A Jazz PH a klasszikus swing energiáját kifinomult előadásmóddal ötvözi, hogy bemutassa a műfaj könnyedebb, befogadható, hagyománytisztelő oldalát. Dalaik a jazz és a swing 40-es és 60-as évek közötti világához kapcsolódnak: repertoárjuk a korszak kevésbé ismert számaiból válogat, például Ike Quebec, Duke Ellington, Stanley Turrentine és Gerry Mulligan életművéből. Valamennyi tag elkötelezett a korhoz hű, akusztikus hangzás és játékmód megidézése mellett. Zenei érdeklődésük és erősségeik kamatoztatásán túl célul tűzték ki azt is, hogy a kellemes atmoszférájú dalokon keresztül a nyugalom állapotának (újra)megtalálásához vezessék el önmagukat és a közönséget, egyfajta horgonyként ellensúlyozva világunk rohanását.

Hazánk egyik legkarakteresebb ütőhangszerese, Geröly Tamás és barátainak koncertje igazi csemegének ígérkezik a komplex struktúrájú kortárs szabadzene hívei számára. A műfaj kiemelkedő hazai reprezentánsai – egyben két zenészgeneráció képviselői – három éve játszanak együtt ebben a formációban, ahol Bolcsó Bálint megdöbbentően élő elektronikája és Czitrom Ádám izgalmas, önazonos gitározása szervesen fonódik össze a már 14 éve koncertező akusztikus-avantgárd Geröly trió stílusjegyeivel. A zene szelleme ebben az új, színpompás köntösében ropja táncát a művészek közt rendelkezésére álló térben, amelyre az együttes neve is utal.

A Tűzkő Salamon Quintet a fiatal zenészgeneráció tagjaiból alakult meg, akiknek elkötelezettségéről és rátermettségéről már több díj is tanúskodik. Zenei világukat előszeretettel gazdagítják vendégművészek társaságában, és ezúttal is egy különleges estére készülnek: Lukas Gabric osztrák tenorszaxofonos csatlakozik a formációhoz. Gabric hangszínét és virtuozitását pályája kezdete óta számos elismeréssel jutalmazták, 2014-ben például bezsebelte a spanyolországi Getxo Jazzfesztivál legjobb szólistának járó díját és közönségdíját. Több mint 15 felvételt jegyez, amelyek között egy Grammy-díjra jelölt albumot is találunk. A műsor meghatározó színeit a hard bop aranykorának gyöngyszemei adják, az Art Blakey Jazz Messengers és a Miles Davis Sextet számai mellett a zenekar saját hangszereléseket is bemutat majd – a zeneszeretőket és a hard bop stílus rajongóit egyaránt megszólítva.

A német Umwelt szó környezetet, szó szerint körülvevő világot jelent, Jakob Uexküll biológus pedig arra a sajátos perspektívára alkalmazta, amelyből az egyes élő szervezetek érzékelik a világot. Ebben az értelemben az egyének Umweltje nem pusztán a környezetüket jelenti, hanem az általuk észlelt, szubjektív univerzumot, a világhoz való viszonyulásuk horizontját, amely egyszerre meghatározza és alakítja létezésük módját, tapasztalataikat és kommunikációjukat. Az Um/Welt projekt Marco Centasso zeneszerző-nagybőgős vezetésével azt vizsgálja, hogyan léphetnek egymással kölcsönhatásba ezek a különféle világok, az interakciók által pedig új terek jönnek létre a zenészek között zajló párbeszéd számára, amelyekben a hangok segítségével túlléphetünk az emberi kommunikáció határain.

Varga Bendegúz együttesének második lemeze, a Tom-Tom Records gondozásában megjelent Chasing Your Dreams a korábbi Goldmund című album folytatása, talán még kiforrottabb hangzásvilággal és még egyértelműbb elköteleződéssel a kísérletező kortárs jazz felé. A zenekarvezető és a tagok kompozícióit és hangszereléseit gondos kidolgozottság, egységes érzelmi és hangulati töltés, játékukat pedig magasfokú minőség és érzékenység jellemzi. A lemez anyaga változatos, ugyanakkor koherens összképet alkot, és a műfajban kevésbé jártas hallgatók számára is könnyen megközelíthető zenei világot kínál. A kvartett ezúttal ízelítőt ad legfrissebb anyagából és készülő új albumuk repertoárjából, amely a grunge jazz ikonikus dalait szólaltatja meg a jazz köntösébe bújtatva. Az estén vendégként csatlakozik az együtteshez Karosi Júlia énekesnő, aki egyedi művészi világával gazdagítja a produkciót.   

Lukács Eszter énekesnő és Gyárfás István gitáros (Gyafi) sok éven át játszott duóformációban szívüknek kedves jazzsztenderdeket, a létező legbensőségesebb kamarazenei felállás levegőjét és szabadságát kihasználva. Az időközben Dennert Árpád szaxofonossal, majd Soós Márton nagybőgőssel kiegészült együttes hangzása igyekszik az eredeti duó atmoszféráját megőrizni, amit az ütőhangszerek elhagyása is hangsúlyoz. A Lukács Eszter Jazz Core tagjai a magyar jazzélet kedvelt és méltán elismert képviselői, akik hazánk legfoglalkoztatottabb zenekaraiban játszanak. 2023-ban jelent meg So Nice című albumuk, amelynek teljes zenei anyagát bemutatják ezen a koncerten.  

Füsti Balogh Gábor (1958–1988) kiemelkedő magyar jazz-zongorista és zeneszerző volt, aki önerőből sajátította el a zongorázást, mindössze fél évig volt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hallgatója, illetve rövid ideig Szakcsi Lakatos Béla irányítása alatt tanult. Zenekarai, mint a Kis Rákfogó és a Füsti Balogh Együttes, hozzájárultak a jazz-rock és modern mainstream jazz népszerűsítéséhez hazánkban. Az ő munkássága előtt hajt fejet az a kvintett, amelyet a Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett, Szabó Gábor-díjas művész, Egri János – a Füsti által vezetett Őrült Trió nagybőgőse – hívott életre 2022-ben. A zenekar a magyar jazz három nemzedékéből gyűjti egybe a legkiválóbb zenészeket, hogy a 37 éve elhunyt Füsti örökségét megőrizzék és népszerűsítsék. Koncertjeiken a jazzlegenda szerzeményeitől inspirált saját kompozíciókat adnak elő, és új életre keltik a névadó műveit. Első lemezük, a Tony Lakatos vendégszereplésével készült The Big Things (Tom-Tom Records, 2024) nagyrészt azokat a kompozíciókat szólaltatja meg a mai kor szellemiségében, amelyeket Füsti az 1981-es Krém című lemezére rögzített.

A görög vibrafonos és a német-román származású nagybőgős miriádnyi forrásból meríti inspirációját, a 20-21. század szövevényes klasszikus zenéjétől a jazz élénk ritmusain át a népi hagyományokba rejtett történetekig. Együttműködésük meghaladja bármiféle műfaji besorolás korlátait, lényegét pedig a kötetlen kreativitás adja. Filippou és Lucaciu zenei hátterének összefonódásából kifinomult hangszőttes születik, amelyet a vibráló balkáni örökség és a kortárs zene európai elágazásai egyaránt formálnak. Koncertjeik a szabad improvizáció egyetlen szálából bomlanak ki spontán, az élet folyamát tükröző tánccá. A hangok zuhataga hol egybeolvad, hol szétválik, magába zárva a bánat, az öröm és megannyi más érzelem pillanatait. A szerteágazó hatásoktól színezett zenei világ egyszerre időtlen és kortárs mivoltában mutatja be, hogyan válnak eggyé a zenei tradíciók és újítások az emberi létezés benső magvában. A duó a koncertet megelőző napokban új albumot rögzít a BMC Records számára.

A klasszikus zene és a jazz határterületén tevékenykedő hegedűs, Frankie Látó új kvartettje 2023-ban alakult meg. Alkotómunkájuk fókuszában a jazz-rock és a fusion jazz áll, improvizatív megközelítéssel és tisztán hangszeres előadásban. Repertoárjuk saját kompozíciókból építkezik, amelyekre Miles Davis elektronikus bebop-korszaka, illetve Joe Zawinul és a Weather Report zenekar életműve gyakorolja a legnagyobb hatást. A kvartett előadásmódja a 70-es évek amerikai és európai jazz-rock zenekarainak hangzásvilágát idézi meg, és innovatívan kiegészíti azt korunk zenei igényeivel és technikai lehetőségeivel. Céljuk, hogy az újragondolt kamarajazz-zenélésen keresztül izgalmas, virtuóz és minden korosztály számára élvezetes atmoszférát teremtsenek.

A Kat and the Devil műfajokon túli kvintettjét improvizációban is megmerítkezett klasszikus és jazz-zenészek alkotják, akik beszélt és énekelt szövegeken keresztül fedezik fel a legkülönfélébb témákat. A színház felé hajló előadásaikra jellemző a komikum, a dallamosság és az idiómák egyesítése, emellett lépten-nyomon meglepetéseket tartogatnak a közönség és maguk az előadók számára egyaránt. Az együttes korábbi produkciói kiterjedtek a boszorkányok, Basó, Ernest Hemingway, James Joyce, a pszichedelikus szerek, a halottakkal való kommunikáció, az építészet, a szatíra és a bűncselekmények világára. Nevüket első projektjük után választották, amely Joyce The Cat and the Devil című novellájára épült. Ezúttal a rossz tanácsok felé fordítják figyelmüket, az internetes life hackek, a gyors megoldások és a félrevezető útmutatók tömkelegére támaszkodva. Szöveget és zenei anyagot merítenek majd Krasznahorkai László, Jenny Offill, Kiss Noémi, Rumaan Alam, László Noémi, Dave Eggers és végül, de nem utolsósorban Karlheinz Stockhausen munkásságából, aki a klasszikus zenében a művészi kockázatvállalás és a megkérdőjelezhető filozófiák szimbolikus alakjává vált. Olyan koncertre számíthatunk, ahol a rossz tanácsok még sohasem hangzottak ilyen jól.

A Refrection zenekar Serei Dániel Artisjus-díjas dobos első saját projektje. A kvintett egyfajta zenei reakció a 21. század első évtizedeinek tapasztalatára, a nap mint nap megélt örömteli és traumatikus pillanatokra. Arra az ellentmondásra, hogy olykor élvezettel lubickolunk a technikai fejlettség és a kommunikációs hálózatok rengetegében, máskor viszont inkább elrejtőznénk minden és mindenki elől. A Refrection amellett, hogy feszegeti a műfaji határokat és keveri a különféle zenei irányzatokat, elsősorban a mindennapi szépség és harmónia zenei megjelenítésére fókuszál. A zenekarvezető dobost többek között a Budapest Jazz Orchestra, a Pankastic zenekar vagy az Oláh Krisztián Quartet koncertjein hallhattuk korábban. 2015-ben a hazai Jazz Combo verseny legjobb szólistája lett, 2017-ben pedig Lakatos Ablakos Dezső Jazz Előadóművészeti Ösztöndíjban részesült.

Czakó Virág az új generáció egyik ígéretes tehetsége, aki 3 éve alapította jelenlegi zenekarát, és bár külföldi tanulmányai miatt kevesebbet hallhattuk itthon, időről időre fellép az Opus színpadán. A fiatal énekesnőt olyan nagyszerű előadók inspirálták, mint Betty Carter, Carmen McRae és Diana Krall, ugyanakkor a nagy klasszikusok mellett az új utakat kereső fiatal énekesnők, köztük Samara Joy is nagy hatással vannak rá. Ezen az estén népszerű amerikai jazzsztenderdek fognak elhangzani, latin bossa novákkal és néhány groove-os feldolgozással kiegészítve. A számokat a kiváló gitáros, Rieger Attila hangszereli jellegzetes könnyedséggel, amelyhez beszédes, harmonikus gitárjáték társul. Színpadra lép az Intergeese zenekarból ismert kiváló fiatal dobos, Fekete Zoltán, valamint Czakó Péter, az idősebb generáció egyik tapasztalt zenésze, aki nemcsak a jazzben, hanem a magyar népzenében is járatos.

Tálas Áron és Klausz Ádám rendhagyó billentyű-dob duója remekül ötvözi a modern hip-hop, funk vagy drum’n’bass groove-ok lüktetését a jazz harmónia- és dallamvilágával. Az együttes az utcazenélés ötletéből született, azzal a rejtett szándékkal, hogy olyan emberekhez is eljuttassák ezt a fajta zenét, akikkel másképpen valószínűleg soha nem jönne szembe. Tálas Áron zongorista-dobos számtalan más projekt mellett a Borbély Műhelyben és saját triójában mutatta meg, hogy a szakmai tudás és a csibészes humor az alkotás során nem kioltja, hanem erősíti egymást, Klausz Ádám pedig többek között a Co Lee és a Nagy Emma Quintet dobosaként bizonyította sokoldalúságát és nyitottságát.

A Chris Devil Trio hármasfogatának lendületét a szerteágazó zenei ízléssel bíró tagok összeadódó energiája adja. A zenekarvezető, Ördögh Krisztián a jazzszaxofonozás tradíciója mellett érdeklődéssel fordul a különböző népzenék felé, Paczári Viktor basszusgitáros a rock és a heavy metal impulzusait keresi, míg Serei Dániel a technikás jazzdobolás mellett a szabadzene területén is időről időre megnyilvánul. A több mint tíz éve, elsőéves jazztanszakos hallgatókból alakult formáció három kreatív elme műhelye, hiszen saját szerzeményeivel valamennyi tag hozzájárul a zenekar hangzásvilágához. Repertoárjuk nagyrészt ezekből a kompozíciókból áll, de egyedi felfogásban megszólaltatott örökzöldeket is hallhatunk koncertjeiken. Ezen az estén készülő lemezük anyagából is játszanak számokat, amelyek kísérletező szellemben feszegetik a harmóniahangszer nélküli formáció lehetőségeit, olykor a hagyományos vagy fúziós jazz, olykor a szabad zene eszközeivel.

A Malek Andi Soulistic zenekar 2016-ban jött létre a Máté Péter-, Artisjus- és Emerton-díjas énekesnő-színésznő, Malek Andrea, és Jáger Bandi zongorista, zeneszerző, producer együttműködéséből. Ez a formáció egy olyan különleges projekt, amely a jazz és a latin stílust ötvözi a magyar népzenével. Repertoárjukon régi magyar dalok, saját szerzemények és népdalfeldolgozások szerepelnek. A két neves alapítóhoz Orbán György nagybőgős és Lakatos „Pecek” András dobos személyében hasonlóképpen tapasztalt és méltán elismert zenésztársak csatlakoznak. A Soulistic névválasztás a lélek és a zene közötti szoros kapcsolatra utal.

A Less Is More trió több mint tizenöt éve meghatározó formációja a budapesti szabadzenei szcénának. Az együttes neve Bolcsó Bálint elektronikájának hozzáadásával Less Is More 4-re módosult, Gyárfás Attila pedig nemrégiben váltotta helyén az alapító dobost, Sárvári Kovács Zsoltot. Az alapkoncepciójuk azonban változatlan: totális improvizáció. A vibrafon, a nagybőgő és az akusztikus dobok száz százalékban spontán módon születő hangjait Bolcsó élőben és valós időben manipulálja effektarzenáljával,  műfaji határokat feszegető hangzásvilágot és utánozhatatlan hangulatokat teremtve. Jövő-dzsessz a legmagasabb szinten!  

Ségercz Ferenc, Mohamad Zatari és Vitályos Lehel fáradhatatlanul kutatja a világ különböző régióinak tradicionális repertoárjait, hogy közös ritmusokra és párbeszédekre leljen. Trióprojektjük egy kis erdélyi faluban tartott zenei találkozóból indult. A csapat különféle hangszínek és improvizációs eljárások kiaknázásával hoz létre új, koherens és organikus hangzástextúrákat, amelyek a három zenész tapasztalataiban gyökereznek. Ségercz Ferenc, aki előadói tevékenysége mellett a zenei folklór gyűjtésével is foglalkozik, Moldova, Gyimes és más erdélyi területek fúvós hangszereinek mestere. Főként saját ötletein alapuló dalokat ad elő, a népi dallamokat új köntösbe bújtatva, miközben az improvizáció ősi hagyományát a jazz szókincséből merített harmóniákkal ötvözi. Mohamad Zatari munkássága a zene dekolonializálására irányul, megkérdőjelezve a nem-nyugati zenekultúrák nyugati felfogását. Az AL.Ehtifal Project aktív résztvevője, amelynek változó tagjai improvizáció segítségével alkotnak rétegzett hangtereket. A basszusgitáron és nagybőgőn is játszó Vitályos Lehel a jazz világának nyughatatlan utazója, aki számos rock-, folk- és elektronikus zenei együttesben is játszott, és olyan művészekkel dolgozik, mint Luiza Zan, Nicolas Simion, a Jazzpar Trio vagy a sZempöl.

Kovács Linda és Balázs Tamás duójában két karakteres zenei látásmód találkozik, amelyek saját szerzeményekben és jazzsztenderdekben nyernek teret. Kovács Linda jazzénekesként, dalszerzőként és hangszerelőként is aktív alkotó, akit elsősorban az improvizáció, a személyes hang és a műfaji határok közti szabad mozgás érdekel. Több önálló albumot jelentetett meg, ezek közül 2019-ben, a Budapest Jazz Orchestrával közösen rögzített Sunflower című big band lemez a szakma és a közönség részéről egyaránt elismerő fogadtatásban részesült. A duó másik tagja, Balázs Tamás zeneszerzőként, hangszerelőként és szólistaként is díjnyertes zongorista, aki a grazi zeneakadémia jazz tanszakán szerzett diplomát. 2014 óta Budapesten él, magyarországi zenészekkel újjáalakult trióját vezeti, és a hazai jazzélet aktív szereplője. Zenéjére jellemző a forma iránti érzékenység, a harmóniai finomság és a kortárs jazz szellemisége. Zeneszerzőként filmzenei felkérésekben is közreműködik. 

A szó szerinti értelemben vett, illetve a lélekben tapasztalható béke megléte, elérése minden időben fontos az ember számára, de napjainkban különösen érdemes foglalkoznunk vele. A magyar jazzélet ismert személyisége, Gáspár Károly jazz-zongorista és zeneszerző ennek a témának jegyében alkotta meg új öttételes művét Peace – Time címmel, felhasználva a magyar és más népek zenéjének motívumait, és ízlésesen gyúrva egységbe a klasszikus zene, a jazzsztenderdek és az igényes popdalok stílusjegyeit és hangulatát. Az anyag mondanivalója, végkicsengése pozitív jövőképet sugall, így hallgatóinak a nehéz időkben is képes felvillantani a remény sugarát. A Peace – Time lemez zenéje teljes egészében most hangzik el először élőben.  

Ágoston Béla zeneközelítő kvartettjét egymás rezdüléseire finomhangolt, tapasztalt és a spontán zenélés örömeire rendkívül nyitott muzsikusok alkotják. A zenekarvezető rendszerint C-melody szaxofonon játszik, de ezúttal magyar dudán is tágítja az együttes zenei kereteit. Az elhangzó dudás darabok az Ipolyphonia című, készülő bagpipe-book részei. Talán nem véletlen, hogy a kvartett éppen Ipoly neve napján lép színpadra... Új darabok hangzanak el emellett a Joculator City című lemezről, amely Youtube-on is hamarosan elérhetővé válik. Egy közös „frissítés” is betekintést enged a közönségnek abba a vidám és szabad zenei kommunikációba, amelynek résztvevői korábban a Kerub, a Knutdut Men, a Zuboly és a Bélabábend formációkban is megalkották közös élményeik hangzó lenyomatát.

A Baló Sámuel Trió repertoárját főként a zenekarvezető saját szerzeményei alkotják, amelyeket benyomások, hangulatok, tapasztalások, emlékek ihlettek, és amelyek gyakran merítenek a modális jazz és a népzene világából. Az együttes koncertjei során nagy hangsúlyt kap a szabadság és a spontaneitás, miközben játékuk a zenei tradíciókból táplálkozik – így válik minden előadás egy pillanatban születő, mégsem parttalan zenei felfedezéssé, nagy teret engedve az improvizációnak és a zenei párbeszédnek. A 2020 tavaszán alakult zenekar szívesen hív vendégeket is ebbe a párbeszédbe; ezúttal két kísérletező kedvű fiatal alkotó csatlakozik hozzájuk, akiket több évnyi visszanyúló barátság és közös zenélés fűz a trióhoz.

Igazi kuriózum a magyar zenei életben a három élvonalbeli jazzgitáros együttműködése: Gyárfás István, Rieger Attila és Szalay Gábor nemcsak hangszerük kiválóságai, hanem zenekarvezetőként, zeneszerzőként és zenetanárként is jeleskednek. A ritmusszekciót alkotó Soós Márton (bőgő) és Cseh Balázs (dob) szintén a legkeresettebb hazai jazz-muzsikusok közé tartoznak.  Tavaly jelent meg a zenekar Hommage à Gábor Szabó című lemeze, amellyel minden idők leghíresebb magyar jazz-zenészének egyedülálló munkássága előtt tisztelegnek. A zenei anyag a tagok saját szerzeményeiből áll, amelyek címe és hangulata utal a gitáros legenda különleges életútjának állomásaira – a kezdetektől sikereinek csúcsán át hazatéréséig, betegségéig és drámaian korai haláláig. Az album határozottan jelzi, hogy a zenekar nem csupán gitárcsemegéket kínál, de elsődleges céljai között szerepel Szabó Gábor zenei örökségének fókuszba állítása és életben tartása.

Gadó Gábor és Harcsa Veronika személyében két olyan művész működik együtt, akiket elsősorban jazzmuzsikusként ismerünk, munkásságuk mégis egyre hangsúlyosabban tolódik a klasszikus és kortárs zene felé. Zenei találkozásukból már két album is született a BMC Records számára, júliusban pedig harmadik lemezüket rögzítik, ennek anyaga alkotja majd a koncert gerincét. A klasszikus és jazz-zenészek párbeszéde a ritmusszekció elhagyásával bontja le a dallam és a kíséret kettősségét, a kompozíció és improvizáció közötti határok pedig nyitott munkafolyamat során mosódnak egymásba. Ebben az organikus polifóniában a hangzáskarakterek úgy olvadnak egységes hangszerré, ahogyan a négy muzsikustárs megközelítése is egy mindig tovább és tovább épülő, megejtően személyes zenei univerzumban oldódik fel.

Az Oláh Dezső Vibratone Quartet a vibrafon szélesebb körű megismertetését tűzte ki célul, egyúttal abban reménykedve, hogy a hangszer felfedezésén keresztül a közönség a kortárs jazz és a kollektív improvizációk világához is közelebb kerül. A repertoárját elmélyült műhelymunkával alakító zenekar az Oláh Dezső Trio bővülésével jött létre a pandémia alatt, és azóta nívós helyszíneken, illetve fesztiválokon volt alkalmuk játszani. A quartet tagjai számos fontos hazai és külföldi kulturális eseményre kapnak rendszeresen meghívást, ám ebben a zenekarban nemcsak zenészi kvalitásaik, hanem zeneszerzői tudásuk legjava is összeadódik – részben ennek köszönhető, hogy kompozícióik eredményesen szerepeltek többek között a Müpa zeneműpályázatán.

Németh Bendegúz zenéjének kiindulópontja a blues és a rock nyers ereje, amely a jazz nyelvén, improvizációval, formai szabadsággal és hangszerelési érzékenységgel párosul. A Zeneakadémián jazzgitár, majd jazz-zeneszerzés szakon végzett alkotó első saját lemeze, az All Over The Place 2024 tavaszán jelent meg – ez a kvartett jelenlegi repertoárjának zenei alapja és szellemi iránytűje is egyben. A műsor gerincét saját szerzemények adják, amelyek széles spektrumon mozognak: a groove-orientált funk-rock hatásoktól a mélyebb, konceptuális darabokig. A zenekar játékában egyszerű, jól körvonalazható témák váltakoznak szabadon hagyott terek és átgondolt kompozíciós struktúrák között. A koncert során fontos szerepet kap az improvizáció, de nem mint öncélú virtuozitás, hanem mint élő párbeszéd, amelyet a zenészek közösen építenek. A kvartett zenei világában a reflektív líraiság és a dinamikus energiák iránti vonzalom egyaránt jelen van. A darabok egy része szinte filmzenei atmoszférákat idéz, míg mások szikárabb, játékosabb formában szólalnak meg. A cél mindig a személyes hang megtalálása – egy olyan hangé, amely egyszerre kapcsolódik a hagyományhoz és lép túl rajta.  

Stummer Márton akusztikus triójának repertoárját a brazil gitárzene dalai és saját kompozíciók alkotják. Az afrosamba a brazil samba és az afro-brazil jazz elemeit ötvözi. Amellett, hogy erre a stílusra építenek, Stummer Márton szerzeményei a klasszikus zene, a jazz és a kortárs zene eszközeiből táplálkoznak, ugyanakkor teret hagynak a szabad improvizációnak is. A trió hangzásának fő inspirációs forrását Baden Powell brazil gitáros játéka adja. Az együttes most Ilusões de grandes fenômenos címmel tart koncertjükre Kosztolánszki Dominik is csatlakozik, aki generációjának egyik legkiválóbb szaxofonosa, és több stílusban otthonosan mozog.

Dresch Mihály azzal a céllal alapította meg Vonós Quartetjét, hogy a műfajok izgalmas ötvözetét ezúttal hangsúlyosabban a népzene nézőpontja felől közelítve teremtse meg, természetesen továbbra is a védjegyszerű Dresch-hangzással. Első stúdiólemezüket Forrásból címmel jelentették meg 2017-ben a Fonó Records gondozásában, amely a jazz és a magyar népzenei tradíciók metszéspontján létrejött új zenei minőségek első lenyomataként született meg. A formáció második lemeze, az Ongaku 2021-ben látott napvilágot, amelyen tagcsere után és immár Húros Quartet néven Csoóri Sándor Sündi, Zimber Ferenc és Bognár András játékát hallhatjuk, Lőrincz Hortenzia pedig egy szám erejéig énekesként csatlakozik hozzájuk. Dresch Mihály így vall a lemezről: „Japánul az ongaku zenét jelent. Kínaiul ez az írásjegy egy jellel különbözik az orvosságtól. Egy próba alkalmával, mikor még nem kapott végleges nevet ez a kompozíció, megszólalt bennünk a keleti kultúrák felé mutató hangulata. Magyar gondolkodással is könnyen összeköthető e két fogalom. A zene és a lélek kapcsolata nem újszerű gondolat, jótékony hatását már az ókori görögök is felismerték. Reményeim szerint ez az album közelít ehhez a két jelentéshez.”  

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Georg Philipp Telemann Pimpinone című műve éppen 300 éve, 1725. szeptember 27-én mutatkozott be Hamburgban, eredetileg Handel Tamerlano című opera seria-jának közjátékaként. A háromrészes intermezzo azonban hamar önálló életre kelt, és a közönség körében is nagy népszerűségre tett szert. Az opera buffa előfutáraként számontartott mű Johann Philipp Praetorius szövegkönyvére épül: a történet középpontjában Vespetta, a ravasz, karizmatikus szobalány és Pimpinone, az idősödő, kissé ügyetlen kereskedő áll. Vespetta először alkalmazottként kerül a házba, majd házasság révén megszerzi a hatalmat, végül pedig teljesen uralma alá vonja férjét, akit saját eszközeivel manipulál. A mű szatirikusan ábrázolja a társadalmi és nemi szerepeket, különösen a patriarchális házasság intézményét és a társadalmi mobilitást. Zeneileg Telemann mesterien ötvözi az olasz és német stílusjegyeket: a recitativók élénkek, a duettek és áriák pedig humorosak és karakteresek. Telemann zenéje pontosan tükrözi a szereplők érzelmi állapotait és a jelenetek hangulatát, gyakran túlzó zenei eszközökkel fokozva a komikumot. A darab ma is releváns, hiszen a hatalmi dinamika, a társadalmi mobilitás és a nemi szerepek kérdései továbbra is aktuálisak. A Pimpinone tehát nem csupán egy könnyed közjáték, hanem egy mélyebb társadalmi kommentár is, amely humorral és zenei leleménnyel tárja fel az emberi kapcsolatok bonyolultságát. A kis létszámú szereplőgárda, a korhű előadásmód és a könnyed, mégis kifinomult zene révén a darab ma is friss és lebilincselő élményt kínál mind a zeneszerető szakmai közönségnek, mind a szélesebb nagyközönségnek. Az intermezzók között a B-dúr Ouverture Suit (TWV 55:B1) tételei hangzanak el. Az előadást a KúlArt Produkció állította színpadra.

Részletek hamarosan...

Ez a lemez mérföldkő a jazztörténetben és a Blue Note kiadó életében is. Thelonious Monk saját zenekara élén 1947 és 1952 között, különböző összeállítású együttesekkel készített stúdiófelvételeket. Ebből először két kisebb feketelemez, majd 1956-ban egy gyűjteményes album jelent meg. Monk valóban korszakalkotó zseni, zenéje hol ironikus, hol lírai, de mindig meglepő. Dallamai kiszámíthatatlanok, ritmusai szokatlanok, harmóniái úttörőek – ezekkel új irányt mutatott a modern jazzben. A koncerten válogatást hallhatunk a két lemezen szereplő kompozíciókból. A kvintett és szextett darabokból összeállított műsort Fekete-Kovács Kornél, Bacsó Kristóf és Ávéd János fúvós szólisták vezetik. A ritmusszekcióban Cseke Gábor zongorázik, Barcza-Horváth József bőgőzik, Csízi László dobol. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Egy kompozíció létrejötte általában hosszadalmas folyamat. Lehet, hogy a komponálás konkrétan csak két napot vesz igénybe, de az ötlet megszületése és a darab körvonalazódása után annak felépítése gyakran sokkal tovább tart. Utólag pedig a mű kapcsolatrendszerének felfedezése legalább olyan izgalmas lehet a szerző, mint a befogadók számára.Horváth Balázs szerzői estjén a felhangzó művek többsége mögött hosszú, de jól nyomon követhető folyamat áll. Ez alkalommal a zeneszerző nem csak a művek háttértörténetét fogja röviden megvilágítani, de némely kompozíciót több szempontból, szinte analitikusan fog bemutatni, lévén az est egyúttal Horváth Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiai székfoglaló előadása is lesz.A koncerten több olyan művet is hallhatunk, amelyet Budapesten, illetve Magyarországon még egyáltalán nem adtak elő. Ősbemutatóként pedig a „poszt-neoklasszikus mono-kantátaként” aposztrofált Arianna című darabbal ismerkedhetünk meg.

George Frideric Handel Acis és Galatea című pásztorjátéka a barokk zene egyik leglíraibb és legszerethetőbb alkotása. Az olasz opera és az angol oratórium műfaji határán mozogva, egyszerre szórakoztató és mélyen megindító. A mitológiai történet a nimfa Galateia (nevének jelentése: „Tejfehér”) és a pásztor Akisz idilli szerelmét mutatja be. Polüphémosz, az egyszemű óriás, meglátva őket, féltékenységében és dühében az Etna hegyéből kiszakítva, egy hatalmas sziklát dob Akiszra. Galateia halott szerelmének szikla alól kifolyó vérét csordogáló patakká változtatja, mely a legenda szerint a szicíliai Aci folyó forrása lett. A zene hol játékosan árad, hol szívszorítóan drámaivá válik: Handel páratlan érzékenységgel kelti életre a szereplők érzelmeit – az örömöt, a vágyat, a félelmet és a veszteséget –, miközben a természet képei és a karakterek belső világa szervesen fonódnak össze a zenei szövetben. A mű 1718-ban született, és a zeneszerző egyik legsikeresebb angol nyelvű alkotásává vált. A dallamok frissessége, a szólamok gazdag kidolgozása, a karakterek zenei portréjának pontossága és a finoman rétegzett érzelmi világ a mai napig lenyűgözi a közönséget. Az Acis és Galatea nemcsak zenei remekmű, hanem mélyen emberi történet is szerelemről, gyászról és a természet örök körforgásáról. Nemcsak a barokk zene rajongóinak nyújt élményt, hanem mindenkinek, aki szereti a megindító történeteket, az érzelmekben gazdag, mégis könnyen befogadható előadásokat. Az előadást a KúlArt Produkció állította színpadra.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A zongora alkalmas a legintimebb, legcsendesebb dallam megszólaltatására éppúgy, mint a nagyzenekari, „tutti” hangzás előidézésére. Ez a csodás hangszer a hangszínek, textúrák, hangulatok végtelen skálájával tudja betölteni a teret, különösen akkor, amikor megkötések nélkül, szabadon játszik, azaz improvizál rajta valaki. Bár a zongoraművész-zeneszerző Szabó Dániel fő profilja jelenleg a jazz, zeneszerzőként és improvizátorként is gyakran fordul a klasszikus és kortárs zene vagy akár a népzene hagyományaihoz. A BMC könyvtárának intim közege, sajátos varázsa lesz ezúttal a művész „kottája”, amelyből kiindulva egy szabad zenei szárnyalásra invitáljuk a kedves közönséget. Szabó Dániel nemzetközi viszonylatban is elismert, aktív muzsikus, aki gyakran játszik szólóban, trióban és a kvintettjével is. Számos nemzetkozileg jegyzett albuma jelent meg, többek között olyan nevekkel, mint Peter Erskine, Chris Potter vagy Kurt Rosenwinkel. „Visionary” c. szimfonikus albuma az amerikai JAZZIZ listavezetője lett, Brad Mehldau és Esperanza Spaulding társaságában. Chick Corea menedzsmentje Szabót kérte fel a Corea által a MÜPA számára dedikált „Jazz Piano Concerto” zárótételének előadására, John Patitucci-val és Dave Weckl-lel. Vonószenekarra írt művét a Tonkünstler Orchester és Peter Erskine mutatta be a bécsi Musikverein-ben. Megnyerte az amerikai ASCAP zeneszerzői díját 2018-ban, a 2006-os Martial Solal Nemzetközi Jazz Zongora Versenyt Párizsban, és a montreux-i Jas Hennessy Solo Piano Competition-t 2000-ben. Legújabb formációja, a „Szabó Dániel Nonett”, amely a Magyar Zene Hazában debütált és a BMC által szervezett „Ligeti 100” fesztiválon, illetve a BMC könyvtárában is nagy sikerrel lépett fel, igazi kuriózum, amely a klasszikus zeneirodalom gyöngyszemeit szólaltatja meg a szerző szellemes átdolgozásaiban, fafúvósok, cselló és jazz trió tolmácsolásában.  

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Kellene valaki, aki uralkodik a hangok rendszerén, aki eléggé geniális lenne hozzá,hogy a rekonstruálót, sőt az archaikusat egyesíti a forradalmival.Thomas Mann: Doktor Faustus A Kölni WDR Stúdió első számú zeneszerző-alapítója, Herbert Eimert vajon mennyire érezte korlátnak, hogy kezdetben csupán Meyer-Eppler Hangkatalógusából, valamint Heinz Schütz improvizált hangjainak montírozásával, ritmizálásával, transzponálásával lehetett alkotni, új műveket létrehozni? Milyen távlatot jelenthetett zeneszerzői fantáziája számára ez az erősen behatárolt eszköztár, amelyben még a dodekafónia elveit sem alkalmazhatta? A változás úgy következett be, hogy 1953-ban Eimert közbenjárására a WDR művészeti munkatársként szerződtette a fiatal Karlheinz Stockhausent, aki Párizsban Messiaen óráit látogatta, emellett elsajátította a musique concrète technikáját. Karel Goeyvaerts hatására Stockhausen már 1951-ben megismerkedett a szerializmus elveivel, és 1952-ben, ugyancsak barátja révén felfedezte a szinuszgenerátort. A messiaen-i impulzus a rádiós méréstechnika e nehézkes instrumentumával, valamint Stockhausen kreativitásával és makacs kitartásával párosulva meghozta gyümölcsét. Radikálisan új zeneszerzői és esztétikai elvek mentén kezdetét veszi a Stúdió következő nagy korszaka. Így jutunk el Stockhausen: Die Konkrete Etüde ⅕ című művétől a Studie I. és Studie II. című elektronikus kompozíciójáig.

A hazaszeretetet fiatalkoromban Bartóktól kaptam, az ő zenéje mutatta meg nekem, milyen a hazám, rajta keresztül éreztem rá a népzenére, vagyis a népünk zenéjére, mert Bartók írta a mi népünk zenéjét, ő tudta talán legjobban kifejezni, milyenek vagyunk. Rajta keresztül éreztem meg a gyökereimet, népünk küldetését. „Időszerű felvetni a kérdést, hogyan sáfárkodik [Bartók] hagyatékával szűkebb hazája, Magyarország. Felhasználja-e saját kultúrája emelésére, táplálására, merít-e belőle annyit, amennyit meríthetne?” – kérdezte Kodály Bartók halálának tizedik évfordulóján, majd így folytatta: „Erre a kérdésre ma is nemmel kell felelnünk. Mi ennek az oka? Egyrészt egyénisége, másrészt a hazai zenei műveltség állapota. […] Bartók diadalmas, végleges hazatérésének feltétele a zeneileg művelt ország. Ennek munkálására kell összefogni minden tényezőnek. Ha majd egykor azokhoz is eljut művészete, akiktől ered: a néphez, s az megérti: akkor lesz magyar zenekultúra, akkor lesz igazán boldog a nép.” Bartók a legegyetemesebb és egyben a legújítóbb alkotója a magyarságnak. Művészete a klasszikus beethoveni hagyományra épült, újjáteremtette a magyar nemzeti zenét, és új európai nyelvet hozott létre. Ez az új művészet elsősorban a Kárpát-medence népdalkincséből sarjadt ki, az itt élő népek zenéjének sajátos fordulatait ötvözi a nyugati zenei hagyománnyal, szintézist teremtve különböző zenei világok között. Meggyőződésem, hogy Bartók szellemisége és művészetének üzenete Európa szellemi megújításának egyik példája és motorja lehet egyben. Jelentőségét majd akkor fogjuk megérteni, ha mindannyian meghalljuk zenekari Concertójának kezdetén a mélyvonósok dallamában Magyarország sorsának tragikumát. Ha meghalljuk, meg is értjük, ki ő nekünk. Keller András  

Részletek hamarosan...

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozataA Modern Art Orchestra húsz éve kezdte meg működését, és azóta Magyarország egyik leginnovatívabb és legsokrétűbb zenei műhelyévé vált. A jubileum alkalmából háromrészes ősbemutató-sorozattal ünnepel az együttes a Budapest Music Center koncerttermében. A MAO–XX címmel futó sorozat mindhárom estje új kompozíciókat és különleges zenei világokat mutat be, ahol a kortárs jazz, a klasszikus hagyomány és a költészet egyaránt szerephez jut. A Modern Art Orchestra irodalmat feldolgozó sorozata új fejezetéhez érkezik. A korábbi, Weöres Sándor műveiből készült program folytatásaként, Nagy László versei kerülnek reflektorfénybe, a költő születésének 100. évfordulóján. Az este során elhangzó átdolgozások között szerepelnek olyan közismert és mélyen megrendítő költemények, mint Verseim verse, Ki viszi át a szerelmet?, Adjon az isten, vagy a Himnusz minden időben.A zenekar szerzői gárdája – Fekete-Kovács Kornél, Cseke Gábor, Bacsó Kristóf, Ávéd János, Subicz Gábor és Korb Attila – ezúttal is kimagasló színvonalon és egyedi hangzásvilágon keresztül szólaltatja meg a költői világot: egy olyan estét kínálnak, ahol a vers és a zene egyszerre szól az értelemhez és az érzelemhez. A sorozat további koncertjei:2025. október 31. 20:00 Modern Art Orchestra | ERKEL DUETTEK – Tisztelgés Erkel Ferenc előtt2025. november 29. 20:00 Modern Art Orchestra | EMERGING ECHOES – Ifjú zeneszerzők estje

Részletek hamarosan...

Ha „a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon” (@Kassák) nem is történik meg, egy „zsák kielégítetlen ollóval” mindenesetre szembesít minket ezen az estén a mára már klasszikus, kalkuttai születésű angol Clarence Barlow muzsikája. Csapó Gyula zeneszerző barátunk 70. születésnapja apropójából hallgatunk bele ezúttal abba, kik és milyen céllal settenkednek egy bizonyos Aranykor körül a nyugati féltekén: az Egyesült Államokban, Kanadában, és Angliában; végül, de korántsem utolsó sorban bemutatjuk a magyar közönségnek George Lewis-t. George Emanuel Lewis (sz. 1952) amerikai zeneszerző, előadóművész és a kísérleti zene kutatója. Leginkább improvizatív harsonásként, és a számítógépes zene úttörőjeként végzett munkásságáról ismert. Számos kitüntetése között szerepel a MacArthur-, és a Guggenheim-ösztöndíj, az American Book Award. Utóbbit Power Stronger Than Itself című könyvéért kapta. Lewis a Columbia Egyetem amerikai zene, zeneszerzés és történeti zenetudomány professzora, és a New York-i ICE (International Contemporary Ensemble) művészeti vezetője. Koncertünket Assemblage című műve zárja, és terveink szerint a szerzőt, a hangverseny nyitányaként videó-bejelentkezéssel élőben is köszönthetjük majd. A Kézfogás lövés után mellett elhangzik egy a mai koncertre frissen készült Csapó opusz, valamint velünk lesz még a mindig varázsos muzsikájú Claude Vivier és az Ősz visszhangjait megzenésítő George Crumb is.

Részletek hamarosan...

Egy vadonatúj, experimentális zongoramű és egy 19. századi klasszikus egymás mellett. Hogyan lehet releváns a szólózongora műfaja most, a 21. század harmadik évtizedében? Milyen új módokon lehet hozzányúlni ma ehhez a sokoldalú hangszerhez, amelyre olyan óriások írtak maradandó műveket, mint Chopin, Liszt vagy Debussy? Egyáltalán, hogyan viszonyulunk a zongorához ma? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Csabay Domonkos, Junior Prima-díjas zongoraművész koncertje, amelyen Chopin 24 prelűdje mellett bemutatja a Bartók-Pásztory-díjas fiatal komponista, Kecskés D. Balázs új posztlúdium-sorozatát is. A hangverseny során Domonkos és Balázs egyaránt beavatja a közönséget abba, hogy milyen zenéket játszottak a 19. századi szalonokban, ahogyan arról is beszélgetnek majd, hogy mit jelent egy kortárs alkotó számára a gazdag zongora-repertoár. Az esemény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A gitáros Sal Salvador (1925–1999) kvintettje még a Blue Note első híres lemezsorozatában szerepelt, nem sokkal Monk és Bud Powell után. Mégis elfeledték, akárcsak szaxofonosát, Frank Socolow-ot. Salvador 1945-től játszott a keleti parton, majd Stan Kenton zenekarához csatlakozott. Szerepelt a híres Jazz on a Summer’s Day című koncertfilmben is. Muzsikus pályafutása jelentős részét tette ki a különleges pengetési technikájának tökéletesítése, de gitáriskolát is írt tanárként. Blue Note-lemezén fölényesen könnyed, lendületes, mégis letisztult játék hallható, Charlie Christian gitáros és a bebop nyelve mögött alakították stílusát. Ő és Socolow is kerülték a modorosságot, ami zenéjüket különösen közvetlenné teszi. Ezt a karaktert Komjáti Áron gitáros idézi meg a koncerten, Socolow szólamát pedig Dennert Árpád szólaltatja meg, aki szintén a sallangmentes játékról ismert. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

Részletek hamarosan...

„Ez már nem az a boldog idő, amikor minden tárgy körül az ifjúság dicsfényét látjuk, hanem fatális felismerése egy nyomorult valóságnak, amelyet fantáziámmal (hála érte Istennek), amennyire lehet, igyekszem szépíteni.” 1824-ben írta e sorokat Franz Schubert bátyjának, Ferdinandnak. Hogy Schubert zeneszerzői gondolkodásában a szépség központi szerepet játszik, azt aligha kell bizonygatni bárkinek, aki akár csak néhány percnyi Schubert-zenét hallott életében. Csakhogy éppen a 19. század elején a zeneesztétikai gondolkodásban elkezdte átvenni a „szépség” fogalmának kitüntetett helyét a „fenséges” fogalma, a Schubert-dallamok szavakkal megragadhatatlan, földöntúli szépsége tehát egy korábbi korszak, Mozart és Haydn korszakának lenyomata. A Csalog Gábor és két zenésztársa, Varga Oszkár és Varga István előadásában megszólaló B-dúr zongorás trió (B. 898), amelyet 1827-ben kezdett komponálni Schubert, de csak egy évvel később, halála évében fejezett be, mind a „szépség”, mind a „fenséges” fogalmának zenei megjelenítésére számos példát kínál, az est első felében Fazekas Gergely zenetörténész részvételével zajló beszélgetés során pedig nemcsak a zeneesztétikai változásról esik majd szó, hanem a schuberti szépségfogalom további példái is előkerülnek. Persze senki ne várja, hogy az est folyamán fény derül arra, miben is rejlik a Schubert-zene szépségének titka, hiszen azt legfeljebb találgatni lehet, megfejteni nem. És ez így van jól.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Mozart egyik leggyakrabban játszott operája a Don Giovanni, amely 1787. október 29-én szólalt meg először a prágai Nostitz Színházban. A nyitány az egész opera kulcsfontosságú motívumait összefoglalja, és előre jelzi drámai karakterét is. A mű 1787 során íródott, és az bizonyos, hogy Mozart néhány részt – köztük a nyitányt – már Prágában, alig a bemutató előtt komponált meg.Camille Saint-Saëns 1872-ben, Auguste Tolbecque cselló- és gambaművész számára írta első csellóversenyét. S műfajban megszokott háromtételes forma helyett a zeneszerző egyetlen tételben alkotta meg a művet, három, szorosan összefüggő részre osztva azt. Saint-Saënst itt a kontrasztok mestereként ismerhetjük meg – néha viharos és drámai, máskor álmodozó és lírai hangvételt választ.Dvořák Cseh szvitje remekül tanúskodik a zeneszerző spontán dallami invenciójáról és kifinomult hangszerelői készségeiről. A mű a Szláv táncok egy évvel korábban elkészült első sorozatának hangulatát viszi tovább és bontakoztatja ki. A Prágai Kamarazenekar Európa négy legrégebb óta fennálló kamarazenekarainak egyike: 1951-es alapításától kezdve megszakítás nélkül folytatja tevékenységét. Tagsága 34 zenészből áll, amely nagyjából a Mozart korabeli zenekarok méretének felel meg, és karmester nélkül is képes játszani. Európai fellépései mellett a PKO tíz turnét járt végig Dél-Amerikában, tizenhatot az Egyesült Államokban és Kanadában, és kilencet Japánban. Dali Gutserieva 1999-ben született, és hatévesen kezdett zenével foglalkozni. Számos neves zenei verseny (köztük a Nouvelles Etoiles International Music Competition, a salzburgi Grand Prize Virtuoso International Music Competition és a VII. Odin International Contest) győztese, illetve díjazottja. Az elmúlt évadokban fellépett Daniel Oren és a Covent Garden Sinfonietta, illetve David Geringas és a Geringas Chamber Orchestra társaságában, több oárizsi, brüsszeli, amszterdami és londoni fellépés mellett. Emmanuel Plasson karmester nemzetközi karrierje a szimfonikus és operarepertoárra egyaránt kiterjed. 1994-ben megnyerte a Donatella Flick Nemzetközi Karmesterversenyt. Nem sokkal később két évadra meghívták a New York-i Metropolitan Opera asszisztens karmesterének. 2020 áprilisáig a Hawaii Opera elsőkarmestere és művészeti vezetője volt. Világszerte vezényelt olyan együttesek élén, mint a BBC Philharmonic Orchestra, a New York Opera Society, a Royal Ballet at Covent Garden vagy az Orchestre de la Suisse Romande.

Az Israeli Chamber Project (ICP) egy vonósokból, fúvósokból, hárfából és zongorából álló dinamikus együttes, melyet napjaink legkiválóbb izraeli muzsikusai hoztak létre azzal a céllal, hogy kamarazenei koncertek mellett oktatási és ismeretterjesztő programokkal lépjenek a közönség elé. „Világklasszis szólistákból alakult zenekar, melyben a játékosok az egyéni ambíciókat háttérbe szorítva egyként gondolkodnak, lélegeznek és játszanak” (Time Out New York). Az ICP fellépett már többek között a Carnegie Hallban, a Kennedy Centerben, a philadelphiai Kimmel Centerben, a San Franciscó-i Herbst Theatre-ben, a londoni Wigmore Hallban és a tokiói Suntory Hallban. Műsoraikon eredeti művek, felkérésre komponált új darabok, valamint a szimfonikus repertoár kifejezetten az együttes számára készített feldolgozásai szerepelnek.

Részletek hamarosan...

Beethoven akkor írta élete első és utolsó balettjét, amikor a bécsi udvari színház intendánsa, Braun báró felkérte, hogy komponáljon zenét a híres olasz koreográfus, Salvatore Viganò Prométheusz teremtményei című librettójához. A nyitány még 1800-ban elkészült, megelőzve Beethoven ma jóval ismertebb alkotásait a műfajban: az Egmontot, a Coriolanust vagy a Leonora-nyitányokat.Az a-moll zongoraverseny Grieg életművének és egyúttal az egész norvég zeneirodalomnak is az egyik leggyakrabban játszott darabja. A háromtételes mű nemcsak romantikus sodrásával hívja fel magára a figyelmet, hanem a Grieg által a műfajba oltott, skandináv folklórban gyökerező dallamokkal és harmóniákkal is.Jan Václav Hugo Voříšek a zenetörténet klasszikus stílusának egyik legfontosabb cseh képviselője, akinek munkássága ugyanakkor már a romantikus stílust is megelőlegezi. D-dúr szimfóniája 1821-ben készült el, és hamarosan még Beethoven elismerését is kivívta, akinek korai műveihez a későbbi elemzők gyakran hasonlították. A Prágai Kamarazenekar Európa négy legrégebb óta fennálló kamarazenekarainak egyike: 1951-es alapításától kezdve megszakítás nélkül folytatja tevékenységét. Tagsága 34 zenészből áll, amely nagyjából a Mozart korabeli zenekarok méretének felel meg, és karmester nélkül is képes játszani. Európai fellépései mellett a PKO tíz turnét járt végig Dél-Amerikában, tizenhatot az Egyesült Államokban és Kanadában, és kilencet Japánban. Adam Gutseriev zongoraművész 2005-ben született, jelenleg a berlini Kalaidos Musikhochschule hallgatója. Zenei pályája ötéves korában vette kezdetét. 11 évesen megnyerte a fiatal zongoristák 7. AMIGDALA nemzetközi versenyét Olaszországban, és azóta is több rangos megmérettetés győztese, illetve díjazottja lett. Rendszeresen koncertezik Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban és számos más országban.  Emmanuel Plasson karmester nemzetközi karrierje a szimfonikus és operarepertoárra egyaránt kiterjed. 1994-ben megnyerte a Donatella Flick Nemzetközi Karmesterversenyt. Nem sokkal később két évadra meghívták a New York-i Metropolitan Opera asszisztens karmesterének. 2020 áprilisáig a Hawaii Opera elsőkarmestere és művészeti vezetője volt. Világszerte vezényelt olyan együttesek élén, mint a BBC Philharmonic Orchestra, a New York Opera Society, a Royal Ballet at Covent Garden vagy az Orchestre de la Suisse Romande.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Niccolò Paganini a zenetörténet legnagyobb hatású hegedűvirtuóza, aki előszeretettel komponált is hangszerére – természetesen olyan darabokat, amelyeket valójában csak ő maga volt képes eljátszani. Káprázatos virtuozitásával és lehengerlően szuggesztív előadásmódjával egyaránt kiérdemelte az ördög hegedűse címet. A 24 Caprice olyan szólóhegedűre készült karakterdarabok sorozata, amelyek mindegyike más és más technikai kihívást helyez a középpontjába, ugyanakkor egy határozott hangulatot, érzelmet is megjelenít. Napjainkban a Caprice-ok egy-egy tagja elsősorban ráadásként hangzik el a világ hangversenytermeiben; a teljes sorozatot egyazon koncerten ritkán hallani, hiszen előadásuk még két évszázaddal keletkezésük után is szinte emberfeletti teljesítményt követel a hegedűsöktől. Magyarországon eddig kétszer volt ilyen jeles alkalom: az 1970-es években Szenthelyi Miklós, az 1990-es évek közepe táján pedig Lendvay József hegedűművész vállalkozott arra, hogy meghódítsa a szólóhegedű-irodalom Mount Everestjét. Az ő nyomdokukba lép most Bodor János, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja és megbízott koncertmestere, a Danubia Zenekar állandó koncertmestere, aki Paganini születésének évfordulójára tűzte ki lélegzetelállító expedícióját.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozataA Modern Art Orchestra húsz éve kezdte meg működését, és azóta Magyarország egyik leginnovatívabb és legsokrétűbb zenei műhelyévé vált. A jubileum alkalmából háromrészes ősbemutató-sorozattal ünnepel az együttes a Budapest Music Center koncerttermében. A MAO–XX címmel futó sorozat mindhárom estje új kompozíciókat és különleges zenei világokat mutat be, ahol a kortárs jazz, a klasszikus hagyomány és a költészet egyaránt szerephez jut. A Modern Art Orchestra a magyar zenetörténet egyik legmeghatározóbb alakja, Erkel Ferenc előtt tiszteleg koncertjével. A „Velünk élő tradíció” sorozat újabb állomásán az operaszerző legszebb duettjei kerülnek új megvilágításba. A jól ismert operák – Bánk bán, Hunyadi László – mellett ritkábban játszott művek, például a Dózsa György vagy a Sarolta áriái is felcsendülnek, friss, kortárs hangszerelésben.Az átdolgozások Fekete-Kovács Kornél koncepciója mentén, a zenekar szerzői közössége – Ávéd János, Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, Subicz Gábor és Korb Attila – munkája nyomán születtek meg. A produkcióban közreműködik a Magyar Állami Operaház két kiváló szólistája: Horti Lilla (szoprán) és Szappanos Tibor (tenor). A sorozat további koncertjei:2025. szeptember 27. 20:00 Modern Art Orchestra | VERSEIM VERSE – Nagy László-est2025. november 29. 20:00 Modern Art Orchestra | EMERGING ECHOES – Ifjú zeneszerzők estje

A legnagyobb operaslágerek a te történeteddel – ez lesz a hadművelet célja. Szerelmes legyen a főhős, vagy inkább bosszúáriát zúdítson a fejünkre? A kis szőkét vagy a magas barnát válassza a hőstenor? Éjszaka legyen a sivatagban, vagy napfelkelte egy vitorlás hajón? Minden itt és most fog eldőlni, méghozzá a közönség segítségével. Még áriaszöveget is írhatunk együtt, az előadás így garantáltan egyszeri és megismételhetetlen lesz. Beszálltok?

The Amazing Bud Powell vol. 1-2Thelonious Monk zongorista ikercsillaga, Bud Powell neve örökre beíródott a jazztörténetbe. A The Amazing Bud Powell című album a Blue Note új sorozatának második, korszakalkotó darabja volt. A bebop zongorázás alapműveként tartják számon, többek között Sonny Rollins szaxofonos és Fats Navarro trombitás működött közre rajta. Az 1949-es és 1951-es felvételeket később bővebb albumokon is kiadták. A lemez jelentőségét az is növeli, hogy Powell – Dizzy Gillespie után elsőként – afro-kubai ritmusokat emelt be a bebop hangzásvilágába. Bár életét a függőség és a mentális betegségek következményei nehezítették, zenéje – akárcsak Monké – ma is inspirációt jelent a kísérletező, új utakat kereső muzsikusok számára. Powell szerepében a kiváló Cseke Gábort halljuk majd Barcza-Horváth József és Csízi László mellett, míg a fúvósszólamokat a szaxofonos Cserta Balázs és Fekete-Kovács Kornél keltik életre. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozataA Modern Art Orchestra húsz éve kezdte meg működését, és azóta Magyarország egyik leginnovatívabb és legsokrétűbb zenei műhelyévé vált. A jubileum alkalmából háromrészes ősbemutató-sorozattal ünnepel az együttes a Budapest Music Center koncerttermében. A MAO–XX címmel futó sorozat mindhárom estje új kompozíciókat és különleges zenei világokat mutat be, ahol a kortárs jazz, a klasszikus hagyomány és a költészet egyaránt szerephez jut. A jubileumi sorozat harmadik estjén a Modern Art Orchestra a jövő hangjait helyezi a középpontba. Két fiatal, kiemelkedően tehetséges zongorista-zeneszerző, ifj. Balázs Elemér és Oláh Krisztián mutatkozik be új, nagyszabású műveivel.Ifj. Balázs Elemér kompozíciója, Five Scenes Based on Goethe’s Faust, a klasszikus mű örök témáira reflektál, egyéni, filmzene- és jazz-hatásokat ötvöző stílusban. Oláh Krisztián új műve, a MAO Suite a zenekar karakterére épül, és a modern jazz nyelvén fogalmaz meg gazdag textúrájú, ritmikailag izgalmas zenei tájképeket.Mindkét szerző zongoristaként is közreműködik a koncerten, így a közönség közvetlenül is átélheti, milyen, amikor a komponista egyben előadó is. Az este nemcsak a MAO tehetséggondozó küldetésének eredménye, de egyfajta jövőképet is ad a kortárs nagyzenekari jazz lehetőségeiről. A sorozat további koncertjei:2025. szeptember 27. 20:00 Modern Art Orchestra | VERSEIM VERSE – Nagy László-est2025. október 31. 20:00 Modern Art Orchestra | ERKEL DUETTEK – Tisztelgés Erkel Ferenc előtt

A Young Man With a Horn cím nemcsak az azonos című filmre utal, hanem arra is, hogy Miles Davist már ekkor a jazz egyik legnagyobb ígéretének tartották. Az 1952-es felvételeket később Miles Davis Vol. 1 címmel, bővített formában adták ki. A lemezen az altszaxofonos Jackie McLean és a harsonás J.J. Johnson lendületesen, hangulatosan kapaszkodnak össze Davisszel, aki később önéletrajzában is kiemelte, hogy mennyire elégedett volt ezekkel a felvételekkel, bár nem egy állandó zenekarral vonult stúdióba. A MAO adaptációjában a fúvósszekciót Fekete-Kovács Kornél (trombita), Bacsó Kristóf (szaxofon) és Papp Mátyás (harsona) alkotják, míg a ritmusszekcióban a megszokott Cseke Gábor–Barcza Horváth József–Csízi László triót hallhatjuk. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.