A filmekben a helyszín és az időpont felvázolását arra szokták használni, hogy egy történetnek egy speciális atmoszférában megágyazzanak és érzelmi hátteret adjanak annak – de ezek az információk általában keveset árulnak el magáról a történetről, annak jelentéséről vagy esetleges megoldásáról. A bécsi Tree együttes kompozíciói hasonló célt szolgálnak: az alapok adottak számukra, de ezek a zenei témák az improvizáció és az interakció folyamán válnak igazán élő, lélegző történetekké.

Georg Vogel, Andreas Waelti és Michael Prowaznik jazzt játszik annak minden lehetséges formájában, az előre megtervezett és intuitív ötletek összjátékának szentelve magát, improvizációjuk során kidolgozva vagy szembeállítva ezen minőségeket. A trió zenei megközelítése mentes mindenféle dogmától – és ez nagyon üdítő: a régebbi stíluselemeket okosan frissítik fel, teszik maivá, szabadítják fel és ötvözik modern stílusjegyekkel, hogy új hibrideket alkossanak. A Tree a szó legjobb értelmében egységként működik, meggyőzően bizonyítva, hogy a zene a posztmodern időkben is őrzi különleges vitalitását.

www.georgvogel.net
www.andreaswaelti.com