EÖTVÖS Péter, Roland DIRY és VARGA Judit kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg a kelet-európai ifjabb zenésznemzedék szerepvállalási lehetőségeit a kortárs zenében. Mi szerepe a fesztiváloknak, például a Donaueschingeni Zenei Napoknak? Hasznosak-e a zeneszerzői felkérések vagy a versenyek? Milyen jelentőséget nyer a zeneszerzők alkotómunkájukban a nemzeti hovatartozásuk? Terepe-e még egyáltalán a művészet az identitáskeresésnek?

A „Honnan? Hová? Mítosz – nemzet – identitás” című program keretében fiatal közép- és kelet-európai zeneszerzők a nemzeti identitásteremtés régi s mai mítoszait dolgozták fel. A workshop alatt született művek magyarországi bemutatójára október 11-én és 12-én kerül sor Budapesten.

Moderátor: Becze Szilvia

A Goethe Intézet és az Ensemble Modern meghívására 2011 májusában 27 fiatal kelet-európai zeneszerző vett részt azon a frankfurti workshopon, mely a nemzeti identitás kérdésével foglalkozott. Az elmúlt húsz év politikai változásainak fényében ugyanis ma újra aktuálissá vált ez a kérdés Kelet-Európában. A résztvevő országok közül mindössze Lengyelország és Magyarország őrizte meg 1990 előtti határainak folytonosságát. Csehszlovákia két önálló államra bomlott fel. A balti országok visszanyerték függetlenségüket. Szlovénia mint külön állam egyáltalán nem létezett az 1991-es függetlenségi nyilatkozat előtt.

De hogyan érezze magát valaki egy olyan állam polgáraként, amely korábban nem is létezett? Ezzel együtt fölmerül az a kérdés is, hogy milyen szerepük, milyen jelentőségük lehet a művészeteknek a mai identitáskeresésben. A mai zeneszerzők vajon ugyanúgy a „nemzeti komponista“ szerepébe szeretnének bújni, mint azt egykor Bedrich Smetana vagy Jean Sibelius tették? A világ, amelyben ma élünk, kommunikációs csatornáival mindinkább az országhatárokon átívelő eszmecserére bátorít, és mindinkább lehetővé teszi az ilyen párbeszédet. Egyúttal a művészek is mindinkább ódzkodnak attól, hogy alkotótevékenységüket nemzeti ideológiák szolgálatába állítsák. Az egyéniség és a hiteles hang fontosabb a bármikor fölcserélhető sztereotípiáknál, amilyen a duda vagy a kolomp.

Mint a workshopon kiderült, a fiatal nemzedék határozott különbséget tesz művészi és személyes identitás között. Sok fiatal komponista zeneszerzés közben egyáltalán nem tulajdonít jelentőséget nemzeti hovatartozásának, miközben személyes fejlődésének szempontjából mindenképpen fontosnak tartja. A balti országokból érkezett résztvevők például újra meg újra hangsúlyozták többszörösen betemetett nemzeti identitásukat; egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „kötelességük" balti népdalokat felhasználni zeneműveikhez, mert azok szerves részét alkotják az illető országok megmaradt kulturális örökségének. Ám mihelyst egy magyar tehetség Bécsben, ráadásul egy Franciaországban élő svájci-amerikai zeneszerzőnél folytat tanulmányokat, a helyzet jóval bonyolultabbá válik.

A workshop résztvevői végül munkaterv elkészítésére kaptak felkérést. A zsűri nyolc zeneszerzőt választott ki, s műveiket 2012. december 11-én és 12-én, Münchenben mutatta be az Ensemble Modern Eötvös Péter vezényletével.

Budapesten 2013. október 11-én és 12-én szólalnak meg először a kompozíciók – ama hosszú folyamat eredményeiként, mely az identitáskeresést, a saját azonosság megtalálását helyezte középpontba. Mindez természetesen a művekben is kifejezésre jutott. A kompozíciók hol ironikus-szellemes, hol példaszerű-elemi módon világítják meg a mítoszok, nemzetek és identitások témáját. A pátoszról azonban minden esetben lemondtak a művek alkotói. Nem akadt közöttük senki, aki a nemzet nagy költőire vagy netán egy nemzeti művészet fellengzősségére akart volna hivatkozni.

További információ: www.goethe.de