A zongoraötös műfaja a 19. század közepén kapott szárnyra, amikor a zeneszerzők a zongora színpompáját, virtuozitását és közkedveltségét ötvözték a legmagasabbrendű kamarazenei műfaj és egyben hangszer-összeállítás, a vonósnégyes kifinomultságával. Az eredmény egy nagy presztízsű, mégis közönségbarát műfaj lett, amelyben számos romantikus szerző alkotott. Johannes Brahms f-moll zongoraötöse kalandos úton nyerte el végső formáját: a zenei anyag eredetileg két hegedűre, brácsára és két csellóra készült, majd az elégedetlen szerző átdolgozta kétzongorás darabbá, és csak ezután jutott el a zongoraötösig – nem is sejtve, hogy minden idők egyik legnagyobb kamarazenei közönségkedvence kerül ki a kezei közül. Jóval kevesebben ismerik és tűzik műsorra Dohnányi Ernő második, esz-moll zongoraötösét, amely a szerző pályájának csúcsán, 1914-ben született. A méltatlanul háttérbe szorult mű eltéphetetlen szálakkal kötődik a romantikus elődök szenvedéllyel teli hangjához, de még azoknál is bátrabban játszik fény és árnyék kettősségével.

A 2018-ban alakult Korossy Kvartett célkitűzései között szerepel a méltán híres magyar vonósnégyes-hagyomány továbbörökítése, illetve a minél szélesebb repertoár bemutatása a hazai és a külföldi közönség előtt. Elhatározásukban olyan neves művészek segítik a munkájukat, mint Günter Pichler, Keller András, Takács-Nagy Gábor, Kováts Péter, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Gulyás Márta vagy Eberhard Feltz. 2021-ben a nemzetközi Bartók Világversenyen 5 különböző különdíjjal jutalmazták az együttest. A fiatal kvartett nem először dolgozik együtt Fejérvári Zoltán zongoraművésszel, aki a 2010-es években aratott versenygyőzelmeit követően vált az európai és amerikai koncerttermek nagy becsben tartott vendégévé akár szólistaként, akár kamarazenészként.

Fotó: Zeneakadémia / Posztós János