Theo Bleckmann nem csupán egy különlegesen merész és letisztult stílusú énekes, hanem a hangok festőművésze, aki a JazzTimes találó megfogalmazása szerint “ragyogó hálót” hoz létre a zenéből. A német születésű művész jelenleg New Yorkban él. Két ECM-kiadványon is szerepelt – Meredith Monk lemezén, illetve Julia Hülsmann zongoraművész albumán, Kurt Weill dalaival – mielőtt 2017 januárjában zenekarvezetőként is debütált az ECM gondozásában megjelent Elegy című lenyűgöző albumával. Az új lemezen az énekesként ismert Bleckmann szerzőként is bemutatkozik, több instrumentális kompozícióját az általa ambientnek titulált együttes szólaltatja meg: a Bleckmannhoz hasonló lelkületű gitáros, Ben Monder, a billentyűs Shai Maestro, valamint a Chris Tordini és John Hollenbeck alkotta kifinomult ritmusszekció. Az album kiemelkedő dalai között megtaláljuk Stephen Sondheim szerzeményét, a Comedy Tonightot (“holnap tragédia… ma még komédia”), Bleckmann földöntúli előadásában, a Little Elegy mézédes vocalese verzióját, és a fájdalmasan költői To be Shown to Monks at a Certain Temple című dalt is.

“Az együttes hangzása nagyon ambient jellegű”, vallja Bleckmann. “Olyan zenészeket kerestem, akik nem akarják mindenáron végigszólózni a dalokat – szükségem volt a térre, a sok közös játékra. A zongora és Shai áll a hangszerelés középpontjában, övé a harmóniai, sőt időnként a ritmikai főszerep is. Ben és John gitárral és a dobbal ezt öleli körül, kijelölve a hangzás terét. Chris a nagybőgőn ebben a térben tagolja a harmóniaváltásokat.” Maestro és Tordini csak nemrég váltak Bleckmann zenésztársaivá, de a Monderhez és Hollenbeckhez fűződő kreatív kapcsolata két évtizedre tekint vissza: az évek során mindhárman rendszeresen közreműködtek egymás projektjeiben. Bleckmann és Monder ráadásul duóként is számtalanszor fellépett.

“Ben rendkívül mély zenész”, mondja Bleckmann. “Lenyűgöző, milyen koncentrációval játszik. Olyasvalaki, aki a hangzásán keresztül teremti meg a saját univerzumát, és ez az univerzum nem hasonlítható egyetlen gitároséhoz sem. Nagyon inspirál a hangzás – s ezt az együttes minden tagja elmondhatja magáról. Shainak és Chrisnek is megvan a saját, gyönyörű hangszeres soundja, John pedig – aki maga is kiemelkedő zeneszerző – olyan hangzásbeli lehetőségeket fedez fel a dobon, mint senki más.”

Az Elegy hangzása és hangvétele egyszerre lebegő és súlyos; finom megformáltsággal tükröz valódi érzelmeket. Mindez Bleckmann gondolatait tükrözi a mulandóság kikerülhetetlenségéről, életünk útjának ritmusáról. Ahogy ő fogalmaz: “Már a legelső kompozícióval, a Semblance-szel is azt a ragyogást, azt a fényt szerettem volna megragadni, amit édesanyám mellett éreztem, élete végén.”

theobleckmann.com