„Keressetek és találtok”: fúgák és kánonok Bach-módra

Bach kései remekműve, a Musikalisches Opfer alkalmi kompozíciónak tűnik – amennyiben a porosz király rendelte Bachtól –, valójában azonban tökéletesen illeszkedik Bach utolsó évtizedének zeneszerzői programjába. Miután 1739-ben összeállította a Wohltemperiertes Klavier, e nagyszabású prelúdium és fúga gyűjtemény második kötetét, 1741-ben feltérképezte a variáció műfaját a Goldberg-variációkkal, 1742-ben megírta A fúga művészete első változatát, a Musikalisches Opferben a kánonszerkesztés rejtelmeit tárta fel az érdeklődők előtt. A művet bemutató előadássorozat második alkalmával Fazekas Gergely zenetörténész nemcsak a bachi kánonművészet titkaiba kíván betekintést nyújtani (rákkánont éppúgy találunk a gyűjteményben, mint augmentált tükörkánont – s hogy ez mit jelent, az is ki fog derülni az előadáson), hanem arra is kísérletet tesz, hogy a két nagyszabású, ricercare-nak nevezett fúga sajátos struktúráját is elmagyarázza – laikusok számára is érthető módon. Figyelem: intellektuális zenei mélyvíz! Mentőmellényt biztosítunk.

A sorozat utolsó előadása: június 16.

Az előadás-sorozatot lezáró koncertre június 24-én kerül sor a BMC koncerttermében.