A filmtörténet első harminc évében, amikor a filmek még hang nélkül peregtek a mozikban, Európa országaiban – köztük Magyarországon is – több száz játékfilm készült, ám ezeknek csupán kis része maradt fenn egészében vagy töredékes formában, hiszen sem a hangosfilmek gyors elterjedése, sem az archívumok hiánya nem kedvezett a műfaj fennmaradásának. A némafilmgyártás túlélőit azóta több intézményben keresik, gyűjtik és restaurálják, ami nemcsak a filmtörténeti kutatások elengedhetetlen része, hanem korunk művészeit is megihleti. Szeptember folyamán a BMC is csatlakozik a Nemzeti Filmintézet Budapesti Klasszikus Film Maratonjához, amelynek keretében a közönség némafilmek és az élőzene dialógusának lehet tanúja.

Az improvizáció négy mestere, Komjáti Áron, Fekete-Kovács Kornél, Gőz László és Dés András pillanatban születő zenei diskurzusai értelmezik tovább a 2020-as évek két nagy felfedezését a Holland Filmarchívum örököse, az EYE Filmmúzeum gyűjteményéből. A műfaji sztereotípiákat meghazudtoló zenészekből álló kvartett Ellen Richter alakját idézi meg: mindkét, a vetítővásznon feltámadó némafilm – Ha az átok teljesül – A halál bacchanáliája (1917) és Babona (1919) – női főszerepét a zsidó származású osztrák színésznő alakítja, akit a korabeli színészideáltól meglehetősen eltérő kinézete ellenére (vagy talán éppen emiatt?) az évtized legnagyobb sztárjai között tiszteltek.