Új interjúsorozatunkban hétről-hétre egy-egy, a BMC Recordshoz közel álló művészt mutatunk be. A portrékban körkérdésre adott válaszaik révén és az aktualitásokról szóló beszélgetésen keresztül ismerhetjük meg gondolataikat a zenéről. Elsőként Ávéd János szaxofonművész-zeneszerzőt kérdeztük, aki Balance formációjával a közeljövőben jelenteti meg új lemezét a BMC Records gondozásában, for we know in part címmel.

Improvizáció vagy kompozíció?

A kérdésedből úgy tűnik, mintha a kettő között választani kellene. Azt gondolom, hogy e kétféle zenei jelenlét egymást segíti, és azonos célt szolgál. Nem szeretem a gasztronómiai példákat, de most egy ilyen jutott eszembe, szegény Babos Gyuszi bácsi gondolatát továbbgörgetve. Most sokan sütnek otthon kenyeret. Én mondjuk még mindig nem tudok. Az alapanyagokat, a lisztet és a vizet, tehát az alkotóelemeket nem lehet kihagyni. Ez ad keretet a darabhoz, a kenyérhez. Nekem az intuíció a kovász a zenében. A jazz-zenészeknél ez elsősorban improvizáció formájában kel életre, a zeneszerzőknél pedig a kompozícióban. A kemencés pékek, azaz az előadók fogják megsütni, fogyaszthatóvá tenni a kenyeret. A klasszikus zenében más hozza az élesztőt, más dagaszt, és megint más süt. Mi, jazz-zenészek olyan pékek lettünk, akik saját kovásszal dolgozunk, és mi is sütjük meg. Sőt, legtöbbször mi is visszük el személyesen az emberekhez.

Mi számodra a zene: szórakozás vagy imádság, feledtetés vagy emlékeztetés?

Talán ezek mind, hiszen mindegyikre szükségünk van. Mindig attól kell megkérdezni, aki hallgatja, mert nálam könnyen lehet, hogy teljesen más, és ez így van jól.

A komponálás a "múzsa csókjától" ihletett állapot, vagy kemény, intellektuális és érzelmi munka?

A klasszikus értelemben véve nem vagyok komponista. Az ihletett állapotot kapjuk, az elvégzendő munkát pedig bele kell tennünk. Én sokszor a "kemencés pék" énemre, az előadóra bízom a dolgom.

A jazz edukált hallgatót, kihegyezett figyelmet feltételez, vagy zsigeri befogadást, nyitottságot?

Szerintem a kettőt egyszerre. A kenyérből nem a vizet, vagy lisztet, vagy sót szeretjük. Rágni kell mindenképpen, és jóízűen lenyelni, vagy azt mondani, hogy köszönöm, nem kérem.

Mi a legnagyobb hangszeres-zenei rejtély, amit megoldottál?

Minden nap zenei rejtélyekre bukkanunk, de sosem fejtjük meg őket, csak kezdünk velük valamit, az életünk részévé válik.

Ki a leginspirálóbb személy, akivel valaha zenéltél?

Gadó Gábor régóta nagy hatással van rám.

Ha egy lakatlan szigetre mennél, melyik hangszeredet vinnéd magaddal?

A tenorszaxofonom.

A hiba a zenében lehetőség vagy buktató?

Hibát akkor érzékelünk, amikor valami nem várt esemény történik. A zenében és az életben is az ilyen helyzetek adnak teret az improvizációnak. A rögtönzés művészete számomra az, hogy hogyan tudom elfogadni a helyzetemet, és önazonos módon kezdeni valamit azzal, ami most épp velem történik a zenében, az életben. A zenei válaszok szépsége pedig a reakciók személyes és egyedi sokszínűségében rejlik.

Melyikben érzed magad inkább otthon: a tiszta műfajiságban, vagy a zsánereken túlmutató zenében?

Szerintem a zenében ma már nincsenek igazán műfajok. A „tiszta műfajiság” kifejezés egyfajta hierarchiát feltételez a zenék között, ami számomra nem szimpatikus megfogalmazás. A stílusokkal és korszakokkal csak konkrét zenei példákon keresztül lehet megismerkedni, mely a zenei fejlődés útján válhat személyessé. Aki nagyon hasonló zenékkel foglalkozik, az távolról azt a benyomást keltheti, hogy egyféle stílusban alkot, pedig egy keskeny zenei palettán ás jó mélyre, megismerve ezzel a stílus finom árnyalatait. Aki pedig többféle zenében alkot, az egy széles palettán mozog a felület közelében. Tehát egyik helyzetben sem érzem magam otthon. A perspektívámból mindig épp a másik nézőpontra vágyom. Nem műfaj alapján hallgatok zenét, hanem darabokat és zenészeket hallgatok.

Ha társművészet, akkor melyik műfaj inspirál a leginkább?

Szakbarbár típus vagyok alapvetően. Ha van időm, szeretek kortárs irodalmat olvasni, egy kiállítást megnézni. A filmmel, színházzal és a tánccal még csak érintőlegesen találkoztunk, hátha egyszer közelebbről is megismerkedhetünk.

Mit jelent számodra a BMC Records által képviselt zeneiség?

Európa. Kortárs. Improvizáció.

Melyik a kedvenc BMC Records-kiadványod?

Zenészként nagyon büszke vagyok a Dés András Erdőkerülő Quartet legújabb, einschließlich című albumára, valamint a MAO Bartók-lemezére. Hallgatóként György and Márta Kurtág Plays Kurtág és Gadó Gábor: Greetings from the Angel a kedvenceim a BMC kiadványai közül.

Melyik a legkedvesebb koncertélményed a BMC-ben?

Melyik gyerekem szeretem a legjobban? Mindig azt, amelyik jön. Ha vissza kellene tekinteni, akkor a Balance lemezfelvételeink, a quartetem 2017-es koncertje, a Dés András Quartet lemezbemutató koncertje, a MAO szerzői estjeink és legendás albumaink közösségi élményei. Hallgatóként mindig elképesztő élmény látni és hallani Perényi Miklóst. A klubban szintén nagy élmény volt hallani Django Bates trióját és Theo Bleckmann zenekarát.

Mi számodra a legotthonosabb zenei közeg?

Az elfogadó és motiváló zenei közeg, ahol fontos a véleményed.

Ha most tükörbe nézel, mit énekel a tükör?

Légy hálás, és sportolj többet!

A BMC Records gondozásában a közeljövőben jelenik meg Ávéd János triója, a Balance lemeze for we know in part címmel. A Fenyvesi Mártonnal (gitár, elektronika) és Benkó Ákossal (dob) közös album kapcsán is feltettünk néhány kérdést a zenekarvezetőnek.

Mire utal a lemez címe, a for we know in part?

"Mert töredékes az ismeretünk… " 1Kor 13, 9

A címadás mögött sejthető hitbéli alapállás hogyan jelenik meg a zenében?

Nem úgy van, hogy az ember csak úgy beletuszkolja a zenébe saját magát, meg hogy csinálok valami jó szakrálisat ide. Ha kapok valamit, azt nem fogom kisajátítani. Szintén hazugság volna az ajándékot eltitkolni. Minden, ami hozzám kapcsolható, amit csinálok, az tulajdonképpen tökéletlen anyag, töredékes rezgés.

A lemez nyitókompozíciója a for SW címet viseli. Kit rejt a monogram, és hogyan kapcsolódik hozzá ez a zene?

Simone Weil: Kegyelem és nehézkedés című könyvét olvastam akkortájt, amikor írtam. Jól esett róla elnevezni a darabot.

A lemezanyagban fontos szerephez jut a csend. Zenészként hogyan gondolkodsz a csendről?

A csend viszonylatában kap értelmet minden hang. A ritmus maga a hang és csend időbeli viszonya. Egy jól improvizáló zenész nagyon jó hallgató is egyben, azaz a csend, a belső figyelem az első lépés ahhoz, hogy valami megszólalhasson.

Ebben a zenében úgy tűnik, mintha a téma és az improvizáció sokszor szerepet cserélne, olykor nehéz eldönteni, hol kezdődik és végződik egyik, illetve másik. Milyen megfontolás áll emögött?

Mi, improvizáló jazz-zenészek talán mind arra vágyunk, hogy egy zeneszerző formaérzékével és egy kompozíció tökéletességével legyünk képesek spontán megszólalni. Ugyanakkor megpróbálunk kapcsolódni a megszólaló zene komponált alapvetéseihez. Szerencsére a zenész énem nem veszi komolyan a zeneszerző énemet, így néha megnő a mozgásterünk az improvizációban. Azután szükség van a kompozícióra, így az kerül újra a középpontba.

Zenei pályafutásod során sokféle zenei formációban megfordultál a szabadzenétől a folkjazzen át a kortárs jazzig. Stilisztikailag ez a lemezanyag is széles skálát fed le. Gondolkodtál már azon, mi indokolja esetedben ezt a „többműfajúságot”, széleslátókörűséget?

Folkjazzben sok a páratlan ritmus, ezért könnyű "megfordulni" benne. Viccet félretéve, hálás vagyok azért, hogy sok zenekarban játszhatok a saját formációimon kívül. Érdeklődésemet mindig az aktuálisan előttem álló zenei feladat határozza meg, ez sokszor nagyon eltérő zenei helyzeteket jelent, amiben próbálok a lehetőségeimhez képest a legmélyebbre menni. Őszintén mondom, bár hízelgő és jól esik a dicséret, de ez nem széleslátókörűség.

Mivel töltöd napjaidat az új koronavírus miatt megváltozott helyzetben? Hogyan kezeled a fellépések nélküli helyzetet? Van-e ennek bármi pozitív hozadéka számodra?

Napjaim nagy részét a digitális tanítás tölti ki. Hiányzik az együttzenélés élménye, de ennek vége lesz, és ezt vissza fogjuk kapni. Néhány barátommal küldözgetünk egymásnak zenéket, és otthoni felvételeket készítünk, a saját örömünkre. Ez kicsit kárpótol.

Hogyan készültök a lemezbemutató koncertre?

A lemezbemutató koncert intézménye a jazzben szerintem elég furcsa, hiszen a lemezen szereplő kompozíciók szólalnak meg, de a felhangzó zene szeptember 5-én már bizonyos szempontból új zene lesz a múltban rögzített lemezhez képest. Én közvetett és közvetlen módon is ezzel az új zenével foglalkozom már.

---