A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

Legendás Albumok – Art Blakey: Ugetsu

Art Blakey (1919-1990) autodidakta dobos létére az egyik legnagyobb tekintélyű zenekarvezető, aki személyében köti össze a  jazztörténet távoli fejezeteit Mary Lou Williamstől Kenny Garrettig. A legendás Jazz Messengers kisegyüttes formájában 1955-ben indult, és a műfaj egyik legnagyobb hatású és legnépszerűbb zenekarává vált. Blakey együttesébe bekerülni a hírnév zálogát jelentette, egyedül Miles Davisre néztek még fel így zenészei, akik büszkén vallják magukat Blakey-tanítványnak. A Messengers 1963. októberi koncertjét a New York-i Birdland klubban az egyik, ha nem a legjobb felállás adta. Az erőtől duzzadó, lehetetlen tempókat is bevállaló Freddie Hubbard trombitás is még eléggé új volt a zenekarban, a virtuóz trombonos Curtis Fullerhez hasonlóan. A fúvós szólisták között a rangidős, és a zenekar zenei vezetője Wayne Shorter volt, aki már készült korszakalkotó saját stúdiófelvételeire. Három szerzeményét is műsorra tűzték.
A címadó szám és még egy azért kapott japán címet, mert nem sokkal korábban tértek haza egy turnéról a szigetországból. Az Ugetsu története című híres Mizogucsi-filmre utal az egyik, a másik pedig a Ginzára, Tokió előkelő bevásárlónegyedére. Az előbbiben érdemes felfigyelni, hogy a szerző, és a csapat határtalanul zseniális zongoristája, Cedar Walton milyen vérforraló kísérettel, a nagy Coltrane-korszak Tynerjét előlegző lüktetéssel adja meg az alaphangot. Az eredeti LP-t időközben korabeli felvételekkel egészítették ki, amelyek a koncert egészének lankadatlan lobogására nyújtanak bizonyítékot.