Grencsó István, Mezei Szilárd, Hock Ernő és Miklós Szilveszter kvartettje olyan muzsikusokat egyesít, akik valamennyien a spontán, pillanatokban gyökerező zene tisztelői. Hosszú évek háttérmunkája után 2023 februárjában léptek először együtt színpadra. Mostani koncertjüket Ab Baars közreműködése teszi még különlegesebbé és teljesebbé, akinek munkásságára a kvartett tagjai inspirációként és rokon szellemű művészi tevékenységként tekintenek. A holland szaxofonos, klarinétos és shakuhachi-játékos az improvizációnak él, rendkívül személyes és határozott, ugyanakkor tisztán érthető zenei stílusa a holland improvizációs szcéna legjavát testesíti meg. Baars és a Grencsó – Hock – Mezei – Miklós kvartett a jelen idejű szabadzene világába invitálja a közönséget, amely a múltban gyökerezik, és a jövőképpel sem marad adósunk.

A WAAN ötlete Bart Wirtz szaxofonos és Emiel van Rijthoven billentyűs fejéből pattant ki. Két tettestársukkal, Matteo Mazzù basszusgitárossal és Mark Schilders dobossal karöltve olyan hangzást teremtenek meg, amely elmossa a határokat elektronikus és akusztikus zene, dancefloor energiák és jazzimprovizációk között. A kvartett a kezdetektől nyers és kalandvágyó stílusáról vált ismertté, amelyben a groove-alapú elektronika, atmoszférikus dallamvilág és az improvizáció szabadsága keveredik. Első albumuk, az Edison Jazz díjra kétszer is jelölt Echo Echo (Sonar Kollektiv, 2023) után 2026 januárjában várható második lemezük megjelenése We Want WAAN címmel, amelynek merész, nyughatatlan és kíváncsiságtól izzó zenéje egyszerre szól a zsigerekhez és a képzelethez.  

A barokk cselló legszebb korszaka elevenedik meg ezen az esten: az 1600-as évek végi első szonátáktól a 18. század kifinomult olasz mestereiig vezet az út. A koncert a hangszer születésétől a klasszika küszöbéig vezető fejlődést követi végig – öt szerző művein, öt különböző zenei karakteren keresztül.Domenico Gabrielli bolognai csellómester, akinek neve a hangszer történetének hajnalát jelzi. G-dúr szonátája a cselló legkorábbi önálló művei közé tartozik: friss, még a viola da gambát idéző dallamvilág és letisztult szerkezet jellemzi.Jean-Baptiste Masse, a párizsi Operaház zenésze és a francia csellóiskola alapító alakja, lírai g-moll szonátájában már egészen más hangon szólal meg a hangszer. Bár francia zeneszerző, műveiben az olasz stílus dallami bősége és éneklő kifejezése érvényesül, a két zenei világ harmonikus ötvözetében.Francesco Geminiani, Corelli tanítványaként London és Dublin ünnepelt virtuóza, kiváló hegedűsként írta csellószonátáit is. A D-dúr szonáta az olasz barokk legfénylőbb stílusát képviseli – gazdag harmóniáival, eleven ritmikájával és a belső érzelmeket mesterien formáló dallamvezetésével.Antonio Vivaldi e-moll szonátájában Velence zenéje szólal meg: a lagúnák városának zenei pompája és mély melankóliája egyszerre van jelen benne. A sötét tónusú basszusvonalak és az éneklő dallamok kontrasztja különleges feszültséget teremt, amely a komponista operai érzékenységét tükrözi.Giovanni Benedetto Platti művészete zárja a koncertet, már a rokokó finomságát előlegezve meg. G-moll szonátája egyszerre bensőséges és virtuóz, a barokk és a klasszika határán mozgó eleganciával - hidat képezve szinte a két korszak között.

A Jelle Roozenburg és Louk Boudesteijn vezetése alatt álló Bonsai Panda önhatalmúlag az eddigi legjobb művének kiáltotta ki a Tout Galore című album hatásos, abszurd és szürreális anyagát. Az együttes hatodik lemeze olyan, akár egy lázálom, amely rémisztő, ugyanakkor vigasztaló és merészen kihívó is egyben. A zenekar a trendektől távol maradva, kompromisszumok nélkül és rendíthetetlenül szövögeti a jövőjét, miközben két ellentétes oldaluk: a bensőséges, kiművelt, stilizált Bonsai és a vad, szokatlan, játékos Panda dinamikája továbbra is meghatározóan alakítja a zenéjüket. Hangzásvilágukra maguk alkották meg a Short Term Memory Music, vagyis rövidtávúmemória-zene kifejezést: hangjaik felett elkerülhetetlenül átveszi az irányítást a pillanat, amelyben megszólalnak.  

A jövő jobbá tételéhez számtalan út vezet. A Könyves Magazin is választott egyet: a legtöbbeket érdeklő, legégetőbb kérdésekre kínál válaszokat az első nonfiction könyvfesztiválon, a Futurotheca powerd by Erste-n.Az eseményen a jelenünk és jövőnk szempontjából legfontosabb kérdéseket járjuk körbe. Különböző megközelítéseket használva – inspiráló előadásokon és panelbeszélgetéseken – olyan hazai és külföldi gondolkodók, tudósok segítenek új lehetőségeket nyitni a fenntarthatóbb jövőre, akik mindezt fontosnak tartották könyv formájában is megosztani velünk. Egy nap, négy szekció, számtalan nézőpont EZT SENKI NEM MONDTA!  A futurotheca EZT SENKI NEM MONDTA! szekciója, ahogy az azonos című podcast is, gyermekkel együtt születő szülők világáról tart tükröt – tabuk nélkül. KONCERTTEREM:10:00: Házigazda megnyitója: Ott Anna10:15: Milyen lenne a Szülők Iskolája? // Orvos-Tóth Noémi előadása10:30: Anyának lenni régen és most – az anyaszerep változásai // Szécsi Noémi előadása10:45: Az anyaság hétköznapjai // Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, Fedor Anna babaalvás tanácsadó, Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, moderál: Ott Anna11:45: Tudós szülő + tudós gyerek: online találkozás Irvin D. Yalom fiával, Ben Yalommal //  A  szerzőt Milanovich Domi, a WMN főszerkesztője kérdezi ÖKO&EGO A futurotheca ÖKO&EGO-szekció azt vizsgálja, mit tehetünk, hogy a klímaváltozás rémisztő tendenciáját befolyásoljuk. Együtt gondolkodásra hívjuk a dán Solveig Roepstorffot, a nagysikerű Klímapszichológia című könyv szerzőjét és az „időtudatos” norvég geológust, Reidar Müllert, a Tűz és jég íróját is. KONCERTTEREM:13:00: A szekció házigazdája // Molnár Csaba biológus, tudományos újságíró13:15: Az optimista klímapszichológus // Solveig Roepstorff előadása13:30: Napozószékek a Titanicon // Bart István előadása13:45: Mit tesz az egónk az ököszisztémával? // Solveig Roestorff klímapszichológus, Reidar Müller geológus, Bart István klímapolitikai szakértő, Gálhidy László erdő programvezető, moderál: Molnár Csaba biológus, tudományos újságíró14:45: A globális felmelegedés főszereplői: tűz és jég // Reidar Müller könyvének bemutatója15:15: Küzdelmünk a klímaszorongással // Solveig Roepstorff Klímapszichológia című könyvéről a szerzővel Litkai Gergely beszélget KÖNYVTÁR:17:00-17:30 Két part között a WWF Magyarországgal – Folyóink szerepe a klímaváltozásban // Samu Andrea workshopja (Élő Folyók program szakértő) Budapest szívében, a Duna partján ritkán gondolunk bele, milyen létfontosságú szerepe van a folyóknak a városunk és az egész bolygó életében. A klímaváltozás korában azonban a folyók szerepe drámai. A WWF Magyarország szakértőjével most közösen merülünk el a víz világában: szó lesz vízmegtartásról, a folyók klímamérséklő hatásáról és arról, mit tud még nyújtani nekünk ez a természeti kincs. TECHNOLÓGIA A futurotheca TECHNOLÓGIA algoritmusok, képletek, kódok és a mesterséges intelligencia olykor rémisztő labirintusában vezet minket: Meskó Bertalan térképet ad a jövőhöz, a brit szám- és nyelvzseni, Daniel Tammet pedig a kék napon születettek különleges világába enged bepillantást. A szekció támogatója a Samsung. KONCERTTEREM:16:30: A szekció házigazdája: Valuska László a Könyves Magazin lapigazgatója16:45: Számokban létezünk, avagy technológia a mindennapokban // Daniel Tammet előadása17:00: Térkép a jövőhöz // Meskó Bertalan előadása17:15: Mennyire kiszámítható a jövőnk? // Jesús Martín-Fernández idegsebész és kognitív idegtudós, Daniel Tammet szám- és nyelvzseni, Meskó Bertalan jövőkutató18:15: Mondd, mit érzel. Egy idegsebész naplója // Jesús Martín-Fernández spanyol idegsebésszel és kognitív idegtudóssal Valuska László beszélget ÜZLET/EMBER Üzleti lehetőségek és emberi félelmek – Hogyan kockáztat, fejlődik, és épít márkát az ember egy olyan korban, ahol felértékelődik a kockázatvállalás, a tanulás és az autenticitás? Könyvekkel a vezetés személyes oldaláról és korszerű dilemmáiról. A szekció támogatója a Multi Alarm. KÖNYVTÁR:09:30: Köszöntő: Valuska László a Könyves Magazin lapigazgatója09:35: A jövő nem dönt helyettünk: Zulik Ákos előadása09:50: „A megúszáson túl – Jövőképes közösség és kreativitás” // Böszörményi-Nagy Gergely (Brain Bar) előadása10:05: „A megúszáson túl – avagy hogyan lesz bizonytalan jövőből alkotó jelen?” // Réz Anna (ELTE), Zsolt Orsolya (MultiAlarm), felkérés alatt: Simon Bálint (Sherpa Communications), Remete Tibor (HUB Design House) – Moderál: Zulik Ákos10:40: Forró döntések, hideg fejjel – Emberi ösztönök az MI árnyékában // Dr. Bőgel György előadása10:55: Forró döntések, hideg fejjel – avagy mikor és hogyan kockáztassunk egy bizonytalan világban? // Dr. Bőgel György (CEU), Cselovszki Róbert (ERSTE Investments), Pistyur Veronika (Bridge Budapest), Szabó Balázs (HOLD) Moderál: Zulik Ákos Tarts velünk, építsük együtt a jövő könyvtárát!

A nemrég alakult Spirit Quartet négy olyan zenészt egyesít, akik bár szerteágazó szakmai háttérrel, eltérő személyiséggel és különböző generációkból érkeznek, valamennyien osztoznak a kalandvágyban és a művészi kifejezés szabadságának szeretetében, és elkötelezetten kutatják a zenei hang rejtelmeit. Repertoárjukon saját szerzeményeik mellett szerepelnek a nemrég elhunyt szaxofonos, Jemeel Moondoc kompozíciói is, aki William Parker és David S. Ware kortársaként, Ornette Coleman, Cecil Taylor és John Coltrane úttörő munkásságára építve alkotott. Steve Swell harsonás játszott Cecil Taylor, John Zorn és Peter Brötzmann oldalán, és évekig volt Moondoc partnere is. Ziv Taubenfeld basszusklarinétos elsősorban az amszterdami és a lisszaboni kreatív zenei szcénában van jelen, míg Wilbert de Joode nagybőgős a holland jazz igazi legendája. A kvartettet a dél-koreai származású Sun-Mi Hong teszi teljessé, aki az utóbbi években az európai jazzszíntér nélkülözhetetlen dobosává lépett elő.

Hommage à Sofia Gubajdulina A Concerto Budapest egész napos kortárs zenei fesztiválja – Keller András művészeti vezetésével – idén a Budapest Music Center Koncerttermében, Könyvtárában és az Opus Jazz Clubban is nem mindennapi találkozásokkal, katartikus zenei élményekkel várja az érdeklődőket. A 2015-ben elindított kortárs zenei fesztiválon a közönség a magyar zenei szcéna élvonalbeli előadóival, a legkiválóbb szólistákkal és kamarazenészekkel találkozhat a Concerto Budapest művészei, valamint az együttes égisze alatt született és keretei között működő formáció, a Ligeti Ensemble mellett. A fesztiválról Keller András korábban így nyilatkozott: „A hallgatás jelenthet meghallgatást, elcsöndesülést, elmélyedést, rácsodálkozást, felfedezést.”

Hommage à Sári József A Concerto Budapest egész napos kortárs zenei fesztiválja – Keller András művészeti vezetésével – idén a Budapest Music Center Koncerttermében, Könyvtárában és az Opus Jazz Clubban is nem mindennapi találkozásokkal, katartikus zenei élményekkel várja az érdeklődőket. A 2015-ben elindított kortárs zenei fesztiválon a közönség a magyar zenei szcéna élvonalbeli előadóival, a legkiválóbb szólistákkal és kamarazenészekkel találkozhat a Concerto Budapest művészei, valamint az együttes égisze alatt született és keretei között működő formáció, a Ligeti Ensemble mellett. A fesztiválról Keller András korábban így nyilatkozott: „A hallgatás jelenthet meghallgatást, elcsöndesülést, elmélyedést, rácsodálkozást, felfedezést.”

Hommage à Sofia Gubajdulina A Concerto Budapest egész napos kortárs zenei fesztiválja – Keller András művészeti vezetésével – idén a Budapest Music Center Koncerttermében, Könyvtárában és az Opus Jazz Clubban is nem mindennapi találkozásokkal, katartikus zenei élményekkel várja az érdeklődőket. A 2015-ben elindított kortárs zenei fesztiválon a közönség a magyar zenei szcéna élvonalbeli előadóival, a legkiválóbb szólistákkal és kamarazenészekkel találkozhat a Concerto Budapest művészei, valamint az együttes égisze alatt született és keretei között működő formáció, a Ligeti Ensemble mellett. A fesztiválról Keller András korábban így nyilatkozott: „A hallgatás jelenthet meghallgatást, elcsöndesülést, elmélyedést, rácsodálkozást, felfedezést.”  

Hommage à Sofia Gubajdulina A Concerto Budapest egész napos kortárs zenei fesztiválja – Keller András művészeti vezetésével – idén a Budapest Music Center Koncerttermében, Könyvtárában és az Opus Jazz Clubban is nem mindennapi találkozásokkal, katartikus zenei élményekkel várja az érdeklődőket. A 2015-ben elindított kortárs zenei fesztiválon a közönség a magyar zenei szcéna élvonalbeli előadóival, a legkiválóbb szólistákkal és kamarazenészekkel találkozhat a Concerto Budapest művészei, valamint az együttes égisze alatt született és keretei között működő formáció, a Ligeti Ensemble mellett. A fesztiválról Keller András korábban így nyilatkozott: „A hallgatás jelenthet meghallgatást, elcsöndesülést, elmélyedést, rácsodálkozást, felfedezést.”

Hommage à Sofia Gubajdulina A Concerto Budapest egész napos kortárs zenei fesztiválja – Keller András művészeti vezetésével – idén a Budapest Music Center Koncerttermében, Könyvtárában és az Opus Jazz Clubban is nem mindennapi találkozásokkal, katartikus zenei élményekkel várja az érdeklődőket. A 2015-ben elindított kortárs zenei fesztiválon a közönség a magyar zenei szcéna élvonalbeli előadóival, a legkiválóbb szólistákkal és kamarazenészekkel találkozhat a Concerto Budapest művészei, valamint az együttes égisze alatt született és keretei között működő formáció, a Ligeti Ensemble mellett. A fesztiválról Keller András korábban így nyilatkozott: „A hallgatás jelenthet meghallgatást, elcsöndesülést, elmélyedést, rácsodálkozást, felfedezést.”

Hommage à Sofia Gubajdulina A Concerto Budapest egész napos kortárs zenei fesztiválja – Keller András művészeti vezetésével – idén a Budapest Music Center Koncerttermében, Könyvtárában és az Opus Jazz Clubban is nem mindennapi találkozásokkal, katartikus zenei élményekkel várja az érdeklődőket. A 2015-ben elindított kortárs zenei fesztiválon a közönség a magyar zenei szcéna élvonalbeli előadóival, a legkiválóbb szólistákkal és kamarazenészekkel találkozhat a Concerto Budapest művészei, valamint az együttes égisze alatt született és keretei között működő formáció, a Ligeti Ensemble mellett. A fesztiválról Keller András korábban így nyilatkozott: „A hallgatás jelenthet meghallgatást, elcsöndesülést, elmélyedést, rácsodálkozást, felfedezést.”

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

Vitja Pauwels gitáros az utóbbi néhány évben a belga jazz megkerülhetetlen alakjává vált. Amellett, hogy játszik Naima Joris vagy An Pierlé együtteseiben, tevékenységének egyre nagyobb részét szenteli saját zenéjének. Legújabb zenekara és albuma, az Early Life Forms kvartett egy igazi szerelemprojekt, amely az érzéki latin jazz, a groove-os rock és a filmzenei kalandozások határvidékén táncol, megszólalására pedig olyan gitárosok hatottak, mint Bill Frisell és Marc Ribot. Pauwels azonban éppen ennyi inspirációt merít Daniel Lanois vagy Ry Cooder munkásságából is, miközben hű marad a maga egyedi hangjához. A zenekar első albuma egyben az első közös koncertjük élő felvétele, amelyet a W.E.R.F. Records adott ki, azóta pedig a The Guardian vagy a Knack Focus kritikusai mellett még Iggy Pop elismerését is kivívta. A koncert a W.E.R.F. Records kiadóval együttműködésben valósul meg.  

Pátkai Rozina számos nemzetközi verseny díjazottja, elismeréseinek sorát jazz és fringe fesztiválok színpadain gazdagította szerte a világban. Az énekesnő második és harmadik zenei albuma, a kizárólag saját szerzeményekből álló Paraíso na Terra és a verses Taladim lemez – amelyeknek dalait szintén a latin dallamok inspirálták – már egy teljesen egyéni zenei világba vezetik el a hallgatót. Nagyobb teret kapnak az improvizációk, amelyek körülölelik az olykor gyermekien egyszerű, máskor kiszámíthatatlanul bolyongó dalokat. Mindez portugál, francia, spanyol, angol és magyar nyelven szólal meg, Bán Zsófia, Paul Verlaine, William Blake, García Lorca, Jane Tyson Clement és még számos remek szerző verseivel, dalszövegeivel. Az együtteshez ezen az estén vendégként csatlakozik Rohmann Ditta csellóművész, akivel Rozina a Taladim hanganyagán dolgozott – ezeket a dalokat csak ritka alkalmakkor adják elő élőben. Rohmann Ditta sokoldalú zenész, akit nagy koncerttermek szólistájaként éppúgy hallhatunk, mint világzenei formációban improvizálni, táncosokkal közös produkció főszereplőjeként, kamarazenészként és újabban színészként is, zenei repertoárja pedig a barokktól napjaink zenéjéig ível.  

2024. december 10. és 12. között rendezték meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Banda Ede Gordonkaversenyét, amelyre a BMC egy különdíjat ajánlott fel. A bemutatkozó fellépés lehetőségét a legjobb kortárs zenei előadásokért ítélte oda a zsűri. A díjat megosztva Arda Büyükgural, Kiss Csongor és Pál Olivér nyerte el, így novemberi estünkön velük ismerkedhet meg közönségünk.Arda Büyükgüral 2003-ban született a törökországi Ankarában. Hatéves korában kezdett zongorázni Elif Ahıskal tanítványaként. 2013-ban felvételt nyert Verda Çavuşoğlu cselló szakára a Bilkent Egyetem Zene- és Előadóművészeti Karának Zenei Előkészítő Iskolájába. 2022-ben végzett a Bilkent Zenei Előkészítő Középiskolában Verda Çavuşoğlu irányításával. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol az alapképzés során Kertész Ottó növendéke volt. 2023 áprilisában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékeivel jótékonysági koncertet szerveztek a törökországi földrengés áldozatainak megsegítésére. 2023 októberében Arda hegedűre és csellóra hangszerelt 9. magyar táncát adták elő Duru Önhon hegedűművésszel, a Török Köztársaság 100. évfordulója alkalmából, a Szépművészeti Múzeum által szervezett rendezvényen. 2024 májusában egyik kompozícióját, a D-moll hegedűtriót a Török-Magyar Kulturális Év Koncertjén mutatták be, Régi Zeneakadémia koncerttermében.Kiss Csongor 8 évesen kezdett csellózni az Ajkai Zeneiskolában, ahol Katona József, majd Szili Gabriella voltak a tanárai. 2016-tól a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban folytatta csellótanulmányait Sabján Anikó osztályában. 2020-ban felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, Kertész Ottó osztályába. Később tanult Kokas Dóránál is, jelenleg Rohmann Ditta és Baranyay Piroska a csellóprofesszora. Sikeresen szerepelt számos csellóversenyen itthon és külföldön is, legutóbb a 2024-ben megrendezett Banda Ede Csellóversenyen nyerte el a III. díjat és a kortárs zenei különdíjat. Egyéni hangszeres tanulmányai mellett rendkívül fontos számára a kamarazene és zenekari játék is. Kamarazenészként megannyi hazai helyszín mellett fellépett már Németországban, Olaszországban és Szerbiában is. A 2021-ben alakult Era Nova Kamarazenekar alapítója és egyik vezetője. Zenekarukkal mostanra a legnagyobb hazai koncerttermekben és legnívósabb fesztiválokon lépnek fel világhírű szólistákkal együtt. A 2023 óta minden évben megrendezésre kerülő Era Nova Összművészeti Fesztivál egyik főszervezője. Pál Olivér zenei érdeklődése mindig is szerteágazott, és ezen a jövőben sem szeretne változtatni. Hét évesen kezdett csellózni Szegeden, mesterdiplomáját 2025-ben szerezte meg a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Rohmann Ditta osztályában. 2023-ban 3. helyezett lett a Popper Dávid Nemzetközi csellóversenyen, a Zeneakadémia csellóversenyén pedig két alkalommal is 3. díjat és különdíjat kapott. Tanulmányai alatt számos mesterkurzuson vett részt, olyan elismert művészektől tanulhatott mint Gregor Horsch, Giovanni Gnocchi, Matthias Bartolomey, Enrico Bronzi. 2025 októberétől tagja az Alba Regia Szimfonikus Zenekarnak, emellett rendszeresen kisegít egyéb zenekarokban, dolgozik stúdiófelvételeken, de a színház és a könnyűzene világa sem idegen számára. Olivér számára az a legfontosabb, hogy a zene minden területén otthonosan mozogjon, zenei diverzitását szeretné megőrizni, bármerre is vezesse útja.

„Lukács Miklós és a Cimbiózis trió zenei világának varázsa, hogy nem adja meg a hallgatónak a műfaji címkézés bárgyú örömét” – írta az együttesről Fazekas Gergely zenetörténész. Lukács Miklós cimbalomművész kétségkívül a magyar és nemzetközi zenei élet egyik legkivételesebb alakja: klasszikus zenei képzettsége lehetőséget adott számára, hogy a jazzel és a kortárs zenével egyaránt elmélyülten foglalkozzon. Virtuóz játékmódja és folyamatos kísérletezése korábban ismeretlen hangzások felfedezését eredményezte hangszerén. Ennek legjobb példáit hallhatjuk a 2013-ban alapított Cimbiózis Trió zenéjében is, amely azóta is változatlan felállásban – Orbán György bőgőssel és Baló István dobossal – a hazai jazzszíntér egyik legeredetibb formációjává nőtte ki magát. A különleges hangszer-összeállítás, a saját szerzeményekből álló, folytonosan bővülő repertoár mellett jócskán szerepe van ebben annak a ténynek is, hogy sem a zenekarvezető, sem a tagok nem riadnak vissza a kísérletezéstől és az új utak keresésétől. „Úgy komponáltam erre a trióra, hogy kamarazeneszerűen szólaljunk meg, ahol minden zenész egyforma súllyal van jelen. Ezért is választottam a Cimbiózis nevet: a köztünk lévő szimbiózis kulcsfontosságú” – mondta el Lukács Miklós.  

Az Ólomkatona a labirintusban című koncerten kortárs magyar szerzők zongoraműveit tűzik műsorra, többek között a nemsokára 100 éves Kurtág Györgyét. Kurtág Játékok ciklusáról gyakran hangzik el, hogy ezek a kisebb terjedelmű zongoradarabok felfoghatók úgy is, mint nagy lélegzetű művei komponálásakor keletkező ,,forgácsok’’, melyek egyfajta dokumentációi a szerző gondolkodásának, útkeresésének. E gondolat által inspirálva, szintén az út és a játék toposzok köré rendezve Sándor László és Zarándy Ákos darabjai szólalnak meg a műsor gerincét képező Játékok 5. füzet mellett, mely több blokkban, a Zarándy és Sándor darabok közé illesztve tagolja a hangversenyt.A koncerten két fiatal zongorista lép fel, Pajor Olivér és Persányi Zsófi. Mindketten a Zeneakadémia mesterszakos hallgatói. Pajor Olivér számos nemzetközi verseny díjazottja, például a Vítězslav Novák Piano Competition (2022) II. helyezettje és Debussy különdíjasa, valamint a Pianissimo Piano Competition (2023) I. helyezettje. Persányi Zsófi számára kiemelten fontos az ≈1900-tól napjainkig írott repertoár bemutatása, illetve az interdiszciplináris, rendhagyó együttműködések, koncertek létrehozása. 2025-ben a Kocsis Zoltán-díjas, 2022-ben az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa, 2019-ben Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny 3. helyezettje.

Egy este, amelyet a hangszínek és érzelmek gazdagsága hat át, sokoldalú programmal várja a közönséget: az olasz barokk és bel canto hagyománytól a romantikus dalművészeten át egészen a nagyopera világáig.Az első részben Antonio Cesti, Paisiello és Giuseppe Verdi bensőséges szerelmi dalai hangzanak el, majd Wagner megrendítő „Szerelmi halála” Liszt virtuóz átiratában. Liszt Ferenc Petrarca-szonettjei szenvedélyes költészetükkel és kifinomult zongoratextúrájukkal koronázzák meg a részt. A második részben Francesco Paolo Tosti és Ottorino Respighi nagy olasz dalciklusaiban gyönyörködhet a közönség, melyek dallami intenzitásukkal és népdalszerű eleganciájukkal bűvölnek el. Az est csúcspontját válogatott operarészletek adják: Cilea Adriana Lecouvreur című operájának áriája és Lillo L’osteria di Andujar című operájának részlete.Karine Babajanyan (szoprán) és Alessandro Amoretti (zongora) – két nemzetközileg elismert művész – egy szenvedéllyel, virtuozitással és kifejezőerővel teli zenei utazásra hívják a közönséget. Karine BabajanyanKarine Babajanyan, a német-örmény szoprán, kitüntetéssel diplomázott a jereváni Komitas Állami Konzervatóriumban, majd Rómában és Milánóban tökéletesítette énektechnikáját. Énekesi pályafutása Németországban kezdődött, és 2003-tól 2011-ig a Stuttgarti Állami Operához vezette, ahol vezető szerepekben nyújtott kimagasló teljesítményt. A nemzetközileg elismert szoprán a világ számos neves operaházában fellépett. A nagy presztízsű R. Wagner-ösztöndíjat A bolygó hollandi című opera Sentájaként nyújtott alakításáért kapta meg. Legutóbbi kiemelkedő debütálásai közé tartozik a Tosca a Bécsi Állami Operaházban (DVD), Liza szerepe a Pikk dáma című operában a Touloni Operaházban, Elena a Mefistofele című műben a Teatro Lirico Cagliariban, valamint a szopránszólam I. Stravinsky Les Noces című művében a milánói Teatro alla Scala színpadán. Budapesten Sieglinde szerepében tündökölt A walkür című Wagner-operában Fischer Ádám vezényletével, és nagy sikert aratott a Tosca és a Pillangókisasszony előadásain a Puccini Fesztiválon. Mascagni Iris című operájának címszerepét énekelte a berlini Konzerthausban, ezért OPUS Klassik-díjra is jelölték (az album az OehmsClassics kiadásában jelent meg). Szólóalbuma Puccini Arias címmel az EMI Classics gondozásában látott napvilágot. Alessandro AmorettiAz énektanár és zongoraművész Alessandro Amoretti, aki az olaszországi Livornóban született, neves nemzetközi zenei intézményekben végzett munkájáról ismert. 2011 óta szabadúszóként dolgozik, miután korábban a németországi brémai és weimari operaházak Studienleiter (zenei vezető) pozícióját töltötte be. Alessandro számos operaházban és fesztiválon működött közre énekkorrepetitorként világszerte, többek között a Bécsi Állami Operaházban, a Salzburgi Ünnepi Játékokon és a Glyndebourne Fesztiválon. Az elmúlt években szoros zenei együttműködésben dolgozik Enrique Mazzola karmesterrel több operaprodukcióban is. Mesterkurzusokat is tartott olyan intézményekben, mint a Sibelius Akadémia és a Dán Királyi Operaakadémia. Zongorakísérőként számos országban fellépett, valamint continuó-játékosként is közreműködött olyan zenekarokkal, mint a Londoni Filharmonikus Zenekar és a weimari Staatskapelle.

Az Artisjus-díjas Nagy Emma Quintet a modern, kortárs jazz új generációs képviselője. Hangzásukat alapjaiban formálja a kísérletező szellem; a szerzeményekben egyenlő hangsúllyal kapnak helyet kemény dobgroove-ok, szabad improvizációk, dalformájú kortárs kompozíciók és más különleges zenei megoldások. Zenéjüket kontrasztok és disszonancia, improvizáció és sokszínűség, öröm és spleen, kortárs életérzés és groteszk, nyers fogalmazásmód egyaránt jellemzi, amely mögül átsejlik valamiféle álomszerű báj. Ez a sokszínűség azonban nem öncélú, hanem azt szolgálja, hogy a zenekar a kamarazenélés minél mélyebb rétegeibe jusson el a színpadon. 2025 októberében már az ötödik albumuk jelenik meg: az érzelmeket és hangulatokat előtérben tartó Altered States anyagával a zenekar mélyebbre merészkedik a könnyűzene világába, mint eddig valaha, miközben megőrzi sajátos élét és karakterét.  

A klasszikus zene két legjelentősebb dalszerzője lép egymással párbeszédbe ezen az esten, két Bécsben szocializálódott, a Habsburg császárváros szellemi közege által meghatározott zeneszerző: Gustav Mahler és Franz Schubert. Mahlert, aki rajongott Schubertért, hosszú éveken át foglalkoztatta A fiú csodakürtje címen 1805-ben, vagyis Schubert idején publikált népdalszöveg gyűjtemény, és a benne megjelenő témákat (szerelem, halál, a természetfeletti világ, szellemi tisztaság) lenyűgöző invencióval varázsolja dalokká. A koncert első felében zajló beszélgetés során szóba kerül majd, hogy mennyiben schuberti Mahler világa, s hogy Schubert mit előlegezett meg Mahlerből, a második részben pedig a hiperérzékeny zeneiségű német bariton, Johannes Held közreműködésével hangoznak el Mahler dalai. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével2025–2026 „De ami volt, az nem jön vissza többé / soha. Az idő egyirányú utca.” Rakovszky Zsuzsa gyönyörű versének kezdő sorai az idő mindennapi fogalmának lényegére mutatnak rá. A zene időbeli jelenlétének azonban más a természete. Mahler, Chopin, Schumann vagy Schubert a zenéjüknek köszönhetően ugyanúgy a kortársaink, mint Kurtág György. Műveiket nap mint nap élővé tesszük. A zenetörténet pedig nem egyirányú utca. Nemcsak Schumann lehet hatással a nála generációval fiatalabb Brahmsra, hanem Mahler is hatással lehet Schubertre, Kurtág Bachra. Az utókor nem konkrétan a zenére gyakorol hatást, hanem arra, ahogy befogadjuk azt. Csalog Gábor sorozatának új évadában az idő lesz tehát a főszereplő, és Fazekas Gergely zenetörténész közreműködésével egyebek között arra keressük majd a választ, hogy miként hatottak egymásra, Mahler és Schubert, Chopin és Mendelssohn, Schumann és Brahms, illetve hogyan van jelen szinte a teljes nyugati zenetörténet Kurtág György zenéjében. A sorozat további koncertjei:2026. január 25. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Chopin és Mendelssohn2026. március 22. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Schumann és Brahms2026. május 17. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Kurtág és a zenetörténet

A zenei teljesítményszorongás kialakulásáért több tényező kombinációja felelős. Gyakran gyökerei a múltban keresendők: olyan mondatokban, amelyeket tanárok, szülők vagy társak mondtak ki, és amelyek feldolgozatlanul beépültek a fiatal előadó önképébe. Ezek a mondatok téthelyzetben aktiválódnak, negatív önbeszéddé válnak és rombolják az önbecsülést, a koncentrációt és az objektív önértékelést. A Zeneterápiás Klub november 24-ei találkozóján erről a sok zenészt érintő jelenségről, annak tudományos és lélektani hátteréről, magyar sajátosságairól, valamint a kezelés lehetséges irányairól beszélgetünk előadóinkkal, tapasztalataik, közös edukációs programjuk alapján:Kolonits Klára, Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház vezető magánénekese. Mentáltrénerként zenészeknek nyújt támogatást.Kaya Ariel Woytynowska, pszichológus és coach, aki a zenei előadói szorongás kutatásában és kezelésében nemzetközi elismertségű szakember, évek óta dolgozik zenészek mentális támogatásán. A novemberi találkozó a Zeneterápiás Klub énekhangra fókuszáló tematikus sorozatába illeszkedik. A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásokra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A Zeneterápiás klub a szervezők és az előadók önkéntességén és szakmai elköteleződésén, érdeklődésén alapul.  A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

A 2012-ben alakult Jü az elragadtatás zenéjét játssza: sokszor szigorúnak tetsző, néha kifejezetten repetitív örvénylésből kibontakozó témáik, a pszichedelikus és noise rockból, némi folkból és telivér power jazzből egyszerre táplálkozó kompozícióik hihetetlen energiákat hordoznak. A zene felidézi a látszólag különböző indíttatású műfajok egymásra találásának aranykorát, de a Jü a nyilvánvaló reminiszcenciákon túl korántsem a késő hatvanas, kora hetvenes évek fúziós zenéinek felidézésében utazik: a hangszerek lehetőségeinek kitágítása által a folyamatos jelenből egyenesen a jövőbe röpítik a transzba ejtett közönséget. Ezen a koncerten novemberben megjelenő első BMC Records-albumukat mutatják be, amely Rudel címmel egyesíti a rock intenzitását, a free jazz szabadságát, az ambient textúrák hipnotikus hatását, és az afrikai zenék komplex, zsigeri ritmikáját.

A fiatal tiroli zongorista, Elias Huemer és kvartettje a jazz, a metál, az orientális zene és a soul jegyeiből keveri ki zenei világát, amely egyszer a hagyományok, máskor az avantgárd megszólalás felé hajlik, de mindig egyedi hangot üt meg. Az Elias Huemer Project új, Somnambule című albumán eddig kimondatlan történeteket mesél el: álmodozásról és alvajárókról, magányos városi fényekről, az aszfalt virágairól és a sivatag tengeréről. Történeteket a mindenben és mindenkiben ott rejlő színről és fonákról, és a valamennyiünket összekötő szépség szubjektív természetéről – azon a szavak nélküli nyelven, amit csakis ezek a dalok beszélnek.

A brit zongorista-zeneszerző, Alexander Hawkins újító szelleméről és lenyűgöző képzelőerejéről ismert szerte Európában. Autodidaktaként tett szert elmélyült ismeretekre a jazz hagyományainak világában, amelyet klasszikus utalásokkal együtt épít be kompozícióiba és improvizációiba egyaránt. 2025-ben jelentette meg harmadik szólóalbumát Song Unconditional címmel, a 2019-es Iron into Wind után ismét az Intakt Records kiadásában. Szólókoncertjei mellett Hawkins számos más felállásban is kamatoztatja kreativitását: többek között kvartettet vezet és nagyegyüttesek számára komponál, duóban játszik Evan Parker, Tomeka Reid, John Surman és Sofia Jernberg partnereként, két trióban is együttműködik Tomeka Reiddel, és olyan művészek projektjeiben is rendszeresen feltűnik, mint Joe McPhee, Anthony Braxton vagy az etióp jazz úttörője, Mulatu Astatke.  

A program a Visibile / Látható címet viseli, benne a barokk és a klasszikus kor legszínesebb szóló kantátái és a kortárs tánc összefonódása alkot egységet. A drámai női sorsokat megéneklő  szóló kantáták mellé, közé kortárs- fizikai színházi elemek és erős vizualitás kerül, azokat a férfiakat megjelenítve így, akikről a kantáták női szereplők énekelnek.A programban nagyszabású, virtuóz szóló vokális művek kerülnek előtérbe, női szenvedéllyel és szenvedéssel a fókuszban. A megénekelt  kantáták témája az elhagyott, magcsalatott, melankolikus, megtört női sors. Ebbe a zenei környezetbe emeli be a kortárs táncot a koreográfus, láthatóvá téve az áruló, hűtlen férfialakot, az énekes karakterek egykori szerelmét. Az est középpontjában egy nemrég elkészült régi zenei videoklip áll, mely szerves része lesz az előadásnak. Ezek az idő- és műfajbeli egymásnak feszülések, ellentétesnek tűnő energiák színesítik az előadást, a fizikai színház és a modern képi világ megjelenése kiteljesítik, megerősítik a művek üzenetét.Támogató:Nemzeti Kulturális Alap, Blega rendezvényszervezés

A merész hangzásvilágáról és improvizációs megközelítéséről ismert török szaxofonos-zeneszerző, Korhan Futacı másodjára mutatja be egyedi zenei vízióját az Opusban – ezúttal a neves brit zongorista, Alexander Hawkins vendégszereplésével. Futacı hosszú ideje a török alternatív és kísérleti zenei színtér kiemelkedő alakja, aki a nyers energiákat gazdag, többdimenziós textúrákkal ötvözi alkotásaiban. Alexander Hawkinsszal közös műsoruk Isztambul káoszából indul, és ismeretlen vizek felé vezet: egy életteli, ám sokszor elsötétülő zenei világba, ahol a török tradicionális zene a szabad improvizációval találkozik. A gyakran spontán és intuitív módon kibontakozó felfedezőúton két zenésztárs is velük tart, hogy együtt az elmélyült hallgatás és a kötetlen párbeszéd estéjével ajándékozzák meg a közönséget.

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozataA Modern Art Orchestra húsz éve kezdte meg működését, és azóta Magyarország egyik leginnovatívabb és legsokrétűbb zenei műhelyévé vált. A jubileum alkalmából háromrészes ősbemutató-sorozattal ünnepel az együttes a Budapest Music Center koncerttermében. A MAO–XX címmel futó sorozat mindhárom estje új kompozíciókat és különleges zenei világokat mutat be, ahol a kortárs jazz, a klasszikus hagyomány és a költészet egyaránt szerephez jut. A jubileumi sorozat harmadik estjén a Modern Art Orchestra a jövő hangjait helyezi a középpontba. Két fiatal, kiemelkedően tehetséges zongorista-zeneszerző, ifj. Balázs Elemér és Oláh Krisztián mutatkozik be új, nagyszabású műveivel.Ifj. Balázs Elemér kompozíciója, Five Scenes Based on Goethe’s Faust, a klasszikus mű örök témáira reflektál, egyéni, filmzene- és jazz-hatásokat ötvöző stílusban. Oláh Krisztián új műve, a MAO Suite a zenekar karakterére épül, és a modern jazz nyelvén fogalmaz meg gazdag textúrájú, ritmikailag izgalmas zenei tájképeket.Mindkét szerző zongoristaként is közreműködik a koncerten, így a közönség közvetlenül is átélheti, milyen, amikor a komponista egyben előadó is. Az este nemcsak a MAO tehetséggondozó küldetésének eredménye, de egyfajta jövőképet is ad a kortárs nagyzenekari jazz lehetőségeiről. A sorozat további koncertjei:2025. szeptember 27. 20:00 Modern Art Orchestra | VERSEIM VERSE – Nagy László-est2025. október 31. 20:00 Modern Art Orchestra | ERKEL DUETTEK – Tisztelgés Erkel Ferenc előtt

„Főleg egy ahhoz hasonló szórakoztató társulat járt az eszemben eszemben, amilyet gyerekként többször láttam Szöul egyik külvárosában. Ezek az amatőr zenészek és színészek faluról falura jártak, hogy saját készítésű – legjobb esetben is hatástalan – gyógyszerekkel verjék át az embereket. A falusiak magukhoz csábítására színdarabot adtak elő énekkel, tánccal és különféle mutatványokkal.” – mondja a világhírű Unsuk Chin Gougalōn című darabjáról. A kortárs ensemble repertoár egyik legerőteljesebb hatású művét az UMZE mutatja be először Magyarországon. Koncertünk keretében folytatjuk tavaly megkezdett programunkat is, melynek keretében fiatal magyar zeneszerzőknek adunk lehetőséget egy-egy új művük első előadására. Ezúttal két, még tanulmányait folytató komponistát kértünk meg, hogy írjon nekünk. A kolozsvári Szabó Bázsa Lovász Rubin, és a budapesti Zeneakadémián tanuló, sepsiszentgyörgyi Sebestyén Lázár Regina ensemble darabbal jelentkezik, amely két ősbemutató mellett elhangzik még a Münchenben élő, nemrég a Fanny Mendelssohn verseny első díját elnyerő Varga Abigél új kompozíciója is, utóbbi az UMZE Kamaraegyüttes rendelésére. Az est első felének zárása Tihanyi László új cimbalomversenye, melynek szólistája a nemzetközileg, és idehaza is sokoldalú aktivitásáról és különleges muzikalitásáról ismert művész, Lukács Miklós lesz.

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n oktatja.Sorozatunk decemberi állomásán A mi Kodályunk 2. - Psalmus Hungaricus című filmet vetítjük, vendégünk Petrovics Eszter, rendező lesz. A MI KODÁLYUNK 2. - PSALMUS HUNGARICUSmagyar zenés dokumentumfilm, 2022, 81 percrendező, forgatókönyvíró: Petrovics Eszteroperatőr: Sibalin Györgyvágó: Mógor Ági HSE, Endrédi Tamáshangmérnök: Bányay Gáborzenei rendező: Matz Ádámgyártásvezető: : Ordódy Juditproducer: Muhi András, Ferenczy GáborSzereplők:Radnóti Róza, Fekete Gábor, Perényi Miklós, Tóth Márton, Csonka Laura, László Ferenc, Lakatos Gergely, Pálmai Oliver, Mákné Cseman EszterKözreműködik:Szent István Filharmonikusok, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Nemzeti ÉnekkarTenor szóló: Kovácsházi IstvánKarmester: Rajna MartinPetrovics Eszter Kodály-filmtrilógiájának második része a zeneszerző, zenetudós életének az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus 1923-as bemutatásáig tartó időszakát dolgozza föl, a remekművet állítva a középpontba. A sorozat első részéhez hasonlóan a filmben a két főszereplő – Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zeneakadémista, akik ezúttal a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékeit alakítják – egymással és különböző szakértőkkel zajló beszélgetéseiből, valamint a filmben felcsendülő zeneművekből tárul fel Kodály életpályájának e korszaka. A film végén, az alkotás csúcspontjaként teljes egészében bemutatásra kerül a Psalmus Hungaricus hangversenytermi előadása, a mű egykori ősbemutatójának helyszínén, a Pesti Vigadóban. Az alkotás amellett, hogy bemutatja a korszak kiemelkedő zeneműveit, kitekint Kodály irodalmi érzékenységére is: a magyar költészet felé fordulására, saját publicisztikai munkáira és Móricz Zsigmonddal való kapcsolatára, szellemi és valós találkozásaikra. A filmben feltárul a mindenkit megrendítő történelmi események hatása Kodály életére és műveire, beleértve a meghurcoltatását, a Dohnányi-Bartók-Kodály hármas és Hubay Jenő konfliktusát, valamint a Psalmus Hungaricus keletkezéstörténetét, amely egyszerre reflektál a szövege alapjául szolgáló zsoltárfordítás Dávid-korabeli eseményeire, illetve az első világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre.  A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: Petrovics Eszter, rendező

Kedves Vendégeink! Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy a koncert elmarad. Az online megvásárolt belépőjegyek árát az InterTicket Kft. automatikusan visszatéríti, a személyesen vásárolt jegyeket a BMC jegypénztárában válthatják vissza. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük:Budapest Music Center

A Tariqa együttes zenéje organikus és egyedülálló fúzió, ahol az marokkói gnawa transz, az arab szakrális zene, a jazz és a magyar népzene találkozása tradicionális alapokon teremt új zenei világot. Saïd Tichiti, aki a marokkói Szahara szülötte, magával hozta a gnawa transz rituálék lüktető ritmusait, az arab makámok misztikus dallamait és a chaabi pezsdítő energiáját. A Tariqa magával ragadó koncertjei rituális élmények, ahol a közönség nem csupán hallgató, hanem résztvevővé válik. Napjaink izolációjában egyre nagyobb szükség van az ilyen transzcendens közösségi élményekre, amelyek kollektív gyógyulást hozhatnak. Nincs két egyforma koncert, minden előadás új és megismételhetetlen utazás. Ahogy William Burroughs fogalmazott, a gnawa „a világ legrégebbi, 4000 éves rock’n’rollja”, és e hagyomány új formában kel életre a Tariqa művészetében.

Szabados György valóságos intézmény volt a magyarországi avantgárd zenében. Az ő nevéhez fűződik többek között az 1980-as években a Kassák Klubban rendezett Kassák karácsonyok sorozat is, amelyet a ’90-es években a Budai Fonó Zeneház fogadott be és élesztett újjá. Ez előtt a hagyomány előtt tisztelegve az Adyton Művészeti Alapítvány idén 10. alkalommal szervezi meg az Adyton Karácsonyt, a kezdetben változó helyszínek után az Opus Jazz Clubban otthonra találva. Az est első részében Grencsó István és Stevan Kovács Tickmayer duóban játszik. Ők ugyan időről időre készítettek közös felvételeket – leginkább a Trió Kontraszttal és a Grencsó Collective Special 5 with Ken Vandermark formációval, illetve az Esszék című triplalemez Várakozás című korongján is hallhatóak együtt –, ám duóban nem léptek fel az 1988-ban felvett és LP-n kiadott, merész hangvételű Chamber Music óta. Izgalmas kérdés, miről fognak mesélni egymásnak és a hallgatóknak egy emberöltővel később. Az est második felében a zenekar kemény magját a Grencsó Kollektíva ritmusszekciója alkotja Benkő Róberttel és Miklós Szilveszterrel. Hozzájuk csatlakozik Stevan Kovács Tickmayer, valamint Mizsei Zoltán, aki a 2000-es évek elején két Grencsó-lemezen is szerepelt, mostani csatlakozása pedig új dimenzióval bővítheti az Adyton Spontaneous Ensemble szabadzenei hangzását. Németh Zsolt

A hattagú Coltrane Legacy formációt a magyarországi jazzszcéna egyik legkeresettebb muzsikusa, Orbán György bőgős hívta életre 2017-ben, Coltrane halálának 50. évfordulóján. A szaxofonos az ’50-es évek közepétől 1967-ben bekövetkezett haláláig eltelt alig másfél évtized alatt új alapokra helyezte a modern jazzt. Életművében egyre spirituálisabb dimenziókba hatolva teremtette meg zenei örökségét, mely azóta zenészek generációira van hatással. Orbán György, a tapasztalt és sok formációt megjárt bőgős úgy gondolta, a szaxofonos örökségét oly módon ápolja legméltóbban, ha egy olyan zenekart hoz létre, amely Coltrane zenéje által ihletett saját szerzeményeket és Coltrane-témákból készített új átdolgozásokat egyaránt repertoáron tart. A kompozíciók természetesen a coltrane-i hagyományokon elindulva, azokat továbbgondolva magukban hordozzák napjaink absztrakt szellemiségét és eszköztárát, ezzel folytatva a spirituális jazzhagyományt. A zenekar tagjai a magyar jazzélet kiemelkedő egyéniségei, progresszív gondolkodásmódjuk és különleges zeneiségük teszik lehetővé, hogy töretlen alkotókedvvel működjenek együtt egy csapatként.

Két örök kedvenc: a kukásautó és a Mikulás összegyúrva. Újragomboljuk a jó öreg szakállast, mert kaphatunk-e nagyobb ajándékot, mint egy szeméttelenítő, jólevegősítő, természetrekreáló Télapót? Ugyehogy ugye.

Műsorunkban a 20. századig aktív híres cseh származású Benda-testvérek kamarazenéjéből válogatunk, akik a 18. században Berlin zenei életének meghatározó szereplői voltak. Franz (František) Benda, mint kora egyik legkiemelkedőbb hegedűművésze 1733-tól csatlakozott a berlini udvari zenekarhoz, amelyet 1740-től haláláig koncertmesterként irányított. Georg Anton (Jiří Antonín) Benda 1750-től Nagy Frigyes udvari karmestereként és operaszerzőjeként vált híressé. Joseph Benda pedig 1742-től lett a berlini udvari zenekar hegedűse, majd Franz halála után koncertmestere.  A hangversenyen hegedűre és billentyűs hangszerekre írt szonátáik, szonatináik igen gazdag terméséből mutatunk be néhányat.

Karosi Júlia legújabb zenei utazása még az eddigieknél is bensőségesebb hangzást keres, ahol az énekesnő egyúttal a billentyűs szerepkörben is helyet foglal. Zenésztársai a kitűnő kamarapartnerként számos formációban közreműködő Komjáti Áron és Varga Bendegúz. Az énektéma több szólamban építkezik, amelyeket két, az utóbbi időben saját egyedi hangjával is kitűnt fiatal énekesnő: Nagy-Babos Rebeka és Koncz Kriszta szólaltat meg élőben. A dalok szövegét javarészt a japán haiku költészet ihlette, zenéjük pedig stílusában és hangzásában egyaránt a modern klasszikus zene és a minimalista art pop elemeit ötvözi a jazz világával. A projekt zenei producere a rendkívül sokrétű munkásságáról ismert Yank.

Kevés olyan vizuális művészet létezik, amelynek annyira meghatározó eleme a zene, mint a filmművészetnek. Nem véletlenül nevezte Balázs Béla a filmzenét a film harmadik dimenziójának. Az Egri & Pertis zongoraduó „Áthallások” című, a társművészetek kölcsönhatását bemutató sorozatának téli koncertje a film és a zene szintézisét állítja a középpontba. Hogyan hat egymásra a kép és a hang – és hogyan hat ezek együttese a nézőre? A filmművészet története bizonyítja, hogy a filmzene sokkal több, mint egyszerű kísérőelem: saját formanyelvet teremtett, meghatározza a dramaturgiát, és mindmáig kivételes művekre inspirálja a zeneszerzőket. A koncertprogram íve a „klasszikus” zeneszerzőktől indul, akik a mozi számára is komponáltak – többek között Camille Saint-Saëns, Szergej Prokofjev és Darius Milhaud –, egészen a filmzene ikonjaiig, mint Henry Mancini, Hans Zimmer vagy John Williams. Mindeközben a közönség olyan kedvenc filmélményeire emlékezhet, mint „A keresztapa”, „A rózsaszín párduc“, „A Karib-tenger kalózai” vagy a „Csillagok háborúja”. A hangverseny művészvendége a számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett filmzeneszerző, Balázs Ádám lesz, aki többek között az Oscar-díjas „Mindenki” című film zenéjét írta. A rövid színpadi beszélgetésben szó esik majd a hollywoodi „álomgyár” működéséről, a filmrendezőkkel való kapcsolatáról, és arról, hogy miért fontos egy filmzeneszerző számára, hogy megtanuljon stopperórával komponálni. Az izgalmas est háziasszonya ismét Becze Szilvia, a Bartók Rádió népszerű szerkesztő-műsorvezetője lesz.   A sorozat támogatója az OTP Bank.

Rainer Maria Rilke születésének 150. évfordulóján a koncerten a költő verseire írt zeneművek, valamint Rilke érzékiségét és miszticizmusát tükröző darabok hangzanak el. Akárcsak Debussy korai dalaiban, Dai Fujikura Bright Codes című, szóló zongorára írt rejtélyes művében is átdereng Rilke világa. Schönberg Am Strand című, Rilke versére írt műve megragadja az est hangulatát: „Véget ért az árvíz / az éjszakai szél hozza / az emlékeket és a hullámokat / amelyek eltűntek a homokban.” Fujikura Greenberg számára komponálta az est során elhangzó művét, Károlyi pedig 2024-ben mutatta be Böttger Rilke versekre írt dalait Svájcban.

A Young Man With a Horn cím nemcsak az azonos című filmre utal, hanem arra is, hogy Miles Davist már ekkor a jazz egyik legnagyobb ígéretének tartották. Az 1952-es felvételeket később Miles Davis Vol. 1 címmel, bővített formában adták ki. A lemezen az altszaxofonos Jackie McLean és a harsonás J.J. Johnson lendületesen, hangulatosan kapaszkodnak össze Davisszel, aki később önéletrajzában is kiemelte, hogy mennyire elégedett volt ezekkel a felvételekkel, bár nem egy állandó zenekarral vonult stúdióba. A MAO adaptációjában a fúvósszekciót Fekete-Kovács Kornél (trombita), Bacsó Kristóf (szaxofon) és Papp Mátyás (harsona) alkotják, míg a ritmusszekcióban a megszokott Cseke Gábor–Barcza Horváth József–Csízi László triót hallhatjuk. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

Az osztrák jazz új generációjának négy felettébb ígéretes alkotóját összehozó sweetlife kvartett számos hatást egyesít: a jazz stílusjegyeit dub effektekkel és elektronikával, a free jazz gyakorlatait komplex ritmikai szerkezetekkel kombinálja. Vezetőjük, a kortárs és kísérleti szcénában tevékenykedő Yvonne Moriel szaxofonos – aki a legfontosabb osztrák jazzelismerés, az Österreichisches Jazzpreis 2024-es kiadásának győztese volt Best Newcomer kategóriában – 2022-ben alapította az együttest azzal a céllal, hogy jellegzetes és modern hangzást alakítson ki. A jelek szerint jó úton járnak, hiszen az Austrian Music Export is felkarolta őket, hogy az idei évadban az ország új zenéjét képviseljék a világ színpadain.  

Az other:M:other hármasfogata – Arthur Fussy, Jul Dillier, és az Opusban már több ízben megfordult Judith Schwarz részvételével – arra törekszik, hogy ritmikus szimbiózist teremtsen a hangok között. Zenéjükben akusztikus és elektronikus hangzások simulnak egymásba, és erőteljes lüktetések hálózatát hozzák létre, amelyek éppen annyira inspirálódnak a kísérleti zenéből, mint a beatalapú klubzenéből. A trió szokatlan hangszer-összeállítással, kiterjesztett játéktechnikákkal és a szabad improvizáció megközelítésével felszerelkezve fedezi fel a zenei műfajok határait, és bármilyen alkalomhoz virtuózan igazítja zenei nyelvét, amelynek egyediségét leginkább a free jazz improvizáció és a klubzene közti hiányzó láncszemként lehetne megragadni.   

A kortárs zene sokszínű világába kalauzolja a hallgatót estünk, amelyen amerikai és magyar szerzők művei lépnek párbeszédbe egymással. A koncerten Judd Greenstein, Missy Mazzoli és David Lang darabjai mellett Emszt András és Király Ádám új kompozíciói – két ensemble-mű és egy szóló zongoradarab – hangzanak el. A művek alap formációja az amerikai kompozíciók hangszereléséből kiindulva a kvintett – fuvola, klarinét, elektromos gitár, zongora és nagybőgő –, amely izgalmas hangzásvilágával szerves egységbe foglalja a programot. Az est célja, hogy alternatív perspektívát kínáljon a kortárs zeneszerzés kapcsolódásairól és párbeszédet teremtsen különböző zenei gondolkodásmódok között. A koncerten a magyar szerzők személyes gondolatai segítik a közönséget a művek mélyebb megértésében, befogadásában.

A „Hidden Figures” a szétszedett és újragondolt zenei formákat, valamint a játékos újraértelmezést állítja középpontba. Schönberg, Stump-Linshalm, Bailie és Haas művei egy audiovizuális koncertélményben találkoznak, ahol a tudatos szerkesztés és a véletlen határán születik az izgalmas újdonság. A hangszínek, a különböző rétegek és az utazáshoz, helyváltoztatáshoz kapcsolódó gondolatok élő párbeszédbe lépnek a közönséggel – nyitottan, sokféleképpen értelmezhetően és gazdagon színezve. A MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekart a Bécsi Zeneakadémia volt hallgatói alapították 2007-ben. A zenekar a koncerteket összművészeti alkotásként fogja fel, és mai zeneszerzőkkel való együttműködése mellett gondozza a 20. századi közép-európai zenei tradíció egészét, valamint a historikus repertoár mai zenére vonatkozó részét. Ciklusba rendezett és egyedi koncertjeivel a MIKAMO Bécs, Pozsony, Budapest és a tág értelemben vett Közép-Európa meghatározó koncerttermeiben lép fel. A koncert a Sonus Alapítvány a Mai Zene és a Korszerű Előadóművészet Támogatására rendezésében, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

Verena Zeiner és Ziv Ravitz New York vibráló közegében kötött ismeretséget. 2021 óta játszanak együtt duóként, és ez idő alatt két albumot is kiadtak The Sweetness of Finitude (2022) és Radical Care (2025) címmel. Érzelemteli, magával ragadó dalaik hol törékeny gyengédséggel szólalnak meg, hol feszültséggel teli, drámai pillanatokig fokozódnak. Zeiner zongorajátéka az improvizált zenét a kamarazene és a jazz elemeivel vegyíti, míg Ravitz zeneszerzői munkája mellett a modern jazz egyik legkeresettebb dobosa, aki olyan pályatársaival működik együtt, mint Avishai Cohen, Petros Klampanis vagy Dominic Miller. A duó ezen az estén nemcsak a két albumról adja elő kedvenc számait, hanem újonnan komponált dalokat is bemutat, amelyek az akusztikus hangszerek lehetőségeit elektronikával emelik új szintre.   

Valamennyi zongorista egyetért abban, hogy a Wohltemperiertes Klavier mind zeneileg, mind technikailag a hangszer irodalmának csúcsai közé tartozik. Borbély László Junior Prima és Artisjus-díjas zongoraművész már számos alkalommal bizonyította, hogy nem riad vissza a legnagyobb szakmai és művészi kihívásoktól sem. A Wohltemperiertes Klavier eljátszása fiatal pályakezdőként is intenzíven foglalkoztatta, most pedig valóra váltja azt a tervét, hogy teljes egészében előadja a bachi invenciók kimeríthetetlen tárházát képviselő, közel kétórás sorozatot. Borbély előszeretettel foglalkozik Bach zenéjével: 2019-ben lemezre vette a Goldberg-variációkat, majd két évre rá A fúga művészetét, amelyet a BMC színpadán is előadott. Ezen az estén sem vállalkozik kevesebbre annál, mint hogy a bachi zsenialitás felmutatásán túl eddig talán fel sem fedezett összefüggéseket tárjon a közönség elé. Borbély a legkülönfélébb stílusokban szereti kipróbálni magát, amiről Bartók, Liszt, Chopin, Rahmanyinov, Poulenc, Muszorgszkij, Ligeti és Messiaen darabjait egyaránt tartalmazó lemezei is tanúskodnak. Olyan jelentős zeneszerzők komponáltak számára műveket, mint Kurtág György, Sári József, Balogh Máté vagy Tornyai Péter. Rendszeres koncerttevékenysége mellett a Zeneakadémia tanáraként és a LFZE Doktori Iskolájának billentyűs programvezetőjeként bőven kiveszi részét a jövő generációjának formálásából, mesterkurzusokat tart és nemzetközi versenyek zsűrijébe is hívják. A kritikák játékának részletgazdagságát, elmélyültségét, maximalizmusát, intellektuális fegyelmét és már-már mániákus virtuozitással társuló tökéletes technikáját emelik ki. Szólókarrierjén túl Borbély tagja a Metrum Együttesnek és a Carpathian Impressions triónak, ez utóbbival a New York-i Carnegie Hall színpadán is bemutatkozott.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

„Talán egyik zeneszerző sem volt akkora hatással a mai jazzre, mint Bartók. Műveinek döbbenetes ereje, dinamikája szinte elsöpri a hallgatót, zenéje csupa izgalom, misztikum, határtalan mélység és tisztaság. Azzal a céllal készítettük ezt az anyagot, hogy feldolgozásaink által azokkal is megszerettessük Bartók zenéjét, akik eddig idegenkedtek tőle” – mondta el Sárik Péter az első Bartók által ihletett triólemezéről, amely 2018-ban jelent meg. A műsort az együttes azóta Finnországtól Kazahsztánon át Kínáig a világ 15 országában játszotta nagy sikerrel, 2023-ban pedig folytatással is jelentkeztek a X2 Bartók című lemez képében, amely további zongora- és kórusművek jazzes feldolgozásait tartalmazza.  

Szalóki Ági, Ávéd János és Tóth István együttműködését a tradíció tisztelete és a szabadság szeretete hatja át. Elhangzanak egyházi népénekek, adventi és karácsonyi dalok kortárs feldolgozásai, Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Maurice Duruflé, XIII–XVIII. századi angliai, itáliai, magyarországi ismeretlen szerzők művei, és a dalokhoz szervesen kapcsolódó, ünnepre hangoló gondolatok, bibliai szövegrészletek, versek. A darabok kortárs megfogalmazásának sarokkövét Szalóki Ági több tradíciót is anyanyelvi szinten beszélő éneke adja. Tóth István és Ávéd János kollektív improvizációi a szebbnél szebb dallamokból kihajtva borulnak virágba és kerülnek a hagyomány korhű ábrázolásától elrugaszkodottabb, kortárs jazz-zenei kontextusba. Távolodás és visszatérés látszólag két ellentétes irányú folyamat, de a zenészlét szükségszerű alapélménye, úgy is mondhatjuk, hogy az út.

Dés László, Lukács Miklós, Fenyvesi Márton és Dés András nemzedékeken átívelő, szabad zenét játszó zenekara 2019 elején alakult meg. Elgondolásuk, hogy az amúgy is nagy zenei szabadságot feltételező jazz műfajának kereteit a végsőkig tágítsák. Kizárólag hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba és egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével. Ez nagy külső és belső összpontosítást igényel, hiszen a megszólaló zene a játék közben ölt testet. A témák, a szerkezet, a forma mind a pillanat szüleménye, ami óriási élmény úgy a muzsikusok, mint a közönség számára, mivel a létrejövő zene soha többé nem reprodukálható abban a formában. Ez a közös élmény olyan, mint egy nagy varázslat, a rögtönzés varázslata – négy kiváló muzsikus egymásra találása hangszereik közvetítésével, koncertről koncertre.  

Az Opusban hagyománnyá vált, hogy a Dresch Quartet zárja az évet, amely jelenlegi formájában hat éve működik. Alapítója – és egyben a magyar etnojazz műfajteremtő fúvós művésze –, Dresch Mihály az 1980-as évek óta a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakjának számít. Tevékenységéért Kossuth-díjban is részesítették. Zenekara következetesen és magabiztosan járja sajátos útját, amelyet a magyar népzene és az afroamerikai jazz egyéni, a zenekarvezető és a mindenkori tagok által közösen kialakított ötvözete jelöl ki. Elkötelezettség a zenei koncepcióban, tisztelet és alázat a források iránt, kiemelkedő muzsikusok, új és örökzöldnek számító Dresch-szerzemények, sztenderdek Dresch-módra – mindezek együttese adja azt a zenei élményt, amit a kvartett koncertjeinek közönsége minden alkalommal az újszerűség érzésével gazdagodva tapasztalhat meg.  

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Bene Róza és a Fiori Musicali furulyaegyüttes koncertjeaz angol korabarokk stílus legkiválóbb műveiből nyújt ízelítőt. A kor zenéjét kiválóan reprezentáló kompozíciókon keresztül megtudhatjuk, melyek a leginkább jellemző apparátusok és hangszerek ebben az időszakban.A műsoron szereplő billentyűs művek interpretációját több éves kutatómunka és előadói gyakorlat előzi meg. A kor másik meghatározó instrumentális repertoárját, a consort zenét a székesfehérvári Fiori Musicali furulyaegyüttes (Orlik Laura, Novák Aporka, Somogyi-Novák Szironka, Lits Zsuzsanna, Erdei Máté) képviseli hangversenyünkön. Két nagyobb lélegzetű consort mű előadásán kívül az együttes két tagja, Orlik Laura és Novák Aporka acapella és csembaló-kíséretes szólóprodukciókban mutatják be a korstílushoz tartozó kisebb műfajok, a variáció és a korai szonáta egy-egy darabját.

Részletek hamarosan...

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Az Európai Zenekari Akadémiát Fischer Iván kezdeményezésére a Budapesti Fesztiválzenekar és az Európai Unió Ifjúsági Zenekara közösen hozták létre. Az itt tanuló nemzetközi fiatalok a BFZ-nél szereznek zenekari tapasztalatot, kamaracsoportjaik pedig számos európai országban koncerteznek. A kamarazenekari produkciókra rangos professzorok mesterkurzusokon készítik fel a fiatalokat.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Zenetörténeti elbeszélésekben vagy koncertprogramokban Chopin és Mendelssohn ritkán kerülnek egymás mellé. Ez némiképp érthető is, hiszen bár kortársak voltak, többször találkoztak és nagyra tartották egymást (Mendelssohn egy alkalommal „tökéletes zenésznek” nevezte Chopint), zenei stílusuk és világképük egészen eltérő. Ha kapcsolódnak egymáshoz, elsősorban talán a zenetörténeti múlthoz való kötődésükben: Bachon és Mozarton keresztül. Csalog Gábor koncertjének Chopin E-dúr scherzója lesz a gravitációs középpontja, amelyhez Mendelssohn szöveg nélküli dalai fognak társulni: azok a művek, amelyek első látásra – és funkciójuk szerint – puszta szalondaraboknak tűnnek, valójában azonban éppoly magasrendű kompozíciók, mint bármely nagyszabású Mendelssohn vagy Chopin-mű. És az est első felében, Fazekas Gergellyel zajló beszélgetés során bizonnyal szóban fog kerülni, hogy hol a határ szalonzene és magas művészet között, s vajon a szó eredeti jelentése szerint „tréfának” tekinthető-e egy scherzo, ha Chopin a szerzője. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével2025–2026  „De ami volt, az nem jön vissza többé / soha. Az idő egyirányú utca.” Rakovszky Zsuzsa gyönyörű versének kezdő sorai az idő mindennapi fogalmának lényegére mutatnak rá. A zene időbeli jelenlétének azonban más a természete. Mahler, Chopin, Schumann vagy Schubert a zenéjüknek köszönhetően ugyanúgy a kortársaink, mint Kurtág György. Műveiket nap mint nap élővé tesszük. A zenetörténet pedig nem egyirányú utca. Nemcsak Schumann lehet hatással a nála generációval fiatalabb Brahmsra, hanem Mahler is hatással lehet Schubertre, Kurtág Bachra. Az utókor nem konkrétan a zenére gyakorol hatást, hanem arra, ahogy befogadjuk azt. Csalog Gábor sorozatának új évadában az idő lesz tehát a főszereplő, és Fazekas Gergely zenetörténész közreműködésével egyebek között arra keressük majd a választ, hogy miként hatottak egymásra, Mahler és Schubert, Chopin és Mendelssohn, Schumann és Brahms, illetve hogyan van jelen szinte a teljes nyugati zenetörténet Kurtág György zenéjében. A sorozat további koncertjei:2025. november 23. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Mahler és Schubert2026. március 22. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Schumann és Brahms2026. május 17. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Kurtág és a zenetörténet

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Kétségtelen tény, hogy a szimfonikus zenekar legizgalmasabb, legsokoldalúbb alegysége az ütőskar. Milliónyi hangszer, csúnyán és szépen szóló vasak és fadarabok, műanyag vödrök és bezacskózott kések: szinte bármiből lehet ütőhangszer. És lesz is: egy órában mutatjuk be az ütősök izgalmas világát a törzsi dobolástól a rock and rollig és tovább. Becsatlakozni ér, sőt, szinte kötelező lesz, hiszen ütőzni végső soron mindenki tud, vagy legalább szokott.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.