Az öreg Bach és az ifjú Frigyes

1747 májusában a lipcsei Tamás-templom karnagya eleget tett II. Frigyes porosz király meghívásának, s május 7-én este megjelent a király potsdami rezidenciáján. A jelenlévők – jó részük muzsikus, hiszen a kitűnően fuvolázó Frigyes éppen szokásos esti koncertjét tartotta zenészei körében – nemcsak két rendkívül eltérő gondolkodású és szellemi hátterű személyiség találkozásának lehettek szemtanúi, hanem annak is, hogy miként rezonál egymásra az idős, lutheránus egyházzenész, s az ifjú, felvilágosult király által képviselt két világ. Bachnak a királytól kapott zenei témára kellett improvizálnia, majd Lipcsébe való hazatérte után erre a témára komponált alig egy hónap alatt egy művet, amelynek a rejtélyes Musikalisches Opfer (Zenei áldozat) címet adta, s amelyet már az év őszén saját költségén publikált. A két nagyszabású billentyűs fúgát, tíz kánont és egy négytételes fuvola-hegedűszonátát tartalmazó gyűjtemény meglepően jól dokumentált keletkezéstörténetéről és különös felépítéséről fog szólni Fazekas Gergely zenetörténész háromrészes előadássorozatának első alkalma.