Négyessy Barnabás kvartettjének tagjai néhány éve, Budapesten kezdték meg a közös munkát. Egyik fő céljuk, hogy az őket ért zenei, művészeti hatásokból, illetve egymás ötleteiből merítve egy egyedi zenei világot hozzanak létre, amely magába olvasztja mindezeket a hatásokat. Bár a fiatal zenészek a hazai jazzélet keretei között találkoztak, az együttes stílusát mégsem lehet egyértelműen meghatározni: repertoárjukban a jazz, a rock, a klasszikus-kortárs zene és a népzene elemei egyaránt jelen vannak. Kompozícióik egy része melankolikus hangvételű, már-már ambient zenét idéz, míg mások pörgős tempóban, különböző lüktetésektől tarkítva szólalnak meg. A zenekar a 2025-ös Müpa Jazz Showcase közönségdíjasa lett, és elnyerték az Opus Jazz Club különdíját is, amelynek eredményeként meghívást kaptak, hogy itt mutassák be első albumuk teljes anyagát. Stúdiómunkájuk a live koncepció alapjain zajlott, így a koncerten kísérletet tesznek arra, hogy újrateremtsék azt az atmoszférát, amiben kompozícióik felvétele készült.

Az Oláh Kálmán Septet a neves jazz-zongorista 1995-ban alakult szextettjének új, kibővített változata. Míg a szextettformáció Night Silence című 1995-ös albumán – amely Oláh Kálmán első önálló lemeze volt – a modern mainstream stílus dominált, addig a Septet új, Return to Pangea című albuma Oláh Kálmán zeneszerzői munkásságának lenyomataként a klasszikus és kortárs zenéhez való vonzalmát tükrözi. Az albumon többségében a zenekarvezető eredetileg szimfonikus zenekarra komponált, majd jazz-szeptett felállásra átdolgozott szerzeményei és friss újraértelmezései szólalnak meg. A 20. századi klasszikus zeneszerzők, különösen Igor Stravinsky hatása szinte mindegyik saját darabjában, illetve Thelonious Monk-feldolgozásában is fellelhető. A szeptettként megújult együttesben a magyar jazzélet meghatározó egyéniségeit találjuk, akik nemcsak kiváló szólisták, hanem valamennyien zeneszerzők is, kreatív szólóikkal és kíséreteikkel pedig tökéletesen kiegészítik Oláh Kálmán komplex szerzeményeit.

Egy kompozíció létrejötte általában hosszadalmas folyamat. Lehet, hogy a komponálás konkrétan csak két napot vesz igénybe, de az ötlet megszületése és a darab körvonalazódása után annak felépítése gyakran sokkal tovább tart. Utólag pedig a mű kapcsolatrendszerének felfedezése legalább olyan izgalmas lehet a szerző, mint a befogadók számára.Horváth Balázs szerzői estjén a felhangzó művek többsége mögött hosszú, de jól nyomon követhető folyamat áll. Ez alkalommal a zeneszerző nem csak a művek háttértörténetét fogja röviden megvilágítani, de némely kompozíciót több szempontból, szinte analitikusan fog bemutatni, lévén az est egyúttal Horváth Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiai székfoglaló előadása is lesz.A koncerten több olyan művet is hallhatunk, amelyet Budapesten, illetve Magyarországon még egyáltalán nem adtak elő. Ősbemutatóként pedig a „poszt-neoklasszikus mono-kantátaként” aposztrofált Arianna című darabbal ismerkedhetünk meg.

George Frideric Handel Acis és Galatea című pásztorjátéka a barokk zene egyik leglíraibb és legszerethetőbb alkotása. Az olasz opera és az angol oratórium műfaji határán mozogva, egyszerre szórakoztató és mélyen megindító. A mitológiai történet a nimfa Galateia (nevének jelentése: „Tejfehér”) és a pásztor Akisz idilli szerelmét mutatja be. Polüphémosz, az egyszemű óriás, meglátva őket, féltékenységében és dühében az Etna hegyéből kiszakítva, egy hatalmas sziklát dob Akiszra. Galateia halott szerelmének szikla alól kifolyó vérét csordogáló patakká változtatja, mely a legenda szerint a szicíliai Aci folyó forrása lett. A zene hol játékosan árad, hol szívszorítóan drámaivá válik: Handel páratlan érzékenységgel kelti életre a szereplők érzelmeit – az örömöt, a vágyat, a félelmet és a veszteséget –, miközben a természet képei és a karakterek belső világa szervesen fonódnak össze a zenei szövetben. A mű 1718-ban született, és a zeneszerző egyik legsikeresebb angol nyelvű alkotásává vált. A dallamok frissessége, a szólamok gazdag kidolgozása, a karakterek zenei portréjának pontossága és a finoman rétegzett érzelmi világ a mai napig lenyűgözi a közönséget. Az Acis és Galatea nemcsak zenei remekmű, hanem mélyen emberi történet is szerelemről, gyászról és a természet örök körforgásáról. Nemcsak a barokk zene rajongóinak nyújt élményt, hanem mindenkinek, aki szereti a megindító történeteket, az érzelmekben gazdag, mégis könnyen befogadható előadásokat. Az előadást a KúlArt Produkció állította színpadra.

A Lowland megalapítása Horváth Áron ötlete volt, aki egy szabadon kezelhető, nyugodtan áramló, szép és mégis avantgárd hangzású zenei világot álmodott meg. A fiatal cimbalmos a hazai zenei élet meghatározó és sokoldalú művészeit választotta társául, akik valamennyien rendkívül egyéni stílussal rendelkeznek, és a magánéletben is jó kapcsolatot ápolnak egymással. Inspirációjukat elsősorban az északi jazz, az avantgárd, a kortárs és minimalista klasszikus zene, a szabad zene és a postrock zenekarok hangzásából, köztük Jakob Bro, Paul Motian és Sigur Rós művészetéből merítik. Bár fontos számukra a magas szintű hangszeres tudás, ennél is előbbre helyezik a zenei tartalom kidolgozását és átadását. Első közös koncertjén az együttes a tagok korábbi kompozícióit, illetve kifejezetten erre a felállásra írt újabb szerzeményeit szólaltatja meg, amelyek hangszerelését nemcsak a cimbalom teszi különlegessé, hanem az akusztikus gitár választása is.

Bogányi Tristan Ausztriai színeit képviselve tűnt fel a Virtuózok című műsor 10., jubileumi évadában. Játéka elvarázsolta a zsűrit, ráadásul a műsor történetében ő volt az első fagottos induló. Édesapja, Bogányi Bence sokoldalú, a legújabb zene iránt is elkötelezett fagottművész, édesanyja, Clara Dent-Bogányi kiváló oboista és egyetemi tanár. A Budapesti Vonósok Alma és fája című, népszerű koncertsorozatában Bogányi Bence és Bogányi Tristan a nagyközönség számára kevéssé ismert, ugyanakkor rendkívül izgalmas, fagottra, illetve fagottokra komponált versenyműveket adnak elő. A német Christian Ludwig Dietter (1757–1822) kettősversenye a klasszikus korszakot, a francia Gabriel Pierné (1863–1937) koncertdarabja a századfordulót, az angol Gordon Jacob (1895-1984) fagottversenye a 20. századi modernizmust reprezentálja. Az estet Benjamin Britten zseniális, ifjúkori darabja zárja, melyben 10–12 évesen írt zongoraműveinek és dalainak részleteit dolgozta fel.  

A Generációk III – kortárs művek pikolóra és zongorára a két éve elindított tematikus koncertsorozat harmadik projektje, amelyben idén is három különböző generáció jeles alkotói mutatkoznak be egy-egy kompozícióval. A sorozat célja, hogy a nagyközönség számára érthető módon mutassa be, miben gondolkodnak másként az X, Y és Z generáció zeneszerzői, és ez miként jelenik meg zenei eszköztárukban, invencióikban.A műsorban helyet kap a metamodern és posztminimalista jegyeket ötvöző, álomszerű Stardust (Bella Máté), egy zeneileg is groteszkbe hajló, szilaj scherzo (Madarász Iván), egy lírai hangvételű, mégis természetközeli hangulatokat idéző darab (Bánkövi Gyula), egy hirtelen hangulati váltásokat vizsgáló, belső feszültségeket feldolgozó mű (Dobri Dániel), valamint egy abszurd limerickek ritmusát követő, játékos kompozíció (Kutrik Bence). A sorozat harmadik koncertjére a BMC Könyvtárban kerül sor, ahol az öt alkotó egy-egy duója Kanyó Dávid (pikoló) és Szőcs Henrik (zongora) előadásában szólal meg.

Samuel Beckett Godot-ra várva című drámájának ősbemutatója 1953-ban volt Párizsban. Hogy lehet az, hogy Magyarországra minden várakozásunk ellenére csak 1965-ben érkezett meg? Mi volt az ára, hogy a Thália Színház műsorára tűzhesse a darabot, milyen alkut között Kazimir Károly Aczél Györggyel? Milyen szaga volt Estragon cipőjének az 1965-ös magyar ősbemutatón? Hogy jött létre az ország első stúdiószínháza? Mit jelentett a központi ellenőrzés Kaposváron abban az időben, amikor Ascher Tamás a legendás Beckett-előadásait csinálta? Miért ássa be a férj a feleségét derékig, majd nyakig a földbe Székely Kriszta Szép napok-rendezésében, és egyáltalán, miért foglalkozik Beckett-tel és a halállal egy egyetemista? Mi az a barakkdramaturgia, és mi köze Visky Andráshoz? Milyen kihívásokkal nézett szembe Kurtág György élete első operájának megírása közben? A Beckett, színház, találkozások: Interjúk és interpretációk című kötet tíz beszélgetést közöl: a megszólalók Becketthez fűződő élményein, gondolatain át feltárul közel hatvan év a magyar Beckett-színjátszás történetéből, miközben az Olvasók a felsorolt kérdésekre mind választ találnak – és válaszok helyett újabb kérdéseket. A szerzővel Ascher Tamás és Visky András beszélget, moderátor: Sipos Júlia

„Tóth Viktor a magyar jazzélet egyik legsokoldalúbb figurája. Zenei személyisége ugyanolyan hatással képes megnyilvánulni virtuóz postbop-fenegyerekként (a Tóth Viktor Tercettben), mint a lélekhez szóló, spirituális muzsika különleges tolmácsaként (az Arura Trióban)” – írta egy kritikus a kitűnő szaxofonosról, akinek hangszeres játékára valóban a dinamikus, mégis érzékeny kifejezésmód jellemző, zenei megszólalásaiban pedig a pillanat energiáit igyekszik megragadni. Éppen ezért a jazz kiemelkedő alakjaival – Hamid Drake, Bart Maris, Henry Franklin, William Parker, Piotr Wojtasik vagy John Betsch – való együttműködéseit is elsősorban a tanulás és az önfejlesztés nagyszerű alkalmainak tekinti. A Bird Food Market kvartettet 2012-ben alapította; zenéjük a modern jazz és a hip-hop házassága, a Charlie Parker-féle bebop örökség újraértelmezése, fényes utazás sohasemvolt világok felé. Koncertjeiket a minden pillanatban újjászülető zene, az avantgárd lelkület, a tört ritmusok sodró pulzálása és magas szintű improvizáció jellemzi.

Az ARK trióban három eltérő zenei egyéniség találkozása nyit új hangzó utakat. Lukas Kranzelbinder az elmúlt évtized egyik legsikeresebb osztrák zenekara, a Shake Stew vezetőjeként vált az európai jazz magasan jegyzett képviselőjévé. A Saalfeldeni Jazzfesztivál 2024-es kiadását megnyitó Mona Matbou Riahi azonnal felismerhető játéka a kortárs zenéből, az improvizációból és perzsa zenei gyökereiből táplálkozik. Miriam Adefris az avantgárd, az elektronikus zene és a jazz között mozog, olyan, nemzetközileg is meghatározó művészek társaságában, mint Floating Points, Ganavya és Shabaka Hutchings. Az ARK a hangzások felfedezésének nyílt terepe, ahol a megszülető zenét a kíváncsiság, a kockázatvállalás és az intenzív, elmélyült zenei párbeszéd vezérli. A koncert előtt a trió első albumát rögzíti a BMC Records számára. 

Két hangulat, két utazás, egyetlen programban. A Fantasztikus virágok vibrálóan színes néma filmetűd, amely 1906 és 1920 között készült mozgóképekből áll. A különböző műfajú filmek között dokumentumfelvételek, jelmezes előadások és trükkök is szerepelnek – témájuk köti össze őket: virágok mindenütt, mindenféle formában. A film az amszterdami Eye Filmmúzeum, a Brüsszeli Cinematek és az Osztrák Filmarchívum összefogásával készült, a stencilezett színezési technikával megalkotott eredeti látvány visszaadása komoly kihívást jelentett a restaurálás során. Korda Sándor Ausztriában készült filmje, az Ábránd és valóság (1922) Bíró Lajos Serpolette című regényének adaptációja. A könyv és film valós előképe a toszkán nagyherceg kalandos életű fiának, János Szalvátor főhercegnek története. Az arisztokrata szembefordult az udvarral, hajóskapitánynak állt, és táncosnő szerelmével egy viharba kerülve az óceánon vesztette életét. Hogy mi történhetett a vihar kitörése előtt, annak egyik verzióját dolgozza fel az Osztrák Filmarchívumban restaurált, töredékben fennmaradt, de még így is lenyűgözően elegáns és látványos film, amiben későbbi hollywoodi sztárok, Várkonyi Mihály (Victor Varconi), Lukács Pál (Paul Lukas) és a delejesen csábító Corda Mária szerepelnek. A két programot Miss Harry, a kígyónő produkciója köti össze… A vetítés a Nemzeti Filmintézet szervezésében, a 8. Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében valósul meg.

„Jazz meets art-pop” – így lehetne tömören jellemezni az énekes-zongorista Mózes Tamara és a billentyűs-zeneszerző Kaltenecker Zsolt alkotta Mozes & Kaltenecker formáció különleges műfaját. Zenei univerzumuk egyedülálló módon ötvözi a jazzt, a popot, a rockot, az elektronikus hangzásokat, a progresszív elemeket és az improvizációt. A Futurized című debütlemez sikere után a duó vadonatúj albuma, a Sub Rosa 2025 májusában jelent meg a BMC Records gondozásában. Az anyag teljes egészében a seaboard és az énekhang különleges kombinációjára épül, effektekkel és olykor akusztikus zongorával kiegészítve – ez az első lemez a világon, amely ilyen jellegű hangzással született. A seaboard egy innovatív és rendkívül kifejező billentyűs hangszer, amely lehetővé teszi a hangok csúsztatását, vibrálását, modulációját, valamint a hangszínek széles skálájának megszólaltatását. A Citizen Jazz francia zenei magazin szerkesztője által „csodálatos felfedezésként” jellemzett duó az elmúlt években számos külföldi helyszínen lépett fel, többek között a Gaume Jazz Festival (Belgium), a GES International Jazz Festival (Szlovákia), a Ljubljana Jazzfest+ (Szlovénia), a Jazz HR Festival (Horvátország), a Paris Voicingers Festival (Franciaország), valamint a Jazzahead! Showcase (Németország) keretében, amely az európai jazzszíntér egyik legnagyobb presztízsű rendezvénye.  

A zongora alkalmas a legintimebb, legcsendesebb dallam megszólaltatására éppúgy, mint a nagyzenekari, „tutti” hangzás előidézésére. Ez a csodás hangszer a hangszínek, textúrák, hangulatok végtelen skálájával tudja betölteni a teret, különösen akkor, amikor megkötések nélkül, szabadon játszik, azaz improvizál rajta valaki. Bár a zongoraművész-zeneszerző Szabó Dániel fő profilja jelenleg a jazz, zeneszerzőként és improvizátorként is gyakran fordul a klasszikus és kortárs zene vagy akár a népzene hagyományaihoz. A BMC könyvtárának intim közege, sajátos varázsa lesz ezúttal a művész „kottája”, amelyből kiindulva egy szabad zenei szárnyalásra invitáljuk a kedves közönséget. Szabó Dániel nemzetközi viszonylatban is elismert, aktív muzsikus, aki gyakran játszik szólóban, trióban és a kvintettjével is. Számos nemzetkozileg jegyzett albuma jelent meg, többek között olyan nevekkel, mint Peter Erskine, Chris Potter vagy Kurt Rosenwinkel. „Visionary” c. szimfonikus albuma az amerikai JAZZIZ listavezetője lett, Brad Mehldau és Esperanza Spaulding társaságában. Chick Corea menedzsmentje Szabót kérte fel a Corea által a MÜPA számára dedikált „Jazz Piano Concerto” zárótételének előadására, John Patitucci-val és Dave Weckl-lel. Vonószenekarra írt művét a Tonkünstler Orchester és Peter Erskine mutatta be a bécsi Musikverein-ben. Megnyerte az amerikai ASCAP zeneszerzői díját 2018-ban, a 2006-os Martial Solal Nemzetközi Jazz Zongora Versenyt Párizsban, és a montreux-i Jas Hennessy Solo Piano Competition-t 2000-ben. Legújabb formációja, a „Szabó Dániel Nonett”, amely a Magyar Zene Hazában debütált és a BMC által szervezett „Ligeti 100” fesztiválon, illetve a BMC könyvtárában is nagy sikerrel lépett fel, igazi kuriózum, amely a klasszikus zeneirodalom gyöngyszemeit szólaltatja meg a szerző szellemes átdolgozásaiban, fafúvósok, cselló és jazz trió tolmácsolásában.  

„A hangszer mennyeien szól, érvényre juttatva a rugalmas és laza technikát. Az artikulációk skálája széles és a finom agogika rendkívül fejlett, a kifejezés mindig természetes és világos” – méltatta a francia Classica magazin Dobozy Borbála egyik Bach-lemezét. A csembaló nemzetközi hírű magyar nagykövetének már összesen négy albuma jelent meg a BMC Recordsnál – a legutóbbi 2025 júniusában –, amelyek a zenelejátszó platformokon a kiadó legsikeresebb lemezei közé tartoznak, és nemzetközi elismerés is övezi őket. Ez a koncert azonban nem lemezbemutató lesz, hanem még jelentékenyebb esemény: Dobozy Borbála 45 éves pályafutásának ünneplése. A csembalóművész ebből az alkalomból Johann Sebastian Bach két versenyműve mellett Georg Anton Benda egy ritkán hallható concertóját és Joseph Haydn legtöbbször zongorán játszott D-dúr billentyűs versenyét tűzi műsorára, egy kis kamaraegyüttes társaságában. Dobozy Borbála tanárai között olyan neveket találunk, mint Zuzana Růžičková, Liselotte Brändle, Nikolaus Harnoncourt és Johann Sonnleitner. Repertoárja szinte az egész csembalóirodalmat felöleli, beleértve a 20. századi és a kortárs zenét is, ám művészi tevékenységének középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll: szinte minden csembalóra írt kompozícióját eljátszotta, köztük a szóló-, kamara- és zenekari műveket is. Emellett nagy figyelmet szentel az alig ismert vagy akár teljesen elfeledett régi mesterek zenéjének. Dobozy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem habilitált egyetemi tanára és számos nemzetközi barokk zenei kurzus oktatója, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkásságát 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.

Idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját az Ava Trió, amely a Földközi-tenger térségéből indult hódító útjára, és több mint 160 koncertet tudhat mögött Európában és Kínában, illetve 4, a kritika elismerésében is részesült albumot adott ki. Az együttes 2024-ben a Jazzfest Budapest szervezésében játszott a virtuóz fiatal cimbalmossal, Horváth Áronnal, aki pályája kezdetén a népzene világában, majd Intergeese nevű jazz-zenekarával szerzett hírnevet, és egyre fokozódó sikerrel munkálkodik hangszere kifejezőeszközeinek tágításán. Játékukban Magyarország és a mediterrán régiók mélyen gyökerező zenei hagyománya az első pillanattól fogva egymásra talált, így a négyesfogat rendszeresítette az együttműködést, és idén szeptemberben kezdik meg első közös turnéjukat – ennek keretében hallhatjuk őket az Opusban.  

Az 1883-ban útjára indult Orient Expressz luxusvonat Nyugat- és Kelet-Európa kapcsolatának kultikus szimbóluma volt, amelynek eredeti útvonala Párizstól Bécsen és Budapesten át jutott el egészen Isztambulig. Később létrejött egy Budapestet Athénnal összekötő elágazás, és kialakítottak egy Milánón és Velencén áthaladó utat is. Az expresszt napjainkban már csak alkalomszerűen élesztik újjá, de az elmúlt másfél évszázad egyik legnagyobb úti kalandjába szerencsére így is belekóstolhatunk: Pasztircsák Polina koncertje valamennyi útvonal főbb állomásait érinti. Az énekesnő a 19. század második és a 20. század első felének dalaiból válogatta össze a műsort, amelynek gyönyörködtető változatosságát nemcsak a városok zenei levegője adja, hanem a késő romantika és a 20. század színes stílusának egyedi zeneszerzői megközelítései is. Pasztircsák Polina magyar-orosz származású énekes, aki Bikfalvy Júliánál, majd Mirella Freni magániskolájában tanult. 2009-ben a Genfi Nemzetközi Zenei Versenyen megnyerte az első díjat, a közönségdíjat és a szponzor díját is, ami egy csapásra elindította nemzetközi karrierjét. Repertoárja rendkívül széles: a 19. századi olasz operák mellett énekel Händel-, Mozart-, Wagner- és Richard Strauss-szerepeket, a koncertpódiumon pedig oratorikus művek és Mahler-szimfóniák rendszeres közreműködője. Rendkívül közel áll hozzá a dalok bensőséges és közvetlen kifejezésmódja, amelynek tematikus esteket szentel. Zongorista partnere, Jan Philip Schulze többek között Juliane Banse és Jonas Kaufmann megbecsült kísérőjeként, illetve kamarazenészként Európa-szerte turnézik; kisujjában van a német és francia dalirodalom, fő szenvedélye pedig a 20. századi és kortárs zenében való elmélyedés.   Pasztircsák Polina fotóit Giancarlo Pradelli készítette.

A kortárs koreai jazzéletben otthonosan mozgó Chin Sooyoung jazz-zongorista a New York Városi Egyetem zeneszerzés szakán szerzett mesterszakos diplomát, majd 2013-ban elnyerte az Amerikai Zeneszerzők, Szerzők és Kiadók Társasága (ASCAP) által adományozott Louis Armstrong Ösztöndíjat a Queens College zenei intézetében. Az utóbbi időben a szöuli Hongdae negyed jazzklubjaiban való fellépés mellett a modern és interdiszciplináris művészet területén is aktívan tevékenykedik. Első ilyen munkája a Saul Leiter fotóművész kiállításához kapcsolódó galéria-jazz zenemű, a „Tükör által homályosan”, amelyre a Szakamoto Rjúicsi- vagy a Pina Bausch-kiállításhoz hasonló, nagy hatású tárlatairól ismert Piknic galéria kérte fel. Emellett a híres zenei műsor, a Sing Again 3. évadjának győztesével, Isaac Honggal is adott ki közös lemezt, így igazán sokoldalú művészként vívott ki elismerést magának. 2024 és 2025 között, két évig a Koreai Kulturális Központ rezidens művészeként tevékenykedik Magyarországon, amelynek keretében tavaly magyar jazz-zenészekkel közösen adott koncertet a BMC-ben. A idei koncert különböző műfajokat képviselő művészek részvételével valósul meg. A közreműködők között találjuk az ausztriai székhelyű, koreográfusként és táncművészként Európa-szerte tevékenykedő Lim Semit; a karrierjét R&B és k-pop énekesként kezdő ROZU-t; valamint a Nemzeti Gugak Középiskola elvégzése után a Koreai Nemzeti Művészeti Egyetemen folytatott geomungo (koreai citera) tanulmányai mellett bel- és külföldön is gyakran fellépő Buen Hyun Jeit. A Mátyás-templom és a Szent István-bazilika ifjú szólóénekeseként tevékenykedő Kondorosi Lizett Alíz nem mindennapi szavalása emeli tovább az est fényét. Az est két részből épül fel, az első részben Chin Sooyoung zongorista standard jazzrepertoárját hallhatják az érdeklődők, a második részben pedig „a visszanyert fény” tematikájára épülő, költői dráma formátumú előadást tekinthetnek meg a koreai nemzeti függetlenség visszanyerésének 80. évfordulója tiszteletére. A második részben a dalszöveg- és forgatókönyvíró Yi Yeongyeong szövege egészíti ki az alkalomra írt mű zenéjét.

Az elmúlt évtizedben alighanem Tomeka Reid tette a legtöbbet azért, hogy a perifériáról a kortárs jazz középpontja felé mozdítsa a csellót. A chicagói AACM alkotói közegéből kiindulva Reid számos lemezt készített, mióta debütált Nicole Mitchell és a Black Earth Ensemble 2002-es, Afrika Rising című albumán. Kvartettjének harmadik lemeze, a 3+3 mégis az eddigi legkalandvágyóbb projektje zenekarvezetőként és zeneszerzőként egyaránt: merész és ezerarcú megközelítéssel tervez színtereket a csoportos improvizáció számára. Építve arra a mélységesen intuitív nyelvre, amelyet a kvartett már az Old New című, 2019-es albumon kidolgozott, Reid most hosszabb formák felfedezésére vállalkozik, minden korábbinál határozottabban tükrözve a szabad improvizációban szerzett gyakorlatát. A három darab élő koncertműsor módján kapcsolódik egymásba, miközben az együttes ráérős eleganciával szabályozza a folytonosan alakuló zenei beszélgetést. A kiterjesztett hangzásvilágban a csellóhang szervesen fonódik össze Mary Halvorson elektronikájával, aki 2024 januárjában az Amaryllis Sextet élén már nagy sikert aratott az Opusban.  

Orbán Bori zenekarának új lemeze életérzéseket örökít meg francia nyelven, magyar lélekkel. A szövegeket és dallamokat Miquèu Montanaro írta, számos találkozás és beszélgetés nyomán. Valamennyi dal az életről szól, az énekesnő érzelmeitől átjárva, szabadon komponálva a hagyományos francia és a magyar sanzon stílusában. A zenetörténet során a két kultúra nem egyszer érintkezett egymással: a magyar táncok nagy népszerűségre tettek szert a 17. századi Franciaországban, a 20. században pedig Jacques Prévert és Kozma József (Joseph Kosma) duója dolgozott ki egy csodálatos repertoárt, amely aztán számos film zenéjének és forgatókönyvének része lett. A 13. században az okcitán területről kiindult francia trubadúrköltészet fontossá vált magyar földön is, a trubadúrok modern képviselője, a régióból származó Montanaro pedig éppen nálunk, hazai zenészek között is otthonra talált. A dalokban találkozunk alvó lánnyal, szerelemmel teli erdővel, erdélyi lassú vonattal, pusztai tájjal és menekülő gyerekkel. Megismerjük a mindig szerelmes virágkötőt és a régi barátok szellemeit. A műsor talán Orbán Bori kissé melankóliára hajló lelki alkatát tükrözi, de minduntalan átcsillan rajta a remény. Tizenkét dal, csakúgy, mint az énekesnő első, Ma Chanson című lemezén. Újra, Encore une fois…  

Kellene valaki, aki uralkodik a hangok rendszerén, aki eléggé geniális lenne hozzá,hogy a rekonstruálót, sőt az archaikusat egyesíti a forradalmival.Thomas Mann: Doktor Faustus A Kölni WDR Stúdió első számú zeneszerző-alapítója, Herbert Eimert vajon mennyire érezte korlátnak, hogy kezdetben csupán Meyer-Eppler Hangkatalógusából, valamint Heinz Schütz improvizált hangjainak montírozásával, ritmizálásával, transzponálásával lehetett alkotni, új műveket létrehozni? Milyen távlatot jelenthetett zeneszerzői fantáziája számára ez az erősen behatárolt eszköztár, amelyben még a dodekafónia elveit sem alkalmazhatta? A változás úgy következett be, hogy 1953-ban Eimert közbenjárására a WDR művészeti munkatársként szerződtette a fiatal Karlheinz Stockhausent, aki Párizsban Messiaen óráit látogatta, emellett elsajátította a musique concrète technikáját. Karel Goeyvaerts hatására Stockhausen már 1951-ben megismerkedett a szerializmus elveivel, és 1952-ben, ugyancsak barátja révén felfedezte a szinuszgenerátort. A messiaen-i impulzus a rádiós méréstechnika e nehézkes instrumentumával, valamint Stockhausen kreativitásával és makacs kitartásával párosulva meghozta gyümölcsét. Radikálisan új zeneszerzői és esztétikai elvek mentén kezdetét veszi a Stúdió következő nagy korszaka. Így jutunk el Stockhausen: Die Konkrete Etüde ⅕ című művétől a Studie I. és Studie II. című elektronikus kompozíciójáig.

A hazaszeretetet fiatalkoromban Bartóktól kaptam, az ő zenéje mutatta meg nekem, milyen a hazám, rajta keresztül éreztem rá a népzenére, vagyis a népünk zenéjére, mert Bartók írta a mi népünk zenéjét, ő tudta talán legjobban kifejezni, milyenek vagyunk. Rajta keresztül éreztem meg a gyökereimet, népünk küldetését. „Időszerű felvetni a kérdést, hogyan sáfárkodik [Bartók] hagyatékával szűkebb hazája, Magyarország. Felhasználja-e saját kultúrája emelésére, táplálására, merít-e belőle annyit, amennyit meríthetne?” – kérdezte Kodály Bartók halálának tizedik évfordulóján, majd így folytatta: „Erre a kérdésre ma is nemmel kell felelnünk. Mi ennek az oka? Egyrészt egyénisége, másrészt a hazai zenei műveltség állapota. […] Bartók diadalmas, végleges hazatérésének feltétele a zeneileg művelt ország. Ennek munkálására kell összefogni minden tényezőnek. Ha majd egykor azokhoz is eljut művészete, akiktől ered: a néphez, s az megérti: akkor lesz magyar zenekultúra, akkor lesz igazán boldog a nép.” Bartók a legegyetemesebb és egyben a legújítóbb alkotója a magyarságnak. Művészete a klasszikus beethoveni hagyományra épült, újjáteremtette a magyar nemzeti zenét, és új európai nyelvet hozott létre. Ez az új művészet elsősorban a Kárpát-medence népdalkincséből sarjadt ki, az itt élő népek zenéjének sajátos fordulatait ötvözi a nyugati zenei hagyománnyal, szintézist teremtve különböző zenei világok között. Meggyőződésem, hogy Bartók szellemisége és művészetének üzenete Európa szellemi megújításának egyik példája és motorja lehet egyben. Jelentőségét majd akkor fogjuk megérteni, ha mindannyian meghalljuk zenekari Concertójának kezdetén a mélyvonósok dallamában Magyarország sorsának tragikumát. Ha meghalljuk, meg is értjük, ki ő nekünk. Keller András  

Hajdu Klára a hazai jazzélet kiemelkedő énekes-dalszerzője és tanára. Az utóbbi két évtizedben fellépett Európa és az USA számos nagyvárosának klubjaiban és fesztiváljain. Összetéveszthetetlen énekhangja és 2008 óta aktív, folyamatosan megújuló kvartettjének sajátos hangzása már védjeggyé vált. Az együttes jelenlegi tagjai egytől egyig a magyar jazz élvonalából kerülnek ki. Eddig megjelent lemezeik dalait Európától Mexikóig pörgetik a rádiók, több mint 30 országban streamelik a hallgatók, és Japánban is terjesztik.  Ezen az estén legújabb, Nostalgia című albumuk anyagát hallhatja a közönség. A lemezen saját szerzemények mellett olyan, az énekesnő számára meghatározó dalok is helyet kaptak, amelyek végigkísérték őt pályáján, és amelyekből mind szerzőként, mind előadóként a mai napig inspirációt merít. A zenekartól megszokott hangzáshoz Hajdu Klára férje és alkotótársa, Szakonyi Milán is csatlakozik különleges énekhangján, gitárokon és komponistaként, hogy együtt elevenítsék fel az utóbbi évek közös dalait.  

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozataA Modern Art Orchestra húsz éve kezdte meg működését, és azóta Magyarország egyik leginnovatívabb és legsokrétűbb zenei műhelyévé vált. A jubileum alkalmából háromrészes ősbemutató-sorozattal ünnepel az együttes a Budapest Music Center koncerttermében. A MAO–XX címmel futó sorozat mindhárom estje új kompozíciókat és különleges zenei világokat mutat be, ahol a kortárs jazz, a klasszikus hagyomány és a költészet egyaránt szerephez jut. A Modern Art Orchestra irodalmat feldolgozó sorozata új fejezetéhez érkezik. A korábbi, Weöres Sándor műveiből készült program folytatásaként, Nagy László versei kerülnek reflektorfénybe, a költő születésének 100. évfordulóján. Az este során elhangzó átdolgozások között szerepelnek olyan közismert és mélyen megrendítő költemények, mint Verseim verse, Ki viszi át a szerelmet?, Adjon az isten, vagy a Himnusz minden időben.A zenekar szerzői gárdája – Fekete-Kovács Kornél, Cseke Gábor, Bacsó Kristóf, Ávéd János, Subicz Gábor és Korb Attila – ezúttal is kimagasló színvonalon és egyedi hangzásvilágon keresztül szólaltatja meg a költői világot: egy olyan estét kínálnak, ahol a vers és a zene egyszerre szól az értelemhez és az érzelemhez.Az esten közreműködő vendégeink Keresztes Tamás színész és Pocsai Kriszta énekes. A sorozat további koncertjei:2025. október 31. 20:00 Modern Art Orchestra | ERKEL DUETTEK – Tisztelgés Erkel Ferenc előtt2025. november 29. 20:00 Modern Art Orchestra | EMERGING ECHOES – Ifjú zeneszerzők estje

A Makám az etno, a folk és a világzene egyik legnevesebb hazai képviselője. Az együttes Európa számos országában koncertezett Párizstól Várnáig, Krakkótól Splitig, és turnézott India nagyvárosaiban. Dalaikban a tradicionális zenék mellett a Távol-Kelet, a Balkán és a jazz hatása is fellelhető. A Makám hangzásvilágát az etnikus és a hagyományos európai hangszerek együttes megszólalása is teszi egyedivé. A zenekar legújabb korszakát a magyar népzene archaikus formái és a dal újrafelfedezése jellemzi. A közelmúltban megjelent lemezeik személyes hangvételű stílusát egzotikus ritmusok és lírai vallomások meghitt elegye adja. A Bartók és Kodály nevével fémjelzett örökség és korunk zenei elemeinek szintézise a Makám évtizedek óta változatlan hitvallása.  

Csapó Gyula zeneszerző 70. születésnapja alkalmából hallgatunk bele ezúttal abba, kik és milyen céllal settenkedtek az elmúlt 100 évben egy bizonyos „aranykor” körül a nyugati féltekén: Észak-, Dél-Amerikában és Európában. Az avantgárd klasszikus zene egyik origója, Varèse 1923-ban készült Octandre-ja mellett az UMZE három, mára bizonyítottan nagy életműből válogatta össze George Crumb, Claude Vivier és Franco Donatoni egy-egy kamaradarabját. A Crumb-mű speciális kottaképe igencsak megmozgatja a zenészek fantáziáját, így ezt a közönségnek is megmutatják majd. Csapó Gyula mellett az együttes magyarországi bemutatóval ünnepli a frankofón mester, Pascal Dusapin 70. születésnapját is. A hangversenyt a nemzetközi koncertélet elismert, sokat foglalkoztatott karmestere, Nagy Zsolt vezényli, a műsort pedig Vajda Gergely vezeti.

Az Impérial Quartet 2010-es alapításakor négy olyan zenész egyesítette erőit, akik hosszú évek óta szoros művészi kapcsolatot ápolnak egymással, és közös munkájuk mindmáig ebből az egyedi természetű, a zenekar másfél évtizedes múltján is túlmutató kötelékből táplálkozik. Az együttes zenéje a nagybőgő és a dob éber, tettrekész, nagyvonalú és stabil ritmusai köré épül, amelyekből éteri dallamok és szárnyaló lírai megszólalások ágaznak ki. A négy zenész a tradicionális zenékből és a transzzenei hatásokból éppúgy ihletet merít, mint a rock dinamikus erejéből, ugyanakkor mindig szerves egységre törekednek. A koncerten vendégként csatlakozik hozzájuk a Franciaországban élő neves magyar gitáros, Palotaï Csaba, aki az idei Vive le Jazz fesztivál rezidens művésze.  

Egy vadonatúj, experimentális zongoramű és egy 19. századi klasszikus egymás mellett. Hogyan lehet releváns a szólózongora műfaja most, a 21. század harmadik évtizedében? Milyen új módokon lehet hozzányúlni ma ehhez a sokoldalú hangszerhez, amelyre olyan óriások írtak maradandó műveket, mint Chopin, Liszt vagy Debussy? Egyáltalán, hogyan viszonyulunk a zongorához ma? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Csabay Domonkos, Junior Prima-díjas zongoraművész koncertje, amelyen Chopin 24 prelűdje mellett bemutatja a Bartók-Pásztory-díjas fiatal komponista, Kecskés D. Balázs új posztlúdium-sorozatát is. A hangverseny során Domonkos és Balázs egyaránt beavatja a közönséget abba, hogy milyen zenéket játszottak a 19. századi szalonokban, ahogyan arról is beszélgetnek majd, hogy mit jelent egy kortárs alkotó számára a gazdag zongora-repertoár. Az esemény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

A két szólóműsorból álló koncert első felében Laura Perrudin játszik, aki már kisgyerekként elkezdte felfedezni a legkülönfélébb zenei műfajokat és hangforrásokat. 2008-ban Philippe Volant egy kromatikus, pedál nélküli hárfát épített számára, amellyel életre kelthette szerzeményeinek kiismerhetetlen, kanyargós harmóniavilágát. Kalandos zenei útjának következő állomására az elektronikus kromatikus hárfa segítségével jutott el, amellyel Amon Tobin, Björk, Portishead, Mica Levi vagy a Flying Lotus hangzásait éppúgy képes megidézni, mint Debussy, Ravel vagy Wayne Shorter impresszionista harmóniáit. Elektronikus zenei kísérleteiből intenzív és virtuóz élő előadások születnek, amelyeket egyedi hangszere mellett különleges énekhangja is formál. A koncert második felében az idei Vive le Jazz fesztivál rezidens művésze, Palotaï Csaba lép színpadra. A gitáros új, Soulbread című műsora tíz év távlatából válaszol a The Deserter című szólóalbumára, amely nem csak a BMC Records katalógusának egyik legfényesebb gyöngyszeme, de nagy nemzetközi visszhangot is kiváltott. A Soulbread repertoárjában visszatérnek a szökkenő finger-picking motívumok, ismét lesz egy kis elektronikus mélyrepülés, proto-jazz és néhány szívet marcangoló urbánus románc. Palotaï Csaba kezében az elektromos gitár a magány felfedezésének tökéletes eszközévé válik – egy újabb hommage az elbitangolt lelkeknek es az elbukott hősöknek. Az anyag a közeljövőben lemezen is megjelenik, ismét a BMC Records kiadásában.  

Workshop zeneiskolai vonószenekarokkal Bartók zongorasorozatának az EMB kiadónál megjelent átirataiból.Az évek óta folyó Mikrokozmosz vonósokra projekt következő állomásaként most Bartók zongorára írt sorozatának az Editio Musica Budapest kiadónál megjelent négykötetes, vonós hangszerekre készült átirataiból a II. kötet részletei hangzanak el, gyermek- és ifjúsági zenekarok előadásában. A workshop típusú rendezvényen lehetőség nyílik az elhangzó darabok jellegzetességeinek és a vonószenekar-pedagógiában betöltött szerepüknek részletesebb megismerésére is, ugyanakkor a koncertszerű előadás az eddig csak zongorán hallott művek új arculatának felfedezése által minden érdeklődőnek különleges élménnyel szolgálhat.

A kromesztézia a szinesztéziák, vagyis érzékszervi asszociációk legzeneibb fajtája, amikor a hallott hangok egy szín, alak vagy mozdulat benyomását is előhívják a befogadóban. Erre épít Antoine Berjeaut új projektje: a trombitás a hangok és a színek közös rezgéseit kutatja azáltal, hogy a kompozíciókban a vizuális művészetekre jellemző fogalmakat és eljárásokat használ. Úgy játszik a kontrasztokkal és árnyalatokkal, ahogyan a hangsorokkal és harmóniákkal, és a dallamíveket egy állandó mozgásban lévő világban követi le. A Chromesthesia című lemez 2022-ben jelent meg a Makaya McCraven produceri közreműködésével készült, nagy sikerű Moving Cities című album folytatásaként; a zenekarvezető oldalán a francia jazzszcéna olyan kiválóságait találjuk, mint az idei Vive le Jazz fesztivál rezidens művésze, Palotaï Csaba.   

Négy kéz és húsz ujj „ropja” majd a táncot a zongorabillentyűkön az Egri & Pertis Zongoraduó „Áthallások” című, a társművészetek kölcsönhatását bemutató koncertsorozat őszi estjén. Tudott-e néptáncolni Weiner Leó és uralták-e ezt a műfajt zeneszerző kollégái? Aligha. Annál figyelemreméltóbb, milyen meghatározó szerepet játszott a néptánc a klasszikus zenetörténetben. Nemcsak önálló zenei műfajok kialakulásához vezetett, hanem számtalan különleges kompozíció keletkezését ihlette. Ebből a színes anyagból hallhat válogatást a közönség: többek között Schubert, Dvořák, Grieg és Weiner Leó alkotásai hangzanak el. De nemcsak a billentyűkön, hanem a színpadon is megjelenik a néptánc, amelyet a hangverseny két művészvendége, Számfira-Nagy Zita és Számfira Máté, a Népművészet Ifjú Mesterei címmel kitüntetett néptáncos duó mutat be. A rövid színpadi beszelgetésben mesélnek majd arról is, hogy fordított irányban milyen az áthallás, befolyásolta-e a klasszikus zene a néptáncot. Az „Áthallások“ háziasszonya ezúttal is Becze Szilvia, a Bartók Rádió népszerű szerkesztő-műsorvezetője lesz.A sorozat támogatója az OTP Bank.Az Egri-Pertis Duó fényképét Mező András készítette.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

A gitáros Sal Salvador (1925–1999) kvintettje még a Blue Note első híres lemezsorozatában szerepelt, nem sokkal Monk és Bud Powell után. Mégis elfeledték, akárcsak szaxofonosát, Frank Socolow-ot. Salvador 1945-től játszott a keleti parton, majd Stan Kenton zenekarához csatlakozott. Szerepelt a híres Jazz on a Summer’s Day című koncertfilmben is. Muzsikus pályafutása jelentős részét tette ki a különleges pengetési technikájának tökéletesítése, de gitáriskolát is írt tanárként. Blue Note-lemezén fölényesen könnyed, lendületes, mégis letisztult játék hallható, Charlie Christian gitáros és a bebop nyelve mögött alakították stílusát. Ő és Socolow is kerülték a modorosságot, ami zenéjüket különösen közvetlenné teszi. Ezt a karaktert Komjáti Áron gitáros idézi meg a koncerten, Socolow szólamát pedig Dennert Árpád szólaltatja meg, aki szintén a sallangmentes játékról ismert. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

A kvartett zenéjét egyfelől a szabadság, az energia és a groove, másfelől a lélekteli, spirituális dimenziókba emelkedő párbeszéd határozza meg. Debütáló albumuk, a Goes Without Saying, But It's Got To Be Said legelső koncertjük felvételeként jelent meg 2020-ban, viharos free jazz megszólalásokkal, vibráló érzelmekkel, lírai dallamokkal és az ősi rituálékat idéző intenzitással. A portugál trombitás, Luís Vicente és az amerikai származású szaxofonos, John Dikeman az európai improvizációs szcéna élvonalában törekszik a hagyomány és a szabad újítás kiegyensúlyozására, a mesteri nagybőgős, Brad Jones olyan zenészekkel játszik, mint Ornette Coleman, Misha Mengelberg vagy James Brandon Lewis, míg Hamid Drake a kortárs jazz egyik leginspirálóbb ütőhangszerese. A négyesfogat második albumának anyagával érkezik, amely október elején jelenik meg.  

A zongoraművész és filmzeneszerző Krzysztof Komeda a modern lengyel jazz egyik úttörő alakja volt, akinek munkásságára már sokan és sokféleképpen reflektáltak, életműve azonban még mindig kimeríthetetlen ihletforrásnak bizonyul. Piotr Schmidt jazztrombitást a Tribute to Tomasz Stańko (SJRecords, 2018) című album sikere nyomán Krzysztof Balkiewicz, a Komeda hagyatékának ápolásával megbízott alapítvány elnöke kereste meg a zongorista hat újonnan felfedezett, még kiadatlan kompozíciójával. Ezek a darabok a Moja słodka europejska ojczyzna című lemezen szerepeltek volna, de végül nem kerültek rá, és az archívum mélyére süllyedtek. A feledéstől Schmidt feldolgozásai mentették meg őket, amelyek 2022-ben a Komeda Unknown 1967 című albumon jelentek meg, élőben pedig azóta is megszólalnak Európa-szerte.  

Marek Napiórkowski a lengyel jazzszíntér egyik vezető gitárosa, aki sokoldalú művészként alakította ki egyedi, kategóriákba nem sorolható zenei nyelvét: minden projektjében újabb és újabb világokat nyit meg a hallgató előtt, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak össze védjeggyé vált gitárhangzásával. A KonKubiNap trió az egyik legrégebb óta fennálló zenekara, amelyben a lengyel jazz két hasonlóan kiemelkedő képviselője is részt vesz: a Napiórkowskival hosszú ideje együtt dolgozó Robert Kubiszyn nagybőgős, aki a gitáros négy lemezének is producere volt, illetve a sokszoros díjnyertes, több mint 150 albumot jegyző ütőhangszeres, Cezary Konrad. Koncertjeiken energikus, spontán improvizációk éppúgy megszólalnak, mint beszédes szólók és kifinomult, lírai balladák.

Hania Derej a lengyel jazz fiatal generációjának egyik kitűnő képviselője zeneszerzőként, zongoristaként és karmesterként egyaránt. Számos műfajban alkot a jazztől a kamarazenén át a film- és elektronikus zenéig. Nemrég alapított triójával azt a célt tűzte ki, hogy olyan jazzalapú zenei világot teremtsenek meg, amely mindvégig gördülékeny és dallamos marad. Egyszerre dinamikus és gyengéd repertoárjuk leginkább áttört kamarajazzként írható le, amelybe neoklasszikus harmóniák és filmzenés fordulatok vegyülnek, a kontrasztáló elemek pedig árnyalatokban gazdag, impresszionista hangzást hoznak létre. A trióhoz ezen a koncerten Krzysztof Kuśmierek szaxofonos is csatlakozik, aki vendégként ad további színeket Hania kompozícióihoz.

„Ez már nem az a boldog idő, amikor minden tárgy körül az ifjúság dicsfényét látjuk, hanem fatális felismerése egy nyomorult valóságnak, amelyet fantáziámmal (hála érte Istennek), amennyire lehet, igyekszem szépíteni.” 1824-ben írta e sorokat Franz Schubert bátyjának, Ferdinandnak. Hogy Schubert zeneszerzői gondolkodásában a szépség központi szerepet játszik, azt aligha kell bizonygatni bárkinek, aki akár csak néhány percnyi Schubert-zenét hallott életében. Csakhogy éppen a 19. század elején a zeneesztétikai gondolkodásban elkezdte átvenni a „szépség” fogalmának kitüntetett helyét a „fenséges” fogalma, a Schubert-dallamok szavakkal megragadhatatlan, földöntúli szépsége tehát egy korábbi korszak, Mozart és Haydn korszakának lenyomata. A Csalog Gábor és két zenésztársa, Varga Oszkár és Varga István előadásában megszólaló B-dúr zongorás trió (B. 898), amelyet 1827-ben kezdett komponálni Schubert, de csak egy évvel később, halála évében fejezett be, mind a „szépség”, mind a „fenséges” fogalmának zenei megjelenítésére számos példát kínál, az est első felében Fazekas Gergely zenetörténész részvételével zajló beszélgetés során pedig nemcsak a zeneesztétikai változásról esik majd szó, hanem a schuberti szépségfogalom további példái is előkerülnek. Persze senki ne várja, hogy az est folyamán fény derül arra, miben is rejlik a Schubert-zene szépségének titka, hiszen azt legfeljebb találgatni lehet, megfejteni nem. És ez így van jól.

Egy zenepedagógiai koncepció története Az elmúlt 40 év alatt nemcsak a zene, hanem a zeneszerzés is alapvető paradigmaváltáson ment keresztül. Ennek illusztrálására nem elég bemutatni a kompozíciókat, mivel ezek csak implicit módon foglalják magukba azt az utat, mely a művek gondolatiságát, kérdésfeltevését illusztrálja. Zeneszerzői tevékenységemet ezért pedagógiai kutatásaimon keresztül tudom legjobban bemutatni. A székfoglaló előadás kerete a 80-as évek közepén a párizsi IRCAM-ban indított kutatás története. A hangszintézis, a zenei mozdulatok elemzése és programozása, valamint a digitális hangszerek tervezése egy zenei kommunikációs módszer pedagógiájának eddig nem, vagy ritkán alkalmazott alap elemei. A hagyományos képzésen túl ezt a három területet javaslom egy komplex zenei fejlesztő pedagógiába integrálni: 1) Szenzoriális intelligencia fejlesztése (a hallgatástól a megértésig) 2) Az osztott intelligencia ember és gép között 3) A kollektív intelligencia (szociális virtuozitás) fejlesztése a kolletív szabad improvizáláson keresztül. Ifj. Kurtág György a budapesti Zeneakadémián Petrovics Emil osztályában végzett, de az Új Zenei Stúdió volt rá legnagyobb hatással, amelynek már aktív tagja volt ez idő tájt. Mestereinek Eötvös Pétert, Mesías Maiguashcát és Grünwalsky Ferencet, valamint David Wesselt és Barre Phillips-et tartja. A párizsi IRCAM-ban dolgozott és részt vett Pierre Boulez Repons című darabjának amerikai turnéján. A bordeaux-i egyetemhez tartozó komputer zenei laboratórium a SCRIME alapító tagja. Zenepedagógiai kutatásai egy zenei kommunikációs módszer kidolgozása felé orientálták, az ebből készülő doktori disszertáció folyamatban van. Napjainkban a Barre Phillips által alapított európai improvizációs központ, a CEPI elnökeként a szabad improvizáció, mint autonóm művészet elismerését és egy interaktív archívum koncepcióját tartja legfontosabb tevékenységének. Felvételei a müncheni ECM-nél és a budapesti BMC Records-nál jelentek meg.

Részletek hamarosan...

John Zorn misztikus univerzumát és a néhai The Best Bad Trip korszakalkotó zsánerét felidézve, alig néhány hónapja létrejött egy újabb fiatal csillag a budapesti orientális jazz kacifántos galaxisában. A Platypus egy olyan okkult mitológia köré szerveződött, amelyet a zenekarvezető, Kapusi Viktor szaxofonos már évtizedek óta álmodik és épít. Most kiteljesedni látszik ez a mítosz, amelyre picit mind emlékszünk, és amelyet a zenekar szakrális szertartások formájában kíván a közönségnek végre elmesélni. Az együttest az alternatív jazzszíntér fiatal képviselői alkotják, akik olyan zenekarokból lehetnek ismerősek a hallgató számára, mint a Kinetic Erotic, a Deus Ex Quartet, a Négyessy Barnabás Quartet, a Mordái, a Giliszta, a Hari_drama vagy a The Acoustic Manual Techno Sessions.

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n oktatja.Sorozatunk októberi állomásán Grunwalsky Ferencre emlékezünk, vendégünk lesz ifj. Kurtág György, zeneszerző.  TÁNCALAKmagyar zenés film, 2002, 68 percrendező, forgatókönyvíró, operatőr: Grunwalsky Ferenczene: ifj. Kurtág Györgyvágó: Kabdebó Katalinproducer: Ozorai AndrásSzereplő:Ladányi Andrea, táncművészA film főszereplője, "a feléledő test" útja: látomások és megpróbáltatások sora. Ladányi Andrea mozgása, a szépség, a sport, az akrobatika, a klasszikus és a modern tánctudás keveréke. Táncalakja jelenség, amely klasszikus görög szobrokat idéz, és amely egyszerre mai és földön kívüli. Mint a bolygók mozgása "nem egyéb, mint különböző hangokból álló szüntelen, mozgás és muzsika mely halad, hogy mérföldköveket állítson az idő mérhetetlen folyója mellé." (Kepler)A kamera megközelítési, közvetítési technikája, figyelme makacsul és kitartóan a zenére, a táncos mozgására és alakjára, testének létére figyel. Kizárólag a képre, a fényre, a zenére, a táncra, és az emberi emlékezet képeire épít. Nádler István vonalai átrajzolják, ecsetvonásai átszelik a filmkockákat. Orbán Ottó versén kívül nincsen benne szöveg.A film tánc, zene és emlékek sora, melyben a fotók, a tánc és a filmi képalkotás a XX. század dokumentumaival keverednek egybe.   A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: ifj. Kurtág György, zeneszerző

Részletek hamarosan...

A berlini bázisú Ohrenschmaus trió kalandvágyó és virtuóz improvizációival szerezte nemzetközi hírnevét. A 2017-ben alapított zenekart a kanadai trombitás-zeneszerző, Lina Allemano vezeti, két tettestársa pedig a norvég bőgős, Dan Peter Sundland és a német dobos, Michael Griener, aki az Oùat tagjaként már kétszer is fellépett az Opusban. Zenei világuk egyaránt dallamos és gesztusszerű; repertoárjukat Allemano különleges kompozíciói alkotják, amelyeket igazi csapatként, a párbeszéd, a spontaneitás és az új hangzások felfedezésének jegyében szólaltatnak meg. Rats and Mice című debütáló albumuk 2019-ben számos kedvező kritikát kapott, tavaly pedig második lemezükkel jelentkeztek Flip Side címmel. 2020-ban a Jazzfest Berlin kiemelt produkciójaként léptek fel.

Pertis Jenő életművében meghatározó elem az irodalmi ihletés. A sumér–akkád varázsmondókáktól Eugène Guillevic és William Butler Yeats versein át a Kalevaláig számtalan alkotás késztette a szerzőt komponálásra. Az idei emlékkoncerten Pertis Jenő magyar irodalmi inspirációiból, illetve azok zenei újjászületéséből hallhat válogatást a közönség. A műsor érdekessége, hogy nemcsak versek (Szabó Éva és József Attila költeményei), hanem Lázár Ervin meséi nyomán keletkezett kompozíciók is elhangzanak, utóbbi esetében ráadásul szöveg nélkül, csak zongorán. A hangverseny elején pedig még egy ősbemutató is elhangzik csembalón.

Az Ephemere formációt két kiváló fiatal énekesnő, Caussanel Izabella és Orbay Lilla alapította. A zenekarban hazai és nemzetközi díjakkal elismert, az új generációhoz tartozó zenészek játszanak. Kompozícióik a 20. század első felének jazz- és sanzonvilágát idézik meg kortárs elemekkel, így teremtik újra a bárok bensőséges, meghitt atmoszféráját. A zenekar repertoárja rendkívül sokszínű: saját, magyar és francia nyelvű dalok mellett jazzsztenderdek, francia sanzonok és világzenei hatások is helyet kapnak benne, mindezt egyedi hangzásvilággal ötvözve. Tavaly nyáron megjelent második albumuk Addig megyek címmel, a győri Magyar Kultúra kiadásában. Az Ephemere név a tiszavirág francia megfelelőjéből ered, de a zenekar új jelentéssel ruházza fel a kifejezést: számukra az újjászületést és a pillanat megélését jelképezi.  

Várallyay Petra szólóprojektjével visszatérő fellépő az Opus színpadán. Karakteres zenéjét a modális jazz harmóniavilága, a balkáni zene aszimmetrikus lüktetése és távol-keleti hangrendszerek egyaránt inspirálják. Egyéni játékmódjában a kortárs zenei hangszíngazdagság éppúgy jelen van, mint a népzene beszédszerűsége, a jazz kötetlensége vagy a rockzene nyersesége. Szólókoncertjén fontos szerepet kap az élő loopolás, új dimenziót nyitva a hangszerek és énekhang színpadi megszólalásában. A pillanat varázsában születő zenei anyag egyaránt épít konkrét kompozíciós elképzelésekre és improvizációra, így lesz egy szál énekhangból polifonikus kórushangzás, melankolikus hangképekből dinamikus zenekari megszólalás – az ismétlődés és megismételhetetlenség izgalmas kettősségében. Várallyay Petra jazz-zongora, jazzének, klasszikus hegedű és jazz-zeneszerzés tanulmányait a budapesti Bartók Konziban, a Zeneakadémián, valamint a hollandiai Conservatorium Maastricht jazz tanszakán végezte. Alkotóként és előadóként ugyanúgy jelen van az underground zenei szcéna kultikus koncerthelyszínein, mint a legnívósabb hangversenytermek színpadán, dolgozott már Bobby McFerrinnel és Yo-Yo Mával, fellépett számos hazai és külföldi fesztiválon a műfajok széles spektrumát bejárva. 2014-ben alakult progresszív fúziós jazztriójával számos nemzetközi elismerést tudhat maga mögött, köztük a 2017-es Sibiu International Jazz Competition „Best Instrumentalist” díját, valamint Deadline Haze című lemezükkel a független előadók és alkotók elismerésére létrehozott Independent Music Awards (USA) közönségdíját. Az elmúlt években Orszáczky-díjat, Junior Artisjus és Junior Prima díjat, valamint a Vukán György által alapított zongoraimprovizációs verseny fődíját, a Creative Art díjat vehette át.

A 2020-ban alapított, bécsi bázisú Amadeus Triót az egyik legkiválóbb kamarazenei együttesként tartják számon a nemzetközi zenei életben. Számos sikeres koncertet adtak a világ legnevesebb koncerttermeiben, nemrég pedig felvették Ludwig van Beethoven, Franz Schubert és Fritz Kreisler összes trióját tartalmazó lemezsorozatuk első részét. Ezen a koncerten a zongoratrió történetének két meghatározó darabját játsszák. Beethoven Esz-dúr triója nemcsak a műfaj történetének viszonylag korai képviselője, hanem a szerző első nyomtatásban megjelent műve is. Az 1790-es években, Bécsben készült, elegáns és vibráló hangulatú darab a klasszikus hagyományokat a romantika bimbózó megnyilatkozásaival társítja, amiből briliáns dialógusok születnek a három hangszer között. Csajkovszkij mély érzelmektől átitatott zongoratriója majdnem egy évszázaddal később íródott, a szerzővel szoros barátságban álló zeneszerző, zongoraművész és karmester, Nyikolaj Rubinstein emlékére. A szenvedélyes, lírai hangú kompozíció két nagyszabású tételben ölt testet, amelyek a szívből jövő gyászt egyesítik a hatásos zenei történetmeséléssel – két művész kapcsolatának megindító emlékműveként.  

A koncert egymás mellé állítja Johann Sebastian Bach és fiainak műveit, megmutatva, milyen sokszínű és különböző zenei nyelvet beszéltek apa és fiai. Johann Sebastian Bach két csembalóversenye mellett két fiának - Wilhelm Friedemann, a „hallei Bach” és Johann Christian, a „londoni Bach” -  egy-egy versenyműve hangzik el.  Az utóbbi mű érdekessége, hogy Mozart ültette át versenymű formába.

Mozart egyik leggyakrabban játszott operája a Don Giovanni, amely 1787. október 29-én szólalt meg először a prágai Nostitz Színházban. A nyitány az egész opera kulcsfontosságú motívumait összefoglalja, és előre jelzi drámai karakterét is. A mű 1787 során íródott, és az bizonyos, hogy Mozart néhány részt – köztük a nyitányt – már Prágában, alig a bemutató előtt komponált meg.Camille Saint-Saëns 1872-ben, Auguste Tolbecque cselló- és gambaművész számára írta első csellóversenyét. S műfajban megszokott háromtételes forma helyett a zeneszerző egyetlen tételben alkotta meg a művet, három, szorosan összefüggő részre osztva azt. Saint-Saënst itt a kontrasztok mestereként ismerhetjük meg – néha viharos és drámai, máskor álmodozó és lírai hangvételt választ.Dvořák Cseh szvitje remekül tanúskodik a zeneszerző spontán dallami invenciójáról és kifinomult hangszerelői készségeiről. A mű a Szláv táncok egy évvel korábban elkészült első sorozatának hangulatát viszi tovább és bontakoztatja ki. A Prágai Kamarazenekar Európa négy legrégebb óta fennálló kamarazenekarainak egyike: 1951-es alapításától kezdve megszakítás nélkül folytatja tevékenységét. Tagsága 34 zenészből áll, amely nagyjából a Mozart korabeli zenekarok méretének felel meg, és karmester nélkül is képes játszani. Európai fellépései mellett a PKO tíz turnét járt végig Dél-Amerikában, tizenhatot az Egyesült Államokban és Kanadában, és kilencet Japánban. Dali Gutserieva 1999-ben született, és hatévesen kezdett zenével foglalkozni. Számos neves zenei verseny (köztük a Nouvelles Etoiles International Music Competition, a salzburgi Grand Prize Virtuoso International Music Competition és a VII. Odin International Contest) győztese, illetve díjazottja. Az elmúlt évadokban fellépett Daniel Oren és a Covent Garden Sinfonietta, illetve David Geringas és a Geringas Chamber Orchestra társaságában, több oárizsi, brüsszeli, amszterdami és londoni fellépés mellett. Emmanuel Plasson karmester nemzetközi karrierje a szimfonikus és operarepertoárra egyaránt kiterjed. 1994-ben megnyerte a Donatella Flick Nemzetközi Karmesterversenyt. Nem sokkal később két évadra meghívták a New York-i Metropolitan Opera asszisztens karmesterének. 2020 áprilisáig a Hawaii Opera elsőkarmestere és művészeti vezetője volt. Világszerte vezényelt olyan együttesek élén, mint a BBC Philharmonic Orchestra, a New York Opera Society, a Royal Ballet at Covent Garden vagy az Orchestre de la Suisse Romande.

Az Israeli Chamber Project (ICP) egy vonósokból, fúvósokból, hárfából és zongorából álló dinamikus együttes, melyet napjaink legkiválóbb izraeli muzsikusai hoztak létre azzal a céllal, hogy kamarazenei koncertek mellett oktatási és ismeretterjesztő programokkal lépjenek a közönség elé. „Világklasszis szólistákból alakult zenekar, melyben a játékosok az egyéni ambíciókat háttérbe szorítva egyként gondolkodnak, lélegeznek és játszanak” (Time Out New York). Az ICP fellépett már többek között a Carnegie Hallban, a Kennedy Centerben, a philadelphiai Kimmel Centerben, a San Franciscó-i Herbst Theatre-ben, a londoni Wigmore Hallban és a tokiói Suntory Hallban. Műsoraikon eredeti művek, felkérésre komponált új darabok, valamint a szimfonikus repertoár kifejezetten az együttes számára készített feldolgozásai szerepelnek.

Az Eastern Boundary Trio tagjai az improvizáció nagyszerű mesterei, így produkciójuk szellemisége, zenei mondanivalója élőben tud igazán kiteljesedni. Koncertjeiken saját szerzeményeiket hallhatjuk szabad rögtönzésekkel társítva, amelyekben zenei gondolatok lépnek ország- és műfaji határokon átívelő párbeszédre, az improvizáció ereje által egységbe kovácsolva. Joe Fonda a New York-i avantgárd szcéna jelentős alakja, aki játszott többek között Anthony Braxton és Dave Douglas különböző formációiban, emellett számos amerikai és európai zenei műhely tagja. A hazai és a nemzetközi jazzélet elismert művészeivel, Borbély Mihállyal és Bágyi Balázzsal, illetve Michael Jefry Stevens amerikai zongoristával közösen alakították az Eastern Boundary Quartet formációt, amely időnként triófelállásban is dolgozik, ezúttal így mutatkoznak be az Opusban.

Beethoven akkor írta élete első és utolsó balettjét, amikor a bécsi udvari színház intendánsa, Braun báró felkérte, hogy komponáljon zenét a híres olasz koreográfus, Salvatore Viganò Prométheusz teremtményei című librettójához. A nyitány még 1800-ban elkészült, megelőzve Beethoven ma jóval ismertebb alkotásait a műfajban: az Egmontot, a Coriolanust vagy a Leonora-nyitányokat.Az a-moll zongoraverseny Grieg életművének és egyúttal az egész norvég zeneirodalomnak is az egyik leggyakrabban játszott darabja. A háromtételes mű nemcsak romantikus sodrásával hívja fel magára a figyelmet, hanem a Grieg által a műfajba oltott, skandináv folklórban gyökerező dallamokkal és harmóniákkal is.Jan Václav Hugo Voříšek a zenetörténet klasszikus stílusának egyik legfontosabb cseh képviselője, akinek munkássága ugyanakkor már a romantikus stílust is megelőlegezi. D-dúr szimfóniája 1821-ben készült el, és hamarosan még Beethoven elismerését is kivívta, akinek korai műveihez a későbbi elemzők gyakran hasonlították. A Prágai Kamarazenekar Európa négy legrégebb óta fennálló kamarazenekarainak egyike: 1951-es alapításától kezdve megszakítás nélkül folytatja tevékenységét. Tagsága 34 zenészből áll, amely nagyjából a Mozart korabeli zenekarok méretének felel meg, és karmester nélkül is képes játszani. Európai fellépései mellett a PKO tíz turnét járt végig Dél-Amerikában, tizenhatot az Egyesült Államokban és Kanadában, és kilencet Japánban. Adam Gutseriev zongoraművész 2005-ben született, jelenleg a berlini Kalaidos Musikhochschule hallgatója. Zenei pályája ötéves korában vette kezdetét. 11 évesen megnyerte a fiatal zongoristák 7. AMIGDALA nemzetközi versenyét Olaszországban, és azóta is több rangos megmérettetés győztese, illetve díjazottja lett. Rendszeresen koncertezik Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban és számos más országban.  Emmanuel Plasson karmester nemzetközi karrierje a szimfonikus és operarepertoárra egyaránt kiterjed. 1994-ben megnyerte a Donatella Flick Nemzetközi Karmesterversenyt. Nem sokkal később két évadra meghívták a New York-i Metropolitan Opera asszisztens karmesterének. 2020 áprilisáig a Hawaii Opera elsőkarmestere és művészeti vezetője volt. Világszerte vezényelt olyan együttesek élén, mint a BBC Philharmonic Orchestra, a New York Opera Society, a Royal Ballet at Covent Garden vagy az Orchestre de la Suisse Romande.

„A Rosetta Stone, vagyis rosettai kő egy 1799-ben, az egyiptomi Rosetta városában talált, hatalmas történelmi jelentőségű gránitdarab, amelyre három ókori nyelven, egyiptomi démotikus írással, görögül és egyiptomi hieroglifákkal is felírták ugyanazt a szöveget. Mivel a görög nyelvet már ekkor is jól ismerték, ez kő volt a kulcs a hieroglifák megfejtéséhez. Minket a kifejezés metaforikus jelentése izgat leginkább: a rosettai kő ebben az értelemben egy olyan elem, gondolat, ötlet vagy koncepció, amely kulcsként szolgál komplexebb valóságok megismeréséhez, akár misztikus dimenziók dekódolásához is. Amikor zenét írok, pont így működök: jön egy fuvallat, egy ötlet, és ebből a kicsi elemből, mint egy kis puzzle-darabból, rakódik össze később a teljes kép. Ezeket a kezdeti ötleteket sokszor felveszem telefonnal, mert érzem, hogy izgalmas lehetőségek és útvonalak vannak bennük elrejtve. Később, amikor eljön az ideje, előveszem ezeket a pár másodperces felvételeket, és megírom a teljes kompozíciót. A később létrejövő zenei valóság látens módon és a maga teljességében már jelen volt az eredeti kis kapszulában is. Ezek a valóságok nemcsak megíródnak, hanem minden egyes alkalommal újra is íródnak az élő, színpadi előadásnak és az improvizációknak köszönhetően. A Rosetta (S)Tone egy kollektív, szabad kibontakozás, amelyet hozzám közel álló, fantasztikus muzsikus kollégákkal együtt élhetek meg” – mondta el Szabó Dániel.

A 2022-ben alakult Cafuné zenekar koncertjein különleges feldolgozások és saját darabok szólalnak meg, amelyek középpontjában a brazil zene áll. Vokális és instrumentális dalok váltják egymást sokszor egyveleget alkotva, improvizációkkal fűszerezve. A zenekar repertoárjában nemzetközi viszonylatban is ritkán hallható brazil muzsika szólal meg, amely pezsgést, eleganciát, virtuozitást, szabadságot, melankóliát és vidámságot egyesít. Feltűnő a vokális kultúra ösztönössége is, hiszen több alkalommal a három Pataki testvér együtt énekel. Stummer Márton gitárjátékát, amely a brazil zenét sokszor modern elemekkel vegyíti, a ritmusszekció kreatív elemekkel egészíti ki. Az együttes eddig három nagylemezt jelentetett meg, de koncertjeiken folyamatosan megújuló programmal találkozhat a közönség. Koncertjük címe ezúttal A noite da saudade, azaz a vágyakozás estéje, a műsoron pedig többek között Elis Regina, Baden Powell és Cartola dalai szerepelnek majd.  

A Dohnányi Quartet immár kilencedik éve tematikus koncertsorozat keretében mutatja be a BMC Könyvtár közönségének a vonósnégyes-irodalom közismert és különleges alkotásait. Az idei sorozatban a műfaj legfontosabb remekművei, a kései Beethoven-kvartettek mellett XX. századi magyar zeneszerzők, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Seiber Mátyás és Gárdonyi Zoltán utolsó vonósnégyesei szólalnak meg.

Alexander von Schlippenbach a free jazz és az avantgárd zene élő legendája, aki zongorajátékában harmonikusan ötvözi a szabad improvizáció és a kortárs klasszikus zene elemeit. Karrierje során számos zenekart alapított, és olyan kiváló zenészekkel dolgozott együtt, mint Evan Parker vagy Paul Lovens. Zenésztársai ezen az estén az ifjabb magyar jazzgeneráció nemzetközileg is jegyzett tagjai lesznek: Ajtai Péter a hazai avantgárd zenei színtér meghatározó személyisége, aki a hagyományokkal és a konvenciókkal szakítva alkot egyedi hangzásvilágú zenéket, míg Gyárfás Attila a szabad improvizáció és az egyedi hangzások keresése iránti szenvedélyéről vált ismertté. A koncert különleges alkalom tehát arra, hogy a hazai szabadzenei szcéna két élvonalbeli képviselőjének társaságában, élőben hallhassuk az európai jazztörténet egyik legjelentősebb alakját.

Niccolò Paganini a zenetörténet legnagyobb hatású hegedűvirtuóza, aki előszeretettel komponált is hangszerére – természetesen olyan darabokat, amelyeket valójában csak ő maga volt képes eljátszani. Káprázatos virtuozitásával és lehengerlően szuggesztív előadásmódjával egyaránt kiérdemelte az ördög hegedűse címet. A 24 Caprice olyan szólóhegedűre készült karakterdarabok sorozata, amelyek mindegyike más és más technikai kihívást helyez a középpontjába, ugyanakkor egy határozott hangulatot, érzelmet is megjelenít. Napjainkban a Caprice-ok egy-egy tagja elsősorban ráadásként hangzik el a világ hangversenytermeiben; a teljes sorozatot egyazon koncerten ritkán hallani, hiszen előadásuk még két évszázaddal keletkezésük után is szinte emberfeletti teljesítményt követel a hegedűsöktől. Magyarországon eddig kétszer volt ilyen jeles alkalom: az 1970-es években Szenthelyi Miklós, az 1990-es évek közepe táján pedig Lendvay József hegedűművész vállalkozott arra, hogy meghódítsa a szólóhegedű-irodalom Mount Everestjét. Az ő nyomdokukba lép most Bodor János, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja és megbízott koncertmestere, a Danubia Zenekar állandó koncertmestere, aki Paganini születésének évfordulójára tűzte ki lélegzetelállító expedícióját. A koncert után Bodor János Eckhardt Gáborral beszélget.

A Simon Raab osztrák zongorista által 2016-ban alapított Purple is the Color lépésről lépésre építkezve vált a kortárs európai jazz egyik legmegragadóbb hangjává. Zenéjük a kortárs jazzt vegyíti a kamarazene, a pop és a szabad improvizáció elemeivel; lírai dallamok feszült ívekké fejlődnek, a játékos menetek kísérletezésnek adják át a helyüket, a csendes pillanatok álomszerű elmélyülésre hívnak, míg a spontán váltások éberen tartják a figyelmet. Az együttes a „working band” napjainkban egyre ritkább típusát testesíti meg: látványos időszaki projektek helyett a folytonos műhelymunkát részesítik előnyben. A 2024/25-ös évadot a bécsi Porgy & Bess rezidens zenekaraként töltötték, ahol minden hónapban újabb és újabb műsort dolgoztak ki – ennek az intenzív időszaknak a terméseként, októberben jelenik meg harmadik albumuk Unbemanntes Raumschiff címmel.  

Tóth Viktor szaxofonos, Lukács Miklós cimbalmos és Orbán György nagybőgős alighanem egyedülálló felállású, dobos nélküli jazztriójának fontos jellemzője az, ahogy előadásaik során folytonosan változik hangszereik szerepe. A formáció széles spektrumú zenei szövetében jócskán jut szólista szerep a cimbalomnak és a bőgőnek egyaránt. A zenekar nagysikerű, Szemed Kincse című albuma után 2020-ban jelentkezett a Have No Fear címet viselő lemezzel. Ahogy az előző lemezt, úgy ezt is a finom szövésű, spirituális lelkület jellemzi, amely hol meditatívan révül, hol pedig vulkánszerűen robban. Végső Zoltán kritikus így írt a Fonó Records gondozásában megjelent lemezről:„Nem szeretném túlujjongani magamat, de a Have no Fear a 2000-es évek egyik legjobb – és nem csak magyar – jazzlemeze, úgy, hogy tulajdonképpen egyáltalán nem az elmúlt 20 év jellegzetes hangütésével céloz, hanem sokkal régebbivel. Vagy nem is tudom: az anyag időbelisége megfoghatatlan, amiben annak is szerepe van, hogy olyan idolokat választ szellemi megidézettjeiként, akiknek igazsága ma is érvényes. És teszi ezt egy abszolút mai srác, aki így negyven fölött azért lassan a jazz középgenerációjához tartozik már, de aki képes örök értéket a ma számára lefordítani.”

A Decolonize Your Mind Society 2020-ban jelentette meg a nem európai kultúrák zenéiből, nem-standard hangolásokból, az amerikai minimalizmusból és a pszichedelikus, rituális zenékből inspirációt merítő első nagylemezét, amellyel világszerte nagy figyelmet és elismertséget vívott ki. A zenekar 2023-ban kiadott második albumával hasonlóan egyedi, de más megközelítésű – temperált, az oktáv egyenlő közű felosztásából származó hangolásokkal, páratlan metrumokkal és ezúttal a rögzített hangolású hangszerek helyett intonáló hangszeres játékkal megszólaltatott – anyagot hozott létre. Az évek során a zenekar számos hazai és európai fesztiválon is megfordult teljesen egyedi műsorával, mint például a holland Eurosonic, az osztrák Donaufestival, a szlovéniai MENT vagy a romániai ORA Jazz Festival.   

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozataA Modern Art Orchestra húsz éve kezdte meg működését, és azóta Magyarország egyik leginnovatívabb és legsokrétűbb zenei műhelyévé vált. A jubileum alkalmából háromrészes ősbemutató-sorozattal ünnepel az együttes a Budapest Music Center koncerttermében. A MAO–XX címmel futó sorozat mindhárom estje új kompozíciókat és különleges zenei világokat mutat be, ahol a kortárs jazz, a klasszikus hagyomány és a költészet egyaránt szerephez jut. A Modern Art Orchestra a magyar zenetörténet egyik legmeghatározóbb alakja, Erkel Ferenc előtt tiszteleg koncertjével. A „Velünk élő tradíció” sorozat újabb állomásán az operaszerző legszebb duettjei kerülnek új megvilágításba. A jól ismert operák – Bánk bán, Hunyadi László – mellett ritkábban játszott művek, például a Dózsa György vagy a Sarolta áriái is felcsendülnek, friss, kortárs hangszerelésben.Az átdolgozások Fekete-Kovács Kornél koncepciója mentén, a zenekar szerzői közössége – Ávéd János, Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, Subicz Gábor és Korb Attila – munkája nyomán születtek meg. A produkcióban közreműködik a Magyar Állami Operaház két kiváló szólistája: Horti Lilla (szoprán) és Szappanos Tibor (tenor). A sorozat további koncertjei:2025. szeptember 27. 20:00 Modern Art Orchestra | VERSEIM VERSE – Nagy László-est2025. november 29. 20:00 Modern Art Orchestra | EMERGING ECHOES – Ifjú zeneszerzők estje

Az Oláh Krisztián Quartet a fiatal zongorista-zeneszerző legfontosabb zenei projektje, ami a négy muzsikus által megteremtett atmoszférán keresztül is érződik. A zenekar programja Krisztián saját szerzeményeire épül, ám a tagok valamennyien nagyszerű improvizatőrök is, így a produkció szerves részét képezi a spontán és kollektív improvizáció, amely magában hordozza napjaink szellemiségét és zenei eszköztárát, ezáltal friss és komplex hangzásvilágot formálva a zenekarnak. Oláh Krisztián Artisjus-, Junior Prima-, és kétszeres Orszáczky-díjas zongoraművész, zeneszerző mindössze 20 évesen harmadik helyezést ért el a Montreux-i Jazz Fesztiválon, 2018-ban pedig ő volt az első magyar jazz-zongorista, aki a Thelonious Monk Institute által rendezett nemzetközi zongoraverseny washingtoni döntőjébe jutott. Zenéjének fontos részét képezik úgy a klasszikus zenei elemek és kompozíciós technikák, mint a kortárs jazz improvizatív sodrása és absztrakt ritmikája. E két zenei világ minél szervesebb kapcsolódására és szintézisére törekszik, egy dinamikus, élő kortárs zenei világ megformálásának igényével.  Zenéről és zeneszerzésről való gondolkodásmódját alapjaiban változtatta meg, amikor 2020-ban elkezdett a Zeneakadémián zeneszerzést tanulni. A kvartett 2020-as, At the back of my mind című debütáló albuma után a Crescendo (2022) annak lenyomata, ahogyan Oláh Krisztián az impulzív, ösztönös írásból a tudatosság felé fordult. Harmadik nagylemezük Music for 24/7 címmel 2023-ban jelent meg, Nagy-Britannia egyik emblematikus fúvósszekciója, a TRYPL Horns közreműködésével. A Perspectives of Verve című albumot 2024 őszén rögzítették; a kompozíciók formájában, az előadásmód és az improvizációk strukturáltságában tetten érhető Oláh Krisztián erőteljes elmélyedése a klasszikus és kortárs zenében, zeneszerzésben.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Fővédnök: Kodály Zoltánné Péczely Sarolta Szakmai tanácsadó: Ordasi Péter, karnagy Szervező: Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző Előadások I. rész - levezető elnök: Mohay Miklós, zeneszerző 9:30 - 9:45h A szeminárium ünnepélyes megnyitása9:45 - 11:00h A zenei jelentés kérdése Lendvai Ernő elemzéseiben Pintér Csilla Mária, zenetörténész (Bartók Archívum) Aranymetszés mint formakohéziós erő Liszt Ferenc kései művészetében Balázs Gergely, doktorandusz (Zeneakadémia), szolfézs-zeneelmélet tanár 11:00 - 11:30h Kávészünet 11:30 - 12:45h Rend és rendszer Bach zenéjében Kamp Salamon, karmester, egyetemi tanár (Zeneakadémia) Bach művek újraélesztése - mennyire lehet sikeres egy rekonstrukció? Dinyés Soma, zenetanár, vezető karnagy (Magyar Rádió Gyermekkórusa) 12:45 - 14:00h Ebédszünet Előadások II. rész - levezető elnök: Dinyés Soma, karnagy 14:00 - 15:45h A tizenkét fokú zene ethosza - a tengelyrendszer filozófiai vonatkozásai Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző A tengelyes funkciós gondolkodás csírái Mozart műveiben Ordasi Péter, karnagy, nyug. főiskolai tanár (Debreceni Egyetem) Liszt Via crucisának harmóniai rejtelmei Mohay Miklós, zeneszerző, egyetemi tanár (Zeneakadémia) 15:45 - 16:15h Kávészünet 16:15 - 18:00h Alfa-típusú hangzásképek Kodály műveiben és a Kodály-domináns harmónia értelmezési spektruma Arató Ákos, doktorandusz (Zeneakadémia), egyetemi oktató (SZTE) Egy improvizációs folyamat felépítése a tengelyrendszer szabályai szerint Esze Zsolt, zongoraművész, tanár (Póka Egon Művészeti Akadémia) Harmónia- és dallamépítés az improvizációban a tengelyes funkcióelmélet felhasználásával Esze Jenő, zongoraművész, tanár (Kőbányai Zenei Stúdió) 18:00 - 18:15h A szeminárium ünnepélyes lezárása Kamarazenei betétekkel közreműködnek: Miksch Adrienn - énekOrdasi Anna - zongora [vl]

A legnagyobb operaslágerek a te történeteddel – ez lesz a hadművelet célja. Szerelmes legyen a főhős, vagy inkább bosszúáriát zúdítson a fejünkre? A kis szőkét vagy a magas barnát válassza a hőstenor? Éjszaka legyen a sivatagban, vagy napfelkelte egy vitorlás hajón? Minden itt és most fog eldőlni, méghozzá a közönség segítségével. Még áriaszöveget is írhatunk együtt, az előadás így garantáltan egyszeri és megismételhetetlen lesz. Beszálltok?

The Amazing Bud Powell vol. 1-2Thelonious Monk zongorista ikercsillaga, Bud Powell neve örökre beíródott a jazztörténetbe. A The Amazing Bud Powell című album a Blue Note új sorozatának második, korszakalkotó darabja volt. A bebop zongorázás alapműveként tartják számon, többek között Sonny Rollins szaxofonos és Fats Navarro trombitás működött közre rajta. Az 1949-es és 1951-es felvételeket később bővebb albumokon is kiadták. A lemez jelentőségét az is növeli, hogy Powell – Dizzy Gillespie után elsőként – afro-kubai ritmusokat emelt be a bebop hangzásvilágába. Bár életét a függőség és a mentális betegségek következményei nehezítették, zenéje – akárcsak Monké – ma is inspirációt jelent a kísérletező, új utakat kereső muzsikusok számára. Powell szerepében a kiváló Cseke Gábort halljuk majd Barcza-Horváth József és Csízi László mellett, míg a fúvósszólamokat a szaxofonos Cserta Balázs és Fekete-Kovács Kornél keltik életre. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozataA Modern Art Orchestra húsz éve kezdte meg működését, és azóta Magyarország egyik leginnovatívabb és legsokrétűbb zenei műhelyévé vált. A jubileum alkalmából háromrészes ősbemutató-sorozattal ünnepel az együttes a Budapest Music Center koncerttermében. A MAO–XX címmel futó sorozat mindhárom estje új kompozíciókat és különleges zenei világokat mutat be, ahol a kortárs jazz, a klasszikus hagyomány és a költészet egyaránt szerephez jut. A jubileumi sorozat harmadik estjén a Modern Art Orchestra a jövő hangjait helyezi a középpontba. Két fiatal, kiemelkedően tehetséges zongorista-zeneszerző, ifj. Balázs Elemér és Oláh Krisztián mutatkozik be új, nagyszabású műveivel.Ifj. Balázs Elemér kompozíciója, Five Scenes Based on Goethe’s Faust, a klasszikus mű örök témáira reflektál, egyéni, filmzene- és jazz-hatásokat ötvöző stílusban. Oláh Krisztián új műve, a MAO Suite a zenekar karakterére épül, és a modern jazz nyelvén fogalmaz meg gazdag textúrájú, ritmikailag izgalmas zenei tájképeket.Mindkét szerző zongoristaként is közreműködik a koncerten, így a közönség közvetlenül is átélheti, milyen, amikor a komponista egyben előadó is. Az este nemcsak a MAO tehetséggondozó küldetésének eredménye, de egyfajta jövőképet is ad a kortárs nagyzenekari jazz lehetőségeiről. A sorozat további koncertjei:2025. szeptember 27. 20:00 Modern Art Orchestra | VERSEIM VERSE – Nagy László-est2025. október 31. 20:00 Modern Art Orchestra | ERKEL DUETTEK – Tisztelgés Erkel Ferenc előtt

Részletek hamarosan...

„Főleg egy ahhoz hasonló szórakoztató társulat járt az eszemben eszemben, amilyet gyerekként többször láttam Szöul egyik külvárosában. Ezek az amatőr zenészek és színészek faluról falura jártak, hogy saját készítésű – legjobb esetben is hatástalan – gyógyszerekkel verjék át az embereket. A falusiak magukhoz csábítására színdarabot adtak elő énekkel, tánccal és különféle mutatványokkal.” – mondja a világhírű Unsuk Chin Gougalōn című darabjáról. A kortárs ensemble repertoár egyik legerőteljesebb hatású művét az UMZE mutatja be először Magyarországon. Koncertünk keretében folytatjuk tavaly megkezdett programunkat is, melynek keretében fiatal magyar zeneszerzőknek adunk lehetőséget egy-egy új művük első előadására. Ezúttal két, még tanulmányait folytató komponistát kértünk meg, hogy írjon nekünk. A kolozsvári Szabó Bázsa Lovász Rubin, és a budapesti Zeneakadémián tanuló, sepsiszentgyörgyi Sebestyén Lázár Regina ensemble darabbal jelentkezik, amely két ősbemutató mellett elhangzik még a Münchenben élő, nemrég a Fanny Mendelssohn verseny első díját elnyerő Varga Abigél új kompozíciója is, utóbbi az UMZE Kamaraegyüttes rendelésére. Az est első felének zárása Tihanyi László új cimbalomversenye, melynek szólistája a nemzetközileg, és idehaza is sokoldalú aktivitásáról és különleges muzikalitásáról ismert művész, Lukács Miklós lesz.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Két örök kedvenc: a kukásautó és a Mikulás összegyúrva. Újragomboljuk a jó öreg szakállast, mert kaphatunk-e nagyobb ajándékot, mint egy szeméttelenítő, jólevegősítő, természetrekreáló Télapót? Ugyehogy ugye.

Részletek hamarosan...

A Young Man With a Horn cím nemcsak az azonos című filmre utal, hanem arra is, hogy Miles Davist már ekkor a jazz egyik legnagyobb ígéretének tartották. Az 1952-es felvételeket később Miles Davis Vol. 1 címmel, bővített formában adták ki. A lemezen az altszaxofonos Jackie McLean és a harsonás J.J. Johnson lendületesen, hangulatosan kapaszkodnak össze Davisszel, aki később önéletrajzában is kiemelte, hogy mennyire elégedett volt ezekkel a felvételekkel, bár nem egy állandó zenekarral vonult stúdióba. A MAO adaptációjában a fúvósszekciót Fekete-Kovács Kornél (trombita), Bacsó Kristóf (szaxofon) és Papp Mátyás (harsona) alkotják, míg a ritmusszekcióban a megszokott Cseke Gábor–Barcza Horváth József–Csízi László triót hallhatjuk. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Valamennyi zongorista egyetért abban, hogy a Wohltemperiertes Klavier mind zeneileg, mind technikailag a hangszer irodalmának csúcsai közé tartozik. Borbély László Junior Prima és Artisjus-díjas zongoraművész már számos alkalommal bizonyította, hogy nem riad vissza a legnagyobb szakmai és művészi kihívásoktól sem. A Wohltemperiertes Klavier eljátszása fiatal pályakezdőként is intenzíven foglalkoztatta, most pedig valóra váltja azt a tervét, hogy teljes egészében előadja a bachi invenciók kimeríthetetlen tárházát képviselő, közel kétórás sorozatot. Borbély előszeretettel foglalkozik Bach zenéjével: 2019-ben lemezre vette a Goldberg-variációkat, majd két évre rá A fúga művészetét, amelyet a BMC színpadán is előadott. Ezen az estén sem vállalkozik kevesebbre annál, mint hogy a bachi zsenialitás felmutatásán túl eddig talán fel sem fedezett összefüggéseket tárjon a közönség elé. Borbély a legkülönfélébb stílusokban szereti kipróbálni magát, amiről Bartók, Liszt, Chopin, Rahmanyinov, Poulenc, Muszorgszkij, Ligeti és Messiaen darabjait egyaránt tartalmazó lemezei is tanúskodnak. Olyan jelentős zeneszerzők komponáltak számára műveket, mint Kurtág György, Sári József, Balogh Máté vagy Tornyai Péter. Rendszeres koncerttevékenysége mellett a Zeneakadémia tanáraként és a LFZE Doktori Iskolájának billentyűs programvezetőjeként bőven kiveszi részét a jövő generációjának formálásából, mesterkurzusokat tart és nemzetközi versenyek zsűrijébe is hívják. A kritikák játékának részletgazdagságát, elmélyültségét, maximalizmusát, intellektuális fegyelmét és már-már mániákus virtuozitással társuló tökéletes technikáját emelik ki. Szólókarrierjén túl Borbély tagja a Metrum Együttesnek és a Carpathian Impressions triónak, ez utóbbival a New York-i Carnegie Hall színpadán is bemutatkozott.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...