Szent Efrém Férfikar, Mezei János – orgona, Szilágyi Attila – gamba, Bubnó Márk - ütőhangszerek, Quattroforte Harsona Együttes – művészeti vezető: Hőna Gusztáv Sorozatszerkesztő és művészeti vezető: Bubnó Tamás A Szent Efrém Férfikar négy egymást követő estéből álló koncertsorozata nem pusztán a Notre Dame katedrális zenéjéből, illetve a zenetörténetben Notre Dame stílusnak nevezett időszakból merít, hanem kompozíciós, illetve művelődéstörténeti párhuzamba állítja a későbbi, egészen a kortárs zenékig húzódó vonulatot, amelynek első jelensége volt a 12. századi „zenei forradalom”, amely sajátságos látásmódjával és zenei zsenialitásával kétségkívül kihatott az európai zenetörténet fejlődésére. A 12. századi gótika megszülte az ember számára addig elképzelhetetlen kecsességű csoda-építményeit. Az így létrejött új akusztikában már túlzottan simának, túlzottan „boltívesnek” tűnt a gregorián ének (Európa addigi zenei köznyelve) és a zenében is megjelentek az új építészet formái: a támpillérek, a kőcsipkék, a rózsaablakok és a csúcsívek. A Notre Dame katedrálisban alkotó két legendás mester Leoninus és Perotinus munkássága megtörte az egyszólamúság egyeduralkodását, s elindult az európai zenetörténet nagy, polifón korszaka, létrejött egy új zenei világ, s ezzel az emberiség egyik legcsodálatosabb története kezdődött el. Ezen az estén előbb a bölcsőt járjuk körül: a Notre Dame már említett két nagy zenészének művei mellett a kor tekintélyes kódexeinek lapjain megbúvó zene kel életre: így a St. Martial-kódex, Montpellier-kódex, Codex Buranus, The Later Cambridge Songbook, stb. Az Ars Nova legismertebb szerzője, Guillaume Machaut Messe du Notre Dame-ja mellett (amely a zenetörténet egyik első miseciklusa) a mai Ars Nova termése, azaz kortárs magyar szerzők művei is elhangzanak, amelyek gyakran közeli rokonságban vannak a polifónia bölcsőjében kialakult zenével. Jegyek 2000 Ft-os áron kaphatók a BMC-ben, az InterTicket országos JEGYPONT hálózatában valamint a JEGY.HU oldalon! ℗ BMC