A kétszeres Grammy-jelölt harsonás, Marshall Gilkes a jazz spontán invencióját és a klasszikus zeneszerzés eleganciáját vegyíti virtuóz technikával és szenvedélyes érzelmekkel. Dekadens soundját ott hallhatjuk a Maria Schneider Orchestra mámoros impresszionizmusában csakúgy, mint a kolumbiai hárfajátékos, Edmar Castañeda triójának egzotikus kamaradzsesszében. Olyan együttesekben szerepelt, mint a Wynton Marsalis’ Jazz at Lincoln Center Orchestra, a Christian McBride Big Band, a David Berger Jazz Orchestra, illetve olyan előadókkal lépett fel, mint Billy Cobham, Richard Bona és Barbra Streisand. A Juilliard egykori hallgatójaként 2003-ban a Thelonious Monk International Jazz Competition döntőse volt. Saját neve alatt négy albuma jelent meg; a legutóbbin, mely nemes egyszerűséggel a Köln címet viseli, a WDR Big Band előadásában hallhatjuk kompozícióit. Thomas Conrad, a Jazz Times szerzője így vall róla: „Marshall Gilkes a harsona fenegyereke, egy igazán eredeti elme, brutális technikával.” Az Opus Jazz Club színpadán hazai ritmusszekcióval hallhatjuk játékát.