„A 20. század zenei világában igazán éles határvonalat a magnetofon zenei eszközként való használata, az elektronikus hangszerek, stúdiók létrejötte és mindezek által az elektronikus zene megszületése jelentette. Ha kérdik: Mi a 20. századi zene legnagyobb vívmánya? - kapásból rávágom: az elektronikus zene, hisz általa képesek vagyunk homunculust teremteni. Hisz általa szinte bármit képesek vagyunk tervszerűen organizálni.

A fenti eredmények dacára a mai napig nem igazán elfogadott a nagyközönség részéről az elektromos hangjelzésekkel, elektromos hangkeltéssel, különféle szűrő és moduláló rendszerekkel operáló zene, ezért mindenféle történeti áttekintés helyett csak néhány kérdést teszünk fel: A zene vajon független anyagától, amivel megszólaltatják? A zene vajon nem lehet szép, amikor olyan hangkeltő eszközzel, hangszerrel szólaltatják meg, ami tegnap még bútor volt, vagy mindennapi használatra kitalált tárgy? Vajon meglepődnek-e, ha azt mondom, hogy már száz és száz évekkel ezelőtt is kísérletezett gépekkel, gépzenével egy jezsuita szerzetes, illetve Arcimboldo és Leonardo is? A mai este során megszólaló darabok talán segítenek megtalálnunk a válaszokat...” (Nagy Ákos)