Gouldon innen, Gouldon túl

A Goldberg-variációkból több mint ötszáz felvétel készült, s ahány előadó, annyiféle értelmezés. A Goldberg-kód című előadássorozat utolsó alkalmával nemcsak a legfontosabb felvételekből szemezgetünk, de bemutatunk néhány izgalmas zenetörténeti értelmezést is, amelyekből kiderül, hogy mi köze lehet a műnek Quintilanus szónoklattanához, vagy a kozmikus világrendhez. Az előadásból arra is fény derül majd, hogy miért megfejthetetlen a „Goldberg-kód”, s miért hasonlít a kompozíció egy hagymához.

Rejtélyes, megfejthetetlen, felfoghatatlanul komplex, ellenállhatatlanul gyönyörű. Több mint ötszáz felvétel készült belőle, Glenn Gould kétszer rögzítette, egyszer huszonhárom évesen, egyszer a halála előtti évben. A Goldberg-variációk, Johann Sebastian Bach legnagyobb szabású billentyűs darabja az emberi kultúrtörténet egyik csodája. A BMC négyrészes sorozatában Fazekas Gergely zenetörténész kísérli megfejteni a „Goldberg-kódot”, megérteni és megértetni a mű történeti kontextusát, zenei szerkezetét, és a keletkezése óta eltelt negyed évezredben született értelmezések legfontosabbjait, kitérve a legjobb csembalós és zongorás felvételekre is. „Ez a zene nincs tekintettel a kezdetre és a végre – írja a darabról Gould –, nincs igazi tetőpontja és valódi megoldása, ez a zene, akárcsak Baudelaire szerelmesei, » a gáttalan szél szárnyain lebeg«”.