A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

„A Dsilton olyasmi, amit el sem lehet képzelni, amíg az ember nem hallja. Nagy örömmel mutatjuk be a trió egyedülálló munkáját Budapesten, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztiválon. A Dsilton zenei világa felismerhető a gazdag hangzásról, amely a 31 fokú egyenlő temperálás több varázslatos részskálájának használatából fakad; a ritmikai nyelvről, amely számos összetett lüktetésű metrum- és ritmikai struktúra ötvözete; valamint a kompozíciós invencióról, amely hosszú dallamokat, kötött formát és jazzalapú improvizációt egyaránt alkalmaz. Mindezek azonban csupán eszközök a három zenész kezében ahhoz, hogy megteremtsék saját, élő zenei nyelvüket, amelyet mindannyiunknak először hallanunk kell” – mutatta be a zenekart Gryllus Samu, a fesztivál kurátora. 18:45-től 19:30-ig a fesztivál hagyományaihoz híven az est kurátorával, Gryllus Samuval közösen tartanak beavató beszélgetést a Dsilton tagjai. A beszélgetés angol nyelvű, igény esetén magyar fordítással. A fesztivál az Ernst von Siemens Musikstiftung támogatásával valósul meg.

Az 50-es és 60-as évek akusztikus zongoratrióinak hangzásától elrugaszkodva az Oùat a kézműves együtt zenélés emlékét és mai perspektíváit járja körül. A trió tagjai a jazzt a létező legnyitottabb módon értelmezik, ami arra készteti őket, hogy szembenézzenek napjaink hangzásaival és mozdulataival, majd alaposan megvizsgálják azokat. Így a kockázatoktól sem visszariadó zenéléssel azonos rangra emelkedik a figyelmes hallgatás aktusa is. Nevük nem véletlenül bontható fel a Once upon a time kifejezésre: Simon Sieger, Joel Grip és Michael Griener folyton beszélgető hármasfogata arra törekszik, hogy megtalálja a „hol, mikor, mi” hangzó jelentéseit. A trió Duke Ellington, Hasaan Ibn Ali, Elmo Hope, Per Henrik Wallin és Sun Ra zenéinek feldolgozásával kezdte pályáját. Következő albumuk a BMC Records kiadásában mutatja majd be azt a koncentrált kreativitást, amellyel a lehető legtöbbet hozzák ki az ötletekből, az egymással megosztott helyből és időből.    

Cseh Péter gitáros a 2019 óta működő triója után újabb formációt hívott életre, amely  ezen az estén – éppen a magyar kultúra napján – fog debütálni. A HIDAK Trió nevéhez híven különböző pontok összekötésére törekszik: a zenekar tagjait egymással, az előadót a hallgatóval, a hagyományt az innovációval kapcsolja össze. A zenekar hangzása széles spektrumon mozog, inspirációként pedig szinte bármi szolgálhat a tagok számára, így repertoárjukban a modern jazz harmóniagazdagsága, a minimálzenéból ismerős ritmikai zakatolás vagy a lassan hömpölygő hangfolyamok egyaránt megférnek egymás mellett. Mindhárom tag szerzőként is hozzájárul a műsorhoz, így a zenekaron belüli szerepek cserélődhetnek, az átjárás szabad – hála a felépített hidaknak.  

Az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében megrendezett koncerten a 90 éves Helmut Lachenmann három műve kerül górcső alá: a szólóhegedűre írt Toccatina, a szólócsellóra komponált Pression és a Streichtrio. A műveket a Korossy Quartet tagjai szólaltatják meg, míg a művekről (16 órától) Illés Márton zeneszerző tart interaktív előadást. A Pression szólócselló mű 1969 és 1970 között íródott. A grafikusan lejegyzett 9 perces kompozíció rengeteg új játéktechnikát tartalmaz. A címből is sejthető, hogy a szerző a hangszer és a vonó különböző jellegű és intenzitású érintésének ("nyomásának") segítségével, kopogtatással, simogatással, ütögetéssel, dörzsöléssel alakítja ki a mű hangzásképét.Az 1986-ban komponált Toccatina eredetileg az Igor Ozim szerkesztésében megjelenő "Studien zum Spielen Neuer Musik für Violine" kötetbe írt gyakorlat. A finom, törékeny és introvertált koncertetűd számos szokatlan technikai játékmódban bővelkedik, amely mára nagyon népszerűvé vált és a világ legrangosabb helyein csendül fel.Lachenmann az 1965-ben írt vonóstriójáról a következőképpen gondolkodik: "Legkésőbb ennek a műnek a komponálásakor tudatosult bennem, hogy a zenei kifejezés ereje kizárólag a határok átlépéséből, a darabban szereplő anyagok átalakításából fakad. A vonóstrióban ez kezdetleges formában megtörtént. Későbbi zeneszerzői munkáim ennek a kiindulópontjából fejlesztették ki vízióikat."A fesztivál az Ernst von Siemens Musikstiftung támogatásával valósul meg.

Az Európai Zenekari Akadémiát Fischer Iván kezdeményezésére a Budapesti Fesztiválzenekar és az Európai Unió Ifjúsági Zenekara közösen hozták létre. Az itt tanuló nemzetközi fiatalok a BFZ-nél szereznek zenekari tapasztalatot, kamaracsoportjaik pedig számos európai országban koncerteznek. A kamarazenekari produkciókra rangos professzorok mesterkurzusokon készítik fel a fiatalokat.

Magyarországon talán még ma is meghökkentőnek tűnik az új zene és az elektromos gitár párosítása, pedig az elmúlt évtizedben ez a hangszer a zeneszerzők egyik kedvencévé vált. Samuel Toro Pérez, aki maga is zeneszerző, rendkívül színes és érzékeny szólóműsorral érkezik Budapestre: egyedül áll színpadra, ahol az elektromos gitár hangját helyenként elektronikával egészíti ki. A program a kortárs hangzásvilág, az ambient, a zajzene és a finom textúrák határterületeit járja be.  Samuel Bécsben élő gitáros–zeneszerző, nemzetközi fesztiválok rendszeres fellépője, a kortárs zene és a kísérleti elektronika metszéspontjában alkot.A fesztivál az Ernst von Siemens Musikstiftung támogatásával valósul meg.

A Bacsó Kristóf Triad zenéjében a jazz és a kortárs zene elemei keverednek a kelet-európai életérzéssel; a megkomponált szakaszok mellett fontos szerepet kapnak a közös improvizációk is. Legújabb albumukon a zenekarvezető által jegyzett dalok varázsához a különleges dallamívek sokasága, az érzékeny harmonizálás és az egyéni formálás éppúgy hozzájárul, mint a három zenész magas szintű (együtt)játéka, legfőbb erényük azonban talán mégis az a közérthetőség, amelyet minden kifinomultság mellett is képesek megőrizni, sőt, előtérben tartani. A Let It Go nemcsak központi témája – a kijátszott és elszalasztott lehetőségek, a döntések felvállalása vagy elengedése, a zenében megélhető szabadság határai és határtalansága – révén szólaltat meg mélyen emberi érzéseket és tapasztalatokat, hanem olyan személyes megnyilatkozásoknak is teret enged, amilyen a Szandai Mátyástól búcsúzó Soulbird. 

A Nasip Kısmet zenéje az anatóliai török lírai költészet hagyományait ötvözi az etno jazz, a fúziós jazz és a pszichedelikus folk stílus eklektikus, egymást átfedő ritmusaival és dallamaival. Az instrumentális és énekes darabok a közönséget spirituális szinten szólítják meg. Akár anélkül, hogy egy szót is értenének törökül, ezek a hangok és taktusok nemzetiségtől függetlenül mélyen rezonálnak minden zenekedvelő lelkében, és megmozgatják őket, úgy képletesen, mint a szó szoros értelmében. A zenekar neve, a török „nasip kısmet” kifejezés egy végzetre, sorsra vonatkozó sajátos nyelvi fordulat. A magyar „lesz, ami lesz”, „amit hoz a sors” kifejezéshez hasonlóan akkor használják, amikor valaki rábízza magát a sorsra, engedi, hogy elragadják az események, amelyekre nincs befolyással. Beleereszkedik az idő és a körülmények sodrásába, és nyitottan, kitárt szívvel fogadja mindazt, ami jön, legyen az jó vagy rossz. A zenekar vezetője, Arif Erdem Ocak a pezsgő ankarai zenei szcénában kezdte előadóművészi pályáját, Seksendört nevű első zenekara több mint 15 évvel ezelőtt került a török slágerlisták élére. A Nasip Kısmet 2019-ben alakult meg, amikor Arif Budapestre költözött, és nagy kaliberű magyar zenészeket gyűjtött maga köré: Szegő Dávid dobokon, Mester Dániel szaxofonon és klarinéton, valamint Eged Márton basszusgitáron játszik, majd az élő felállás Arif húgával, Derya Ocak háttérvokalistával is kiegészült. A zenekar nemcsak a magyar közönséget bűvölte el sajátos zenei világával, hanem európai rajongótáboruk is folyamatosan bővül.

Zenetörténeti elbeszélésekben vagy koncertprogramokban Chopin és Mendelssohn ritkán kerülnek egymás mellé. Ez némiképp érthető is, hiszen bár kortársak voltak, többször találkoztak és nagyra tartották egymást (Mendelssohn egy alkalommal „tökéletes zenésznek” nevezte Chopint), zenei stílusuk és világképük egészen eltérő. Ha kapcsolódnak egymáshoz, elsősorban talán a zenetörténeti múlthoz való kötődésükben: Bachon és Mozarton keresztül. Csalog Gábor koncertjének Chopin E-dúr scherzója lesz a gravitációs középpontja, amelyhez Mendelssohn szöveg nélküli dalai fognak társulni: azok a művek, amelyek első látásra – és funkciójuk szerint – puszta szalondaraboknak tűnnek, valójában azonban éppoly magasrendű kompozíciók, mint bármely nagyszabású Mendelssohn vagy Chopin-mű. És az est első felében, Fazekas Gergellyel zajló beszélgetés során bizonnyal szóban fog kerülni, hogy hol a határ szalonzene és magas művészet között, s vajon a szó eredeti jelentése szerint „tréfának” tekinthető-e egy scherzo, ha Chopin a szerzője. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével2025–2026  „De ami volt, az nem jön vissza többé / soha. Az idő egyirányú utca.” Rakovszky Zsuzsa gyönyörű versének kezdő sorai az idő mindennapi fogalmának lényegére mutatnak rá. A zene időbeli jelenlétének azonban más a természete. Mahler, Chopin, Schumann vagy Schubert a zenéjüknek köszönhetően ugyanúgy a kortársaink, mint Kurtág György. Műveiket nap mint nap élővé tesszük. A zenetörténet pedig nem egyirányú utca. Nemcsak Schumann lehet hatással a nála generációval fiatalabb Brahmsra, hanem Mahler is hatással lehet Schubertre, Kurtág Bachra. Az utókor nem konkrétan a zenére gyakorol hatást, hanem arra, ahogy befogadjuk azt. Csalog Gábor sorozatának új évadában az idő lesz tehát a főszereplő, és Fazekas Gergely zenetörténész közreműködésével egyebek között arra keressük majd a választ, hogy miként hatottak egymásra, Mahler és Schubert, Chopin és Mendelssohn, Schumann és Brahms, illetve hogyan van jelen szinte a teljes nyugati zenetörténet Kurtág György zenéjében. A sorozat további koncertjei:2025. november 23. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Mahler és Schubert2026. március 22. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Schumann és Brahms2026. május 17. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Kurtág és a zenetörténet

A Budapesti Moziestek és az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál közös eseményén Monory Mész András kultikus filmjét láthatja a közönség, felújított képpel és hanggal. A 80-as évek jellegzetes, cyberpunk-disztópikus-posztapokaliptikus filmirányzatához kapcsolódó alkotás egy ma már nem létező, sőt talán még a film forgatása (1988) idején is rejtett Budapestet tár elénk. A film vetítése után vendégünk lesz a film két zeneszerzője - Másik János és Szemző Tibor -, akikkel Kolozsi László filmesztéta és Dargay Marcell zeneszerző fog beszélgetni.METEOmagyar filmdráma, 1990, 98 percrendező: Monory Mész Andrásforgatókönyvíró: Bereményi Géza, Monory Mész Andrásoperatőr: Szabó Gáborjelmeztervező: Benedek Marivágó: Incze Ágneszeneszerző: Másik János, Szemző TiborSzereplők:Eperjes Károly, Kistamás László, Varga Zoltán, Esztergályos Cecília, Balkay Géza, Dér Denissa, Vajdai Vilmos, Geltz Péter, László JuditA filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Köszhasznú Nonprofit Zrt.A fesztivál az Ernst von Siemens Musikstiftung támogatásával valósul meg.

A Tri-City Jazz Collective egy kísérleti formáció, amely három nagyváros: Bécs, Berlin és Budapest zenészeiből állt össze, és amelynek célja, hogy a saját, modern hangvételű kompozíciókat és a jazzsztenderdeket egyedi módon ötvözze, egy csipetnyi groove zenével fűszerezve. A zenekar repertoárja széles skálán mozog, a swingtől a nyolcados dalokon keresztül egészen a modern balladákig. A jazzgitáros, énekes-dalszerző Lamm Dávid által alapított kvintett tagjai között olyan kitűnő zenészeket találunk, mint a vibrafonos-marimbás, zeneszerző és jazzpedagógus David Friedman, a nagybőgős Stefan Pista Bartus, a dobos Valentin Duit, vendégművészként pedig Zeek, a magyar zenei élet egyik legjobb MC-je és slammere is csatlakozik hozzájuk.

Az Ötödik Évszak zenekar újszerű világához a dalszövegekben rejlő versek éppúgy hozzájárulnak, mint a magyar és a francia nyelven való megszólalás, a nem közismert népzenei értékekben való megmerítkezés, a népzenei kultúra kreatív felfogása, valamint a kamarazenélés öröme. Zenéjük játékosan ötvözi a városi környezetet és a hagyomány tiszteletét, és széles érzelmi skálán mozog: lendületes, virtuóz, melankolikus és életigenlő hangulat váltakozik szerzeményeikben. Számaik magját a kárpát-medencei népzene adja, amely az improvizatív műfajok világa felé terebélyesedik ki. Az olykor vendégzenészekkel kiegészülő Ötödik Évszak a hagyományos népzenét az európai kultúra hagyatékának tekinti, amelyben az alkotás mint szellemi örökség egyúttal egy közösség korlenyomata is. A 2018-ban alakult zenekart nagy szakmai siker övezi: 2020-ban a Womex Regionális Showcase színpadán képviselték Magyarországot, 2021-ben Fonogram-díjban részesült első, Ne rejtsd el című lemezük, valamint ugyanebben az évben a Fonó Budai Zeneház nekik ítélte az év felfedezettjének díját. Az Ötödik Évszak tagjai a magyar zenei élet jeles képviselői, akik számos produkcióban tettek már tanúbizonyságot a zene szeretetéről (Buda Folk Band, Lajkó Félix, Dresch Vonós Quartett, Magyar Állami Népi Együttes, Ifjú Szívek String Quartett vagy Ephemere).   

David Helbock, az osztrák jazz egyik vezető alakja több ízben megfordult már az Opusban. Legújabb duóprojektje számára Julia Hofer basszusgitáros-csellistát kérte fel, aki eddig főként a popzenében szerzett hírnevet. Első lemezüket az ACT Music adta ki Faces of Night címmel, amely azonnal felkerült a The Times 2025 legjobb albumait tartalmazó listájára. Az albumon csendes, álomszerű kompozíciók keverednek groove-os jazzdarabokkal, amelyek mindkét zenész kézjegyét magukon viselik. A kivételes hangzásélményről találékony effektek mellett a zongora ütőhangszerszerű használata és a cselló és basszusgitár közötti dinamikus váltások gondoskodnak. A koncert egyike lesz azon ritka alkalmaknak, amikor a duóhoz az album mindhárom vendégzenésze: Harcsa Veronika jazzénekes, Lorenz Raab trombitás és a speciális perzsa gitáron játszó Mahan Mirarab is élőben csatlakozik.  

Barokk és kortárs mű szokatlan dramaturgiával konfrontálódnak egymással: Kondor Ádám pszeudo-barokk, "kánonikus fugájának" két tétele Bach csellószvitjének tételei között szólal meg. A kísérlet célja kérdőre vonni, elbizonytalanítani mind a kortárs, mind a klasszikus zenével kapcsolatos előítéleteinket. A kettős olvasat óhatatlanul összefüggést, összhangot teremt a háromszáz év különbséggel született művek között. A reflektorfény a hallgatóra irányul: mit hallunk, hogyan hallgatunk, értjük-e, akarjuk-e érteni, amit a zene mond? Gáborjáni Szabó Kinga a Sir John Eliot Gardiner vezette Constellation Orchestra szólócsellistája. Tíz évig volt az English Touring Opera szólamvezetője, és meghívott szólamvezetőként tevékenykedett többek között az Orchestra of the Age of Enlightenment és az English Concert zenei társulatoknál. Szólistaként modern csellóval is fellépett a Barbican Theatre koncertjein.

A koncerten a kortárs csellórepertoár jelentős művei hangzanak el. Brian Ferneyhough a „new complexity” mozgalom vezetője, míg Jonathan Harvey zenéjét a buddhista perspektívák ihlették. Mark Andre és Brice Pauset munkái, melyek gazdag zaj- és hangspektrummal dolgoznak, Roger Session szerialista kompozíciójával együtt hangzanak el. Johannes Schütt Schubert ihlette új, fix médiára írt darabja is hallható lesz. Lucas Fels műsorában két világpremier is szerepel, Macarena Rosmanich és Biró Dániel Péter zeneszerzőktől, ez utóbbi kompozíciója a zsidó numerológiát kombinálja a mikrotonalitással. Lucas Fels a kortárs zene egyik legkiemelkedőbb előadója, aki az Ensemble Recherche alapító tagja volt, és 2006 óta az Arditti Quartet tagja. A Frankfurti Zeneművészeti Egyetem professzora közel húsz éve oktat a darmstadti nyári újzenei fesztivál kurzusain.A fesztivál az Ernst von Siemens Musikstiftung támogatásával valósul meg.A koncert az Arts Council Norway támogatásával valósul meg.

A Subtones műfaji határokon átívelő, dalközpontú szerzeményeivel néhány év alatt közönségkedvenc koncertzenekarrá vált a hazai jazzpop színtéren. Azért, hogy még közvetlenebbül tudjanak kapcsolódni a hazai közönséghez, a Fonogram-díjas Lángolj című lemezükön kizárólag magyar nyelvű dalok hallhatók, amelyek szövegét a zenekar tagjai mellett Szepesi Mátyás és Závada Péter írták. A Subicz Gábor trombitás által 2019-ben alapított Subtones Magyarország egyik legizgalmasabb szupergroupja. Jónás Vera és Kiss Flóra énekesnők érkezése a vokális formák irányába terelte a zenekart, olyannyira, hogy a 2022-es A Dal című műsor döntőjében a második helyen végeztek. „Rögtön az elején, amikor ez a felállás megszületett, nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem a közlésvágy hajt. Olyan zenét szeretnék a Subtonesszal csinálni, amit nekem jó hallgatni. Sokszor felmerül, hogy jazz-e a Subtones zenéje. Számomra a jazz egy mindset: minél több lehetőséget nyitva kell hagyni, nem szabad teret engedni a megszokásból zenélésnek. Imádom, amikor nem tudom, hogy mit fognak játszani a többiek, és azok a kedvenc pillanataim, amikor kirúgjuk magunk alól a széket. Nagyon sokfajta elemből tevődik össze a zenénk, elég sokféle színpadon megfordulunk, TV stúdiótól a jazzklubokon át a dübörgő fesztiválokig. Én azt érzem, hogy mindenhol megállja a helyét a muzsikánk. A magyar dalszövegekkel a közönséghez szeretnénk közelebb kerülni. Úgy érzem, hogy itthoni környezetben az angol szöveg valamiféle elbújás, maszkviselés. A saját anyanyelvünkön sokkal instantabb a hatás, közvetlenül repül a dal a hallgató fülébe” - meséli a Subtones zenekarvezetője és ötletgazdája, Subicz Gábor.  

A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A 29 éves Jay Jay (később J.J.) Johnson 1953-ban egy időre visszavonult ugyan a főállású zenéléstől, de ennek a lemeznek is köszönhető, hogy visszatért és az egyik legnagyobb jazzharsonás lett. A trombitás Clifford Brown a felvételen még nála is fiatalabb. A teljes ritmusszekció – John Lewis, Percy Heath és Kenny Clarke – már elkezdte a Modern Jazz Quartet brand építését (Milt Jacksonnal), a szaxofonos Jimmy Heath pedig nem más, mint Percy öccse. Johnson minden hangulati regisztert meg tud szólaltatni nehéz hangszerén, Heath éppen megszabadul Charlie Parker utánzásának kényszerétől, miközben altról tenorra és baritonra vált, Brown pedig szinte kamaszos lobogással ontja a lélegzetállító futamokat. Fekete-Kovács Kornél Brownt, Johnsont pedig Papp Mátyás fogja invokálni, a tenoros Bacsó Kristóf lesz.

A Kuhn Fu improvizáción átszűrt pszichedelikus jazz rockjában Zappa találkozik a kabaréval, surf hangzások és metálos riffek lovagolják meg a Chattanooga Choo-Choo swingjét, miközben a megszülető hangokat Shakespeare, Brecht és Monty Python tartja keresztvíz alá. A Christian Kühn német gitáros-zeneszerző köré szerveződött együttes 2012 óta játssza azt a különös szépségű, energikus és eklektikus zenét, amely a tréfálkozás és a komolyság között egyensúlyozva mutat fityiszt mindenfajta zenei szemellenzőnek. Mostanáig hét stúdióalbumot jelentettek meg, hírnevüket pedig az is gyarapítja, hogy 2023-ban jelölést kaptak a Német Jazzdíjra.  

A Quartet sorsszerű véletlenek sorozatából született. 2022 decemberében Alex Hitchcock vendégeskedett Oláh Krisztián saját formációjában, és bár egy nagy járatkésés, illetve a karácsonyi forgalom a próbákat is jócskán megrövidítette, a két zenész az első pillanattól kezdve megtalálta az összhangot. Michelangelo Scandroglióval Krisztián egy spanyol jazzfesztiválon találkozott, és azóta is kapcsolatban maradtak az olasz nagybőgőssel, aki több ízben is fellépett vezető európai zenekarokkal Budapesten, többek között a BMC-ben is. Hamar összeértek a szálak, avagy kiderült, hogy „mindenki ismer mindenkit”, így Krisztián, Alex és Michelangelo közös kvartettet alapított. Krisztián hazánk egyik legkiválóbb dobosát, a legkülönbözőbb műfajokban is jártas Szabó Dániel Ferencet kérte fel, hogy csatlakozzon hozzájuk. A Quartet tagjai valamennyien zeneszerzői és zenekarvezetői feladatokat is ellátnak, így a repertoárjukon szinte kizárólag saját szerzemények szerepelnek. Darabjaikból nemcsak egyéni stílusok, ízlésvilágok és hatások rajzolódnak ki, hanem egyfajta összeurópai korszellem is, amelyet négy azonos generációba tartozó fiatal művész tud teremteni napjainkban, itt és most.

A koncerten a hagyomány és a jelen összhangjában szólalnak meg Bartók Béla, Takács Jenő, Werner Schulze és Keresztury-Albert Zsolt zongora- és kamaraművei a nagy múltú Liszt Ferenc Kamarazenekar és kiváló szólisták előadásában. Liszt Ferenc személye egyébként kiválóan fémjelzi azt a kulturális kapcsolatot, amely Ausztriát és Magyarországot összeköti. Takács Jenő osztrák-magyar zeneszerző, akit Bartókhoz baráti és alkotói kapcsolat fűzött, egyben Werner Schulze osztrák zeneszerző mentora volt. Keresztury-Albert Zsolt munkássága pedig szervesen illeszkedik a Bartók (és Kodály) által megalapozott magyar szerzői hagyományba, amely az autentikus népzenei anyagból indul ki. A négy alkotó darabjai így a „világpolgári nyitottság" és a hagyománytisztelet jegyében, egy szellemi teret alkotva szólalnak meg az esten.

A Beyond the Pulse az improvizáció, az elektronikus rétegek és a kifinomult ritmikai szerkezetek ötvözésével hazudtolja meg a műfaji korlátokat, nyers és immerzív hangzó teret hozva létre. A négy zenész közös munkáját a hangzás hagyománytörő, nemlineáris megközelítése és töredezett szekvenciák határozzák meg, míg a spontaneitást szándékolt precizitással egyensúlyozzák ki. A textúrák iránti érzékenység, a lüktetés egyszerre alapként és interferenciaként való felfogása, illetve a fragmentálás módszerének dinamikus kölcsönhatása alakítja ki azt a zenei környezetet, amelyben a darabok szerkezete a valós idejű művészi párbeszéden és intuíciókon keresztül ölt testet – egyszerre zsigerekre ható és intellektuális, atmoszférikus és megfogható alkotásokká állva össze.  

Kétségtelen tény, hogy a szimfonikus zenekar legizgalmasabb, legsokoldalúbb alegysége az ütőskar. Milliónyi hangszer, csúnyán és szépen szóló vasak és fadarabok, műanyag vödrök és bezacskózott kések: szinte bármiből lehet ütőhangszer. És lesz is: egy órában mutatjuk be az ütősök izgalmas világát a törzsi dobolástól a rock and rollig és tovább. Becsatlakozni ér, sőt, szinte kötelező lesz, hiszen ütőzni végső soron mindenki tud, vagy legalább szokott.

Balogh Máté, Sándor László és Tornyai Péter közös szerzői estjeit a sokféleség és a különbözőség jellemzi, tekintettel arra, hogy három teljességgel különböző zeneszerző egyéniség találkozik egy közös koncerten. Minden egyes alkalmon, így a jelen szerzői esten is körvonalazódik mégis egy-egy olyan téma, melyre felfűzhető a teljes műsor; jelen esetben ez a költészet és az idő. Mindkettő elválaszthatatlan a zeneszerzéstől, ami nem jelenti azt, hogy ez az elemi összefonódottság ne adhatna alkalmat új kérdések felvetésére, új kontextusok megteremtésére.Az elhangzó darabokról a következőképpen nyilatkoznak szerzőik:BALOGH MÁTÉ:Lópánik című hangjátékom Szvoren Edina azonos című novellájára épül. A mintegy harmadórás zenés színpadi mű női prózai szereplőre és 5 fadobra íródott. A darab olyan eseteket idéz fel, ahol különböző karakterű lovak pánikba esnek.Arctic Dawn (Sarkköri hajnal) című rituális kórusrondóm inuit (eszkimó) népi szövegekre épül. A mű az egzotikus zenei reflexrendszerekkel asszociált kórus-triptichonom egyik darabja, a Zulu Nights, illetve a most készülő Papuan Lunch mellett. A művet a dedikált együttes, a dunaújvárosi Viadana Kamarakórus szólaltatja meg, Kurucz Gergely vezetésével.SÁNDOR LÁSZLÓ:Hangok napforduló idején – szoprán szólóra, hárfára, cimbalomra, marimbára és zongorára (2025)Dalkompozíció, melynek szövegét magam írtam. Az álomszerűen egymásba fonódó mondatok konkrét tartalommal csak annyiban rendelkeznek, amennyire egy sűrű ködön áttekintve lassan sejthetővé, majd láthatóvá válik egy-egy tárgy, vagy egy közeledő alak. A szöveg az érthetőségből lassan átúszik az érthetetlenségbe, majd vissza az érthetőségbe. Halandzsa szavakat éppúgy tartalmaz, mint szanszkrit kifejezéseket és latin virágneveket. A koncerten elhangzó darab az idén májusban bemutatott eredeti változat átdolgozása....diófa levelén... zongorára és cimbalomra (2025)Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész kérésére 7 tételes sorozatot komponáltam 38 húros kampós hárfára, a ...diófa levelén... e sorozat negyedik tétele. A darab egy magyarszováti népdal feldolgozása és ezúttal zongora-cimbalom átiratban hangzik el.TORNYAI PÉTER:cseppkő csöndje – zongorára, marimbára és két fényforrásra (2016)Csöndekben felbukkanó hangok, sötétségben felbukkanó fények. Életem legerősebb élményei közé tartoznak a cseppkőbarlangokban tett látogatások, találkozás az idő emberileg alig felfogható léptékeinek mégis kézzel fogható lenyomataival. A darab Palotás Gábor és Baráth Bálint felkérésére íródott, ajánlása az akkor 90 éves Kurtág Györgynek szól, a két hang közötti történések nagymesterének.Metrum – ütőhangszerekre (2021-22)A Metrum Ensemble 10. születésnapjára készült alkalmi darab, amely ugyanakkor a szerző ritmusról, metrumról, az időbeliségről alkotott gondolatainak és kérdéseinek sűrítménye is.Időgyűrődések négy mágnesgolyón – zongorára és neodímium mágnesgolyókra (2025)Régóta foglalkoztat a gondolat vagy benyomás, hogy az idő – egy felülethez, síkhoz hasonlóan – elhajolhat, meggyűrődhet. Hogy tágabb értelemben minden zene az idő gyűrődése. Ebben a zenében a mágnesgolyók segítségével a hangzások is gyűrődnek, soha sem szólal meg ugyanúgy ugyanaz a négy zongorabillentyű. Ajánlás: Sáry Lászlónak és Csapó Gyulának.

A belga jazzszíntér ötletbőségéből sarjadt Dear Uncle Lennie rövid hangszeres formákon keresztül kísérletezik a klasszikus dalszerzés és a szavak nélküli történetmesélés erejével. Camille-Alban Spreng, Benjamin Sauzereau és Marco Giongrandi szokatlan, gitár-zongora-bendzsó hármasának első albumán a haiku költészettől inspirált darabok teremtettek meg egy képzeletbeli világot a maga helyszíneivel és szereplőivel. A BMC Records kiadásában 2025 szeptemberében megjelent második lemezük, a Sister Juniper hasonló pillanatképek gyűjteménye: az evokatív dalcímek mögött egy egész családi eposz sejlik fel. Az album a folktól a repetitív-minimalista zenéig, a jazztől a countryig számos hagyományt és műfajt érint, anélkül, hogy bármikor is megállapodna egynél. A miniatűrökhöz hosszabb, összetett narratívájú szerzemények társulnak, és a trió univerzumának tágulásáról árulkodik Joachim Badenhorst klarinétos vendégszereplése is. Az együttes élőben mutatja be az albumot az Opus színpadán.  

A 180-as Csoport, ha úgy tetszik, a Szemző Kvartett köré szerveződött 1979-ben, erre utal az Aquatic Quartet elnevezése. Az est műsorán két mű szerepel; egy közös kompozíciójuk, a Tunnel, amelyet Franz Kafka Eisenbahnreisende című elbeszélése ihletett, valamint a Szemző Duna-kutatásain alapuló mozikoncert, amelynek 8 mm-es filmanyaga és szövege Alexandr Krestovskýval közös gyűjtésük eredménye, és amelyet tavalyelőtt, a mostanitól eltérő felfogásban, ugyancsak az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében mutatott be a Modern Art Orchestra.A folyami kvartett ezen az estén mutatkozik be Magyarországon. A formáció a kolozsvári Tranzit ház felkérésére állt össze 2023 őszén, Szemző és Fluidian irányításával. Ottani koncertjeikhez hasonlóan a zeneszerző Emil Gherasim Fluidian hasonlíthatatlan, gitárral és elektronikával létrehozott hangfelületei mellett Gőz László basszustrombitán, harsonán és más fúvós hangszeren játszik. A prágai Alexandr Krestovský kezeli a darabok szöveges felületeit, Szemző Tibor pedig különféle fuvolákon játszik és a Tunnel narrátora is lesz egy személyben.A koncert élő lapszámbemutató is egyben, hiszen az Új Forrás folyóirat 2026 februári számát Szemző munkásságának szenteli. A lapszám Bálint István, Dinyés Dániel, Dukay Barnabás, Gelencsér Gábor, Jász Attila-Csendes Toll, Alexandr Krestovský, Kurdy Fehér János, Németh Gábor, Roskó Gábor és Tillmann J. A. írásaiból, illetve alkotásaiból áll össze.A koncertet Kurdy Fehér János költő, művészeti író, Jász Attila-Csendes Toll költő, esszéíró, az Új Forrás szerkesztői, és Dargay Marcell zeneszerző, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál kurátora vezetik fel.A fesztivál az Ernst von Siemens Musikstiftung támogatásával valósul meg.

Tekinthetünk-e az éneklésre és más vokális tevékenységekre úgy, mint a test belső állapotainak szabályozását segítő „biológiai útvonalra”? Hogyan képesek a hangok, a dúdolás vagy az éneklés aktiválni a szervezet természetes önnyugtató mechanizmusait és támogatni a biztonságérzet idegi alapjait? És hogyan válik mindez kézzelfogható segítséggé a hétköznapi stressz kezelésében vagy a neurorehabilitációban – akár súlyos állapotok után is?A stressz az életünk része, nem tudjuk elkerülni. Jóllétünk szempontjából azonban kulcsfontosságú, hogy felismerjük saját stresszreakcióinkat, és rendelkezzünk azok szabályozására alkalmas eszközökkel. A modern életmód, a folyamatos terhelés, a szájlégzés és a helytelen testtartás következtében légzésünk gyakran eltávolodik a természetes ritmusától, ami testi és lelki állapotunkra egyaránt hat. Ahogyan a hangszereket is időről időre hangolni kell, úgy testünk optimális működéséhez is szükség van a légzés finomhangolására és a stresszreakciók tudatos befolyásolására.A Zeneterápiás Klub 2026. február 9-ei találkozóján a hang és az éneklés gyógyító oldalát fedezzük fel Dr. S. Nagy Zita, PhD pszichológus, neuropszichológiai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta és Fekete Zsófia, PhD karnagy, zeneterapeuta és logopédus vezetésével. A résztvevők megismerhetik, hogyan kapcsolódik össze a stresszre adott testi reakció és a hangképzés, és miért tekintenek a szakértők a vokális tevékenységekre mint a belső egyensúlyhoz vezető, idegrendszeri szinten is érzékelhető útra.Az est során rövid módszertani demonstrációk segítségével bárki megtapasztalhatja, hogyan segítheti a hangadás és a tudatos légzés a testi-lelki stabilitást, a groundingot és a feszültségcsökkentést. A hang, a ritmus és a fókusz irányítása olyan biológiai és lelki folyamatokat aktivál, amelyek csökkentik a szorongást és erősítik a belső biztonságérzetet. A polivagális elmélet, klinikai példák és neurorehabilitációs tapasztalatok bemutatásával az előadók rávilágítanak, hogyan épülhet be a légzés és a hangképzés a szervezet öngyógyító folyamataiba.Előadók:•    Dr. S. Nagy Zita, PhD, pszichológus, neuropszichológiai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta, az ELTE címzetes docense, a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikájának vezető pszichológusa.•    Fekete Zsófia, PhD, karnagy, zeneterapeuta és logopédus, a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikájának zeneterapeutája, a Staccato Énekegyüttes vezetője; kutatási területe az afáziások zeneterápiája és reintegrációja. A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásokra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A Zeneterápiás klub a szervezők és az előadók önkéntességén és szakmai elköteleződésén, érdeklődésén alapul.  A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

„Valahogy olyan ritkán sikerül igazán nyugodtan zenélni. Időtlen muzsikát létrehozni – pedig mindannyian vágyunk erre.” Ebből a belső igényből született meg a Surround of Silence projekt. Weisz Gábor, Hock Ernő és Lisztes Jenő formációjának zenei világát az amerikai spirituális jazz szabadsága, a 20. század eleji európai klasszikus miniatűrök finomsága és a 80-as évek japán ambient zenéinek letisztultsága inspirálja. Repertoárjuk saját szerzemények mellett olyan ikonikus alkotók műveinek átirataiból épül fel, mint Federico Mompou, Maurice Ravel, Hiroshi Yoshimura vagy Pharoah Sanders. Előadásaikban nem a dinamikai csúcsokat, hanem a változatlanságot és a meditatív mozdulatlanságot keresik – meghívva a hallgatót egy közös, csend köré font belső utazásra.

Balázs Elemér dobosként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazzszíntér meghatározó alakja, akinek összetéveszthetetlen dobjátéka közel száz lemezen hallható. 2000-ben alapította és azóta is vezeti hazánk egyik legnépszerűbb jazz-zenekarát, a Balázs Elemér Groupot. A magyar jazz számos kiválóságával, köztük Lakatos Ablakos Dezsővel, Babos Gyulával, Dés Lászlóval, Gadó Gáborral, Pege Aladárral, Snétberger Ferenccel, Szakcsi Lakatos Bélával és Vukán Györggyel játszott, és olyan együttesek tagjaként is sikereket ért el, mint a Trio Midnight, a No-Spa, a Balázs József Quintet vagy a Szakcsi Jr. Trió. Kimagasló pályatársaival alakított kvintettjében ezúttal a free jazz úttörője, Ornette Coleman előtt tiszteleg. „Régóta szerettem volna egy ilyen jellegű lemezt készíteni, és úgy éreztem, Coleman művei tökéletes alapot adnak hozzá. A free jazz stílusban a szabadság a fő cél, de ez nem azt jelenti, hogy összevissza lehet játszani. Az volt a célunk, hogy őszintén, mélyen és rendszerbe foglalva közvetítsük a mondanivalónkat – ez a legfontosabb zenész és közönség számára egyaránt.”

Gyémánt Bálint a magyar jazzszíntér egyik meghatározó művésze, akit a zene minden formája őszinte kíváncsisággal vonz. Nyitottan fordul új műfajok és stílusok felé, folyamatosan keresve azokat az impulzusokat, amelyek gazdagítják saját hangzásvilágát. Hagyományteremtő módon idén is az Opus Jazz Club színpadán adja az év első triókoncertjét. Az est során a közönség bepillantást nyerhet az idei év művészi irányvonalába: hangsúlyosabb akusztikus hangzásokkal, szabadabb improvizációkkal és a minket körülvevő világ zenei lenyomatával.  

Zenés-bábos előadás az egész családnak! A mese és a klasszikus muzsika találkozása egy izgalmas családi programon, amely egyszerre szól a természet, a környezet és a zene harmóniájáról. Közreműködnek a Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikusai és a Bábozd Zöldre Egyesület bábművészei Koncertmester: Tfirst Péter A közkedvelt Egy viharos nap című előadásból már jól ismert barátokhoz, Mimóhoz és Csipekhez a bölcs Berka bagoly is csatlakozik. Az új történet középpontjában egy nagy diófa áll, a körülötte, rajta és a felette élőkkel. Milyen csodákat rejt a hatalmas fa? Megtalálja-e a kezdőhangot Csipek? Mit készít olyan nagy lelkesedéssel Mimó? Miről dalolnak nekünk a madarak? Tartsatok velünk ebben az új zenés kalandban, hogy megtudjátok a válaszokat! 4 éves kortól ajánlott, családi program. Helyfoglalás érkezési sorrendben. Az előadás időtartam: kb. 50 perc A műsorban az alábbi művekből hangzanak el részletek: Beethoven: 6. szimfónia, 1. tétel Vivaldi: Arsilda-nyitány, Bartók: Román népi táncok Mendelssohn: a-moll vonósnégyes, op. 13, 3. tétel Vivaldi: Alla Rustica, RV 151 Grieg: Peer Gynt – Reggeli hangulat

A romantika három arca bontakozik ki ezen az estén, február 14-én, a Budapest Music Center különleges hangversenytermében. Schubert egyetlen, torzóban maradt vonósnégyes-tétele és az érzelmekkel teli Arpeggione-szonáta – ezúttal vonószenekari átiratban, Várdai István szólójával – a századforduló szenvedélyes és lírai világát idézi. Grieg Holberg-szvitje pedig játékos és elegáns tisztelgés a barokk formák előtt, romantikus hangzásban. A Liszt Ferenc Kamarazenekar különösen otthonosan mozog ebben az árnyalatokban gazdag kamarazenei térben. Egy bensőséges és emelkedett óra – a romantika jegyében.

A montreux-i versenygyőztes, Máté Péter-díjas Szőke Nikoletta az ország egyik legnépszerűbb jazzénekesnője. A hazai koncerttermek és fesztiválok mellett nagy sikerrel lépett fel New Yorkban, Tokióban, Brüsszelben, Koppenhágában, Londonban és Berlinben is, énekelt többek között Michel Legrand-nal, Bobby McFerrinnel, Kurt Ellinggel és Gregory Hutchinsonnal. Eddig hét szólólemeze jelent meg, a Moonglow címmel kiadott legutóbbi album producere a Grammy-díjas Helik Hadar volt. Szőke Nikoletta énekesi pályája kezdete óta a könnyen befogadható vokális jazz elkötelezett képviselője; 2006-ban első országos turnéjával egyik legnagyobb példaképe, Ella Fitzgerald előtt tisztelgett. Ezen a koncerten az Ella által híressé tett standardek, a legikonikusabb dalai hangzanak el, a jazz aranykorára jellemző hangszerelésekkel. A koncert fényét az ország legkiválóbb zenészeiből összeállt zenekar emeli.  

A romantika három arca bontakozik ki ezen az estén, február 14-én, a Budapest Music Center különleges hangversenytermében. Schubert egyetlen, torzóban maradt vonósnégyes-tétele és az érzelmekkel teli Arpeggione-szonáta – ezúttal vonószenekari átiratban, Várdai István szólójával – a századforduló szenvedélyes és lírai világát idézi. Grieg Holberg-szvitje pedig játékos és elegáns tisztelgés a barokk formák előtt, romantikus hangzásban. A Liszt Ferenc Kamarazenekar különösen otthonosan mozog ebben az árnyalatokban gazdag kamarazenei térben. Egy bensőséges és emelkedett óra – a romantika jegyében.

Zene és plakát ünnepe. Kurtág zenéjének vizuális parafrázisain keresztül kívánunk kísérletet tenni a plakátművészet és a zene együttélésének bemutatására: a mester zenei világa által inspirált vizuális lenyomatokat, plakátokat készítünk kollázstechnikával és gesztusfestészeti eszközökkel. A workshop minden érdeklődő számára nyitott, a részvétel nem igényel semmilyen előképzettséget, pusztán az alkotás öröme szükséges hozzá.  A workshopot vezeti: Tóth Andrej grafikusművész

Zene és plakát ünnepe. Jelen kiállítás egy, immár két évtizedre visszanyúló ismerkedés eredménye Kurtág világával, amelyből rendhagyó képzőművészeti impressziók születtek. A mester zeneszerzői módszerei (különösen a Játékok-sorozatban), a még nem publikált gesztusrajzai és skiccei, a sajátos vizuális jelrendszert használó kottaírásai és Tóth Andrej személyes kötődése inspirálták a cianotípiával és kollázstechnikával, illetve gesztusfestészettel való kísérletezés útján készült plakátterveket. Kurtág György lendületes vonalvezetésű skiccei szintén a kiállítás anyagának részét képezik. A megnyitót követően a plakátkiállítás február 16-tól 28-ig 10 és 18 óra között lesz megtekinthető a BMC Koncerttermének előterében. 

Mennél jobban belakjuk Kurtág György zenéjét, illetve mennél jobban belénk költözik ez a zene, annál inkább világossá válik, hogy – Csalog Gábort idézve – a „régi és az új egymásba játszik, hogy a múlt és a jelen között eltűnnek a határok”. Perényi Miklós, Kemenes András és Csalog estjén tehát nem Bach és Kurtág,  Schubert és Kurtág vagy Mozart és Kurtág zenéje hangzik el, hanem a mindenféle stiláris és műfaji tehertől függetlenedni képes „puszta” zene, mely az előadót és a hallgatót egyaránt bűvkörébe vonja. Felemelő érzés felismerni azt, hogy – Csalog szavaival élve – Kurtág kortársaiként „tanúi voltunk és vagyunk ma is a zenetörténet folytonosságának”. Gyakran említik, hogy Kurtág művészete eleven párbeszédben áll a hagyománnyal, de lehetséges, hogy csak arról van szó, hogy a zenében felvethető és megválaszolható kérdések semmit sem változtak Bach vagy Schubert óta.  Kemenes András szerint, csak az, aki mélyen érti Mozartot, „értheti igazán Kurtágot. Ezért én nem is tudom szétválasztani egymástól őket. Ezek nem elválasztható minőségek.” A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Benjamin Appl 2025-ben megjelent Lines of Life című lemezfelvételén Schubert, Brahms és Kurtág vokális kompozícióit, dalait rögzítette. Az albumon a szerzők és a darabok a szó legszorosabb értelmében kapaszkodnak egymásba, a hallgató nemcsak arra csodálkozik rá, hogy Kurtág zenéje mennyire sokféle módon élteti tovább a német dalok 19. századi világát, hanem arra is felfigyelhet, hogy egy-egy szófordulat, egy-egy motívum révén mintha egyenesen Schubert vagy Brahms vinné, görgetné tovább a kurtági gondolatokat. A Le Monde kritikusa például nem félt úgy fogalmazni, hogy a Lines of Life anyaga az első hangtól az utolsóig Kurtág művének tekinthető. A koncert első felében Benjamin Appl e páratlan hatású sorozat részben újraszerkesztett változatát adja elő, a második részben pedig Schumann hallatlanul összetett dalciklusát, a Költő szerelmét énekli a zongoraművész Villányi Dániel partnereként. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

2025 júniusában a BBC Music Magazine a hónap felvételének választotta Pierre-Laurent Aimard lemezét, melyen Kurtág György Játékok című ciklusából válogatott, ideértve az akkor még megjelenés előtt álló 11. füzetet is. A Guardian kritikusa szerint „a Játékok az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb alkotása, és Aimard a tökéletes útmutató hozzá.” Az angol csellista, Steven Isserlis Kurtág György 90. születésnapja alkalmából így fogalmazott: „Kurtág György maga a zene. A zene lénye legmélyéről lassan, ellenállhatatlanul árad, és valami egészen kivételes, mindent elárasztó intenzitással tör a felszínre. Soha életemben nem találkoztam olyan zenésszel, akinek ennyire fontos lett volna minden egyes hang; nem számít, hogy saját művéről, vagy az általa csodált nagy szerzők valamely darabjáról van szó, az ő számára minden egyes hang jelentések, történések és sűrű érzelmek egész világát hordozza magában.” Hasonlóan nyilatkozott Várjon Dénes is, „Kurtágnál egyetlen hangban is az egészről van szó. Sőt, ha az ember hosszú évekig tanul tőle, akkor világossá válik, hogy abban a bizonyos hangban sokkal több is benne rejlik. Egyetlen hangból összefüggések olyan láncolata bomlik ki, ami fontos felismerésekhez vezet az adott zeneszerző egész életművével kapcsolatban”. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Kifinomult tört ritmusok, modern basszusmenetek, erőteljes szaxofondallamok, dús harmóniák és tágas, kiszámíthatatlan improvizációk jellemzik az Analog AI zenei nyelvét. Két nagysikerű albummal, a Broken Circles és a Melt című lemezekkel a háta mögött Jure Pukl – Szlovénia egyik legelismertebb jazzmuzsikusa – régi zenészbarátaival együtt alapította ezt a merész együttest, amely a mesterséges intelligencia előretörésére ad művészi választ. A kvartett eltökélten áll ki amellett, hogy a zene csak úgy őrizheti meg teljes hatását, szépségét, vadságát, líraiságát és érzékiségét, ha élő zenészek játsszák, a pillanatban, valós közönség előtt. Erről tesznek tanúságot jelenlegi turnéjukon is, ahol a 2025 novemberében megjelent albumuk anyagát mutatják be.  

A Kisgyörgy Ilka énekes által életre hívott nemzetközi felállás erdélyi népdalokat szólaltat meg a hagyományos kereteken túllépve. A DUNYHA egyedi hangzását a kollektív szabad improvizáció nyelvezete adja, kiegészülve a doom metal és punk elemeivel. A zenei megközelítés sajátos atmoszférát teremt, amely egyszerre idézi meg a népzene gyökereit és helyezi azt kortárs, kísérleti kontextusba. A zenekar koncepciójában hangsúlyos szerepet kapnak az „érintetlen fülek” – olyan zenészek, akik a hagyományon kívülről érkeznek, így új nézőpontból tudnak kapcsolódni ehhez a zenei anyaghoz. A projekt célja nem a hagyomány felülírása vagy megkérdőjelezése, hanem a népdalok lélektanának egy intenzívebb bemutatása. A zenekar nevét a magyar népnyelvben ismert, archaikus, mégis mélyen a kollektív tudatunkba beépült szó ihlette: dunyha. Ez a hagyományos, vastag takaró egyszerre jelent meleget és védelmet, de sűrűsége révén akár elnehezedő, fullasztó érzetet is kelthet. Egyszerre puha és fojtogató – ahogyan a népdalok is: vigaszt nyújtanak, mégis mélyen fájdalmasak; gyönyörűek, ugyanakkor súlyos terheket hordoznak. A koncepció középpontjában a népdalok érzelmi világa áll. Ezek a dalszövegek hordozzák elődeink érzéseit, fájdalmait, és segítenek megérteni az örökségünket, egészen a paraszti generációkig visszanyúlva. Gondosan ápolt népzenei hagyatékunk visszatérő témái az engedelmesség, vágyak elfojtása, a tiltott szerelem, a halálfélelem vagy épp halálvágy, a háborúk megrázó emlékei. A DUNYHA sötét, kísérleti zenei közege még inkább kiemeli azt a búskomorságot, amely ezekben a dalokban rejlik – ezáltal mélyebben kapcsolódhatunk hozzájuk. Ezek a dalok nemcsak múltidéző relikviák, hanem ma is élő érzelmi üzenetek.

15.00–16.00 A Játékok 11. kötetének, a K.M. hangjegy könyvetskéje című kiadvány és a kurtag.hu honlap bemutatójaKözreműködnek: Mózes-Szitha Tünde, zenetörténész, az UMB Editio Musica Budapest ügyvezető igazgatója és Fazekas Gergely zenetörténész   16.00–17.30 Plenáris előadások Simone Hohmaier (D): A–Z. Kurtág anyanyelvének ábécéje a zenetörténet és a privát kozmosz metszéspontjában (finom hangsúllyal a B-betűn) Paul Griffiths (UK): Kurtág és Lichtenberg Karol Berger (USA): Mi is az a játék, amely a Végjátékban véget ér?   Az eseményen a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.A plenáris előadások angol nyelvűek, szinkrontolmácsot biztosítunk.    Két új Kurtág-kotta és a Kurtág életművével kapcsolatos információkat összegyűjtő honlap bemutatójára, valamint egy német, egy brit és egy amerikai zenetörténész nagyközönségnek szóló előadására kerül sor a 100. születésnap másnapján a BMC Koncerttermében. A Kurtág zenéjét több mint hetven éve gondozó UMP Editio Musica Budapest az 1973 óta gyarapodó Játékok sorozat legújabb kötetét hozza ki az évfordulóra (bennük 2012 óta született darabokkal, s néhány újonnan előkerült régebbi zongoradarabbal), valamint hasonmás kiadásban megjelenteti a K. M. hangjegy könyvetskéje című kottát. Utóbbi Kurtág életművének talán legszemélyesebb darabja: a Mártának szánt vagy kifejezetten neki írott zongoraművek kerültek bele 1973-től kezdve. A kottákat Mózes-Szitha Tünde, zenetörténész, az Editio Musica Budapest igazgatója mutatja be. Ugyancsak a 100. születésnapra készül el a kurtag.hu honlap és adatbázis, amely egy helyen gyűjti össze a Kurtág György életművével kapcsolatos legfontosabb információkat. A műjegyzéket, diszkográfiát, bibliográfiát, interjúkat, első kritikákat, életrajzot, és a Kurtág pedagógiai működését őrző, eddig publikálatlan videofelvételeket is tartalmazó honlapot az oldal összeállításán dolgozó szakmai csapat vezetője, Fazekas Gergely zenetörténész ismerteti. A kotta- és honlapbemutatót három zenetörténeti előadás követi. A Berlini Zenetudományi Intézet munkatársa, Simone Hohmaier a Kurtág-életmű zenetörténeti kapcsolódásaira mutat rá (különös tekintettel a legjelentősebb B-betűs szerzők szerepére a kurtági gondolkodásban). A 20. századi zene szakértőjeként ismert brit muzikológus, Paul Griffiths az új, aznap este a Müpában színre kerülő Kurtág-opera kapcsán Kurtág és a 18. század végi polihisztor Georg Lichtenberg kapcsolatáról beszél. A Stanford Egyetem professor emeritusa, Karol Berger pedig Kurtág első operája, a Végjáték kapcsán Kurtág zenetörténeti helyéről és a mai zenekultúrában elfoglalt helyéről tart előadást. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Megújult műsorral érkezik a Daveform Quintet az Opus Jazz Clubba, Cseh Péter gitárművésszel kiegészülve. A gitárnak nagy szerep jut ebben a repertoárban, hiszen az együttes tavasszal a világhírű Kurt Rosenwinkellel rögzítette legújabb lemezét. A kortárs jazz műfajában alkotó zenekar egyedi módon ötvözi az amerikai, balkáni és skandináv zenei elemeket, nagy teret engedve az improvizációnak. Műsorukban a kortárs klasszikus zenei inspirációk éppúgy felfedezhetők, mint a modern groove-ok zsigerekre ható energiái. A zeneszerző és dobos Szegő Dávid, illetve a jazz hazai kiválóságai garantálják az eksztatikus élményt minden hallgatónak.  

Egész napos, nyilvános zenetudományi konferencia Kurtág György zenéjéről, alakjáról, pályájáról és zenetörténeti kapcsolódásairól itthon és külföldön élő magyar zenetörténészek részvételével. A konferencia programját összeállította: Dalos Anna és Fazekas Gergely.   A KONFERENCIA PROGRAMJA 10.00 Szekcióelnök: Péteri Lóránt – Grabócz Márta: „Recitativo, korál, ének”… Visszatérő stíluselemek és funkcióik Kurtág zenekari és concertáló műveiben– Halász Péter: "Neked, neked, neked, neked, neked, neked": Elemző megjegyzések a Bornemisza-mondások egy tételéhez– Dalos Anna: „Szabad ötletek jegyzéke” – Kurtág kompozíciós vázlatairól 11.30  Kávészünet 12.00 Szekcióelnök: Péteri Lóránt – Laki Péter: Tempo di Pimen: a zeneszerzés és a kamarazene-tanítás egysége Kurtág Györgynél– Könyves-Tóth Zsuzsanna: „Péter, nem tudom, ezzel mit lehet csinálni, túl van hangszerelve” – Eötvös Péter Truszova-interpretációjáról 13.00  Ebédszünet 14.00 Szekcióelnök: Mózes-Szitha Tünde – Vikárius László: 6+1 dal – Op. 22– Molnár Szabolcs: „Álarca mélyén bús Halál rohan” – Kurtág György és egy József Attila-i szerepjáték– Fazekas Gergely: „A hitünk ellentétes, a problematikánk közös” – Kurtág és Pilinszky 15.30 Kávészünet 16.00 Szekcióelnök: Mózes-Szitha Tünde – Mihalik Béla Vilmos: Kurtág töredékek – egy családtörténet darabja– Farkas Zoltán: C’était profond – Az emlékezés zenei eszközei Kurtág Beckett-operájában– Frigyesi Judit: A Doina és az „expresszív gesztus” Szervezők: ELTE HTK Zenetudományi IntézetKözép-Európai Zenetörténeti Kutatócsoport (Zeneakadémia, Zenetudományi Tanszék)Budapest Music Center A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Ugyanúgy, mint Anton Webern zenéjében, a rövid darab, a rövid tétel, a zenei miniatúra Kurtág Györgynél sem valamiféle redukció következménye. Közhely, hogy a rövidség egyikőjüknél sem a zenei folyamatok időtartamát, sokkal inkább a zenei közlések sűrűségét jellemzi. A sűrű közlésekből szőtt nagyszabású ciklusok – a Bornemisza Péter mondásaitól a Kafka-töredékekig és még tovább – a kurtági életmű különösen jellegzetes darabjai. E ciklusok között akad olyan, mely komoly-gunyoros panorámát fest az emberi létezésről (például az Eszká-emlékzaj), mások e létezés tragikumát állítják a középpontba (mint a József Attila-töredékek), vagy szavak nélkül mutatják fel a zenei kifejezés kimeríthetetlen gazdagságát (Officium breve in memoriam Andreae Szervánszky). A Kurtág kamarazenéjéből összeállított bőséges és reprezentatív válogatást a zeneszerző művészetének elkötelezett előadók fiatal generációja, vagy ha tetszik, a Kurtág-unokák tolmácsolásában élvezhetjük. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

A modern francia jazz kulcsfigurája, az OZMA több mint 20 éve járja a világot. Eddig 8 albummal és több mint 600 koncerttel szálltak síkra egy olyan zenei világ mellett, amely egyszerre közérthető és merész, és szívesen kísérleteznek az interdiszciplináris együttműködésekkel is, hogy univerzális, életteli és ízig-vérig kortárs alkotásokat hozzanak létre. Öt év hallgatás után 2025 tavaszán jelentkeztek új albumukkal. A The Day We Decided to Live at Night – amelynek anyagát a dobos-zenekarvezető Stéphane Scharlé jegyzi – továbbra is a jazz, a metál és a rock alapjain áll, ötvözve azt a fulbék zenéjéből és keleti énekstílusokból merített elemekkel, illetve elektronikus hatásokkal. A szerteágazó inspirációk örömteli és közlékeny hangzásvilágot alkotnak: bár a The Day We Decided to Live at Night akár egy disztópikus sci-fi noir zenéje is lehetne, a zene sohasem zuhan búskomorságba. Épp ellenkezőleg, vibráló intenzitással és energiával buzdít arra, hogy legyünk nyitottak, mozduljunk együtt a változással, és engedjük, hogy mások gazdagítsanak minket.  

Egész napos előadássorozat, amelyben gyakorló zenészek vezetik be a hallgatóságot Kurtág György művészetébe; a napot a Kurtágnál két generációval fiatalabb zeneszerzők kerekasztal-beszélgetése zárja. A szimpózium programját összeállította: Dalos Anna és Fazekas Gergely.   A SZIMPÓZIUM PROGRAMJA 10.00 Szekcióelnök: Kim Katalin – Szalai András: A hangszer mint inspiráció – Kurtág és a cimbalom– Kiss Péter: Virág az ember – Notáció és szerkezet– Ittzés Gergely: Jelek és Jelenetek jelene 12.00 Ebédszünet 13.30 Szekcióelnök: Bozó Péter – Bali János: Talált és konstruált – A szavak nyelvi zenéje és Kurtág-féle megzenésítésük– Zétényi Tamás: Szavak a felszínen, szavak a mélyben – szövegek Kurtág szóló cselló darabjaiban– Rajk Judit: Lenni… – T.D. és K.GY. léttöredékei, sorsközösség az op. 50 kapcsán 15.30 Kávészünet 16.00 Koncert és kerekasztal beszélgetés Kurtág György: Játékok és üzenetek fagottraLakatos György – fagott A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Varga Judit, Balogh Máté, Dargay Marcell, Horváth Balázs, Tornyai PéterA beszélgetést vezeti: Dalos Anna és Fazekas Gergely Kurtág György: Fúvósötös, op. 2Fehér Zselyke – fuvolaWinklár András – oboaZsupos József – klarinétBlaga Dávid – fagottSzabó Hunor – kürt Szervezők: ELTE HTK Zenetudományi IntézetKözép-Európai Zenetörténeti Kutatócsoport (Zeneakadémia, Zenetudományi Tanszék) Budapest Music Center A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

„Mit jelent nekem Ligeti?” – kérdezi Kurtág. „Annak a sejtelmét, hogy van valami magasabb rendű, valami tökéletesebb, mint amit én egyáltalán el bírok képzelni, hogy vannak összefüggések a művészetben, a tudományban és a világegyetemben, melyekről ő számot tud adni, és itt félbeszakad a mondat.” Ha a művek valóban képesek interakcióba lépni egymással, ha e dialógus hű tükre lehet két alkotó magánbeszélgetésének, akkor a Kurtág György és Ligeti György kompozícióból összeállított program ízelítőt adhat abból, hogy miként vezette Ligeti élethossziglan Kurtág Györgyöt, illetve, ahogy Kurtág fogalmazott, hogyan „követtem őt, olykor közvetlenül, máskor néhány év, sőt akár több évtized késéssel. Mégis – magam számára ezt az én »Imitatio Christi«-szindrómámnak nevezem – barátságunk első éveit nem csupán a szellemi irányítása jellemezte. Hanem anélkül, hogy közvetlenül befolyásolt volna, példájával megszabta ízlésem, sőt magánéletem irányát.” A koncerten mindkét szerzőtől megszólalnak szólóvonósművek, dalok, zongoradarabok, és a Kurtág- illetve Ligeti-életműben egyaránt kulcsdarabnak tekinthető egy-egy trió. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

A barokk hegedűs, Maya Homburger és zeneszerző-nagybőgős férje, Barry Guy különleges, zenetörténeti korszakokat és stílusokat átívelő koncertjein rendszeresen szólaltatnak meg Kurtág-kompozíciókat. A svájci ütőhangszeres művésszel, Lucas Nigglivel közösen készített Acanthis című lemezükön középkori zene éppúgy helyet kapott, mint korai barokk vagy jazz ihlette kortárs zene. Egy német kritikus úgy érezte, hogy az Acanthis „eleven lebegés a szabad improvizáció, az új és a régi zene között. Feszültséggel és meglepetésekkel teli közös muzsikálás, melyet finom, lírai pillanatok ékesítenek. Lenyűgöző, hogy milyen harmonikusan lélegzik együtt a hegedű és a nagybőgő, kevesen képesek ilyesmire.” De nem csak a koncert első felét jellemzi majd az „eleven lebegés” és a „meglepetésekkel teli közös muzsikálás”. A Kelemen Kvartett Kurtág György magasfeszültségű mesterkurzusainak élményét közvetítve szólaltatja meg Beethoven és Bartók egy-egy vonósnégyesét. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

A német hegedűművész és karmester, Peter Rundel a legkiválóbb európai szimfonikus zenekarok szívesen látott vendége. Különböző stílusokban mozog otthonosan, és rendkívüli érzékenységgel világítja át a legkomplexebb zenei folyamatokat is. Igen aktív operadirigens, olyan színházi alkotókkal dolgozott már együtt, mint Peter Konwitschny, Calixto Bieito, Philippe Arlaud, Peter Mussbach, Heiner Goebbels vagy Willy Decker. Peter Rundel több mint egy évtizeden át az Ensemble Modern hegedűse volt, karmesteri tanulmányait Michael Gielen és Eötvös Péter mentorálásával végezte. Az UMZE Kamaraegyüttes vendégeként a Négy Ahmatova-költeményben drámai képzelőerejét, Karlheinz Stockhausen kompozícióiban analitikus alaposságát kamatoztathatja. A koncerten egy ritkán hallható darab, Luigi Nono 1983–1986-ban, énekhangra, fúvósokra és elektronikára írt műve (Omaggio a György Kurtág) is elhangzik. Az olasz mester ezzel a kompozíciójával viszonozta Kurtág Omaggio a Luigi Nono című kórusait. Ám a gesztus mögött mást és többet is feltételezhetünk, így vallott erről Nono: „Kurtág zenéje győzött meg arról, hogy új módszereket kell keresnem a hangok életre keltéséhez”. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

A zenekarvezető Pataj György 1997-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszakán. Itthoni és külföldi tehetségkutató versenyeken elért előkelő helyezéseit követően az elmúlt másfél évtized során olyan neves hazai muzsikusokkal játszott, mint Pege Aladár, Kőszegi Imre, Babos Gyula, vagy a Cotton Club Singers. Saját zenekarát 2009-ben alapította meg, amely néhány tagváltást követően a budapesti jazzszíntér négy kiváló muzsikusával állandósult. A formáció a 60-as, 70-es évek hard-bop irányzatát képviseli: hangzásuk hűen tükrözi a műfaj kiemelkedő egyéniségei (Miles Davis, Art Blakey, Freddie Hubbard, McCoy Tyner, Lee Morgan, Benny Golson, Cannonball Adderley) által vezetett együttesek világát.

A kétszeres Echo-díjas svájci énekes, Andreas Schaerer egy igazi vokális akrobata, aki a műfaji keretekre fittyet hányva, játékos és spontán módon mozog a legkülönfélébb zenei közegekben, lélegzetelállító technikájával és színpadi jelenlétével egyaránt lenyűgözve a közönséget. Legújabb duójában Daniel Garcia Diego spanyol zongorista a partnere, aki a flamenco, a jazz és a klasszikus zene egyedi ötvözetében tesz tanúságot hangszeres tudásáról és érzelmi mélységéről. A két művész 2024-ben találkozott először, amikor a Francia Jazzakadémia mindkettejüket az év jazz-zenésze címre jelölte. Néhány percnyi közös zenélés után döntöttek úgy, hogy együttműködésbe kezdenek, a tavalyi év bemutatkozó koncertjeit követően pedig idén már turné keretében járják Európát.

Az 1946-ban alapított stuttgarti SWR Vokalensemble (a Stuttgarti Rádió Kórusa) a 20–21. századi kóruszene kiemelkedő tolmácsolója. Az elmúlt évtizedekben több mint 250 új kórusművet mutatott be, mások mellett Maurizio Kagel, Heinz Holliger, Karlheinz Stockhausen és Wolfgang Rihm kompozícióit; 2006-ban Kurtág György három nagyszabású kóruskompozícióját (Omaggio a Luigi Nono; 8 kórus Tandori Dezső verseire; A csüggedés és keserűség dalai) rögzítette az akkori vezető karnaggyal, Marcus Creeddel. Jelenlegi vezetőjük, Yuval Weinberg nem kevésbé elhivatott a kortárs kóruszene iránt, s jelenleg az SWR Vokalensemble talán az egyetlen kórus a világon, amely a Kurtág-életmű egyik kulcsdarabját, A csüggedés és keserűség dalait előadni képes. A darabról írta Papp Márta, hogy „benne és általa nem egy magányos ember osztja meg a hallgatóval érzéseit és vízióit, mint az addigi nagy vokális sorozatokban, hanem énekhangok sokasága, valóságos tömeg beszél, kiabál, suttog és főképpen énekel varázslatosan a hallgatónak: hol intim, titokzatos közléseket tesznek egymás közt, hol végigviharzik egy-egy szó vagy mondattöredék a két kórus sok-sok, nemritkán 16–18 szólamán.” A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Ez a koncert nemcsak azért lesz különleges alkalom, mert az Ágoston Béla QRtet bemutatja Joculator City című lemezanyagát, hanem azért is, mert vendégként csatlakozik hozzájuk Okazaki Masato, aki a dallang (éneklő fűrész) Budapesten élő japán mestere. Masato szülőhazájában magyar szakot végzett, és Bartók Béla életművének rajongójává vált. Ez a közös látásmód inspirálta a QRtettet Bartók néhány témájának improvizatív előadására. A jazzkvartett hagyományos hangzása így kortárs zenei hangulatokkal váltogatja majd egymást Ágoston Béla stílusában, amelybe a népzene és a free jazz elemei is beszűrődnek, fűszerezéséről pedig finom humor gondoskodik.

Az örmény származású David Yengibarian 1995-től Magyarországon folytatta zenei tanulmányait, ahol idővel az egyik legkeresettebb jazz- és világzenei előadóvá, zeneszerzővé vált. Hét saját lemezt jelentetett meg, illetve számos színházi és filmzenét is komponált. Népi ihletésű zenei világának fő forrása az örmény zenei hagyomány, az európai és amerikai jazz és improvizatív zene, illetve az argentin tangó és az azt megújító Astor Piazzolla életműve. Trióját mindenekfelett az improvizációra támaszkodó, szuggesztív és érzelemdús előadásmód jellemzi. A zenekar az utóbbi években több kiemelkedő hazai és külföldi vendéggel lépett színpadra, amilyen például Lukács Miklós, Tony Lakatos vagy Gevorg Dabaghyan. Repertoárjuk gerincét ezen a koncerten saját kompozícióik teszik ki, de balkáni és latin dalok is felbukkanhatnak a műsorban.  

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

„Egész héten a zongoránál ültem, komponáltam és írtam és nevettem és sírtam, mindezt folyamatosan egyszerre.” 1839 márciusában fogalmazott így Robert Schumann szerelmének, Clarának írott levelében, a mű pedig, amelynek alkotói folyamatába bepillantást engedett, az év végén Humoreske címen publikált ciklus. Ritkán játsszák zongoristák, és az elemzők véleménye is megoszlik róla: egyesek a schumanni életmű zsákutcájának tartják, mások méltatlanul mellőzött darabként tekintenek rá. Ami kétségtelen, hogy rendkívül izgalmas zene, mint minden, ami Schumann kezei közül kikerült, érdemes tehát beszélni róla, főként pedig meghallgatni. Csalog Gábor és Fazekas Gergely dialógusa Brahms-műveket is be fog húzni Schumann mellé, hogy megnézzük, Clara személyén túl miben kapcsolódik egymáshoz a két zeneszerző, s hogy miként lehet a zenében megjeleníteni a sírás-nevetés szimultán állapotát. Nemcsak Schumann, Brahms is nagy mestere volt ennek. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével2025–2026  „De ami volt, az nem jön vissza többé / soha. Az idő egyirányú utca.” Rakovszky Zsuzsa gyönyörű versének kezdő sorai az idő mindennapi fogalmának lényegére mutatnak rá. A zene időbeli jelenlétének azonban más a természete. Mahler, Chopin, Schumann vagy Schubert a zenéjüknek köszönhetően ugyanúgy a kortársaink, mint Kurtág György. Műveiket nap mint nap élővé tesszük. A zenetörténet pedig nem egyirányú utca. Nemcsak Schumann lehet hatással a nála generációval fiatalabb Brahmsra, hanem Mahler is hatással lehet Schubertre, Kurtág Bachra. Az utókor nem konkrétan a zenére gyakorol hatást, hanem arra, ahogy befogadjuk azt. Csalog Gábor sorozatának új évadában az idő lesz tehát a főszereplő, és Fazekas Gergely zenetörténész közreműködésével egyebek között arra keressük majd a választ, hogy miként hatottak egymásra, Mahler és Schubert, Chopin és Mendelssohn, Schumann és Brahms, illetve hogyan van jelen szinte a teljes nyugati zenetörténet Kurtág György zenéjében. A sorozat további koncertjei:2025. november 23. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Mahler és Schubert2026. január 25. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Chopin és Mendelssohn2026. május 17. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Kurtág és a zenetörténet

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

Részletek hamarosan...

A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. Friss, elementáris erő buzog erről a lemezről, amelynek már a bekonferálása is legendás: We have something special down here in Birdland this evening – mondja a mikrofonba Pee Wee Marquette. És az is volt, valami nagyon különleges. Ezt a konferálást mixelte a Cantaloop-ra az US3. Blakey legalább olyan fantasztikus zenekarvezető, mint dobos, bár a verővel is iskolateremtő volt óriási crescendókra épített, vihart keltő szólóival. A zongorista Horace Silver itt még a Blakey kvintett tagja, de később együtt megalapítják a Jazz Messengerst. Leginkább Blakey-ék által születik meg a Blue Note-hoz köthető hangzásideál, ami évtizedekig a jazz alapképlete lett az egész világon, és ma is épp olyan friss, mint 1953-ban. 

A nemzetközileg elismert, Londonban élő olasz zongoraművész, Simone Tavoni zongoraestjén Erik Satie, a kifinomult líraiság francia mesterének művei, valamint Manuel de Falla szenvedélyes, színpompás kompozíciói kerülnek középpontba. E két, markánsan eltérő zenei világ lenyűgöző kontrasztban áll egymással. Az est Frédéric Chopin monumentális h-moll szonátájával zárul.

A Dohnányi Quartet immár kilencedik éve tematikus koncertsorozat keretében mutatja be a BMC Könyvtár közönségének a vonósnégyes-irodalom közismert és különleges alkotásait. Az idei sorozatban a műfaj legfontosabb remekművei, a kései Beethoven-kvartettek mellett XX. századi magyar zeneszerzők, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Seiber Mátyás és Gárdonyi Zoltán utolsó vonósnégyesei szólalnak meg.

Részletek hamarosan...

Lukács Miklós új szólóestje különleges zenei utazásra hívja a közönséget. A művész az elmúlt évszázadok zenéin vezeti végig hallgatóit - egészen napjainkig, így hidat teremt múlt és jelen között a cimbalom sokszínű, egyedülálló hangzásával. Az este nem csupán válogatás a zenetörténet remekműveiből: a megszólaló darabok mellett kiemelt szerepet kap az improvizáció, valamint a művész saját kompozíciói is elhangoznak. A hangszerre átültetett művek és a pillanat szülte rögtönzések különleges találkozása adja a koncert felejthetetlen atmoszféráját. E programjával Lukács Miklós ismét bizonyítja: a cimbalom nem kizárólag a magyar és a kelet-európai hagyományok része, hanem teljes értékű szólóhangszer, amelynek méltó helye van a világ bármely koncertpódiumán.

Kurtág Györgyöt gyakran helyezik a második világháborús avantgárd szerzők – Boulez, Stockhausen, Ligeti – mellé, s bár sok szempontból valóban közéjük tartozik, a zenetörténeti múlthoz való kapcsolódás szempontjából Kurtág kakukktojásnak tekinthető ebben a társaságban. Az újdonság keresése számára soha nem volt elképzelhető a klasszikus hagyományhoz való szoros kapcsolódás nélkül. Korai brácsaversenye Beethoven Hegedűversenyének ikonikus üstdobütéseivel indul, s nincs darabja, amely mögött ne lehetne kitapintani az elmúlt ezer év valamely fontos zeneszerzőjének jelenlétét. Csalog Gábor koncertjén Kurtág művei mellett klasszikus darabok is meg fognak szólalni, hogy világossá váljon, ezek a kapcsolódások olykor egészen konkrétak, hogy Kurtág zenei univerzumát úgy népesítik be a zenetörténeti emlékfoszlányok, mint az éjszakai égboltot a csillagok. Az est első felében zajló beszélgetés során pedig nemcsak Kurtág György zenetörténethez fűződő viszonyáról lesz szó, hanem számos általánosabb kérdésről is, hiszen Csalog Gábor fél évszázada játszik Kurtágot, ötven éve része a százéves Kurtág életének és művének. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével2025–2026  „De ami volt, az nem jön vissza többé / soha. Az idő egyirányú utca.” Rakovszky Zsuzsa gyönyörű versének kezdő sorai az idő mindennapi fogalmának lényegére mutatnak rá. A zene időbeli jelenlétének azonban más a természete. Mahler, Chopin, Schumann vagy Schubert a zenéjüknek köszönhetően ugyanúgy a kortársaink, mint Kurtág György. Műveiket nap mint nap élővé tesszük. A zenetörténet pedig nem egyirányú utca. Nemcsak Schumann lehet hatással a nála generációval fiatalabb Brahmsra, hanem Mahler is hatással lehet Schubertre, Kurtág Bachra. Az utókor nem konkrétan a zenére gyakorol hatást, hanem arra, ahogy befogadjuk azt. Csalog Gábor sorozatának új évadában az idő lesz tehát a főszereplő, és Fazekas Gergely zenetörténész közreműködésével egyebek között arra keressük majd a választ, hogy miként hatottak egymásra, Mahler és Schubert, Chopin és Mendelssohn, Schumann és Brahms, illetve hogyan van jelen szinte a teljes nyugati zenetörténet Kurtág György zenéjében. A sorozat további koncertjei:2025. november 23. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Mahler és Schubert2026. január 25. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Chopin és Mendelssohn2026. március 22. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Schumann és Brahms

A Kodály String Duo 2022-es alapítása óta nemzetközi elismertségre tett szert, mint a vonósduó műfajának egyik meghatározó képviselője. Több nemzetközi versenyen is győzelmet arattak és világszerte felléptek fesztiválokon és olyan rangos koncerthelyszíneken, mint a bécsi Musikverein vagy a lipcsei Thomaskirche. A jelenleg is aktív, kritikusok által széles körben elismert projektjük, a KSDV Contemporary eddig több mint 400 új kompozíció megszületését ösztönözte. Rendszeres együttműködésük az Universal Edition kiadóval a kortárs vonósduó fejlődését támogatja. A duó pályafutását nemzetközi zenei szaklapok, köztük a neves The Strad is folyamatosan figyelemmel kísérik. Számukra a kamarazene élő párbeszéd: minden előadás közös utazás a zenével.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.