Janáček 1. vonósnégyesét Tolsztoj novellája, a Kreutzer-szonáta inspirálta. A darab intenzív képisége és eleven hangulatváltásai, formai és technikai újításai hűen leképezik az irodalmi előd tüzes előadásmódját, érzelmes nyelvezetét és narratíváját. Bár nem tudunk róla, hogy hasonló módon inspirálta-e Schubertet egy olvasmányélmény az op. 161-es G-dúr vonósnégyes megírásában, a zene árnyalatai, színei, merész modulációi és nem utolsósorban éles érzelemkitörései akár meríthettek is az irodalom területéről. Dalszerzői zsenije életművének minden területén sajátos, újszerű forma- és narratívaképzésre, illetve a hangnemek és harmóniák szabad, evokatív használatára sarkallta Schubertet, ami ebben az utolsó kvartettjében is megmutatkozik.

A Korossy Kvartett tagjai 2018-ban kezdték meg a közös munkát. A következő évben megnyerték a Zeneakadémia szervezésében megvalósult Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyt, majd 2021-ben a nemzetközi Bartók Világversenyen öt különdíjjal jutalmazták az együttest. Munkájukat elismert művészek segítik, köztük Eberhard Feltz, Kelemen Barnabás, Keller András, Kokas Katalin, Pauk György, Günter Pichler, Schiff András és Takács-Nagy Gábor. A legnagyobb hazai koncerthelyszínek mellett olyan nemzetközi fesztiválok résztvevői, mint a Lockenhaus Kammermusikfest, a Kamara.hu, az Arcus Temporum, a Bartók Tavasz, a Fesztivál Akadémia Budapest vagy a toblachi Mahler Festival. A BMC közönsége is jól ismerheti már a kvartettet: 2023 őszén indult önálló sorozatukban Bartók Béla összes vonósnégyesét szólaltatták meg a Koncertteremben, a 2025/26-os évadban pedig a Kurtág100 fesztiválon játszották az ünnepelt műveit, és Fejérvári Zoltánnal is adtak egy közös koncertet. A 2026/27-es évadban Fénytörések címmel indul újabb sorozatuk, amely három koncerten, a vonósnégyes-irodalom ritkán társított darabjain keresztül világítja be a műfaj szegleteit.