A Dohnányi Quartet immár kilencedik éve tematikus koncertsorozat keretében mutatja be a BMC Könyvtár közönségének a vonósnégyes-irodalom közismert és különleges alkotásait. Az idei sorozatban a műfaj legfontosabb remekművei, a kései Beethoven-kvartettek mellett XX. századi magyar zeneszerzők, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Seiber Mátyás és Gárdonyi Zoltán utolsó vonósnégyesei szólalnak meg.

Triójuk fennállásának 10. évfordulójára Jan Galega Brönnimann, Moussa Cissokho és Omri Hason új albumot készített I Nia Yelle címmel, amely a mandinka nyelvben annyit tesz: nyisd fel a szemed. A történetmesélés ősi hagyományait új életre keltő trió zenéjére a jazz, a mandinka és a közel-keleti zene gyakorolja a legnagyobb hatást. A több mint ezeréves nyugat-afrikai énekmondó-nemzetségből származó Moussa Cissokho saját kulturális örökségéből kiindulva énekel modern életünkről, míg a kora – hagyományos afrikai húros hangszer – világos, pezsgő hangja a basszusklarinét dús rezgésű, füstös megszólalásával és ütőhangszerek egész arzenáljával találkozik. A három zenész európai, afrikai és keleti hangzásokat egyesítő repertoárja, amelyben átszellemült és robbanékony pillanatok váltakoznak, szépséges dallamokkal és ritmikai eleganciával ragadja meg a hallgatót. Fotó: Christa Engstler  

A Weird Ugly Fish, vagyis Aistė Kalvelytė (dob) és Julius Čepukėnas (elektronika) duója műfaji határokon túlnyúló zenét játszik, amelyben számos stílus, köztük a free jazz, a krautrock, a punk rock, az IDM vagy az ambient hatását is felfedezhetjük. Kompozícióik terjedelmes, változékony zenei folyamatok, amelyek az improvizatív elemeket szigorúan felépített zenei szerkezetekkel állítják szembe. A litván duó 2021 nyarán lépett fel először nyilvánosan. Azóta több hazai és külföldi fesztiválon megfordultak, szerepeltek például a vilniusi Mama Jazz, a Claws Of Saurtopia és a 2025-ös jazzahead! showcase programjában is. 2024 októberében második albumukat jelentették meg Cannot Disappear címmel. Fotó: Rytis Šeškaitis  

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus.A nyitóest középpontjában Fekete-Kovács Kornél és Bob Brookmeyer áll. Brookmeyer a modern big band hangszerelés egyik legnagyobb újítója: zenéjét a letisztult formák, a finoman rétegzett hangzások és a különleges harmóniai gondolkodás jellemzi. Munkássága alapvetően formálta a 20. század végi nagyzenekari hangzást, különösen akortárs amerikai jazzben. Fekete-Kovács Kornél zeneszerzői világa hasonló érzékenységgel közelít a formához és a hangszínhez: kompozícióiban a strukturális tisztaság és a lírai kifejezés egyaránt meghatározó. Ez az este nemcsak inspirációkat, hanem valódi zenei gondolkodásmódokat ütköztet – ahol a Brookmeyer-féle áttetsző komplexitás kortárs folytatásra talál.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus.A nyitóest középpontjában Fekete-Kovács Kornél és Bob Brookmeyer áll. Brookmeyer a modern big band hangszerelés egyik legnagyobb újítója: zenéjét a letisztult formák, a finoman rétegzett hangzások és a különleges harmóniai gondolkodás jellemzi. Munkássága alapvetően formálta a 20. század végi nagyzenekari hangzást, különösen akortárs amerikai jazzben. Fekete-Kovács Kornél zeneszerzői világa hasonló érzékenységgel közelít a formához és a hangszínhez: kompozícióiban a strukturális tisztaság és a lírai kifejezés egyaránt meghatározó. Ez az este nemcsak inspirációkat, hanem valódi zenei gondolkodásmódokat ütköztet – ahol a Brookmeyer-féle áttetsző komplexitás kortárs folytatásra talál.

Milyen a kortárs sanzon? – tette fel a kérdést a kétezres évek elején Budapesten Rimóczi István, az Új Sanzonok projekt ötletgazdája. Húsz verset válogatott össze kortárs költőktől, majd tíz olyan színésszel fogott össze, akik örömmel vállaltak énekesi szerepet a születő új sanzonok előadásánál. Faragó Béla zenei vezetővel együtt az akkori színház-zenei élet különböző irányzatait képviselő tizenöt zeneszerzőt kértek fel, hogy választ talájanak zenében a kérdésre. Az elkészült alkotásokat Új sanzonok - hangos nyelvemlék a kételyek korából címmel Czajlik József rendezésében a Csányi János vezette, azóta megszűnt Bárka Színház mutatta be. A dalokat tizennégy tagú kamarazenekar kísérte. Az egyik előadás felvételét később Balla Gábor hangmérnök segítségével a Yellow Stúdióban egészítették ki; így született meg 2003-ban egy albumnyi zenei anyag, amely azonban különböző okok miatt végül nem jelenhetett meg. Több mint 20 évvel a felvételek elkészülte után azt éreztük, megérdemli ez a sokszínű anyag, hogy elérhetővé váljék. Aki átolvassa a közreműködők névsorát, láthatja, hogy ezeket a szerzőket 2026 Magyarországának súlyos megosztottsággal küzdő társadalmában aligha tudnánk közös projektbe invitálni. Sajnos, a zeneszerző jogutódjának beleegyezése hiányában a lemezre így sem kerülhetett rá az eredeti műsorban szereplő két alkotás – Melis László által Petri György és Sajó László verseire komponált, Jordán Adél és Hevér Gábor által előadott művei. A mostani esten az együttműködésről, a kétezres évekről beszélgetünk, dalokat hallgatunk és éneklünk az akkori résztvevőkkel. Az albumon szereplő szerzők: Borbély Szilárd, Darvas Ferenc, Faragó Béla, Fekete Gyula, Gryllus Samu, Gyöngyösi Levente, Háy János, Kemény István, Király Levente, Kiss Ferenc, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Márkos Albert, Monori András, Nádasdy Ádám, Nagy János, Orbán János Dénes, Parti Nagy Lajos, Peer Krisztián, Podmaniczky Szilárd, Sáry Bánk, Szilágyi Ákos, Szőcs Géza, Térey János, Tolnai Ottó, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs, Varga Judit, Várkonyi Mátyás, Weber Kristóf, David Yengibarjan, Zalán Tibor A dalok előadói: Csányi Sándor, Hevér Gábor, Jordán Adél, Kardos Róbert, Menszátor-Héresz Attila, Némedi Árpád, Rimóczi István, Spolarics Andrea, Thúróczy Szabolcs, Varga GabriellaGryllus Samu

Janáček 1. vonósnégyesét Tolsztoj novellája, a Kreutzer-szonáta inspirálta. A darab intenzív képisége és eleven hangulatváltásai, formai és technikai újításai hűen leképezik az irodalmi előd tüzes előadásmódját, érzelmes nyelvezetét és narratíváját. Bár nem tudunk róla, hogy hasonló módon inspirálta-e Schubertet egy olvasmányélmény az op. 161-es G-dúr vonósnégyes megírásában, a zene árnyalatai, színei, merész modulációi és nem utolsósorban éles érzelemkitörései akár meríthettek is az irodalom területéről. Dalszerzői zsenije életművének minden területén sajátos, újszerű forma- és narratívaképzésre, illetve a hangnemek és harmóniák szabad, evokatív használatára sarkallta Schubertet, ami ebben az utolsó kvartettjében is megmutatkozik. Fotó: Felvégi Andrea A Korossy Kvartett tagjai 2018-ban kezdték meg a közös munkát. A következő évben megnyerték a Zeneakadémia szervezésében megvalósult Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyt, majd 2021-ben a nemzetközi Bartók Világversenyen öt különdíjjal jutalmazták az együttest. Munkájukat elismert művészek segítik, köztük Eberhard Feltz, Kelemen Barnabás, Keller András, Kokas Katalin, Pauk György, Günter Pichler, Schiff András és Takács-Nagy Gábor. A legnagyobb hazai koncerthelyszínek mellett olyan nemzetközi fesztiválok résztvevői, mint a Lockenhaus Kammermusikfest, a Kamara.hu, az Arcus Temporum, a Bartók Tavasz, a Fesztivál Akadémia Budapest vagy a toblachi Mahler Festival. A BMC közönsége is jól ismerheti már a kvartettet: 2023 őszén indult önálló sorozatukban Bartók Béla összes vonósnégyesét szólaltatták meg a Koncertteremben, a 2025/26-os évadban pedig a Kurtág100 fesztiválon játszották az ünnepelt műveit, és Fejérvári Zoltánnal is adtak egy közös koncertet. A 2026/27-es évadban Fénytörések címmel indul újabb sorozatuk, amely három koncerten, a vonósnégyes-irodalom ritkán társított darabjain keresztül világítja be a műfaj szegleteit. A sorozat további koncertjei: 2027.02.26. Korossy Kvartett: Fénytörések 3/2.2027.05.21. Korossy Kvartett: Fénytörések 3/3.

Orbay Lilla a magyar jazz fiatal generációjának egyik kiemelkedő és sokoldalú alakja, aki énekesként, zeneszerzőként, zenekarvezetőként és zongoristaként egyaránt aktívan részt vesz saját formációjának munkájában. Zenéjük az 1970-es évek dallamközpontú, atmoszférikus világából merít, modern hangszerelésekkel és a tagok karakteres improvizációival ötvözve. A zenekar hazai és nemzetközi szinten is elismerést szerzett, többek között fellépett a mexikóvárosi EuroJazz és a hollandiai Amersfoort World Jazz fesztiválokon. Első kislemezük Paradise Ablaze címmel 2023 decemberében jelent meg. Fotó: Martin Wanda  

Georg Philipp Telemann Pimpinone (1725) című darabja háromszáz év után is épp olyan aktuális és üdítő, mint bemutatásának idején. A komikus zenés történet eredetileg Handel Tamerlano című operájának közjátékaként hangzott el, a közönség azonban hamar önálló műként is megszerette – nem nehéz megérteni, miért.  A Pimpinone egyszerre szellemes barokk komédia, finom társadalmi szatíra és nagyon is mai emberi történet két egymásnak feszülő karakterről. Vespetta, a rafinált, talpraesett szobalány szolgálóként érkezik az idősödő, kissé esetlen kereskedő, Pimpinone házába, majd lépésről lépésre átveszi az irányítást. Ami kezdetben könnyed komédiának tűnik, hamar hatalmi játszmává, házassági csatározássá válik, sok humorral, iróniával, az emberi gyarlóság és a kapcsolatok bonyolultságának szórakoztató rajzával. Telemann zenéje különös érzékenységgel követi a szereplők közötti feszültségeket és a cselekményfordulatokat. Az élénk recitativók, virtuóz áriák és játékos duettek egyszerre elegánsak és közvetlenek, miközben az olasz és német stílus találkozása sajátosan eleven, szinte filmszerű ritmust ad a darabnak. A Gamba Produkció előadása a mű színpadi erejét és mai érvényességét hangsúlyozza, miközben megőrzi a korhű előadásmód intimitását és a barokk zene közvetlenségét. Egyszerre kínál felfedezést azoknak, akik most találkoznak először a műfajjal, és különleges élményt azoknak, akik nyitottak a klasszikus zene és a barokk comedia dell'arte élő és emberközeli megközelítéseire. Az intermezzo részei között a B-dúr Ouverture Suite (TWV 55:B1) tételei hangzanak el. Az előadást a GAMBA Produkció állította színpadra.

A hattagú Coltrane Legacy formációt a magyarországi jazzszcéna egyik legkeresettebb muzsikusa, Orbán György bőgős hívta életre 2017-ben, Coltrane halálának 50. évfordulóján. A szaxofonos az ’50-es évek közepétől 1967-ben bekövetkezett haláláig eltelt alig másfél évtized alatt új alapokra helyezte a modern jazzt. Életművében egyre spirituálisabb dimenziókba hatolva teremtette meg zenei örökségét, amely azóta zenészek generációira van hatással. Orbán György, a tapasztalt és sok formációt megjárt bőgős úgy gondolta, a szaxofonos örökségét oly módon ápolja legméltóbban, ha egy olyan zenekart hoz létre, amely Coltrane zenéje által ihletett saját szerzeményeket és Coltrane-témákból készített új átdolgozásokat egyaránt repertoáron tart. A kompozíciók természetesen a coltrane-i hagyományokon elindulva, azokat továbbgondolva magukban hordozzák napjaink absztrakt szellemiségét és eszköztárát, ezzel folytatva a spirituális jazzhagyományt. Coltrane 2026 szeptemberében lenne 100 éves – a koncerten ezt az évfordulót ünnepelhetjük a csapattal együtt. Fotó: Vatai Róbert

Berecz András Kossuth-díjas énekes, népmesegyűjtő és mesélő, valamint fotográfus. Fia, Berecz Mihály, Junior Prima díjas zongoraművész, Haydn, Mozart, Beethoven és Bartók zenéjének egyik legavatottabb tolmácsolója. Talán nem is volt még arra példa, hogy a Budapesti Vonósók Alma és fája koncertsorozatában az előadóművészet ennyire távoli – vagy távolinak tűnő – képviselői osztozzanak a színpadon. És az is nagyon ritka, hogy egy szólista egyetlen estén két versenyművet is megszólaltat, ráadásul olyan darabokat, melyek méltatlanul ritkán hangoznak el a hazai koncerttermekben. Haydn – a nagyon népszerű D-dúr zongoraverseny mellett – számos concertót írt billentyűs hangszerre és zenekarra. Sokáig olyan műveket is neki tulajdonítottak, melyeket nagy valószínűséggel nem ő írt. Berecz Mihály két darabot választott a koncertre, ezek biztosan Haydn kezétől származnak és mindkét mű az Esterházy Miklós herceg szolgálatában töltött időszakban született. Hogy annak idején csembalón vagy fortepianón adták-e elő, nem tudhatjuk biztosan, de legyen az is meglepetés, hogy Berecz Mihály a zongorát vagy a fortepianót választja. A koncertet Mozart Kis éji zenéje és Veress Sándor Négy erdélyi tánca keretezi. Utóbbi 1944-ben született, de bemutatójára néhány évvel később, immár Svájcban került sor. A karmester az a Paul Sacher volt, aki számos Bartók mű – mások mellett a Divertimento – megrendelőjeként vált a magyar és az egyetemes zenetörténet nagy alakjává.

Ratko Zjaca gitáros-zeneszerző nevével több műfajban és számtalan nemzetközi album közreműködői között találkozhatunk, ám legismertebb projektjei a modern jazz, a kísérleti world fusion és az improvizáció területéhez kötődnek, ahol kibontakoztathatja a bensőséges csendtől a perzselő intenzitásig ívelő, individuális és kézműves zenei világát. Munkásságának ebbe a vonalába illeszkedik a nemrég megalapított Triology is, amelyben a kubai származású, Európában második otthonára lelt nagybőgős, Roland Abreu, illetve az osztrák dobos, Klemens Marktl társaságában ad elő eredeti szerzeményeket. A klasszikusnak tűnő felállás az ő kezükben meghökkentő hangzásbeli és hangszerelési megoldások forrásává válik, amelyekben egymást érik az ötletek, de a zenészeket hajtó lelkesedés és szenvedély egy pillanatra sem veszik a kompozíciók hátterébe.  Fotó: Jesper de Jong

A Nothing Causes Anything nevét metafizikai elmélkedésként és szarkasztikus demotiváló idézetként egyaránt olvashatjuk. Az osztrák kvartett zenéje, amelyet legrövidebben kísérleti noise jazzként jellemezhetünk, hasonlóan kétarcú: hangzásuk fő hajtóerejét a szabad improvizáció adja, tele fordulatokkal, súrlódásokkal és a harmónia váratlanul megszülető pillanataival. Az együttest a legrangosabb osztrák jazzelismerés, az Österreichischer Jazzpreis két korábbi díjazottja, Yvonne Moriel és Vincent Pongrácz hozta létre. Különböző zenei hátterük ellenére a kvartett tagjaiban közös a figyelem, az improvizációs érzékenység és az a merészség, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a káosz sűrűjében is megvessék a lábukat, és azt újra meg újra sohasem hallott zenei élménnyé alakítsák át.  Fotó: August Baron

Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját hazánk egyik meghatározó rézfúvós együttese, a Corpus Harsona Kvartett, akik eddigi pályájuk során négy nemzetközi versenygyőzelmet is arattak. 2024-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium Liszt Ferenc-díjjal tüntette ki a kvartettet. Számos magyar zeneszerző írt számukra darabokat, amelyek bemutatásáért háromszor érdemeltek ki Artisjus-díjat. Koncertjeiken rendszerint ezekből a szerzeményekből válogatnak – így lesz ez a mostani esten is, amelynek műsorán egy ősbemutató is szerepel. A Corpus Harsona Kvartett fő szponzora az angliai Michael Rath hangszerkészítő manufaktúra. 

Bacsó Kristóf szaxofonosként, zeneszerzőként és tanárként is a magyar jazzélet egyik meghatározó alakja. Szerteágazó és intenzív munkásságát tükrözi az is, hogy az elmúlt években öt szerzői lemeze jelent meg, a trióformációtól a kvartett vagy kvintett felállásokon át egészen a big bandre írt kompozíciókig bezárólag. Bacsó legutóbbi albuma Triad zenekara élén, Let It Go címmel látott napvilágot a BMC Records kiadásában. A koncerten erről a lemezről is hallhat majd darabokat a közönség, de a kvartett programja főként új kompozíciókból áll, amelyek a kortárs jazz, a magyar népzenei örökség és a kortárs klasszikus zene stíluselemeit is rendkívül avatott módon, új minőséget létrehozva illesztik egyedi zenei koncepcióba. Fotó: Stépán Virág  

Zenei turmix és varázslatos átváltozások Lehet egy koncerten egyszerre Mozart és a Metallica? Megfér egymás mellett Bartók és egy mai popsláger? Hát persze! A Mindenízű koncerten megmutatjuk, hogy a zene olyan, mint egy hatalmas jelmezbál: a dallamok néha átöltöznek, maszkot húznak. Ott Rezső vicces átirataival és Hámori Máté meséivel keressük meg a rejtett összefüggéseket: megmutatjuk, hogyan lesz a klasszikusból rock, és a slágerből szimfónia. Ez nem egy unalmas énekóra, hanem egy pörgős zenei kísérlet, melynek végén mindenki rájön: a zene minden formában finom, csak meg kell kóstolni! A koncert hossza kb 60 perc szünet nélkül.

Várallyay Petra Circles in Motion című szólóprojektjét a természet körforgása és keleti harcművészet egyaránt inspirálja. A mozgásban-lét és a ciklikusság témái köré épülő zenei anyagban fontos szerepet kap az élő loopolás, bátran kísérletezve a polifonikus kórushangzás és zenekari megszólalás lehetőségeivel. A modális improvizáció, a balkáni aszimmetria és a dél-indiai karnatikus zene mind hozzátesznek a karakteres hangzásvilághoz, amely Petra játékával szoros egységet alkotva születik meg a színpadon. Várallyay Petra jazz-zongora, jazzének, klasszikus hegedű és jazz-zeneszerzés tanulmányait a budapesti Bartók Konziban, a Zeneakadémián és a hollandiai Conservatorium Maastricht jazz tanszakán végezte. Alkotóként és előadóként ugyanúgy jelen van az underground zenei szcéna kultikus koncerthelyszínein, mint a legnívósabb hangversenytermek színpadán, dolgozott már Bobby McFerrinnel és Yo-Yo Mával, fellépett számos hazai és külföldi fesztiválon a műfajok széles spektrumát bejárva. Az elmúlt években Orszáczky-díjat, Junior Artisjus és Junior Prima díjat, valamint Creative Art díjat kapott. 2014-ben alakult progresszív fúziós jazztriójával több nemzetközi elismerést tudhat maga mögött, Deadline Haze című lemezük elnyerte a független előadók és alkotók elismerésére létrehozott Independent Music Awards (USA) közönségdíját.  Fotó: Lányi Kristóf

A sziléziai származású Anton Zimmermann (1741–1781) Pozsony zenei életének egyik legfontosabb alakja volt az 1770-es években. Bár sajnos Haydnnal nem ismerkedhettek össze, Zimmermannt Haydn zenéje érzékelhetően inspirálta. Két szimfóniáját sokáig Haydnnak tulajdonították. 1776-tól Batthyány József esztergomi érsek udvari komponistájaként Zimmermann hasonló szerepet kapott, mint Haydn Eszterházán. A koncert programján Zimmermann élőben alig-alig hallható hegedűszonátái mellett Haydn egy triója szerepel. A 18. századi billentyűs kamarazene érdekessége, hogy kíséretes szonátaként tekintettek rájuk: a legfontosabb szólam a csembalóé, a vonós hangszerek közül pedig a hegedű önállóbb, mint a cselló.

A Modern Art Orchestra 2026 őszi bérletsorozata John Coltrane születésének 100. évfordulója előtt tiszteleg. A jazz történetének egyik legnagyobb hatású alkotója nem csupán hangszeres forradalmár volt, hanem olyan művész, aki újraértelmezte az improvizáció, a forma és a spirituális tartalom viszonyát. A négy koncertből álló sorozat Coltrane pályájának különböző állomásait járja be: a hard bop gyökerektől a standardek újraértelmezésén át a lírai, vokális megszólalásig. A válogatott albumok nemcsak korszakokat, hanem gondolkodásmódokat is képviselnek — azt az utat, amely a tradícióból kiindulva egy egyéni, univerzális zenei nyelv megszületéséhez vezetett. A Modern Art Orchestra művészei az eredeti hangszerösszeállításban idézik meg ezeket az ikonikus felvételeket, megőrizve azok szellemiségét, miközben saját hangon, a jelen idő perspektívájából szólaltatják meg Coltrane örökségét. Ez a koncert egy különleges kamarazenei találkozásra fókuszál: John Coltrane és Kenny Burrell együttműködése a líraiság és a letisztult kifejezés példája. A gitár és a tenorszaxofon párbeszéde áttetsző textúrákat és finom dinamikai árnyalatokat hoz létre, miközben a blues és a standard repertoár mélyen átélt megszólalása kerül előtérbe. A Modern Art Orchestra művészei ebben az összeállításban a visszafogott intenzitás és a kamarazenei figyelem erejét hangsúlyozzák, megmutatva Coltrane egy kevésbé ismert, intimebb arcát.

A Miles Davis 100 Tribute Quintet a legendás trombitás születésének 100. évfordulója alkalmából jött létre. A formáció nem pusztán emléket állít a jazz egyik legnagyobb újítójának, hanem új perspektívából gondolja tovább örökségét: a produkció fókuszában a Miles Davis-életmű mai, európai megfogalmazása áll. A zenekart alkotó öt kivételes zenész saját művészi nyelvén reflektál a Davis-repertoár különböző korszakaiból merített anyagra, nagy hangsúlyt helyezve a kollektív improvizációra, a nyitott formákra és a jelen idejű megszólalásra. A végeredmény rekonstrukció helyett a kortárs európai jazz kontextusában értelmezi újra és élteti tovább a trombitás örökségét. A Miles Davis 100 Tribute Quintet produkciója így egyfelől tisztelgés, másfelől kísérlet arra, hogy a múlttal a jelen nyelvén folytasson párbeszédet.

„Végy öt zenészt Franciaország legjobb fiatal jazzistái közül, ruházd fel őket enciklopédikus zenei ismeretekkel, keverd össze mindezt jó alaposan – és kész a Papanosh” – írta Ludovic Florin a zenekarról, amely idén tölti be 20. életévét. A jelentős évfordulót véletlenül sem nosztalgikus fotóalbummal vagy egy nagyszerű zenei narratíva felvázolásával akarták ünnepelni, hanem egy olyan kollektív repertoárt dolgoztak ki, amely hűen tükrözi, kik is ők valójában. A program a Yes I Are! címet kapta, folytatva korábbi műsoraik komikus angol címválasztását, ami finoman utal a kortárs zene komolyságához való könnyed hozzáállásukra. Történetük eme új fejezetében Sébastien Palis a mellotron sajátos hangszíneivel gazdagítja a zongora megszólalását, míg Raphaël Quenehen ütőhangszerekkel és a világ minden tájáról gyűjtött fuvolákkal egészíti ki szaxofonjátékát. A Papanosh a Les Vibrants Défricheurs kollektíva produkciója, amelynek koprodukciós partnerei a Jazz sous les pommiers, a Jazzdor Strasbourg és a Le Pannonica Nantes.A Les Vibrants Défricheurs fenntartója a Kulturális és Kommunikációs Minisztérium / DRAC Normandy, a Normandia Régió és Rouen városa. A Seine-Maritime megye és Sotteville-lès-Rouen városának támogatásával.  

Ferge Elizabet a budapesti Zeneakadémián elvégzett alapképzése után a salzburgi Mozarteumban folytatta tanulmányait, ahol idén október végén diplomázik. E fontos mérföldkő elérésének alkalmából most a Könyvtár közönségével is megosztja diplomakoncertjének műsorát. A program Bach és Renié időtlen mesterműveitől két 20. századi magyar komponista darabjain át egészen a fiatal kortárs szerző, Csernovszky Márk új kompozíciójáig ível, amelyet 2026 szeptemberében Ferge Elizabet mutatott be. Ez a válogatás az ifjú hárfaművész elmúlt éveinek meghatározó zenei élményeit és művészi gondolkodásmódját tükrözi – a barokk tradícióktól a kortárs hangzásvilágokig. Fotó: Móricz Viola

Kedves Közönségünk! Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy az előadás technikai okok miatt elmarad. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!Budapest Music Center Az I. Nemzetközi Vivaldi Fesztivál zárókoncertje méltó módon tiszteleg Antonio Vivaldi öröksége előtt, és egyben új fejezetet nyit a magyarországi barokk zenei élet történetében. A koncert sztárvendége az olasz barokk alténekesnő, Sonia Prina, aki napjaink egyik legelismertebb Vivaldi- és Händel-interpretátora. Művészetét rendkívüli kifejezőerő, technikai virtuozitás és a barokk stílus mély ismerete jellemzi. A koncert házigazdája és művészeti vezetője Szurasenkó Dániel, az I. Nemzetközi Vivaldi Fesztivál alapítója és igazgatója, aki hosszú évek óta elkötelezetten dolgozik a barokk zene népszerűsítésén és a historikus előadói gyakorlat megismertetésén. A koncert szólistája lesz Ábrahám Márta hegedűművész, akinek játékát a korhű előadásmód, a virtuozitás és a mély zenei kifejezés egysége teszi különlegessé. Közreműködik az Ábrahám Consort (művészeti vezető: Schweigert György, koncertmester: Ábrahám Márta). A záróóhangverseny Antonio Vivaldi sokszínű zenei világát mutatja be: az operaszínpad drámai erejét, a versenyművek virtuóz ragyogását és a barokk ember érzelmi gazdagságát. A műsor egyaránt válogat Vivaldi legismertebb és ritkábban hallható vokális, valamint hangszeres műveiből. Sonia Prina sötét színű, rendkívül karakteres alt hangja, Szurasenkó Dániel virtuóz blockflötejátéka és az Ábrahám Consort historikus hangzásvilága együtt idézi meg a 18. századi Velence zenei aranykorát. Az I. Nemzetközi Vivaldi Fesztivál célja, hogy nemzetközi találkozóhellyé váljon a régizene művészei, kutatói és rajongói számára. A fesztivál a koncertélmény mellett ismeretterjesztő programokkal, mesterkurzusokkal és szakmai találkozókkal is hozzájárul Antonio Vivaldi művészetének szélesebb körű megismertetéséhez. A zárókoncert nem csupán egy hangverseny, hanem meghívás Vivaldi gazdag és lenyűgöző világába, ahol a virtuozitás, a szenvedély és a szépség időtlen egységben szólal meg. Fotó: Javier Del Real

Alapítása óta a NoSax NoClar a kortárs akusztikus jazz- és világzenei szcéna egyik legkülönlegesebb formációjává vált. Szabad, határtalan zenei világukat, amelynek képzeletbeli folklórját a modern jazz mellett a kelta, a török, a berber és az örmény tradicionális zene is táplálja, eddig három albumon örökítették meg (Kahmsïn, 2020; Red Sisters, 2021; No Dahïss, 2023), míg a negyedik idén ősszel érkezik. A duó a ritmikai játékon, a hangszínek iránti érzékenységen és az improvizáción keresztül folyamatosan tágítja a hangszerek kifejezési lehetőségeit. A közönséget fellépéseik intenzitása és színpadi energiájuk egyaránt megragadja: életteli, ösztönös, a transzzenével is rokon műsoraik valahol az emlékezés és a képzelet, az ünneplés és a szédület között részesítenek megismételhetetlen zenei élményben. Fotó: Jef Rabillon  

A kultúra hagyományozása és folyamatossága a közösségek egyik legnagyobb megtartó ereje. Nincs ez másképp a komolyzenei szférában sem, különösen a kortárs zenében fontos, hogy azokról a közvetlen elődeinkről, akiknek saját munkásságunk vagy zenei neveltetésünk legjavát köszönhetjük, de már nincsenek velünk, rendszeresen megemlékezzünk.  Nem feltétlenül kerek évfordulóhoz kötve, bár olyan is akad köztük, elsősorban tanárainkra, mestereinkre gondolhatunk. Közülük most két kiemelkedő személyiség, a zenei tevékenységükön messze túlmutató pedagógiai mester emlékének adózunk. Egyikük a 2011-ben, 15 éve elhunyt Dobszay László eredetileg zeneszerző is, és bár korán befejezett ebbéli munkáját csak néhány konkrét, megmaradt mű képviseli, életműve egyik fő vonulatában, a tanításban, sőt minden pedagógiai megnyilvánulásában hangsúlyozta a zeneszerzői gondolkodás fontosságát, a hangok kapcsolatának, a formai tisztaságnak évszázadokon átnyúló örök eszméjét. Másikuk Jeney Zoltán, nemzedékek zeneszerzéstanár mestere, akinek hatalmas életműve és kompozíciós gondolkodásbeli sokszínűsége kimeríthetetlen példa az ifjabb nemzedékek számára.    A zeneszerzők külön köszönettel tartoznak azoknak az előadóknak is, akik a legújabb, sokszor komoly szellemi és/vagy technikai erőfeszítést követelő darabokat folyamatosan, nagy lelkesedéssel játsszák, rendszeresen műsorukon tartják, és a zeneszerzőkkel a próbafolyamatban is intenzív kapcsolatot ápolnak. Közülük is kiemelkedő a szintén 2011-ben elhunyt Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész-zeneszerző, a magyar fuvolás társadalom és kortárszenei élet kivételes egyénisége, és Vékony Ildikó, aki a cimbalomjátékot elődeitől örökölt intenzitással, saját egyéni személyességével különlegessé téve állította a kortárszenei előadóművészet szolgálatába.

Meglepő témával várja a közönséget az Egri & Pertis zongoraduó „Áthallások” sorozatának őszi hangversenye. Művészet-e a diplomácia, és ha igen, hogyan kapcsolódik a zeneművészethez? Erre a legfrappánsabb választ Rossini adta: „A diplomata művészete alig különbözik a zenészétől. Mindkettőnek pontosan tudnia kell, mennyi ideig kell szünetet tartania, mielőtt megszólaltatja a következő hangot – vagy kimondja a következő szót –, hogy a lehető legnagyobb hatást érje el.“ A koncertprogram körbejárja a zeneművészet szerepét a diplomáciában és ismert szerzők mellett (Bach, Beethoven, Mendelssohn) olyan zenét szerző diplomatákat is bemutat, mint például Ferdinand Waldstein és Széchényi Imre grófok. De a fordítottjára, azaz diplomáciai szolgálatot teljesítő zeneszerzőkre is izgalmas példákat ismerhet meg a publikum: Ignacy Paderewski zongoravirtuózt és zeneszerzőt, aki Lengyelország miniszterelnöke és külügyminisztere is volt, valamint Darius Milhaud-t, aki Brazíliában diplomataként működött. A hangverseny díszvendége Bokor Balázs nagykövet, a Magyar Hollywood Tanács elnöke lesz, aki diplomataként 40 évig állt Magyarország szolgálatában. Négy évtizedes tapasztalatairól, a kultúrdiplomácia és a zene szerepéről is mesél majd a rövid színpadi beszélgetésben. Az izgalmas est háziasszonya ismét Becze Szilvia, a Bartók Rádió népszerű szerkesztő-műsorvezetője lesz. A sorozat támogatója az OTP Bank. Fotó: Egri & Pertis duó – Baranyai Mátyás, Bokor Balázs – Gordon Eszter

Charlotte Planchou 2024-ben vált ismertté Le Carillon című albumával, amely hazájában az Académie Charles Cros és az Académie du Jazz díjait is kiérdemelte. A fiatal énekesnő és Didier Ithursarry harmonikaművész duója a spontán zenei párbeszéd természetességével szippantja be a hallgatót. Repertoárjuk főként feldolgozásokból áll a francia chansonok világától (Ferré, Gainsbourg) a jazzsztenderdekig, a latin dalok és a német kabaré visszhangjaival. Planchou klasszikus éneklésben gyökerező kivételes technikáját a kritikusok által is kiemelt lélegzetelállító színpadi jelenlét egészíti ki, míg Ithursarry kezében a harmonika egy korszak emlékének letéteményeseként, mély emberiességgel szólal meg. Közösen kimunkált, érzékeny feldolgozásaik a chiaroscuro legfinomabb árnyalatai és brillírozó fellobbanások között egyensúlyoznak – a vibráló, fénnyel teli zene mindig egyenesen a szívbe ér. Fotó: Alessandro Camillo, Jean-Baptiste Millot

Mi történik, amikor egy előadóművész zeneterápiával találkozik? Hogyan változik a saját hangjához, az improvizációhoz és a közönséghez való viszonya? És mit adhat egymásnak az előadóművészet és a zeneterápia?A Zenetererápiás klub 2026. október 12-ei találkozóján előadónk Harcsa Veronika lesz, aki a jazz és az előadóművészet világából érkezett a zeneterápiához: 2008-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakán, 2014-ben a Brüsszeli Királyi Konzervatóriumban szerzett diplomát, majd 2024-ben zeneterapeutaként végzett a Pécsi Tudományegyetemen. Az elmúlt két évtizedben rengeteg külföldi és hazai klubban és fesztiválon lépett fel, számos jazz-, kortárs, alternatív és klasszikus zenei együttműködésben vett részt, és több nemzetközi elismerésben részesült. Az elmúlt években egyre inkább foglalkoztatja az előadóművészet és a közös zenei élmény határterülete: a Művészetek Völgyében (Kapolcs) vezetett workshopjai, valamint Nora Thielével és a Soharóza kórussal létrehozott, a közönség aktív bevonására épülő Flow By című koncertformátum egyaránt ezt a keresést tükrözik. Zeneterápiás tanulmányai új szempontokat adtak számára ahhoz, hogy továbbgondolja a hangadás, az improvizáció, a közös zenei jelenlét és az előadó–közönség kapcsolatának lehetőségeit. 2026. október 12-én Harcsa Veronika saját zenei útján keresztül mesél ezekről a találkozási pontokról: a hangadás felszabadító élményétől és a szabad improvizáció során megélt jelenléten át a közös zenélés és a közönség aktív bevonásának tapasztalatáig. Az egyes történetekhez rövid, saját élményű gyakorlatok kapcsolódnak majd, melyekbe a Zeneterápiás klub közönsége is szabadon becsatlakozhat. Az este központi kérdése, hogyan alakíthatja a zeneterápiás szemlélet az előadóművész gondolkodását a zenei önkifejezésről, a kapcsolódásról és a közönség szerepéről. Mikor válik a hallgatóból résztvevő? Hogyan teremthető meg az a biztonságos keret, amelyben helyet kaphat a szabadság, az improvizáció és a közös alkotás?Az alkalom a Zeneterápiás klub "Zeneterápia és az énekhang" tematikus sorozatának következő állomása: ezúttal az énekhangot nemcsak az önkifejezés és a kapcsolódás eszközeként, hanem az előadó és a közönség közötti kapcsolat egyik lehetséges közvetítőjeként vizsgáljuk.  A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásokra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A Zeneterápiás klub a szervezők és az előadók önkéntességén és szakmai elköteleződésén, érdeklődésén alapul.  A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

Tálas Áron és Klausz Ádám rendhagyó billentyű-dob duója remekül ötvözi a modern hip-hop, funk és drum’n’bass groove-ok lüktetését a jazz harmónia- és dallamvilágával. Az együttes az utcazenélés ötletéből született, azzal a rejtett szándékkal, hogy olyan emberekhez is eljuttassák ezt a fajta zenét, akikkel másképpen valószínűleg soha nem jönne szembe. Tálas Áron zongorista-dobos számtalan más projekt mellett a Borbély Műhelyben és saját triójában mutatta meg, hogy a szakmai tudás és a csibészes humor az alkotás során nem kioltja, hanem erősíti egymást, Klausz Ádám pedig többek között a Co Lee és a Nagy Emma Quintet dobosaként bizonyította sokoldalúságát és nyitottságát. Fotó: Fantoly Márton

A Blood Quartet 2015-ben alakult a New York-i Mark Cunningham és három katalán zenész: Lluís Rueda, Kike Bela és Carles Esteban részvételével. Hangzásviláguk improvizációval átitatott közegben ötvöz nyugtalanító atmoszférákat és szabad formájú zenei szerkezeteket, amelyeket főként a no wave, a jazz noir, a free jazz és az industrial rock inspirál, de erős rokonságot tartanak az underground és az experimentális irányzatokkal is. Kísérteties kompozícióikat, amelyek akár egy film noir vagy absztrakt thriller zenei anyagai is lehetnének, nagyban meghatározza az effektezett trombita, a torzított gitár, a súlyos basszus és a tört ritmusok használata. A több mint tíz éves zenekar a társművészetek iránt is élénken érdeklődik, így dolgoztak filmes, költészeti, táncos és performansz produkciókon is. Eddig öt lemezt jelentettek meg: Dark Energy (2015), Deep Red (2016), Until My Darkness Goes (2018), Root 7 (2022), legutóbb pedig a Dongyang Gozupa csapatával együttműködésben készült Terra Ignota (2025).  Fotó: Anita Cortes  

A Skylark Metropolitan a többszörösen az Év altszaxofonosa és zeneszerzője díjjal kitüntetett szaxofonos, Tóth Viktor legifjabb zenekara. Tóth Viktor eddig megjelent nyolc albuma közül több elnyerte az Év jazzlemeze díjat; valamennyi felvétele és együttese más-más hangzást képvisel. Közös bennük az újító szándék, az elsöprő kifejezőerő és a melodikus gazdagság. A nagyszerű zenészektől különleges repülésre számíthatunk ezen a koncerten, a swingalapú modern jazz és a tört groove-ok tájai fölött.   "Gyönyörű gitár-altszaxofon uniszónók, himnikus szépségű melódiákkal és mesteri pontosságú, atomjaira szétzúzott dallam- és ritmusvilágú gitárszólók. Volt gyönyörű balladisztikus kompozíció bársonyos, erőteljes bőgőszólóval, delejező ütőhangszeres kísérettel. De táncra mozdító hip-hop groove is füstös klubhangulattal. Pacsirták a zenei metropoliszban, egy kis zsákfaluban a telihold alatt a Nagykevély lábainál. Tóth Viktor karmesterként tartotta kézben a koncert zenei ívét, finom instrukciókkal fogva össze a zenészek földöntúli játékát. Az alkotóerejük teljében lévő zseniális, egyéni hangú muzsikusok, akik a világjárvány és a lockdown sokkja után a szakmai tudásukkal, és zenei univerzumukkal, közösségi csoda megteremtésével zökkentik vissza a bolygót egy reménytelibb életbe. Ilyen katartikus zenei élményben nagyon ritkán részesülhet a közönség" – írta Barcsik Géza a Skylark Metropolitan fellépéséről a B52 Jazzfesztiválon. Fotó: Barcsik Géza

Ezen a különleges koncerten a 20. századi francia zeneszerző, Claude Debussy impresszionista hangzásvilága és a kortárs magyar komponista, Nagy Ákos zenei nyelve lép párbeszédre egymással. A műsor-összeállítás középpontjában a finom színek, a lebegő időérzékelés és a belső zenei tájak állnak: Debussy áttetsző, költői, szuggesztív kompozíciói mellett Nagy Ákos meditatív és expresszív hangvételű, gyakran hasonló hangulatképek által ihletett darabjai is megszólalnak. A műveket Kollár Zsuzsa zongoraművész játékában ismerhetjük meg, aki a kortárs és klasszikus kamarazene egyik kiemelkedő hazai előadója.

Fejérvári Zoltán, Stark János Mátyás és Devich Gergely a 2027-es Beethoven-év jegyében indít új bérletsorozatot a BMC-ben. A sorozat mindhárom koncertjén Beethoven egyik zongoratriója lép párbeszédre egy-egy másik német nyelvterületről származó zeneszerző azonos műfajú darabjával.  Beethoven G-dúr triója az életmű kezdetén született, de már itt megmutatkoznak azok az újítások, amelyekkel a zeneszerző új dimenzióba emelte a zongoratrió műfaját. Ezek közé tartozik a négytételesre és ezáltal bő félórásra növelt terjedelem, illetve a cselló sokoldalú, a megszokottnál önállóbb kezelése. Az egész művet derű és életvidámság hatja át, csakúgy, mint Brahms C-dúr triójának szélső tételeit – a negyedikre a szerző egyenesen a giocoso (játékosan, tréfásan) karakterjelzést használja. A sokak által magyaros hangvételűként jellemzett, variációs formájú lassú tétel gyászos, panaszos témája Brahms egy korai dalából származik. A Scherzo főrészei a moll hangnem kísérteties oldalát mutatják be, míg a középrész a komponista legszebb dallamainak egyikét rejti.A sorozat további koncertjei:2027. január 9. Fejérvári – Stark – Devich: Beethoven+ 3/2.2027. május 29. Fejérvári – Stark – Devich: Beethoven+ 3/3. Fotó: Böröcz Balázs, Reviczky Zsolt

A fenyegető politikai, vallási és kulturális polarizálódás korában a Yemen Blues igyekszik jó példával elöljárni: a közösség mindent és mindenkit magában foglaló ünnepélyét teremti meg zenei eszközökkel. A zenekar négy tagja különböző kontinenseket képvisel, származási gyökereik pedig még ennél is több kultúrát fednek le. Ez a globális mozaik a beduin folklór, a funk, a blues, az avantgárd, az arab klasszikus zene, a rock, a pszichedelikus zene és a jazz hihetetlenül felvillanyozó, poliglott keverékében ölt testet. A kvartett legújabb, műfajokon kívüli albuma, az Only Love Remains a hagyományokat nyers érzelmi erővel és kortárs hangzással egyesíti, amelyből mélyen spirituális, mégis zsigerekre ható repertoár születik.  Fotó: Dudi Dayan  

A szerzői esten elhangzó művekben közös, hogy egyfelől az élő emberi hang nyújtotta kompozíciós lehetőségeket fedezik fel, másfelől témájukat tekintve az ember és a szellemvilág kapcsolatának kérdéseit feszegetik. A miseoratórium zenéjét – a különlegesen színgazdag férfikari hangzás mellett – Esterházy János sorsa inspirálta; a katolikus mise latin nyelvű tételei közt magyar nyelvű közjátékok szólalnak meg, amelyek megírásához a zeneszerző és alkotótársa, Cziglényi Boglárka Esterházy János és testvére, Mária börtönleveleit, imáit, naplórészleteit is felhasználta. A Pompeji madarak érzékeny hangzású lírai kompozíció, amelyben az elmúlásé és emlékezésé a főszerep. Az énekes szólista különböző idősíkok és személyiségek közt mozogva jut el valaha élt, egykori önmagától az elmúlásba való belenyugváson át a porfürdőben megtisztult, felszárnyaló madár hangjáig. Végül megismerhetjük Faragó készülő új operájának, a Hamletnek két jelenetét is: először a Szellemkirály és Hamlet kettősében lehetünk tanúi, ahogyan a fiú finom érzékei ráhangolódnak láthatatlan, hallhatatlan apja jelenlétére, majd Ophelia és Hamlet duettje Cziglényi Boglárka librettójának segítségével bontja ki a drámában csak áttételesen megjelenő mély és szenvedélyes kapcsolatot. Faragó Béla doktori disszertációjának témája – amelyet a BMC Könyvtárában nemrég négyrészes előadássorozat keretében mutatott be – a Kölni Rádió (WDR) Elektronikus Stúdiójának kezdeti korszaka: számítógépes hanganalízissel, szonogramok, transzkripciók segítségével elemezte végig a Stúdió első évének valamennyi publikált kompozícióját. A szerző az így feltárt alkotói szándékok, folyamatok, formai törvényszerűségek és a korabeli technikai adottságok találkozásán keresztül mutatja be, hogyan hozta létre a hangok totális birtokba vételének igénye remekművek egész sorát. Faragó Béla 1990 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének klasszikus zeneszerzés tanára. 1995-től 2007-ig a budapesti Bárka Színház alapító társulati tagja és zenei vezetője volt, 2011 és 2018 között a kaposvári Csiky Gergely Színház zenei vezetőjeként dolgozott. 1977-től szólistaként és különböző együttesekben (Kis Zenei Stúdió, 180-as Csoport) folytat előadói és zeneszerzői tevékenységet. A kortárs zene olyan egyéniségeivel dolgozott együtt, mint Louis Andriessen, Steve Reich, Terry Riley vagy Meredith Monk. Öt szerzői lemeze jelent meg. Hét operáját mutatták be, köztük Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése nyomán készült művét. Munkáit több elismeréssel jutalmazták, köztük a VII. Nápolyi Videobalett Fesztivál zenei fődíjával. 1996-ban zeneszerzői tevékenységéért Erkel Ferenc-díjat kapott, 2012-ben pedig elnyerte az Artisjus „A magyar zeneoktatásért” díját.A koncert a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg. Fotó: Csendes Krisztina

Az idős Liszt zeneszerzői stílusának alaphangja a rezignáció, a lemondás. Fiatal zongoraművészként, majd zeneszerzőként bejárta Európát, megalkotta a 19. század kiemelkedő műveit, a világ ünnepelte. De a siker már nem motiválja, visszavonul és lemond a csillogásról. Azt keresi, hogyan lehet kifejezni a legmélyebb érzelmeket egyetlen harmóniával, egyetlen szólammal, két hang sóhajával. Szalai András és Fülei Balázs olyan különleges koncertre készülnek, melyen a zeneszerző kései zongoraműveit cimbalom-zongora átdolgozásban szólaltatják meg. A cimbalom Liszt számára különösen fontos volt, magyar identitásának egyik szimbólumát látta a hangszerben, jellegzetes hangzása, játékmódja pedig arra inspirálta, hogy a zongorán is újfajta játékmódokkal kísérletezzen. A koncerten megszólaló átiratok a kései darabokat újszerű jelentéssel ruházzák fel és egyfajta zenei meditációvá transzformálják az estet, mely a két művész En Rêve – Liszt Inspirations (Álomban – Liszt-inspirációk) című felvételének anyagát mutatja be. Fotó: Mudra László  

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus.Szabó Illés a fiatal magyar jazz-generáció sokoldalú alkotója, jazzgitárosként, zeneszerzőként és hangszerelőként egyaránt aktív szereplője a hazai zenei életnek. A Magyar Jazz Szövetség 2021-es big band zeneszerző versenyének győztese, tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Conservatorium van Amsterdamintézményeiben végezte. Pat Metheny a jazz egyik legszélesebb horizontú alkotója: zenéjében a lírai dallamosság, az atmoszférikus hangzás és a groove-központú gondolkodás egyaránt jelen van, miközben folyamatosan tágítja a műfaj határait. Kompozíciói egyszerre közvetlenek és komplexek, könnyen befogadhatók, mégis mélyen kidolgozottak. A koncert különlegessége, hogy Metheny szerzeményei nagyzenekari megszólalásban hangzanak el: az átiratokat a kiváló Bob Curnow és Szabó Illés készítették. Az eredeti darabok új fénytörésben jelennek meg, miközben megőrzik Metheny zenei világának karakteres atmoszféráját.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus.Szabó Illés a fiatal magyar jazz-generáció sokoldalú alkotója, jazzgitárosként, zeneszerzőként és hangszerelőként egyaránt aktív szereplője a hazai zenei életnek. A Magyar Jazz Szövetség 2021-es big band zeneszerző versenyének győztese, tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Conservatorium van Amsterdamintézményeiben végezte. Pat Metheny a jazz egyik legszélesebb horizontú alkotója: zenéjében a lírai dallamosság, az atmoszférikus hangzás és a groove-központú gondolkodás egyaránt jelen van, miközben folyamatosan tágítja a műfaj határait. Kompozíciói egyszerre közvetlenek és komplexek, könnyen befogadhatók, mégis mélyen kidolgozottak. A koncert különlegessége, hogy Metheny szerzeményei nagyzenekari megszólalásban hangzanak el: az átiratokat a kiváló Bob Curnow és Szabó Illés készítették. Az eredeti darabok új fénytörésben jelennek meg, miközben megőrzik Metheny zenei világának karakteres atmoszféráját.

A pontosan kalibrált tömegtermékek korában az egyedi, egyszeri és megismételhetetlen intellektuális-érzelmi élményre vágyókat várja izgalmas kalandra a Grencsó Paradox Four. A zenekar magját Grencsó István fúvós, a hazai szabadzene feketeöves mestere és Dukay Barnabás alkotja, aki nemcsak napjaink egyik legjelentősebb, kategóriákba, stílusokba nem szorítható, extravagáns zeneszerzője, de emellett kiváló billentyűs játékos is. Együttműködésük több mint tíz évre tekint vissza, ezalatt minden alkalommal különleges, mondhatni spirituális egymásra hangoltságról tettek bizonyságot, ami párját ritkítja. Közös zenéléseiket olyan, a szabadzenében mérföldkőnek tekinthető lemezek örökítették meg, mint a Hátrahagyott dolgok apály idején, az Esszék, a When Down..., és akkor még nem beszéltünk a magángyűjteményekben lappangó kitűnő koncertfelvételeikről. Hozzájuk csatlakozik – nem első alkalommal – az autonóm világú zeneszerző, Bolcsó Bálint elektronikus eszközeivel, aki Grencsóval korábban figyelemreméltó duófelvételeket is készített. Miklós Szilveszter rendkívüli zenei és technikai felkészültségű ütőhangszeres, Grencsó egyik legrégebbi muzsikus partnere. Játékának különös értéke, hogy messze túllép a ritmusalapokat szolgáltató „doboláson”: a szabad improvizációkban zenésztársaival egyenrangú alkotó.  Ezen az estén bizonyosan az első hangtól az utolsóig egymással társalgó zenei gondolatok szabad áramlását fogjuk hallani. Ez különleges figyelmet igényel a közönségtől is, ami lehetőséget kínál a zenei áramlatokba való belépéshez, vagyis ahhoz, hogy ne csupán befogadói, hanem részesei legyenek a teremtésnek. 

A koncert műsora egyfelől Sári József változatos hangszerekre készült kamara- és szólóműveire, másfelől az egy éve elhunyt zeneszerző emlékére komponált rövid darabok ősbemutatóira épül. Sári a 20-21. századi magyar zene meghatározó személyisége úgy komponistaként, mint tanárként. Darabjait nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is, különösen Németországban játsszák. Pedagógiai munkásságát éppen ilyen nagyra becsülték: visszavonulásáig zenészgenerációk sorát tanította a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Zeneakadémián, illetve mesterkurzusok vendégprofesszoraként. A kétszeres Bartók–Pásztory- és Artisjus-díjas, Kossuth-díjjal és Érdemes Művész címmel kitüntetett Sári itthon és külföldön is számos elismerésben részesült. Fotó: Felvégi Andrea

A Harmonia Sacra lapjain a 17. századi Anglia egyik legizgalmasabb zenei világa elevenedik meg: az a bensőséges vallásosság, amelyben a személyes áhítat szinte színházi erejű kifejezéssel találkozik. Henry Playford gyűjteményének dalai nem a templomi liturgia reprezentatív zenéi, hanem az ember és Isten közötti párbeszéd intim pillanatai, amelyekben a hit, a kétely, a bűnbánat és a remény kap hangot. Henry Purcell, John Blow, Matthew Locke és Pelham Humfrey műveiben a szöveg és a zene rendkívüli érzékenységgel fonódik össze, olykor megrendítően egyszerű, máskor szenvedélyesen drámai gesztusokban. A Harmonia Sacra így nem csupán egy több évszázados gyűjtemény, hanem ma is közvetlenül megszólító történetek sora hitről, emberi érzésekről és az örökkévalóság kereséséről. A koncert e ritkán megszólaló kompozíciókból válogatva enged bepillantást az angol barokk kevésbé ismert, személyesebb arcába. 

Az amerikai multiinstrumentalista, Joe McPhee a free jazz élő legendája, aki szólóprojektjeitől a nagyegyüttesekben való részvételéig évtizedek óta a kompromisszummentes zenei alkotás esztétikáját képviseli, és az improvizált zene újabb generációi számára is példaképet jelent. Szintén a free jazz nagymestereként vált ismertté Steve Swell, aki a harsona – sokak által korlátnak tartott – technikai sajátosságait fordítja előnyére játékos és virtuóz, a postbopra építő zenei világában. A kvartett alapját Mark Tokar és Klaus Kugel összeszokott ritmusszekciója biztosítja: az ukrán nagybőgős hangszíne az egész zenekar hangzását meghatározza, míg a német dobos letisztult precizitásával és éberségével válik a beszélgetés nélkülözhetetlen résztvevőjévé. Fotó: Žiga Koritnik  

A hazai jazz- és szabadzenei színtér ismert alakjaiból álló Qiyan a Córdobai Kalifátusban élt zsidó rabszolganők tradicionális zenéjére alapozza az etnojazzel erősen rokon világát. A zenekar vezetője és ötletgazdája Ajtai Péter (AMP, Baló Project, Geröly Trió, Mingus! Mingus! Mingus!), aki első saját neve alatt megjelent lemezét is ezzel az együttessel készítette el. 2020-ban látott napvilágot cím nélküli debütáló albumuk, majd a következő évben a Man is a Dream About a Shadow, amelyben a kárpát-medencei hagyományok hatása is megmutatkozik. A qiyan kifejezés a klasszikus arab terminológiában olyan rabszolganőket jelölt, akiket arra köteleztek, hogy énekükkel, hangszeres zenéjükkel és bájaikkal is szórakoztassák fogvatartóikat. Ezek a Córdobai Kalifátusban élő, többnyire zsidó rabszolgák a gésákhoz hasonlóan igen jártasak voltak zenében, költészetben és úgy általában a művészetekben, ebből adódóan a premodern iszlamista női társadalomban a rabszolgák legmagasabb rendjét képezték. A középkori arab költőnők jelentős része is közülük került ki. A Medinában, Bagdadban vagy Córdobában képzett qiyanok dallamkincséből Al-Andalúziában kialakult egy külön zenei tradíció, amely a rabszolgaság eltörlése után is fennmaradt. A térség a Córdobai Kalifátus (929–1031) alatt élte aranykorát, amikor felvirágzott a gazdaság és a kultúra. A Córdobai Kalifátusra általában jellemző volt a vallási türelem; ez vonatkozott a zsidó vallásra is, sőt a keresztények közül sokan át is tértek az iszlám hitre. A zenekar ennek az időszaknak a hihetetlenül gazdag zsidó-arab zenei termését veszi alapul. Fotó: Demeter Márton Ádám   

Szeszélyes, sokszínű, mélységekkel teli forrongó jelenlét – az Anima Musicae Kamarazenekar háromrészes Capriccioso bérletsorozata a 20. század zenéjének megismerésére hívja a zenekedvelőket. Annak a korszaknak a felfedezésére, amelyben a zene addig létező határai szétfeszültek és nyitott kérdésekké váltak. A sorozat első estjén Argentína fülledt, ritmikus világa elevenedik meg: Csordás Klára énekművész és G. Horváth László hegedűművész szólójával Piazzolla tangó-ihlette dallamait, valamint Ginastera bartóki melységű Concertóját és Bragato játékos Malambóját hallhatjuk. Fotó: Felvégi Andrea

A finn szaxofonos, Timo Lassy tevékenységének fókuszában jelenleg az egyszerű hangszer-összeállítással, de annál hevesebb kifejezőerővel alkotó Timo Lassy Trio áll. Munkájuk alapját a három zenész közötti dinamikus összjáték és zenei kötelék adja. Debütáló albumuk 2021-ben jelent meg Trio címmel, amelyet 2025-ben, a We Jazz Records kiadásában a Live in Helsinki című élő lemezfelvétel követett. Az együttes a groove-os jazzt, a nyers improvizációt és az érzelmi mélységet ötvözi, hangzásuk pedig a hagyományban gyökerezik, ugyanakkor merészen tekint a jövőbe. Lassy korábban elnyerte a finn Grammynak is nevezett EMMA díjat az év legjobb jazzalbuma kategóriában, illetve a finn jazz legrangosabb elismerését, a Yrjö díjat az év jazz-zenészeként. Fotó: Teemu Kurko  

Az Alexi Tuomarila Quartet repertoárját a zenekarvezető kompozíciói alkotják, amelyekben mind a négy zenész dallami és harmóniai kézjegye megmutatkozik, ugyanakkor a főszerep a nyitottságé és a spontán interakcióké marad. Alexi Tuomarila egy évtizeden át turnézott a legendás lengyel trombitással, Tomasz Stankóval; Sphere című lemezét a BBC Music Magazine a hónap albumának választotta, és elnyerte a finn Grammyként is ismert EMMA díjat. Bendik Hofseth a Steps Ahead zenekarban vált ismertté, Michael Brecker utódaként. Markku Ounaskari számos lemeze az ECM Records kiadásában jelent meg, míg Mikael Saastamoinen a finn improvizációs szcéna fiatalabb generációját képviseli, több projektben dolgozott együtt például az Opusban is nagy sikert aratott Linda Fredrikssonnal.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A Pátkai Rozina által alapított MINKA alkotócsoport neves magyar költők – köztük Czóbel Minka, Pilinszky Sándor, Petőfi Sándor vagy Tandori Dezső – verseiből teremt állandóan változó, de mindvégig intenzív hangképeket, amelyek atmoszférája főként az elektronikus tánczenéből, a free jazzből és a kortárs zenéből táplálkozik. Legújabb műsoruk Nemes Nagy Ágnes szövegei köré épül, a költészet, az experimentális zene és a szabad improvizáció határterületén. A Függőleges pillanat korábban megszületett kompozíciói ezen az estén fellazulnak és új formát öltenek: a dalok, a versek és a költő archív hangfelvételei élő elektronikus és akusztikus hangfolyamatokkal kapcsolódnak össze. A komponált részek szabad improvizációkba bomlanak, majd váratlan formákban térnek vissza. A versek képei, tárgyai, terei és csendjei hanggá, ritmussá és folyamatosan változó zenei szerkezetté alakulnak. Fotó: Simándi Nóra

Egy óra lázadás Beethovennel, az első igazi rockerrel Mint tudjuk, Beethoven a zene Mozartja. Magyarul: minden klasszikus zenészek alfája és omegája, a legnagyobb lázadó, a legvagányabb rocker, aki a zenét a sarkaiból fordította ki, aki a sorssal is dacolt: pá-pá-pá-páááám! Ezt a szuperhőst hozzuk el szűk egy órában Szemenyei János színész és Hámori Máté házigazda-karmester segítségével, bemutatva, hogy hogyan is lehet egy kétszáz éves zene ma is kemény, feszes, forradalmi, pörgős és megdöbbentően érzékeny egyszerre. Lesz zongorázás, zenekari lárma, siketség-szimulátor és sok minden más. Csak erős idegzetűeknek! A koncert hossza kb. 60 perc szünet nélkül.

Részletek hamarosan...

Családi zenés-bábos előadás A mese és a klasszikus muzsika találkozása egy izgalmas családi programon, amely egyszerre szól a természet, a környezet és a zene harmóniájáról. A közkedvelt Egy viharos nap című előadásból már jól ismert barátokhoz, Mimóhoz és Csipekhez a bölcs Berka bagoly is csatlakozik. Az új történet középpontjában egy nagy diófa áll, a körülötte, rajta és a felette élőkkel. Milyen csodákat rejt a hatalmas fa? Megtalálja-e a kezdőhangot Csipek? Mit készít olyan nagy lelkesedéssel Mimó? Miről dalolnak nekünk a madarak? Tartsatok velünk ebben az új zenés kalandban, hogy megtudjátok a válaszokat! 4 éves kortól ajánlott, családi program.  Helyfoglalás érkezési sorrendben. Az előadás időtartama: kb. 50 perc

Zenei örökségben gazdag, változatos vidéken élünk, magyar, szláv, román, cigány motívumok és ritmusok olvadnak össze kulturális közösségi tudatunkban. A zenében nincsenek korlátaink, sajátos egységben, ösztönösen értjük a megszólaló örömöt, fájdalmat, bármelyik nép nyelvén szólnak, és ez igaz a klasszikus művekbe beemelt dallamok esetében is. És aki épp csak vendégeskedik ezen a tájon? Ezen a koncerten ott a helye, 60 perces zenei kalauzzal ismerheti meg az itt élők legmélyebb érzéseit.

Zenei örökségben gazdag, változatos vidéken élünk, magyar, szláv, román, cigány motívumok és ritmusok olvadnak össze kulturális közösségi tudatunkban. A zenében nincsenek korlátaink, sajátos egységben, ösztönösen értjük a megszólaló örömöt, fájdalmat, bármelyik nép nyelvén szólnak, és ez igaz a klasszikus művekbe beemelt dallamok esetében is. És aki épp csak vendégeskedik ezen a tájon? Ezen a koncerten ott a helye, 60 perces zenei kalauzzal ismerheti meg az itt élők legmélyebb érzéseit.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A harmadik esten Cseke Gábor és Maria Schneider találkozása kerül a középpontba. Maria Schneider a kortárs big band egyik legmeghatározóbb alakja, akinek zenéjét különleges hangszerelési érzékenység, organikus formaépítés és erőteljes érzelmi ív jellemzi. Kompozíciói gyakran festői jellegűek, finom dinamikai árnyalatokkal és gazdag textúrákkal. Cseke Gábor zeneszerzőként és előadóként is a részletek iránti érzékenységéről ismert, zenéjében a komplex struktúrák és a szabadabb, improvizatív gondolkodás egyensúlya jelenik meg. Ez az este a hangszínek és zenei ívek különösen gazdag, árnyalt világát ígéri, ahol a nagyzenekar szinte kamarazenei finomsággal szólal meg.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A harmadik esten Cseke Gábor és Maria Schneider találkozása kerül a középpontba. Maria Schneider a kortárs big band egyik legmeghatározóbb alakja, akinek zenéjét különleges hangszerelési érzékenység, organikus formaépítés és erőteljes érzelmi ív jellemzi. Kompozíciói gyakran festői jellegűek, finom dinamikai árnyalatokkal és gazdag textúrákkal. Cseke Gábor zeneszerzőként és előadóként is a részletek iránti érzékenységéről ismert, zenéjében a komplex struktúrák és a szabadabb, improvizatív gondolkodás egyensúlya jelenik meg. Ez az este a hangszínek és zenei ívek különösen gazdag, árnyalt világát ígéri, ahol a nagyzenekar szinte kamarazenei finomsággal szólal meg.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Közös zenélés, éneklés és adventi készülődés a legkisebbekkel A közös éneklés – ez az első emlék, ami a gyerekkori karácsonyokról beugrik az embernek. Ahhoz, hogy ez a mostani legkisebbekkel is így legyen majd évek múlva, ezzel az új, karácsonyi-adventi gyerekkoncerttel kívánunk hozzájárulni. A legszebb klasszikus vagy éppen új karácsonyi dalokat közösen tanuljuk meg a zenekar kíséretével, játékokkal, mesékkel, közös zenekar-alapítással: egyszóval itt minden az aktív zenélésről, csörgés-börgésről, éneklésről, nevetésről, hallgatózásról, és persze a karácsonyról szól majd. A dalok és a karok mestere ezúttal is Hámori Máté lesz! A koncert hossza kb. 1 óra szünet nélkül.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A sorozat zárókoncertjén Korb Attila lép párbeszédbe Thad Jones örökségével. Thad Jones neve egyet jelent a modern big band hangzás egyik csúcspontjával: zenéjében a sodró swing groove, a blues mély gyökerei és a rafinált hangszerelés különleges egységet alkotnak. Kompozíciói energikusak, ugyanakkor tele vannak finom, váratlan megoldásokkal. Korb Attila zenei világa szintén erősen kötődik ehhez a tradícióhoz, miközben kortárs megszólalásra törekszik. A koncert válogatása az adventi időszak hangulatához is kapcsolódik, így az ünnepi atmoszféra és a swing lendülete egyszerre lesz jelen. A blues és a groove közös nyelve mentén egy felszabadult, mégis igényes zenei világ bontakozik ki – méltó lezárásaként a sorozatnak.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A sorozat zárókoncertjén Korb Attila lép párbeszédbe Thad Jones örökségével. Thad Jones neve egyet jelent a modern big band hangzás egyik csúcspontjával: zenéjében a sodró swing groove, a blues mély gyökerei és a rafinált hangszerelés különleges egységet alkotnak. Kompozíciói energikusak, ugyanakkor tele vannak finom, váratlan megoldásokkal. Korb Attila zenei világa szintén erősen kötődik ehhez a tradícióhoz, miközben kortárs megszólalásra törekszik. A koncert válogatása az adventi időszak hangulatához is kapcsolódik, így az ünnepi atmoszféra és a swing lendülete egyszerre lesz jelen. A blues és a groove közös nyelve mentén egy felszabadult, mégis igényes zenei világ bontakozik ki – méltó lezárásaként a sorozatnak.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Rómeó és Júlia – Párbaj és szerelem a hangok nyelvén A világ egyik legszebb szerelmi történetén, a Rómeó és Júlián keresztül mutatjuk be, milyen, amikor maga a zenekar lesz szerelmes. Melyik hangszer melyikhez vonzódik, kik nem illenek össze sosem, milyen, amikor harcolnak a zenészek, és milyen, amikor ölelkeznek - mindezt a hangok nyelvén, Csajkovszkij talán legszebb romantikus álomzenéjének tükrében mutatja be a karmester és mesélő: Hámori Máté. Egy különleges, beavató koncert, amit nagyobb gyerekeknek és a műfajjal ismerkedőknek ajánlunk, de a bátor 13 éveseket sem hagyjuk ki a kalandból!

Karády, Kabos és a fekete-fehér álmok: slágerek a magyar filmgyártás aranykorából Egy elfelejtett aranykort idéz meg a Danubia és Hámori Máté legújabb produkciója: a magyar filmgyártás hőskorát. Az elképesztő iramban és minőségben készült fekete-fehér filmek közös pontja a szenzációs zene volt, amely megalapozta a későbbi évtizedek slágergyárosainak munkáját is. Válogatásunk a harmincas évektől a hatvanas évek végéig a magyar filmzenék legjavát nyújtja dús zenekari hangzásban, nagyszerű énekes-színészek közreműködésével, és Hámori Máté, a karmester kommentárjaival kísérve.

Dvořák és Mendelssohn útjai nem keresztezték egymást, hiszen a cseh zeneszerző még kisgyermek volt, amikor a késő klasszika, preromantika nagy alkotója elhunyt. Mégis a két zseni vonós kamarazenéjének líraisága, egyszerre mély és gyengéd zenei mondanivalója közös személyiségjegyekre és hasonló művészi hozzáállásra utal. A gyönyörű dallamíveik szinte udvarolnak a közönségnek, a gyors tételek nem drámaiak, inkább a kergetőzés harcias játékosságára emlékeztetnek.A Liszt Ferenc Kamarazenekar 60 perces, szünet nélküli műsorával a Valentin-nap előestéjén kitűnő lehetőséget ad arra, hogy zenével készülődjünk a romantikus ünnepre.

Dvořák és Mendelssohn útjai nem keresztezték egymást, hiszen a cseh zeneszerző még kisgyermek volt, amikor a késő klasszika, preromantika nagy alkotója elhunyt. Mégis a két zseni vonós kamarazenéjének líraisága, egyszerre mély és gyengéd zenei mondanivalója közös személyiségjegyekre és hasonló művészi hozzáállásra utal. A gyönyörű dallamíveik szinte udvarolnak a közönségnek, a gyors tételek nem drámaiak, inkább a kergetőzés harcias játékosságára emlékeztetnek. A Liszt Ferenc Kamarazenekar 60 perces, szünet nélküli műsorával a Valentin-nap előestéjén kitűnő lehetőséget ad arra, hogy zenével készülődjünk a romantikus ünnepre.

Az 1890-ben komponált Krizantémok Puccini kevés tisztán hangszeres műveinek egyike, a jól ismert darabot az olasz király, II. Vittorio Emanuele fiának hirtelen halála ihlette. Lutosławski 1965-ben bemutatott Vonósnégyesének hangulata szintén gyászzenére emlékeztet. A lengyel zeneszerző majdnem az egész kvartettben a véletlenszerűségen alapuló zeneszerzési módszert, az aleatóriát használta: a szólamok ezekben a szakaszokban egymáshoz képest szabadon, szinkronitás nélkül mozognak, ami rendkívül különleges hangzásképet hoz létre. Beethoven op. 132-es a-moll vonósnégyese a szerző többi kései kvartettjéhez hasonlóan monumentális és formabontó alkotás. Az öttételes forma közepén helyezkedik el a mű lassú tétele, amelynek Beethoven az alábbi címet adta: „A felgyógyult beteg hálaéneke az Istenséghez, líd hangnemben”. A fohászkodó, korálszerű részeket hármas lüktetésű, élénkebb szakaszok követik, amelyek a beteg egyre növekvő életerejét jelenítik meg. A Korossy Kvartett tagjai 2018-ban kezdték meg a közös munkát. A következő évben megnyerték a Zeneakadémia szervezésében megvalósult Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyt, majd 2021-ben a nemzetközi Bartók Világversenyen öt különdíjjal jutalmazták az együttest. Munkájukat elismert művészek segítik, köztük Eberhard Feltz, Kelemen Barnabás, Keller András, Kokas Katalin, Pauk György, Günter Pichler, Schiff András és Takács-Nagy Gábor. A legnagyobb hazai koncerthelyszínek mellett olyan nemzetközi fesztiválok résztvevői, mint a Lockenhaus Kammermusikfest, a Kamara.hu, az Arcus Temporum, a Bartók Tavasz, a Fesztivál Akadémia Budapest vagy a toblachi Mahler Festival. A BMC közönsége is jól ismerheti már a kvartettet: 2023 őszén indult önálló sorozatukban Bartók Béla összes vonósnégyesét szólaltatták meg a Koncertteremben, a 2025/26-os évadban pedig a Kurtág100 fesztiválon játszották az ünnepelt műveit, és Fejérvári Zoltánnal is adtak egy közös koncertet. A 2026/27-es évadban Fénytörések címmel indul újabb sorozatuk, amely három koncerten, a vonósnégyes-irodalom ritkán társított darabjain keresztül világítja be a műfaj szegleteit. A sorozat további koncertjei: 2026.09.25. Korossy Kvartett: Fénytörések 3/1.2027.05.21. Korossy Kvartett: Fénytörések 3/3.

Schubert és a dallamok birodalma Félénk, szemüveges, dundi figura. Egy apró szoba mélyén ült, és miközben a világ elment mellette, ő titokban a valaha írt legszebb dallamokat kottázta le. Ezen a délelőttön felfedezzük a legnagyobb Franz, Franz Schubert titkait: - Mit tud elmondani egy dal? Megmutatjuk, hogyan beszél a zene szavak nélkül is. - Hangszeres párbaj: Hogyan tud két hangszer egymással versenyezni vagy épp vitatkozni? - Szerelmi vallomás vonóval: Lehet-e hegedűvel és csellóval olyat mondani, amit szavakkal nem? Várunk titeket egy olyan utazásra, melyen kiderül, hogy a legcsendesebb emberekből lesznek a legnagyobb varázslók.

Barokk zúzás és magyar népi virtus – tüzes ritmusok és közös táncház Szenvedély? Pipa. Zúzós kíséretek? Pipa. Virtuóz hegedűfutamok? Pipa. Táncritmusok a végtelenségig? Pipa. Annyi a hasonlóság, hogy nem lehet felsorolni, mégis rácsodálkozunk elsőre arra, hogy jön össze Vivaldi 300 éves zenéje a mi magyar hangszeres népzenénkkel. Kiderül koncertünkön! A szünetet pedig táncház követi oktatással, énekléssel és sok nevetéssel. Ezt az estét szerintünk maga Vivaldi is élvezné!

Két világ, egy este: Mozart és a jazz találkozása – Tálas Áron Trió és a Danubia Van átjárás a műfajok közt? Mit mondhat Mozartról egy jazz-zongorista? Mennyire szabad a zene, mennyire szabad a zenész és Ön, kedves közönség? Nem kell aggódni: jó móka lesz! Két világ, egy este: Mozart és a jazz találkozása nem új történet – Jacques Loussier óta tudjuk, milyen izgalmas ez a kreatív randevú. Ezen az estén Mozart utolsó zongoraversenyét állítjuk a fókuszba, és két irányból közelítünk hozzá: - A klasszikus előadás letisztultságából: A zeneszerző halála évében bemutatott, búcsúzó zongoraverseny három tételben, amely már a romantika előszelét hordozza. - A jazz szabadságából. A koncertet egy kötetlen jam session zárja, amit minden érdeklődőnek meleg szívvel ajánlunk.

Fejérvári Zoltán, Stark János Mátyás és Devich Gergely a 2027-es Beethoven-év jegyében indít új bérletsorozatot a BMC-ben. A sorozat mindhárom koncertjén Beethoven egyik zongoratriója lép párbeszédre egy-egy másik német nyelvterületről származó zeneszerző azonos műfajú darabjával. A zongoratrió műfajának megszilárdítását Haydnhoz köti a zenetörténet, nem véletlenül: műveinek zenei komplexitása, a komolyságot és az életvidám játékosságot ötvöző hangvétele a sorozat főhősét, Beethovent is nagy mértékben inspirálta. Ez a hatás a koncerten megszólaló két műben is hallható lesz: a Haydn-trió első tételének drámai tónusa, a második tétel már-már romantikus, lírai hangja, és az utolsó tétel kirobbanó energiája mind-mind olyan karakterjegyek, amelyek Beethoven jól ismert Főherceg trióját is meghatározzák. Beethoven egyik legfontosabb mecénásának, Habsburg-Lotaringiai Rudolf főhercegnek ajánlotta a B-dúr triót – az egész mű méltóságteljes eleganciája a zeneszerző iránta érzett tiszteletéről is tanúskodik. A sorozat további koncertjei:2026. október 17. Fejérvári – Stark – Devich: Beethoven+ 3/1.2027. január 9. Fejérvári – Stark – Devich: Beethoven+ 3/2.