénk, amit játszanak. Benkő Róbert Grencsó legrégebbi, a folyamatos útkeresésekben, irányváltásokban vele tartó alkotótársa, akivel már jelek nélkül, ösztönösen érzik és értik egymást. Teljesen más irányból érkezett Dukay Barnabás, a kortárs zene rejtőzködő ikonja. A komponista, zenetudós és Bach-kutató azt vallja: a zenében amit lehet, improvizálni kell. Ez akár a mottója is lehet a Grencsóval tizedik éve tartó együttműködésüknek, aminek során csodálatos és nehezen besorolható műfajú lemezeket készítettek (Hátrahagyott dolgok; Esszék; Amikor a hajnal…). A színpadon tehát három zeneszerző és egy ihletett bőgős fog állni. Az ütőhangszer hiánya nem véletlen, hiszen zenéjük nem ritmikus alapon szerveződik. A valós idejű zeneszerzés a legrizikósabb művészeti formák közé tartozik, nincs biztonsági rögzítés, nincs védőháló (mondjuk kotta). Árnyalatokon múlik, hogy szabad szárnyalás vagy szabad zuhanás lesz. Ők eddig soha nem vétették el, mély egymásra hangoltságban mutatják be a teremtés csodáját. Németh Zsolt

Gadó Gábor és Harcsa Veronika személyében két olyan művész működik együtt, akiket elsősorban jazzmuzsikusként ismerünk, munkásságuk mégis egyre hangsúlyosabban tolódik a klasszikus és kortárs zene felé. Ennek egy újabb állomását képezte 2023-ban a Shekhinah című lemezük, idén pedig a The Language of Flowers dalaiban folytatódik a klasszikus zenészek és jazzmuzsikusok párbeszéde. Míg azonban a Shekhinah Gadó friss kompozícióit tárta közönség elé Harcsa Veronika szövegeivel, addig a The Language of Flowers arra vállalkozik, hogy Gadó több mint két évtizede, Molnár Eszter szövegeire készült kompozícióit élessze fel, és a magyar vokális jazz talán leghíresebb, Winand Gábor nevével fémjelzett korszakát örökítse tovább. A Gadó – Winand alkotópáros 2002 és 2006 között négy albumot jelentetett meg (Corners of My Mind, Agent Spirituel, Different Garden és Opera Budapest), amelyek mindkettejük pályáját új magaslatokra emelték. A Gadó – Harcsa Quintet ezekről a lemezekről válogatott össze 11 dalt, céljuk azonban természetesen nem a replikálás, hanem úgy tekintenek ezekre a darabokra, ahogyan a jazzsztenderdekre vagy a klasszikus dalirodalomra szokás: olyan dallamokként és szövegekként, amelyeket bárki elővehet, hogy megtalálja bennük a saját hangját. Gadó Gáborral negyed évszázadra nyúlik vissza a közös munka, amelynek során rekordmennyiségű, több mint 25 lemeze jelent meg a BMC Recordsnál. A vokális jazz hagyományainak újjáértelmezéséhez nem is találhatott volna alkalmasabb partnert Harcsa Veronikánál, aki itthon méltán a legnépszerűbb, külföldön pedig a legelismertebb magyar jazzénekesnő. Kvintettjükben a Shekhinah-ról és Gadó más projektjeiből már ismerős két fúvós – a belga trombitás, Laurent Blondiau, valamint a hangszínvarázsló szaxofonos, Ávéd János –, míg a klasszikus zene felől Zétényi Tamás, a kortárs zenei élet kiemelkedő csellistája ad meghatározó színeket a zene karakteréhez.  

Az európai jazz lassan eltávolodik az amerikai mainstream stílustól: megtartja annak minden fontos értékét, mégis önálló improvizatív zenei nyelvet hoz létre. A Párniczky Quartet 2016-ban azért jött létre, hogy megszólaltassa a zenekarvezető Bartók Béla darabjaiból készített átdolgozásait. A közös munkának és Párniczky doktori disszertációjának („Csak tiszta forrásból.” Bartók Béla zenéjének továbbélése a jazzben – LFZE Doktori Iskola) gyümölcse az első albumuk, a Bartók electrified, amely a BMC Records gondozásában jelent meg 2018-ban. A zenekar közvetlen előzménye az a Nigun együttes volt, amelyben a jelenlegi Párniczky Quartet tagjai közül hárman is a közép-kelet-európai népzenei hagyományokból kiindulva játszottak modern jazzt. A kvartett második albuma, a Mikrotheosz (Fonó, 2023), illetve koncertrepertoárjuk egyaránt tartalmazza a kamarajazz, a kortárs klasszikus és a népzene elemeit. A kompozíciók hatalmas alkotói szabadságot adva, nagy energiákkal és mégis artikuláltan szólalnak meg a zenekar előadásában.  

A szakrálist kifejező, az ezáltal megihletődött zenék megjelölésére a „Sacred Music” kifejezés Duke Ellington műve nyomán lett általános, és azt jelzi, hogy a jazz komponisták sokszor és mélyen foglalkoztak a templomi zenén túl is a transzcendens kifejezésével. Ugyan a Modern Art Orchestra egyik korai lemeze is egy karácsonyi koncert, de ezúttal a hangsúly inkább azokra a tartalmakra fog esni, amelyek kevésbé a szezonális, inkább a belsővé tett hitélményt próbálják megragadni. Ezek jegyében fogant például a Via Crucis című oratorikus Liszt-mű átdolgozása, azután a híres Messiás című Händel-klasszikus, és Bach adaptációt is játszik majd a zenekar.

Immár hagyomány, hogy az Opusban a Dresch Quartet zárja az évet, amely jelenlegi formájában négy éve működik. Alapítója – és egyben a magyar etnojazz műfajteremtő fúvós művésze –, Dresch Mihály a 80-as évek óta a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakjának számít. Tevékenységéért Kossuth-díjban is részesítették. Zenekara következetesen és magabiztosan járja sajátos útját, amelyet a magyar népzene és az afroamerikai jazz egyéni, a zenekarvezető és a mindenkori tagok által közösen kialakított ötvözete jelöl ki. Elkötelezettség a zenei koncepcióban, tisztelet és alázat a források iránt, kiemelkedő muzsikusok, új és örökzöldnek számító Dresch-szerzemények, sztenderdek Dresch-módra – mindezek együttese adja azt a zenei élményt, amit a kvartett koncertjeinek közönsége minden alkalommal az újszerűség érzésével gazdagodva tapasztalhat meg.  

Részletek hamarosan...

A hazai jazzélet megkerülhetetlen alakjaiból álló Daveform Quintet Oláh Krisztiánnal, Subicz Gáborral, Mester Dániellel, Hock Ernővel és a szerző Szegő Dáviddal bő egy éve sodorja el hallgatóit egyedi és eksztázisig fokozódó zenéjével. Mozgalmas másfél év és több sold out koncert után november 5-én debütál Arrival című lemezük, amelyet élőben most utoljára hallhat a közönség egyben.   A modern jazz műfajában alkotó Daveform Quintet egyedi módon ötvözi az amerikai, skandináv és balkáni zenei elemeket, nagy teret engedve az improvizációnak is. A jazz balladától a kortárs komolyzenén át a modern groove-okig számos stílusban megvillantják eszköztáraikat a hazai jazz színtér jól ismert kiválóságai. A zenekar névadója, zeneszerzője és dobosa Szegő Dávid, aki Oláh Krisztiánnal, Mester Dániellel, Subicz Gáborral és Hock Ernővel közösen olyan erőket szabadít fel, ami garantálja a kollektív eksztázist minden hallgató számára.  

Részletek hamarosan...

Mint tudjuk, Beethoven a zene Mozartja. Magyarul: minden klasszikus zenészek alfája és omegája, a legnagyobb lázadó, a legvagányabb rocker, aki a zenét a sarkaiból fordította ki, aki a sorssal is dacolt: pá-pá-pá-páááám! Ezt a szuperhőst hozzuk el szűk egy órában Szemenyei János színész és Hámori Máté házigazda-karmester segítségével, bemutatva, hogy hogyan is lehet egy kétszáz éves zene ma is kemény, feszes, forradalmi, pörgős és megdöbbentően érzékeny egyszerre. Lesz zongorázás, zenekari lárma, siketség-szimulátor és sok minden más. Csak erős idegzetűeknek!

Mint tudjuk, Beethoven a zene Mozartja. Magyarul: minden klasszikus zenészek alfája és omegája, a legnagyobb lázadó, a legvagányabb rocker, aki a zenét a sarkaiból fordította ki, aki a sorssal is dacolt: pá-pá-pá-páááám! Ezt a szuperhőst hozzuk el szűk egy órában Szemenyei János színész és Hámori Máté házigazda-karmester segítségével, bemutatva, hogy hogyan is lehet egy kétszáz éves zene ma is kemény, feszes, forradalmi, pörgős és megdöbbentően érzékeny egyszerre. Lesz zongorázás, zenekari lárma, siketség-szimulátor és sok minden más. Csak erős idegzetűeknek!

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A 2023-as év négy koncertje után új bérletsorozatot hirdet a BMC-ben Stark János Mátyás, Devich Gergely és Ránki Fülöp együttese, immár Trio Haris néven. A harmadik koncert főszerepét a zongorás trió műfajának két klasszikus óriása, Haydn és Beethoven kapja. Haydn, mint oly sok művében, E-dúr triójában is rengeteg finom meglepetéssel él. Már a darab legelején megszólaló főtéma vonós pizzicatói sem szokványosak, nem beszélve a zongora hosszú szólójáról a lassú tételben, és a helyenként hajmeresztő modulációkról. A művet tartása és emelkedettsége ideális párjává teszi Beethoven „Főherceg” triójának – jóllehet, a művek habitusán érezhető, hogy míg Haydn egy virtuóz zongoraművésznőnek dedikálta trióját, addig Beethoven darabjának címzettje Habsburg-Lotaringiai Rudolf főherceg, akinek a szerző számos kompozícióját ajánlotta. A trióirodalom egyik leginkább nagyszabású alkotása formájában szimfonikus léptékű, mégsem veszít a kis kamaraegyüttesre oly jellemző intimitásból és a B-dúr hangnem lágyságából; D-dúr Andantéja pedig egyike Beethoven legmeghatóbb lassú variációsorozatainak. A sorozat további koncertjei: 2024. október 5. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) I. | Haydn, Liszt, Schubert2025. január 4. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) II. | Takemitsu, Schubert, Sosztakovics2025. június 7. 19:00 Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) IV. | Schumann és Brahms

A StEFREM széles repertoárjának alappillérei között találjuk a magyar zeneszerzők férfikarra írt darabjait: elsősorban Liszt, Bartók és Kodály műveit, valamint kortárs magyar mestereknek az együttes számára dedikált kompozícióit. A BMC Records gondozásában több lemez is készült, amely ezt a repertoárt örökíti meg. A Zseni születik koncertsorozat a három legnagyobb magyar zenei mester férfikari munkássága előtt tiszteleg, így az sem a véletlen műve, hogy a hangversenyek éppen a szerzők születésnapján valósulnak meg. A koncertek programjának sajátossága, hogy a StEFREM szubjektív válogatásában társulnak a klasszikusok műveihez „örököseik”, azaz a 20-21. századi magyar zeneszerző-generációk kiváló és érdekes kompozíciói. A budapesti StEFREM egy különleges hangzásvilágú vokális együttes. A többszörösen díjnyertes formáció rendszeresen koncertezik Európa-szerte Londontól Bukarestig, de felléptek már Afrikában, Indiában és Dél-Amerikában is. Olyan neves előadókkal dolgoztak együtt, mint Abeer Nehme, Victor Solomon és a King's Singers. 2002 óta 18 lemezük jelent meg. Gazdag és változatos repertoárjukban bizánci és klasszikus darabok, crossover átdolgozások és a capella popdalok egyaránt megtalálhatók. A keresztény hit és kultúrkör egyik legfontosabb ünnepén látta meg a napvilágot Bartók Béla 143 éve: Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én, amit az Örömhírvétel ünnepének is neveznek. Az emberiség zenéjére is különösen termékenyítőleg hatott Bartók sajátos, tiszta forrásból táplálkozó művészete, ami halála után 80 évvel is elmondható. A magyar géniuszok közül Liszt több mint hatvan, Kodály húsz férfikart írt, Bartók mindössze hatot, amelyek viszont a műfajnak gyöngyszemei, és egész szerzői munkásságát végigkísérik. Különösen az Elmúlt időkből és a Székely népdalok meghatározóak a férfikari irodalomban. A Zseni születik című háromrészes hangversenysorozat záró epizódjában a Bartók-művekhez hat magyar kortárs szerző: Dukay Barnabás, Sáry László, Kelemen László, Horváth Márton Levente, Zombola Péter és Bubnó Tamás kompozíciói, átiratai illeszkednek. A sorozat további koncertjei: 2024. október 22. 19:00 St.EFREM: Zseni születik I. | Liszt Ferenc és zenei öröksége2024. december 16. 19:00 St.EFREM: Zseni születik II. | Kodály Zoltán és zenei öröksége