A lengyel jazz kultikus sztárja, Marcin Masecki sportot űz abból, hogy bármilyen zenei irányzathoz is nyúl, soha nem azt teszi vele, amire az ember számítana. Több mint egy évtized meglepetés-láncolata után most egy olyan albummal rukkolt elő, amely talán a leginkább közelít a hagyományos jazzlemezek világához: trióban festi meg saját portréját a jazztörténet egyik legnagyszerűbb különcéről, Thelonious Monkról.

Masecki tizenévesen, klasszikus zenei tanulmányai során találkozott először Monk zenéjével. „A zeneiskolában mindenki azt mondta nekem, hogy ez a fickó képtelenség, egyetlen hangot sem tud eltalálni a zongorán. De az, amit hallottam, mélyen megérintett. Klasszikus zongoristaként gyakran érzi kötelességének az ember, hogy lírikusan és poétikusan játsszon. Monk viszont ütőhangszernek tekintette a zongorát. Ő volt az, aki megmutatta nekem, hogy kövessem a saját hangomat, anélkül, hogy arra figyelnék, amit technikailag követelnek tőlem. Nála minden kizárólag az érzésről szólt” – emlékezett vissza Masecki, aki éppen Monk halála évében, 1982-ben született. Thelonious Monk a jazz történetének egyik legönfejűbb művésze, aki sztenderdek vagy technikailag virtuóz darabok játszása helyett a bebop egy merőben eltérő, befelé forduló ágát teremtette meg. Masecki számára most érkezett el az ideje, hogy munkásságában igazán elmélyedjen – monki módon, hiszen a darabokat nem hagyományos zongoratrióval, hanem két szemtelenül fiatal pályatársa, Eldar Tsalikov altszaxofonos-klarinétos, illetve Jan Pieniążek dobos társaságában adja elő. Az anyag 2025 februárjában lemezen is megjelent a BMC Records kiadásában.

Fotó: Huszti István / BMC