Ha a pikolóra, mint a fuvola kistestvérére gondolunk, a legtöbbször együttesek, szimfonikus zenekarok éles, markáns, olykor madárkát utánzó csicsergő hangszíne jut eszünkbe. A 18. században katonazenekaroktól átvett hangszert egyre többen használják, de önállóan, a szimfonikus hangzásvilágból szólóhangszerként kiragadva csak az elmúlt évtizedekben vált népszerűvé.

E sorozat mostani koncertjén betekintést kaphatunk a pikoló sokszínűségébe, hiszen a négy magyar zeneszerző új műve kellően kiaknázza a hangszer adta lehetőségeket, olykor a jazz világán keresztül. Újra bebizonyosodik, hogy a gyors, virtuóz megszólalásán túl a pikoló képes gyönyörő lírai, éneklő hangon is szólni - ezt a két amerikai szerző alkotása is remekül példázza.

Kanyó Dávid fuvolaművész lassan két évtizede pikolózik a Budafoki Dohnányi Zenekarban, ahol eljátszotta már a szimfonikus repertoár zömét. Célul tűzte ki a hangszer népszerűsítését, új művek bemutatását.